Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-18 / 14. szám

Adenauer elutasító válasza óriási felháborodást keltett egész Németországban Adenauernek Olló Grolewohl javaslataira adott elutasító vála­sza óriási felháborodást (keltett egész Németországban. Felhívunk minden nyugyhié- •met bányászt, harcoljon Adenau­er gyarmati politikája és az ame­rikai imperialisták tervei ellen“ — követeli a Német Demokrati­kus Köztársaság Bányaipari Szakszerve Zeitének Ny ugat-Né­metország bányászaihoz intézett nyílt 1 eveie. Adenauer elutasító álláspont­jával a német és külföldi mo iiopolisták érdekeit a nemet nej) érdekei fölé helyezi. A nyilatkozat bizonyltja, hogy az angol-amerikai imperia. • izmus kiszolgálója1 — mondja a Le m okra fikus Nőszövetség bran­denburgi csoportjának nyilatko­zata. Ottó Nüschke, a Keresztény Demokrata Unió elnöke a Neue Ziií-ben megállapitjiav hogy ,.Dr. Adenauer pontosan másfél hó­nappal Grotewohl levelének kéz. hezvétele után válaszolt. Válaszlevél helyett csak saj­tóértekezleten nyilatkozott és mély csalódást okozott egész Németországban. X)i\ Adenauer ur feielőtien választ adott“ — írja Nuschke. — A német népnek be kell bizonyítania, hogy helyre akarja állítani a né- m?t egységet és Nyugat-Némét- ország remiliiarizálása ellen vi­vőit elszánt harccal meg akarja akadályozni m háborút.’* A Neues Deutschland Adenau­er válaszával kapcsolatban igy ir: „Adenauer igyekszik az ameri­kai és angol megszálló ható­ságok kedvében járni. Ade­nauer nem hémet, hanem ame­rikai választ, adott. Adenauer újabb árulás1» Nyu. gaí-Ném e t or szág ^.^lakosságának legkülönbözőbb rétegeiben is mélv felháborodást kelt. Az AND-hírügynökség jelentése sze­rint azonban mind a három nyu­gat' főbiztos ■ sürgősen kifejezte megelégedését Adenauer válaszá­val kapcsolatban. A francia főbiztos nyíltan meg­mondta: „Adenauer nyilatkozata megfelel a szövetséges politika cél] a inaik.“ Nyugat-Németcrszág dolgozói­nak képviselői élesen elitélik a bonni „kancellár*' árulását Alia ina, a fokozódó háborús veszély idején egy nyugatnémet­országi politikus, aki németnek nevezi magát, visszautasítja a ha­zája ígységének helyreállítására irányuló javaslatot, akkor nem népe érdekében, h nem a külföl­di háborús uszítok kiikkjének ér. dekéh-n- cselekszik — mondotta Fiuk, az egyik hamburgi gyár üzemi bizottságának elnöke, A Német. Demokratikus Nőszö­vetség liambufgi szervezet éneik nyilatkozata kifejezi a hamburgi nők felháborodását. A nyikdko. za. ezeket, mondja: „Neikünk nőknek a Legfonto­sabb a harc a béke megőrzéséért. Ebben a harcban fontos lépést jelentenének a tárgyalások Né­metország nyugati és keleti ré­szének kormánya között. A bonni kormány megértette. hogy az újabb árulás vissza tetszést és felháborodást kelt a tömegekben, ezért ugyan­azon a napon, amikor Ade nauer nyilatkozatát közzétet­ték, különleges tanácskozást tartott a demokratikus erők el­leni terror fokozásának meg­tárgyalására. A bonni kormány szakadár politikája ellen tiltakozó határo­zatok érkeznek Nyugat-Németor. szág minden részéből. Hyugat-Némeiország ujraíelfegyvérzésé a dolgozók rovására Az angol-amerikai megszálló hr lóságok a bonni bábkormányból kikerülő német népárulók segít­ségévei gyors ütemben az észak- atlanti tömb hadiipari gócpontjává alakítják át a Ruhr vidéket A nyugati hatalmak ezzel egy idejüleg növelik és erősítik Németor­szágban tartózkodó megszálló csapataikat, mint erre a nyolc külügyminisz­ter 1950. szeptember 19-i prágai nyilatkozata is rámutat. Mindezek az intézkedések egyrp újabb és újabb nélkülözéseket hoznak a német dolgozókra. A bonni „kormány“ óriási összege két fordít a hadiipar támogatá sára. ugyanakkor azonban a leg­csekélyebb anyagi támogatást sem adja a Lakásépítkezésekhez és a nyugat-német munkások százez­rei még ma is kénytelenek az óvó helyeken és .a volt hitleri hadse reg laktanyáiban lakni. A megszálló csapategységeik lét­számának növelése természetesen a megszállási költségek emelkedé­sét is maga után vonja. A „Christ und Welf“ cimü stuttgarti hetilap arról számolt be, hogy 194ö-től az 1950-es költségve tésí évig a megszállási költsé­gek fedezésére 25 milliárd nyugat német márkát fordítót (ak és 1950-ben ugyanerre a célra több mint 4.5 milliárd márkát saj toltak ki Nyugat-Németország la kosságából. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy az imperialista megszállók már megelégedtek a megszállási költségeknek ezzel a horribilis emelésével. Ellenkező leg, állandóan újabb és újabb ter­heket akasztanak a német dolgo­zók nyakába, úgy, hogy — amint bonni körökben rebesgetik, — a megszállási költségek a folyó költ ségvetéíi év végére elérik a 10 milliard márkát. Ezzel azonban még nincs kirne rh-ve Nyugat Németország dolgo­zóinak elképesztő kirablása. Amint az ADN hirügynökség közli, Schaf­fer, ;i bonni bábkormány pénz ügy minisztere kijelentette, hogy Nyugat-Németországban 22 gépesí­tett hadosztályt keli felállítani, ebből 10 páncélos hadosztályt. Egyetlen ilyen páncélos hadosz­tály felállítása 600 millió márká­ba kerül, vagyis az amerikaiak követelésének teljesítésével újabb 6 milliárd márka adót kell a dolgozóknak kiver ejtékezniök. Hesse, a bonni „kormány“ hadigaz daségi szakértője, részletesen ki­fejtette. hogy Nyugat-Némefor szag u j raf elf egy vérzésé a legkö­zelebbi évek folyamán 12—15 mil­liard márkába fog kerülni. Ezen a® összegen túl még a folyó évben Blüchernek, Adenauer he­lyettesének -szavai szerint egyedül földterületek beszerzésére, lakta­nyák építésére, gyakorlóterek fel­szeretésére és más szervezési in­tézkedésekre 600 millió márka ki utalását irányozták elő. A követ­kező évben az ilyen vonatkozású kiutalásokat 1.7 milliárd márkára fogják emelni. A dolgozó lakosság helyzete szakadatlanul romlik. A bonni „áll-am“ szertelenül fel­duzzasztott katonai költségvetésé­nek minden terhe a munkások, a parasztok és 'a kistisztviselők vá Iára nehezedik, nem is- szóivá a már több mint .2 pmllió munkánál süliről és körül bélül 1 mijlio rész­leges munkanélküliről, akik sem miféle létfenntartási eszközze' nem rendelkeznek. Azonban, mint láttuk, a dolgozók helyzete sem kecsegtető. A nyugat-német lakosság egy­re szélesebb rétegei ismerik fel, hogy a súlyos helyzetből Nyugat Németország dolgozói számára az egyedüli kibon takozói lést. a nyolc külügyminiszter prágai nyilatko­zatában felvázolt ut biztosítja; a békeszerződés megkötése Németországgal, az ország egységének helyreállítá­sa, a megszálló csapatok kivonása és a potsdami egyezmény mara­déktalan teljesítése. V, Sxi&sojev: EMLÉKEK LENINRŐL J7 napokban nagyon sok ember fordul meg itt a „Vladimir Iljies”-gyár könyv­tár- és klubhelyiségében. Meg­tekintik a Lenin kiállítási, amely Leninnek a gyárban tett látogatásait örökíti meg, körülbelül száz fénykép ábra zol ja a nagy vezérnek a mun­kásokkal való felejthetetlen találkozását. Vladimír íljics Lenin gyak­ran tartott beszédet a ved ,, AI i óh ols on”-g y á r munkásai előtt. Ilyenkor Moszkva más negyedeiből is eljöttek ide az <:mberek. hogy meghallgathas­sák őt. Az idősebb munkások, akiknek nem egyszer volt ré­szük abban a nagy boldogság ban hogy Lenint meghallgas­sák, a gyűléseken többször el. mesélik az ifjúságnak •miéke- xetos találkozásukat •* nagy vezérrel és tanítóval. Jakov fMibajlovi.es Veszek)' vason tőmester, aki már 53 éve dol­go zik a gyárban, többizbon r észtvett olyan gyűléseken, amelyeken Lenin is meglelem EJragadtatással beszél az ifjú­ságnak Lenin látogatásáról Jcvgenyij Vasziljevics Jani- min mérnök is. „Iljics szerette gyárunkat — meséli — politikai intézetnek nevezte.” A vállalat keretében még a földalatti szervezkedés idejében létrejött egy erős bol­sevik szervezet. A gyár mun­kásai 1917-ben és a polgárhá­ború éveiben a bolsevikok vezetése alatt tevékenyen résztvettek a szovjet hatalom felállításáért, valamint a fe­hérgárdisták eben vivot'c har­cokban. A gyár a forradalom első napjaitól kezdve valósá­gos kovácsrnűhelye volt a v ' zetőknek. Sok felelős pozíció­ban állított munkás jármi hozzá tevékenyen a. ‘fiatal köz­társaság gazdasági éleléu-'k megszilárdításához, Iljies jól i4merte a gyár egyuttes'-t é­szpros kapcsolatban állolt ve­lük. — Egyszerűen, minden elő. zetes üzenet nélkül jelent meg nálunk _— emlékszik Jár amin. — Emlékszem, egyszer várat­lanul szembetaláltam magam a műhelyben Vladimir Ifiies csel. Bemutattak neki. Ami­kor megtudta, hogy -média irikus vagyok, Lenin megkért hogy mutassam meg -neki a gyárat. Emlékszem nagyon csodálkozott a műheivek sze­gényes felszerelésén: akkor még régi, kiöregedett, otrom­ba gyengétől jesitmény ú gé­peink voltak. Megrökönyödve kérdezte: hogy lehet ilyen özönvizelőtti gépekkel dolgoz­ni? Ahogy visszaemlékezem most e szavakra, elgondolom: kár, hogy Lenin nem láthatta már meg korszerűen berende­zett, szinte újjászületett gyá­runkat. Kár, hogy nem láthat­ta meg az ipari óriások szá­zait. amelyek Sztálin elvtárs irányítása mellett épültek or­szágszerte. De Leni ’I tudta, hogy igy lesz. í? estédéiből. amelyeket LJx\em egyszer volt alkal­main hallani, a Bolsevik Bárt Módosították a mezőgazdasági és gépáltomási kollektív szerződéseket ialók természetbeni járandó­Az állami gazdaságok és a gépállomások dolgozói közül számosán felvetették, hogy vizsgálják felül az eddigi kol­lektiv szerződéseket és a meg­állapított normákat, mert azok sok esetben hiányosak, mél­tánytalanok. a normák pedig már lazák, elavultak és a mun­kaverseny további fejlesztésé­nek, a termelékenység emelé­sének gátjává váltak. A dolgozók kérésére, a föld­művelésügyi minisztérium és az Országos Munkabér Bizott­ság felülvizsgálta a mezőgaz­dasági és gépállomási kollek­tív szerződéseket. Ennek alap­ján az Országos Munkabér Bizottság határozatot hozott a mezőgazdasági és gépállo­mási kollektiv szerződések ki­egészítésére. A határozat az eddigi hu­szonkét bérkategóriával szem­ben bet bérkategóriát állapit meg. Intézkedik arról, hogy külön bértarifa alapján kell el­számolni a darabbérben és az időbérben dolgozók bérét. A kiegészítés a mezőgazdasági tjumkákra uj munkaköri beso­rolást állapit meg. A munká­kat a hét bérkategóriának megfelelően. a fizikai erőkifej­tés, a veszélyesség valamint a szaktudás figyelembevételével sorolja be. Az uj teljesítmény- bértarifa jelentősen emeli az alapbéreket. A kiegészítő határozat meg­állapítja a munkaidőt: a ter­melésben részvevő fizikai munkavállalók munkaideje április 1-től október 31-ig napi tíz óra. november 1-töl már­cius 31-ig napi nyolc óra, az állatok mellett alkalmazott munkavállalóké napi fiz óraj aratásnál, cséplésnél pedig napi tizenkét óra. A kollektiv szerződés kiegé­ságát is. Rendezi továbbá a kenyérgabonaíejadag biztosí­tását az állandó alkalmazottak és eltartott családtagjaik ré­szére. Azok a munkavállalók, akik földjárandóságban nem részesültek a háztartási szük­ségletük fedezésére a gazdaság termékeiből vásárolhatnak, ba a gazdaság állami szállítási kötelezettségének eleget tett. A határozat biztosítja a sza­badnapot. Ha valamely mun­kát vasárnap kell végezni, ezért a hét valamely napján szabad­nap jár. A határozat alapján olyan premizálási rendszert kell be­vezetni, amely a jövedelmező termelést előmozdítja és a gaz­daságosság elvén alapszik. Igen jelentős a kollektiv szerződés kiegészítéséről szóló határozatnak az a része, amely a gépállomási traktorosok ré­szére évenként egyszeri hű­ségjutalmat biztosit. Ezf a Ju­talmat először 1951. év végén fizetik ki. A jutalom összege az évi kereset kél százaléká­nak felel meg. Ez az összeg évenként egyszázaikkal emel­kedik. A kollektiv szerződések ki­egészítéséről szóló határozat leszögezi, hogy azokat a mun­kákat. amelyekre normát álla­pítottak meg csak teljesít­ménybérben szabad elszámolni. A kiegészítés kiküszöböli azokat a hibákat és hiányossá­gokat. amelyek az eredeti szer­ződésben voltak. Az eredeti szerj ződésnek a kiegészítéssel el­lenkező rendelkezései hatályu­kat vesztik. A dolgozók kérelmének meg­felelően felülvizsgálják az ed­digi normákat is és az uj nor­mák megállapításáról külön történik intézkedés. szitásé rendezi a munkával­A naqysimonyi keskenymozi versenyfelh vása Vas és Zala megve keskenymoziaihoz A ii agy simony i íöldmüvesszö- vetkezs't kezelésében lévő mozi versenyre liivla Vas és Zala me gye összes- keskenvmoziait az alábbi szempontok alapján: A szovjet filmhétr? a legmesz- szebbmenő propagandával cs szervezéssel az eszmeihez viszo­nyítva 90 százalékra biztosítják az előadások láfo.gatottságát. Az ünnepi filmhétre az alkalomnak megfelelően, általában pádig mindig a politikai események­nek megfelelően díszítik a mo­és népünk erejébe vetett tán­toríthatatlan íiitbizonyoss á g; \ csendült ki. Nehéz volt a szov­jet emberek élete 1918-ban. De ha Lenin szavait hallgattuk, megingathatatlan hit költö­zött szivünkbe, tudtuk, hogy van erőnk felszámolni a pusz­tításokat s megépíteni az uj, hatalmas, független, szocia­lista államot. — Nagy szomorúság ért va­lamennyiünket és az egész or­szágot 1918 augusztus 30-án. amikor a beszédét befejező Lenint súlyosan megsebesí­tette az eszer Kaplan. Aggoda­lommal érdeklődtünk a ve­zér egészségi állapota felől. Egyszer csak az a hir terjedt el a. gyárban, hogy Lenin megérkezett. És valóban Vla­dimir íljics első útja felgyó­gyulása után a gyáron veze­tett, Nem lehet szavakkal ki­fejezni azt az öröme-., amit akkor éreztünk, amikor újból hallhattuk Lenin lelkesítő be­szédét! T enin emlékét ma is ke gyelettel őrzi ennek a gyárnak a munkásegy fittese amely a nagy vezér c s tanító nevét viseli. xiheiyiségeí. A község lakossá­gának figyel ? mbevét el óvsl a láto­gatók számát 10 százalékkal nö- elik a szovjat filmeknél. Ezt az eredményt a szervezőmunka megjavításával, á Partial és a töniegszci'vezetc'kkel való Jó kap­csolat kiszélesítésével kívánják elérni. A filmbéli’? vállalják az esellegas műszaki hibák kijavítá­sát, a tökéletes filmvetítés biz­tosítását és általában a film élettartamának megnövelésé: a gondos munkán keresztit!. Vál­lalják továbbá a mozi önköltsé­gének 5 százalékos csökkentését. A verseny a „Legjobb Vas, Zala megyei ktsksnymozi** cím­ért folyik, időtartama január és február hónap. Az elbírálás; a MOKÉP szombathelyi kirendelt­sége végzi. A HŐMÉRSÉKLET EMELKEDIK Várható időjárás csütörtök es­tig: Csütörtökön a nyugati me­gyékben már újból lehetnek fep höáívonuláíok. Néhány hetiyen ha­vaseső, eső. helyenként reggel köd. Az élénk északi szél mér­séklődve nyugati délnyugatira for­dul, általában gyenge, keleten mérsékelt éjszakai fagy. A nappali hőmérséklet nyugaton kissé emel kedik, keleten alig vá.jtozik. . Ml .1 II ■ niM.NfMl ........................■■I................................... T\ második héten 12 tűlálűfos tippszelvény 62*515*—forintot, mig a lí tűlálatos tipp- szclvcnyek egyenként 15 526'— forintot nyer­tek a TOTÓN Csütörtök.1951.Jan.18

Next

/
Oldalképek
Tartalom