Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-09 / 6. szám

21 egervári dolgosé purnsst uj burásdáh ... Kongresszusi versenyre hívta a letenyei a lenti gépállomást Február 24-ig minden gépet kijavítanak Megalakult a megye 107. termelőcsoportja Egervár községben tavaly ta­vasszal hasítottak először barázdát a gépállomás traktorai a dolgozó parasztok földjein. A pülöskei gépállomás egyik brigádja dol­gozott itt. — Hát csak szántássá!ok azzal a masinával, majd agyonnyomja a földéteket, aztán fele sem terem mint tavaly — áskálódott a gépi munka ellen a kulák. meg a vele egyhuron pendülö néhány léhütő. A dolgozó parasztok nagy több­sége azonban nem. hallgatott erre a beszédre. Persze akadt egy-két kételkedő is, így esett aztán, hogy kimentek néhányan már a máso­dik napon a mezőre, hogy megnéz­zék, milyen munkát is végez a traktor. Most is hazudott a hidak Mikor tüzetesen megvizsgálták, hogy jól fogták a fordulókat, kellő tnélységüek a barázdák, nem ha­gyott ki földet az eke, megálla­pították egyöntetűen, ahogy any- nyiszor már, most is hazudtak a kulákok. Olyan munka ez, amilyet állati erővel sosem tudtak volna teljesíteni. A dolgozó parasztok megbarátkoztak különösen a nyá­ron a traktorokkal, főként a trak­toristákkal. Levélben köszönték meg nekik a jó munkát. — Hiába, a gépi munka a leg­jobb — mondoga’lák egymásnak özvegy Hagy Jár.osné hat és fél holdas, valamint Csarankó János három és fél holdas dolgozó pa­raszt. Azután felkerekedtek és el­mentek lermelöcsoport-iáiogatásra is. Láttak. Céltalan a kisparcellákon való bolyongás Horváth József az őszi munkák befejeztével felvetette egy DéFOSz- gyiilésen többek gondolatával meg­egyezően, hogy előttük a sok gya­korlati jó példa, mennyivel elő­nyösebb a közös, gépi erővel vég­zett gazdálkodási mód, mint látás­tól vakulásíg a kisparcellák kö­zött való céltalan bolyongás, Szö­vetkezni kéne. így történ!, hogy megalakult az őszön nyolc családdal tszcs elő­készítő bizottság. A járási tanács mezőgazdasági osztálya segítette munkájában a bizottsá­got. A járási pártbizottság ha­son lókép. Tegnap aztán megalakult Eger­váron a „Győzelem'5 termelőcso­port 21 taggal. Özvegy Nagyné hat és fél, Csarankó János három és fél, Horváth József és Szalai Imre hat-hat holdat vitt be. Még Pelróczi Lajos cipész sem maradt a kaptafánál. Családostól belépett a csoportba. 15 család, közel 50 hold saját és 30 hold tartalékterii- .Icten elindult a felemelkedő pa­raszti élet felé. Megtaláltuk egymás kezét — nem is engedjük el többé Az uj csoportot tovább segíti a gépállomás. A pölöskei gépállomás traktoristái máris meglátogatták a csoportot és a munkásosztály ne­vében megígérték, hogy minden erővel, legjobb tudásukkal segítik munkájukban. — Megszorítottuk egymás kezét és nem engedjük el soha többé — mondta Csarankó János tszcs- elnök. Most a téli időben tanulni fogunk szorgalmasan, hogy a ta­vasszal majd a földeken gyakor­latban gyümölcsöztethessük a té­len elsajátitot'akat. A gépállomás dolgozóinak segítsége is hozzájárul majd a mi csoportunknak a meg- erősitéséhez. Határidő előtt két héttel elkészül azegerszegi ruhagyár A zalaegerszegi Magasépítő Vállalat dolgozói a takarékossági határozat végrehajtásáért A zalaegerszegi Magasépítési Vállalatnál megtartott termelési értekezleten a dolgozók széles­körű bevonásával beszélték még az elmúl! esztendő eredményeit és hiányosságait és megtárgyalták az előttük álló feladatokat. — A Terv első évét időre befe­jeztük — mondta beszámolójá­ban Gödinek Ferenc elvtárs, a vállalat igazgatója. — Az előirt kapacitást tu! is teljesítettük. 1951-re azonban jóval magasabb az előirányzat a multévinél, de tu­dom, munkatársaimmal együtt ezt iá túl fogjuk teljesíteni. A továbbiakban beszámol arról, hogy ebben az esztendőben na­gyon sok ipari, mezőgazdasági és középület készül, de épülnek a szülőotthonok, bölcsődék és lakó­házak is. Ehhez a munkához 20 százalékkal magasabb teljesít­ménnyel járulnak hozzá. Amíg 1950-ben munkabér címén kifizet­tek 8 millió forintot, az idén 10 millió lesz a kifizetés. Minél többen vegyék át a Sztahánov-módszereket A termelési érték emeléséről be­szélve, kéri a dolgozókat, minél nagyobb mértékben vényét át a sztahánovista módszereket. — A 100 forint munkabérre eső terme­lési értéket 470 forintra emeljük. — Vállaljuk —hangzott a dolgo­zók egyhangú válasza, A takarékosságról szólva meg­említette, hogy a múlt évben ren­geteg összeget vontak el a terme­léstől a pazarló kiadások: Posta, telefon, nyomtatványok, könnyel­műen tett kiszállások. — Ezen a téren az idén hatalmas összeget takarítunk meg — mondotta Gödi. nek elv társ. A termelés mellett nem feledkeznek meg a szociális gondozásról sem, valamint a kul­túráról és a sportról. A továbbiakban említést tett ar­ról, hogy a Vállalat országos vi­szonylatban olyan helyet foglal el, amely reményt nyújt, hogy meg­szerezzék a kitüntető ,,ÉlÜ7.em‘‘ cí­met. — Persze éhhez szükséges, hogy a munkát jobban megszer­vezzük — mondta és mindjárt fel­hozott néhány hiányosságot: — A kőművesek munkájára nem várhat­nak az ácsok, ácsokéra a tetőfe­dők cs így tovább.— Majd a rossz kivitelezésről beszélt, ami miatt nem olyan régen bocsátották el a szigligeti építkezés munkavezető­jét. Takarékoskodj imk anyaggal, szerszámmal! A beszámoló után kiosztották a „dicsőségzászlókat“ a Vállalat 7 legjobb dolgozójának, aztán meg­kezdődtek a hozzászólások. Illés László sztahánovista a munkafegyelemre és a takarékos­ságra hívta fel a figyelmet. — Még alig telt el néhány nap az esztendőből, de’ már 6—7 mázsa nádpadló tönkrement — mondotta —, de igy van ez a szerszámok­kal is. Kránicz Ernő segédmunkás az elmúlt év folyamán tapasztalt la­zaságról beszélt, amely a munka­fegyelem terén nagyon sok helyen kiütközött. Szók a késésekről, amelyeket, ha pénzbe átszámítunk, a Vállalatnál jelentős veszteséget jelent. Zádor Béla a Kongresszus tiszteletére tett felajánlást: Elmé­lyíti a kapcsolatot és az együtt­működést a pénzügyi és a többi osztályok felé, a határidős munká­kat pontosan nyilvántartja, a mű­szaki osztályt munkájában messze­A milejszegi tanácstagok jól tudják, ho:gy minden egyes adófillér kétszeresen vissza­téríti a dolgozó nép államától a faluba- Nem úgy, mint a múltban volt. amikor az urak •elpanamázták, a saját célju­kat szolgáló márvány üdülő telepek, hotelek építésére, kül­földi kéjutazásokra és aljas íalpnyalóik. bérenceik, a nép c 11 en seg e i n ek> n é pej n y o m ó szerveinek fenntartására for- tiltották. Ma sorra épülnek útjaink. ! menően támogatja és segítségére lesz az építésvezetőknek. Versenyre liivjuk a nagykanizsai vállalat dolgozóit Keszlhc Ferenc bejelenti, hogy a Ruhagyár építkezésénél észleli hiányosságokat megszüntetik, a jó munkát pedig tovább fejlesztik, A ruhagyári dolgozók névében fel­ajánlást tesz a /Pártkongresszus tiszteletére és az ötéves terv sike­res befejezésére. A sztálini mű­szak alatt elért eredményeiket to­vább fokozzák és az építkezést az előirányzott idő előtt két héttel be­fejezik. Cziráki József festő beje­lenti, ha megfelelő teret kapnak, akkor munkájukat nem 120, hanem 200 százalékra teljesítik. Takács István elvtárs a Ruha­gyár építésvezetői és munkavezetői nevében versenyre hívja ki az eger­szegi, valamint a nagykanizsai vállalat keszthelyi munkahelyének építés- és munkavezetőit. Verseny, pontok: Az építkezés határidő előtt történő befejezése, önköltségcsök­ken! és, anyagtakarékosság, a ver­seny- és újítási mozgalom kiszé­lesítése. Kovács József elmondja, hogy a Cementüzem dolgozói a Kongresz- szusra szép felajánlást tettek, de tervüket nem teljesíthetik, ha a megrendelést visszamondják, mint ahogy ez meg Ls történt­Végül Németh József elvtárs- üze­mi párttitkár mutatott rá a hibák­ra és jelölte meg a feladatokat. hídjaink, a tüdőgondozók, a gyárak, uj gépeket kapnak az üzemek Sorra gyullad ki köz­ségeinkben a villany. Mind­mind a dolgozó nép adcfillé- reibői. A milej szegi tanács a napok­ban megtartott ülésén elhatá­rozta, hogy valamennyi tagja jan. 20-ig az évi első negyed­évre szóló adótartozásukat ki­egyenlítik. Ezzel is hozzá akar­nak járulni. ö|évos tervünk mielőbbi sikeres befejezésé­hez. A miiej§zegi íimácsíagok: „Vállaljuk, hogy első negyedévi adónkat január 20-ig befizetjük64 A budapesti ITofherr gyár üze­mi dolgozóinak példája nyomán a íetenyei gépállomás tra.ktorisiái, munkásai is üzemi értekezletre ültek össze, hogy ők is munka- felajánlással fejezzék ki háláju­kat és szeretjüket Pártunk és Rákosi ejvíárs iránt. Nem mm ej híbelünk méltóbb módon... Kongresszusra készül az eddi­gi -sikerek, győzelmes harcok ulan a Párt. Ennek-tiszteletére szcHe ia megyében munklsfeiajánláeok- kal s azok teljesítésével készül üzemekben a- munkapadok mel­lett, hivatalokban, az irodákban, az íróasztalnál a miiszaki értel­miségi. hivatali dolgozó, dolgozó paraszísúgunk, az állattenyésztés és a takarmány termelés fejlesztő, sérül szóló miniszertan ácsi hatá­rokat minél tökéletesebb végre­hajtó-i módozatait tanulmányoz za. Természetes, hogy azok a sza­baddá left fiatalok, akik a Párt • segítségévei a gépállomásokon szakmát tanultak, békés, boldog jövőjük biztosítva van, ők sem ünnepelhetnék méltóbb módon mindannyiunk életében e törté­nelmi jelentőségű esemény!, minthogy munkájuk legjavával készülnek, rá. Ez csendült ki a traktoristák hozzászólásaiból üzemi-értekezle lükön, ahol egymásután tették meg felajánlásaikat. Végül pedig a következő határozatot hozták: A ha§zuálhatatSan réz, bronz alkatrészt visszaadjuk az iparnak „Mi Tártunk V- Kongresszusára nagy örömmel készülünk és avs alábbiakat vállaljuk: Február 21-ig kifogástalan mi- r.őségben összes erő- és munkagé­peinket kijavítjuk- Mégpedig számszerűn 21 traktort, 12 cséplő­gépet, 1? darab különböző nagy­ságú cké( azután 7 tárcsánkat, valamint 12 vetőgépünket. A traktorok javítását olyan minőségben végezzük, hogy mű­szaki okok miatt a tavaszi munká­latok során a gép kiesés nem ha­ladhatja meg a 4 százalékot. A gépek kijavításához e'<öirány­zó tj, költséget 12 százalékkal csök­kentjük. A karbantartáshoz gépenként 5 kilogramm petróleumot és más­fél kilogramm törlőrongyoi !)asz­ná'un k fel. A javításkor kiszedett és használhatatlanná vált réz, bronz alkatrészeket az ipar ré­szére visszajuttatjuk, újbóli fe’ilo!- gozás céljából. A legfejlettebb traktoristák tapasztalatainak át­adásával szakmai oktatás utján biztosítjuk, hogy minden erőgép­hez megfelelő traktorista kerüljön. Egyben pá-rosverspuyr« hívjuk ki a icntj gépállomás dolgozóit a fenti vállalásaink végrehajtását illetőleg. Kétheíenkint a munka menetét megtárgyaljuk, szerzett tapasztalatokat egymásnak átad­juk-“ fl munka megszervezéséről, a politikai- és szakoktatásról tárgyaltak a tszcs értekezleteken A termelőszövetkezetek, r.cr- ínclöcsoporfok elnökei, brigád­éi; munkacsapa tvezet ői érte­kezletet tartottak a járási székhelyeken- ­Ezeken, az értekezleteken a megyei tanács mezőgazdasági osztályának előadói megtár­gyalták a szocialista szektorok küldötteivel a vezci őségválasz­tás eddigi tapasztalatait, rá­mutatva a hiányoságokra is. Az előadók ismertették a dol­gozókkal az egyre élesedő nemzetközi helyzetet é s azt hogy a munka frontján jóval fokozottabban kell erősitcniök a béketábor egyre növekvő erejét a termelőcsoportokba tömörülő zalai kis- és közép­parasztoknak is. A politikai és szakoktatás fontosságára — a szemináriu­mokon, a különféle Szaktanfo­lyamokon szerzett tapasztala­toknak a gyakorlatban történő átültetésére — különös nyo­matékkai hívta fel -a csopotta- gok figyelmét valamennyi elő­adó. A hozzászólásokból kicsen­dült, hogy a nagyüzemi gaz­dálkodásra szövetkezett dol­gozó parasztok az elméleti és szakképzésre különös gondot forditanak. Amikor pedig a helyes munkaszervezés kérdé­séről volt szó. a zalaszcntba- lázsi, becschelyí, novai brigád- vezetők sorra emelkedtek szó­lásra és elmondták, hogy a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés terén a jó brigád és munkacsapat szervezéssel ér­ték el például rozsból a 17, repcéből a 15 mázsás holdan- kénti átlacot. A Rákosi takar­mányrépából nődig 300 mázsás átlagot a Kossuth termelő- csoportban. Mit tesznek az ál­lattenyésztés fejlesztésével ! kapcsolatban, hogy takarékos- kodnak, erről számoltak be n petrikereszturi, andorházai tszcs küldöttei. A zalabaksai. Íetenyei és a sandi termelőcs-oporiokban ed­dig a brigádmunka igen el­hanyagolt terület volt. Az ér­tekezleten Ígéretet tettek a csoportelnökök, bogy haza- menve ismertetik az itt szer­zett tapasztalatokat. A jövö gazdasági évben a tervszerű, gyors és jóm in őség ti munka a közös és az egyéni felelősség megteremtése érdekében meg­szilárdítják munka s z er ve z e t ü - ket, felszámolják teljesen az egyenlősdit, ami nagymérték­ben okozója annak hogy a nta még egyénileg gazdálkodók tá­voltartják magukat a szövet­kezés gondolatától. Ezek a tartalmas értekezletek az ott elhangzott hozzászólások alapján minden bizonyai hoz­zájárulnak majd termelőszö­vetkezeti mozgalmunk további kiszélesité-sébez. M Ä V A U T ATJTÖBTJSZKÖZLEKKDÉSI VÁLLALAT MENETRENDJE NAGYKANIZSÁN Érvényes 1950. október 8-tól. Autóbusz Vasút­megállótól; állomásról: 3-05 Vissza indulások 4,05 a vonatok 4.35 érkezése után­7.55 8-40 12-30 13.00 14.05 15.00 IG-2C 1350 20.05 21.10 5 Kedd. if)M. jait. 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom