Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-10 / 7. szám

fi lerüieliszövelkezeíi mozgatom feHesztésének kérdésé ről tárgyalt a kanizsai járás termelöcsepcrija nak értekeztek Lelkes felajánlások az V. Pártkongresszus tiszteletére Szokásos havi munkaérte­kezletükre jöttek össze hétfőn a nagykanizsai járás termelő- csoportjainak elnökei, bri­gád- és munkacsapat-vezetői, valamint a gépállomások me­zőgazdászai. A soroulévő fel­adatokat beszélték meg és ar­ról tárgyaltak, hogyan készül­jenek fel a termelőcsoportok egész népünk hatalmas ünne­pére, a Párt V. Országos Kon­gresszusára. A járás termelőszövetkezeti mozgalmának eredményeiről és hiányosságairól -Z sóvár György, a járási tanács el­nökhelyettese, a mezőgazda- sági osztály vezetője számolt be. Bevezetőben a termel «csoportok fejlődéséről beszélt és kiemelkedő példa­ként hozta fel a fityeházi „G yő Ze^em” termelőcsopor­tot, amelynek tagsága az alakulás óta, több mint meg­kétszereződött. Foglalkozott a vezetőségek újraválasztásának kérdésével is. Ezen a téren több helyen hibák mutatkoz­tak, Szepetneken például a rossz előkészítés következté­ben a termelőcsoport közgyű­lése nem tudott elnököt vá­lasztani. A íityeházai terme­lőcsoportnál a mezőgazdasági osztály kiküldöttjének hibájá­ból nem választottak fegyel­mi és ellenőrző bizottságot, — Az ilyen tapasztalatok azt mutatják, hogy a vezetőségek újraválasztásánál sokkal kö­rültekintőbben kell eljárni — mondta Zsovár György. — En­nek érdekében jobb munkát kell végeznie a járási mező­gazdasági osztálynak és több segítségei kell nyújtania a. Járási Pártbizottságnak is. A toVábbiakban rámutatott arra. hogy a járás termelőcso­portjaiban a brigádok és_ a munkacsapatok eddig jófor­mán csak papíron voltak meg. Ha munkáról volt ugyanis szó, sohasem lehetett megta­lálni ezeket a szervezett cso­portokat- így fordulhatott elő. hogy a. murákét es zturi és a surdi termelőcsoport elnöké­nek az őszi vetés idején há­zalnia kellett a csoportlapok­nál, hogy -menjenek dolgozni. Hiányosságok mutatkoztak a két gépállomás és a termelőcsoporíok közötti viszonyban is. Kisko- máromban például az egyik traktor ista. otthagyta a terme­lőcsoport föhljét és egyénileg dolgozó paraszthoz ment szántani. Hasonló eset tör­tént Szepetneken is. A palini gépállomás a, nagyrécsei ter­melőcsoportnál a járási ta­nács többszöri felszólítására sem akarta elvégezni a siló­zást, s csak a megyei tanács felszólítására tett eleget a ter­me] őcsonort kérésének. A gép­állomások mezőgazdászai is aránylag keveset látogatják a 1 ermelőcsoportokat és nem segítik ■ azokat eléggé munká­jukban. Végül a termelőcsoportók további fejlesztésének kérdé­séről beszélt Zsovár György és rámutatott: minden csoport legfontosabb érdeke, hogy a I fejlődés utján egy pillanatig se áll ion meg. hanem erőit szüntelen növelve a szocialista mezőgazdaság építésével harcoljon mindnyájunk leg­fontosabb ügyéért, a békéért-. Ezután több felszólalás hangzott el. Beké Vince elv­tár«. a nagy kanizsai ..Vörös Csillag”-f ermelősző vetkezet 'bz'um párt)it-kára bejelentet­te: felvetődött a Vörös Csil­lag és az Első Május termelő- e iopnrt egyesülésének kérdé­se. A term elősző vetkezet tag­sága örömmel üdvözli ezt a kezdeményezést, ami a terme­lőszövetkezeti mozgalom to­vábbi erősödését jelenti. Anda elvtárs, a zalamerenyei terme­lőcsoport küldöttje a kommu­nista példamutatás kérdését vetette fel és ezzel kapcsolat­ban rámutatott arra, hogy az ő termelőcsoportjuknál éppen ez hiányzik, Végh István elv­társ. a gél sei Petőfi-tszcs -el­nöke kérte, hogy a palini gép­állomás végezze el elmaradt munkáit. Ugyanezt kérte a fi' tyeházi termelőcsoport is. Sütő Imre elvtárs, a Párt nagykanizsai Járási Bizottsá­gának tagja szólalt fel ez­után. Foglalkozott a két gép­állomás — az orosztonyi és a palini — munkájával és fel­hívta a traktorosok figyel­mét: soha, remilyén körül­mények között so hanyagok ják el a termelőcsoportoknál végzett munkájukat. Töre­kedjenek arra, hogy munká­ink minőségileg minél jobb legyen. A továbbiakban a Párt V. Országos Kongresz- szusának jelentőségét mél­tatta. — A Pártkongresszus előké­szítéséből minden dolgozónak ki kell vennie a részét — mondta. — Termelőcsoportja­ink dolgozóira az a feladat vár, hogy az ipari munkásság példájára legjobb munkájuk­kal készüljenek Pártunk és egész népünk nagu ünnepére. Fontos feladat a termelőcso­portok további fejlesztése és a tavaszi mezőgazdasági, mun­kák jó előkészítése. Ennek ér­dekében mái most meg kell tenni mindent a munka jó megszervezéséért. Sütő elvtárs felszólalása után az értekezlet résztvevői termelőcsoportjaik nevében felajánlásokat tettek a Párt V/ Országos Kon­gresszusának tiszteletére. — Pártunk Kongresszusáig 30 állat befogadóképességűre bővítjük ki istállónkat — ajánlotta fel a Vörös Csil- lag-tsz nevében Beko Vince elvtárs. — Tagságunk létszá­mát pedig további 50 fővel növeljük. Cserfán József elvtárs az Első Május-tsz-cs nevében je­lentette be, hogy a csoport taglétszámát SA-ről 50-re eme­lik. Horváth Vendel, a nagy- récsei Vörös Október-tszcs el­nöke a tagság létszámának 50 százalékkal való növelését je­lentette be és közölte, hogy főleg a középparasztok meg­nyerésére vesznek irányt. Péter Lajos elvtárs, a pali­ni gépállomás mezőgazdásza hangoztatta, hogy a, jövőben az eddig’nél lényegesen segí­tik politikailag is a termelő- csoportokat. majd bejelentet­te: — Gépállomásunk dolgozói vállalják, hogy jó politikai munkával elősegítik Ho-mok- komárómban és Újudvaron a termelőcsoport megalakulását. Zrínyi László elvtárs, az orosztonyi gépállomás főgé­pésze közölte, hogy a .Párt­kongresszus tiszteletére 15 na­pon belül minden hátralévő munkájukkal végeznek. A többi termelőeso-portok- nak a képviselői is a csoport­jaik további erősítéséről szóló kiajánlásaikat ismertették. A felajánlások nagy részében az szerepel, hogy a jövőben sok­kal nagyobb gondot fordíta­nak a középparasztoknak a csoportokba, való beszervezé­sére. Elmondták, hogy a ter­melőszövetkezeti mozgalom to­vábbi fejlesztésével méltóké­pen akarják megünnepelni Pártunk V. Kongresszusát. I zalaszenfm'háiyl !sz tű vezetősége és üzent pártszervezete igén: „Biiegjavitjuk a iimnkíit“ A zalaszentmihályi »Felszabadu I Aztán vannak más hibák is — lás“ tsz-néi megtörtént a vezető ségválasziás. Az uj elnök. Rhu- per János elvtárs most arról be­szél: milyen feladatok állnak az uj vezetőség előtt, hogy a terme 1 őszövetkezet munkája megjavul­jon. — A múltban a vezetőség nem jött össze rendszeresen, nem be­szélte meg a feladatokat, a mun­kában megmutatkozott a tervsze rühenség és. a munkafegyelem is igen laza volt. Nem folyt felvilá­gosító munka a a hétlaki tagok felé sem. Pedig találunk ilyet jócskán- Például ott van Horváth István. A földjének egy jó része még kívül van és ez meglátszik a szövetkezetben végzett munká­ján is. Meg ennek nyomán főb­ben is vannak, akik hasonlókép­pen czelekednek- Szabó Istvánnak például nincs kívül földje, de gondoskodott róla, hogy legyen. Bérelt földet vett fel. A tavaszig ezeket a hiányosságokat kiküszö­böljük, mert az egyben a munka meg javulását, a szövetkezet feilvi- rágozását jelenti. Rákosa Márton elvtors, az üze­mi pártszervezet titkára arról be szél. hogy nem tudja összefogni a politikai iskola hallgatóságát. — — mondja. — A párttagok közül sem mutot mindenki jó példát­ól t van Torma Ferenc. Állandóan zúgolódik, elégedetlenséget szít és a munkáját sem végzi el ren­desen. Biczó István meg azt mondja, hogy ő mindennap nem gyalogol 3 kilométert azért, hogy dolgozhasson a szövetkezetben... Szóval van itt bőven tennivaló­Rákosa elvtárs maga állapított 3 meg, hogy az üzemi pártszervezet gyenge és még mindig találni a párttagság közö(t olyat. ak.i nem elég öntudatos, nem tudja felmérni ezt, hogy mit jelent a Párt és a termelő- szövetkezet tagjának lenni. — Sokat várok az uj vezetőség tői — mondja Rákosa elvtors. — Mert eddig hiba volt ;iz is, hogy a régi vezetőségnek nem volt meg a Pár< tál a szoros kapcsolata- A jövőben mindent megbeszélünk az uj vezetőséggel,, már eddig ig nagyon jól együttműködünk és én tudom azt. hogy munkánknak meg lesz az eredménye. Voltok hibák, amik még most is fennáll­nak, emellett mégsem végeztünk éppen rossz munkát, de a tavasz­ra sokkal jobbat végzünk, mert megjavítjuk a munkaszervezetei egyéni felelősséget. A szeretetet és az erői sugározza felénk... örömében még szólni seim tu­dóit, csak fogta kezében a leve­lezőlapot. a levél első felét oro­szul, a másodikat magyarul Ír­lak. Szabó jánosné az MNDSz p us z tas zen tlászliói s ze ryeizeténdk ügyvezetője csak nézi a sorokat. Olvassa — magaséin tudja már hányadszorra —. még az ajka is mozog. — Hát erre aztán valóban nein gondoltam, a Szovjet Anti­fasiszta Nők irtuk. Milyen .feed­Németh Dezső középparaszt legboldogabb napja Németh János 14 holdas holtéi középparaszt családja vasárnap ebéd után együtt üldögél a szobá­ban. Az asszony már végzett a dél­utáni munkával. Odaül férje és Dezső fia közé. Hármasban folyik a beszélgetés. A begyűjtésre tere­lődik a szó. Az öreg Németh meg­elégedetten jegyzi meg; — A mi községünk teljesítette kötelezettsé­gét. Mindenből 100 százalékon felül állunk. Ebből az eredményből — szól a fiához — mi is méltókép­pen kivettük részünket. Minden beadásunkat túl teljesítet fűk, a ku­koricából 114 százaléknál tartunk! Kiérdemlem-e ? 5 — A Párt jó munkája — jegyzi meg Dezső. — Példát mutáltak a párttagok. — Hosszú ideig hallgat, összeráncolt homlokkal gondolko­dik. Én mondom, a legjobbak van­nak a Párt tagjai között. Már többször gondolkodtam rajta, hogy kérni kellene a felvételemét. De... — Mit de! — vág közbe hevesen az apja — Csak mindig mondoga­tod, de még egy lépést sém tet­tél annak érdekében, hogy bekerülj a Párt soraiba. Dezső nekihevesedik, úgy ma­gyarázza. — Hát ezt, már ne mond­ja édesapám. Dolgoztam is, meg dolgozom is. Mindig ott vagyok a faluneve'Jők között. Ä DlSz-szerve- zetben elvégzem a magam mun­káját. Ezért választottak be a ta­nácsba is. Mit gondol, miért tet­tem mindezt? Azért, mert éreztem, hogy jó munkámmal mindig egy lépéssel közelebb kerülök a Párt­hoz. Németh néni boldogan mosolyog fiára. — így van éz fiam. Meg a tanulásoddal is közelebb kerültél a Pár hoz. Tudom, mindig az volt a vágyad, hogy tanulhass, de a múlt ,,uri“ világa nem adott erre módot a magunkfajta középparasz­tok gyermekeinek. Csak a felsza­badulás hozta meg ezt számodra, meg a Párt harca, amely ériünk is folyt. Még van adva a tanulásra a mód a felszabadulás óta és te ezt jól használtad ki. Szakember vagy fiam. A Párt, meg a te ia- nulnivágyásod csinált belőled szak. embert. Gazdasági szakiskolát vé­geztél. A legnagyobb megtiszteltetés — tudom — lelkesedik a fiú. — Ezt soha nem felejtem el, — Hosz- szan elgondolkodik, aztán meg­jegyzi; — A Párt tagjának lenni a legnagyobb megtiszteltetés. De vájjon én kiérdemeltem-e ezt? Az öreg Németh egy ideig csak nézi a toprengő fiát, aztán meg-, szólal: — Hát figyelj csak ide. Az én fejem felett már jól elrepült egy fél évszázad. Hanem te még fiatal vagy. Én lennék a legboldo­gabb, ha már téged elvtársnak szó­lítanának a faluban. Úgy érzem, bogy kiérdemelted a tág jelöl séget. Különben pedig majd a párttagság eldönti. Dezső hirtelen feláll. — Pár nap múlva taggyűlés lesz. Én nem vá­rok tovább. Beszélek Ekler Péter­rel, akivel együtt jártam ki nép­nevelő munkára, meg Cingráber Jánossal, a tanácselnökkel. Ö tud­ják legjobban, hogyan dolgoztam, kikérem a véleményüket. Ha a tagság érdemesnek talál Ezzel kapja a kabátját, aztán már zörren is utána a kiskapu. A két öreg egyedül marad a szobá­ban, összemosolyognak. Néme h bácsi még fia után néz, amint el­megy az ablak alatt. Alig telt el egy hét, a Németlr- család nagy izgalommal készült a taggyűlésre. Dezső ünneplőbe öltö­zik erre az alkalomra. Látni rajta, hogy nagyon izgatott. Apja báto­rítja- — Csak nyugodtan, fiam. — Hiszen én nyűgöd tvagyok — mondja Dezső, miközben a kabátot magára vészi. -— De hát nem kis dolog ez, amire most készülök. — Elindul. A két öreg magára kapa­rintja a íélikabátot. Dezső után mennek- A fiú eltűnik a pártszer­vezet ajtajában. Ők ketten kintma­radnak. Nézik a világos ablakokat és szinte látják maguk előtt a bent lepergő eseményekét. Mától kezdve így szólítják: elvtárs Cin gr éh er János elviárs, a ta­nács elnöke beszél, aki egyik ajánlója Németh Dezsőnek. El­mondja, hogy lelkes népnevelő- Mindig eredményés munkát végez. A begyűjtésben is élenjárt. A DISz-szervezetnek aktív tagja. A község becsületes dolgozója. Kö­zénk való. Többen is hozzászólnak a dologhoz. Alaposan. Megegyeznek Cingráber elvtárs nézetével, aki idézte Rákosi elvtárs szavait: i.... A középparasztok pártba való felvételére is irányt kell venni.“ A taggyűlésnek vége van- Meg­nyílik az ajtó és egymásután lép­nek ki rajta a pártszervezet togjai. Németh bácsi és a felesége feszül­ten figyel. Fiuk Cingráber János tanácselnökkel jön ki. Közvetlen előlük állnak meg. Keményen kézét szorítanak. — Szabadság, Nóme'h elvtárs! — mondja Cingrá­ber János és megindul hazafelé A két öreg közrefogja fiát. — Na lá­tod. Ebben a két szóban benne van minden örömük A fíu csak hallgat, aztán kitör belőle a szó. — Én olyan boldog vagyok. Fülébe cseng hazafelé még hosszú ideig Cingráber elvtárs szava: „Szabad­ság, Németh elvtársi’ (Siklósi Vesek. Köszönetét mondanak ne­künk az eddig végzett jó mun­kánkért és a béke harcos meg­védése érdekében további bátor, keméng kiállásra serkentenek bennünket, Pusztaszentlászló dol­gozó asszonyait. Az MNDSz zalaegerszegi já­rási értekezletén kézrő-l-ükézív járt a levelező lap. — Milyen nagy a békeSZereiö népek tábora — mondja csillo­gó szemeikkel Kovácsné Söjtör- rői. Erősek vagyunk, ha összefo­gunk. Össze bizony és ha kell, mint ahogy a szovjet asszonyok tették annakidején, hát fegy­verrel is megvédjük a magunk és gyermekeink békéjét, jövőjét. Újból Szabó Jánosné veszi át a szót. — Mi a terményhegyüj- lés során is méltó módon kivet­tük a részünket a gyakorlati példamukttcís és a politikai nevelő munka területén a köz­ségben. Túl is vagyunk minden begyűjtés teljesítésében jóvá száz százalékon. Politikailag is képezzük magunkat, ami viszont fokozza az éberségünket. Meg­szerveztük odahaza a népi el­lenőr zöcso portot, igy akarjuk megakadályozni és meg is aka­dályozzuk — teszi hozzá külö­nös hangsúllyal —, hogy az el­lenség a közellátás területén is támadjon. Szénáim! tartjuk tóm a Aulátokat is. És egyre csak a kezében szo­rongatott levelezőlapot s-imoga - ia. A kép a moszkvai Kremlt ábrázolja. — Asszonytársak! Nézzétek, itt dolgozik a mi boldog jele­nünk és még boldogabb jövőnk meglep,emlője, biztosítója: Sztá­lin! A Kreml tornyán annak a vörös csillagnak a fénye ott a szeretet?.«; .sugározza felérik, de az erőt is, azt hogy össze kel! fognunk, össze, mert alkotó bé­kénket olyan gazemberek, mint a közvetlen szomszédságunkban orvtámadásra készen álló fa­siszta Tito-banda komolyan ve­szélyeztetik. Asszonytársak! — mondja ki­pirult arccal. eme'lkedMt han­gon Szabóné. — A békéért vi­vőt* harcban nem vagyunk egye­dül. erről beszél ez a kedves le­velező lap is. Halljátok a hang- iát? A felelet százötven' . asszony! torokból egyszerre csendül fel 'reménvsn határozottan: „Harro- kink a békéért!" Szerda. 1951. Jan I«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom