Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-16 / 12. szám

A lenini hagyaték megvalósulása a szovjet népgazdaságban L enint, a LÁNGESZŰ VE­ZÉRT, korai halála meg­fosztotta -at tói a lehetőségtől, hogy a szocialista iparosítás gran­diózus tervét keresztülvigye. Ez a feladat méltó utódára, Sztálinra hárult, aikd a szocialista ipar meg szervezője volt a Szovjetunióban. Sztálin, Lenin tanításaira támasz­kodva dolgozta ki a szocialista ipa­rosítás egész elméletét és ő maga irányította személyesen annak megvalósítását. A kapitalista országokban az ipar fejlődése a könnyűiparral kezdődött. csak később — aniiaor elég anyagi eszköz halmozódott fel — került sor a nehézipar felépíté­sére. A Szovjetunió nem lépett az iparosításnak erre az útjára. Mind a külső, mind a belső helyzet gyors ütemet diktált a szocialista iparosításnak. A Szovjetunió szocialista iparo­sítása előtt óriási nehézségek ál­lottak, rengeteg akadályt kellett leküzdeni. A Bolsevik Pari, Sztá­linnal az élen leverte a szocializ­mus ellenségeit, akik megpróbál­ták az ipari épitőmunkát meghiú­sítani. Minden nehézséget sikere­sen győztek ie. Előteremtették a nehézipar fejlesztéséhez szükséges óriási összegeket. Amig a kapitalista országok ipa. rositás céljára olyan forrásokat használtak fel, minit a gyarmatok kifosztása, hadisarc és külföldi kölcsönök addig a szocialista ^ipa­rosítás kizárólag a belső erőfor­rások alapján valósult meg. Igaz. a Szovjetunióban az iparosításra olyan forrásokat lehetett ialájni, amilyenek nincsenek a kapitalista országokban, A szovjet állam fel­használta az államosított ipar, közlekedés, bankok és kereskede­lem nyereségeit, amelyeket azelőtt jelentős részben a kapitalista ősz. :álV és lakájai elősdi. bandája használt fel. A SZOVJET HATALOM törölte a cári adósságo­kat, amelyekre a nép minden év­ben — csak kamatokban — 100 milliókat fizetett. Megszabadította a parasztságot a föídesuraknak űzetett föld bérletektől* ^aiuelyek ,Jírülbeiül 500 millió arányrubeif tettek ki. A szovjet nép, megva­lósítva Lenin vegrenedele-tét, taka­rékossági rendszert vezetett be minden vonalon q,s harcot foiyta- I ot t a könnyelműség, a tékozlás el­len. A tömegek teremtő aktivitá­sa. a szocialista verseny rendkívül komoly, erőnek bizonyult és ]ehe lövő teHe a háború előtti sztáli­ni ötéves tervek felépítését. Nem egészen 13 év alat (1923— 1941) a Szovjetunió földművelő or szágból átalakult hatalmas ipari állammá. Ez idő alatt 8900 nagy­ipari vállalat épült és aiz ipari ter­melés 8.0-szeresen megnövSkedet; a forradalom előtti 1913, évhez vi­szonyítva, A nehézipar ugyanez idő alatt 15-sz.örcsére emelkedett. Ez'az óriási előrehaladás véget. vetett Oroszország évszázados visz. szamaradonségá.nak. technikai és gazdasági függőségének a kapha lista országokkal szemben Ipari termelésben utolérte Angliát, Nő­mé1 országot és Franciaországot. A nagy előrehaladással egyide jüleg emelkedett a technikai szín­vonal. Az ipar felszerelése a tech­nika legújabb vívmányai szerint történi, igy felülmúlta a régi ka pitalista országok elavult felsze­reléseit Ma. uj technikai szinvo nal tekintetében a szovjet ipar első helyen áll az egész világon A SZOVJET IPAR óriási sze­repel játszott a mezőgazda­ság szocialista átalakításában. A szovjet mezőgazdaság a legna gyob üzemü és legjobban lépé­si telt mezőgazdasága lett a világ nak. A Szovjetunióban már i938- ban a tavaszi szántáé háromne­gyed részét traktorral . végezték 1940 ben a Szovjetunió földjein 523.000 traktor, 182.0GV) arató és cséplőgép és rengeteg egyéb me­zőgazdasági gép dolgozott. A má­sodik világháború után, az uj sztálini ötéves tervben tovább fo­kozták a mezőgazdaság szpeiaüs- ta építését. Minden tekintetben — a gépesítés terén is — már az el múlt évben felülmúlták a náboru előtti színvonalat. Az uj szov­jet mezőgazdasági gépek, kombáj­nok. villanykombáinck, a technika csodálatos alkotásai. A szocialis+a iparosítás nagvmé "etí, fpí’őd'éce t,p*te lehetővé a mun ’-ar>éT-ü'i"áű teljes te1szím,'lísót és a dolgozók anyagi ióié'én°rV gvor ~me!'kedését. A bábom e’őbi ozte 1;ui ötéves tervek óvni aU.P tö­megével kerültek kiképzésre az uj szakmunkás^ádeirek. A háború j,öt (i öiéves tervek egyik egfon msabb vívmánya volt, hogy a munkásosztály és parasztság sorai bői nevelkedett ki a termelési és echnikai értelmiség. Az ipar volt az a hatalmas bá­zis. amely biztosította a* szovjet nép győzelmét a második világhá­borúban. A háború utehó 3 évé­ben a Szovjetunió évemként több mint 30.000 tankot, őnhajtősu és páncélos gépet, mintegy 40 000 re DÜlőgépek 120.000 ágyul. 100.000 aknavetőt, 450.000 go'yószóröf és az automatafegyverek óriási meny nyiságét állította elő. A HÁBORÚ UTÁNI ÖT- ^ ÉVES TERV a Szovjet unió iparosítására vonattkozó le­nini végrendelet további megvágó aitását szolgálja. A nehézipar fej. ’esztése biztos alap a háború utá- i időszakban a könnyűipar ->a talmas fellendüléséhez is. Ez .a terv irányozta elő. hogy 1950-ben az ipari termelést 43 százalékkal 'öveik az 1940. évihez vi'zonvit va, de az eirede+i tervet tukzár- nyalva már 1949 októberében több mint 50 százalékkal szárnyalta tu1 az ipari termelés ezt az átlagot. A felsorolt Számadatok mutat­ják meg legjobban, hogy a Bo1- "evik Párt, a szovjet nép, Sz-fá linnal az élen megvalósította a Szovjetunió iparosításában Lenin hagyatékát. (J. Mohova cikkébe*' A nyugatnémet lakosság egyre határozottabban követeli Grotewuhl javaslatainak elfogadását A liocsei rádió jelenti, hogy az osnabrucki nők gyűlésén határo­zatot hoztak, amelyben követelik, hogy Adenauer haladéktalanul vá­laszoljon Groiewoljl javaslataira. ■,Nem akarunk hideg szobában gyermekünkkel együtt megfagyni — hangzik a határozat, — azért, hogy a német szenet hadiipari cé­lokra használják fel. Nem akarjuk, hogy az adók és az árak emelked­jenek- Nem akarjuk Nyugat-Né- nvetország ujrafelfe'gyverzését, nem akarunk uj háborút,“ Sztahánovisfp-ls^oiák a Szov elun óban A Szovjetunió ipari vállalatai­nál sokezer sz'ahánovista iskolát alapítottak. A múlt évben különö­sen széles körben terjedtek el és a sztahánovista munkamódszerek átadásának egyik leghatékonyabb formájává váltak. Csupán az uráli nehézgépgyárban a múlt év folya­mán körülbelül 300 sztahánovista iskolát szervezlek meg. Ezek az iskolák jelentős mértékben járul­tak hozzá a munkások elméleti képzettségének felemeléséhez. Sokvállalatnál „csereíamtó‘‘ is­kolák működnél?; ahol az ugyanazt a munkát végző sztahanovisták kicserélik tapasztalataikat és ki­választják a. leghatásosabb műn kamődszereket. Az unvaglakaré- kossági iskoláikban Liggija Ko- rabelngikova tapasztalatai* hasz nálják fel. akinek mozgalma ar­ra irányul, hogy egv hónapban gy napig a megtakarított anyag ból dolgozzanak. Külön iskolák­ban foglalkoznak a vállalat ren­tabilitásának emelésével, ahol a műhely, uagg a részleg további fejlesztésének kérdéseivel, az ön- költ\ségcsökk?n1éssel és az anyag felhasználási normák kérdéseivel foglalkoznak. ESŐ, HAVASESÖ Várható időjárás: Növekvő felhőzet, a Dunántúlon ér északon már újabb eső, eset leg havaseső mérsékelt, he íyenként megé'énkülő délnyu­gati-nyugati szél gyenge éj szakái fagy. A hőmérsékle1 nappal nyugaton kis?é emeik dik. keleten alig váHozik. A NAPOKBAN JELENIK MEG LENIN ELVTÁRS ÖSSZES MŰVEI MAGYAR- NYELVŰ KIADÁSÁNAK ELSŐ KÖTETE V. I. LENIN MŰVEI I. KÖTET (1893—1894) 574 OLDAL ÁRA DÍSZES EGÉSZVÁSZONKÖTÉSBEN 18— FT SZIKRA KIADÁS ít<5JEGYEZHETŐ: AZ ÜZEMI KÖNYVTERJESZTŐKNÉL, A SZIKRA ÉS A KÖNYVESBOLT V. FIÓKJAIBAN Kovács Rozi traktorista a Pártnak köszöni Kovács Rozáliának hívják Vi- dámarcu. kékszernü lány. Haját pirospettyes kendővel köti hátra, amely már messziről hirdeti, hogy ott a traktoron Rozika ül. Mert trakiorista Kovács Rozália. Már szántott is a íelelős vezető felügye­lete alatt. Pedig alig három hónapja van a zalatárnoki gépállomáson. Hogy hogyan került ide, annak tör­ténete van. Becsvölgyén múlt év augusztu­sán megjelent a traktor. A község dolgozói körülállták, alaposan meg­szemlélték minden oldalról. Rozika csak messziről nézte és gondola tait szavakba öntötte. — De jó is volna ilyen traktort vezetni, Megszerette a g-pet Kinevették. Úgy vélekedtek fiuk, lányok is körülötte, hogy ez fétfi- nck való munka. Próbálta elhesse­getni gondolatait, de azért csak ki-kijárt a mezőre és gyönyörköd­ve nézte, hogy a traktor milyen könnyedéti kúszik végig a földön és hasítja mélyen a fold hátát. • Sokat beszélgetett Horváth bá­csival, a traktor vezetőjével. Már ismerte a gépét, megszerette. Egy szép napon vontató pöfö­gött végig a község utcáján. Ro­zika kétszer is megdörzsölte a sze­mét, mert nem akarta elhinni, amit látott• Papp Annus vezette a von­tatót. Határozottan, biztos kézzel fogta a kormányt és még moso­lyogva. fél kezével oda is intett neki. Kovács Rozália ekkor hatá­rozta el, hogy traktorista lesz. Mi­kor kezetfogolt Papp Annussal, jól megnézte olajos kezét. — Ö sem erősebb, mint én — gondolta. — Traktoros leszek. Ura leszek a masinának Elhatározását tett követte. Ok­tóber 25-től dolgozója a zalatár­noki gépállomásnak. Tanul, hogy minél jobb szakmunkás legyen. Most alapfokú trakiorista tanfolyamra jár, de még lehet, hogy ebben a hónapban iskolára küldik. Mikor erről beszél, gyermekes arcát elönti a vidám mosoly. — Tavasszal már felügyelet nélkül szántok. Talán éppen a mi közsé­günkbe leszek beosztva• Most meg­mutatom azoknak, akik azt mond­ták, hogy az én kezem gyenge a traktorhoz, hogy ura vagyok a gépnek. Igaz, hogy azelőtt nem ismertem a traktortt, de hát hogy is ismerhettem volna. A mi kis el­dugott falunkban el sem tudták volna a szántást mással képzelni, csak igavonó állattal. Elhallgat, fejkendőjét megiga­zítja és boldogan mondja: —Hogy traktorista lehettem, mindezt a Pártnak, a munkásosztálynak kö­szönhetem. Az hozta nekünk, fa­lusi dolgozóknak a gépet, hogy megkönnyítse munkánkat. Én meg nagyon megszerettem, mert látom, hogy mit jeleni a dolgozóknak. Sok fáradságtól kiméit meg őket, s emellett jobb minőségi munkát is végez. Köszönöm a Pártnak Gyors, határozott mozdulattal ugrik fel a traktorra. Keze alatt máris felberreg a motor, s a zajt lulkiabálva mondja: — Gyakorlom egy kicsit magam. Olyan boldog vagyok, ha a Iraktoron ülhetek. És ilyenkor mindig arra gondolok, hogy mindezt a Pártnak köszön­hetem. Tanulok. Sokat tanulok, hogy jó szakmunkás legyen belő­lem• Így hálálom meg a Párt gon­doskodását. A traktor megindul, fürgén kú­szik végig a sáros udvaron, aztán elfordul jobbra. Még messziről lát­szik a kék overall, meg a pirospeiy- tyes fejkendő. Rozika traktort ve­zet. Takarékoskodjék az ÁVESz villamosenergiával Rákosi elvtárs október 27-i nogyje,entőségü beszámolója óta az ország minden üzemében dön­tően fallendül't a munkaverseny és a takarékosság mindenkinek el sőrendíi feladatává lett. Mégis Nagykanizsán a Dózsa. Teleki, Vi rág Benedek és Sugár-utón napo­kig nappal js égték a villanyok, igy nemzetgazdaságunknak tuda­tosan. vagy tudatlanul károkat okoztak, nem kell küjön mondani, hogy ezzel az ellenséget segítet ék. „A szilveszteri hangulat* után három nap egyfolytában egész napon keresztül nem ju tott eszébe az erre illetékeseknek, hogy a Dózsa György-ut 18 db 40- es, a Teleki-ut 32 db 40 es és 5 db 500 as, a Virág Benedek-utnak pedig a 6 db 40-es égője -- ha egy kilowatt 2.20 forintba kerül — óránként kb 10.34 forintot fo gyászt. Ehhez hozzá kc.l venni azt, hogy reggel fél 8-tól délután fáj 5-ig 9 óra telik el és ezt szó rozzuk az előbb említett három nappal, akkor kiderül, hogy ezek az égők 279.18 forintot fogyasz­tottak el. Ezzel az összeggel fele lödén egyének megkárosították dolgozóinkat és úgy látszik, hogy ezek az emberek nem vették elég komolyan Rákosi elvtárs figyel­meztetését,, a Minisztertanács ha tározatát De menjünk csak to­vább. Felhívtam a 245-ös telefon számot, hogy szüntessék be ezt a rendellenességet és oltsák el a villanyokat Tálasi nevű keze ő közölte velem, hogy ez nem őhoz. zajuk tartozik, hanem keressem a 13-as telefonsz^mot és jelentsem Feiler művezetőnek. Ezt a teiefonszámot i:~ fe'hiv- n?m s az üzemvezetö'éstől Kovács jelentkezett:, áld először még csak beszélt velem ebben az ügvbqn He amikor mini* katona és mint a tanács tagja keményebben fele 'fkréc,ve vontfivp. ni,f-or átadta '-nyílót Csőn! műszaki tisziviseo r>ek. hogy uem oliozzá tartozik. Elmondottam negyedszer közel egy óra alatt a dolgozók vélemé­nyét a villanyáram pazarlásáról, mire végre megértésre találtam és tudomásomra hozta Csóni mű­szállá tisztviselő, hogy „egy-két na­pon belül meg fogják csinálni és nem fognak feleslegesen égni a villanyok. (Meg kell mondanom azonban, hogy még 5-én is égtek egyes helyeken). Nem nagyon nyugtatott meg Csóni szaktársnak az a kijelen­tése. hogy ,minden észrevételt ezentúl írásban jelentsünk neki, mert igy te" efon on keresztül ka­pott bejelentések nem mindenkor állják helyüket.“ A nagykanizsai dolgozók és a honvédség nevében 'zereteérn figyelmeztetni Csóni ■ zaktársat — amint akkor mind íárt figyelmeztetem is —. hogy a felesleges bürokrácia nem a dolgozókat és nem a béketábort 'zo'gálja Mi, a nagykanizsai helyőr ég katonái, akik a nagykanizsai és a világ proleí áriá tusának eddig el­ért eredményeit igyekszünk meg­védeni. kérjük az ÁVESz-hez ir­tózó dolgozók figyelmét és éberségét mindazokkal szemben, akik tudatosan vagy tudatlanul, de a becsületes dolgozók eddig elért eredményeit felületességgel akarják kisebbíteni. Az osztály harc döntő szakaszában a Párt vezetésével minden nehézséget meg lehet és meg fogunk oldani A szabotázse?elekményekért azon. ban »sújtson a Népköztársaság tör­vénye és dolgozó népünk megve ése* — amint a mi Honvédes­künk mondja. E rövid kritikán, amely épitő, b;ztosan tudjuk, eredményes icsz és a nagykanizsai dorgozók, de vem utolsó sorban Pártunk megelége dósét fogják kiérdemelni ezutánj jó munkájukkal, helyes munka- módszerükkel az ÁVESz dolgozói. Kádár Miivé b’ Hezretles

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom