Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-09 / 6. szám
21 egervári dolgosé purnsst uj burásdáh ... Kongresszusi versenyre hívta a letenyei a lenti gépállomást Február 24-ig minden gépet kijavítanak Megalakult a megye 107. termelőcsoportja Egervár községben tavaly tavasszal hasítottak először barázdát a gépállomás traktorai a dolgozó parasztok földjein. A pülöskei gépállomás egyik brigádja dolgozott itt. — Hát csak szántássá!ok azzal a masinával, majd agyonnyomja a földéteket, aztán fele sem terem mint tavaly — áskálódott a gépi munka ellen a kulák. meg a vele egyhuron pendülö néhány léhütő. A dolgozó parasztok nagy többsége azonban nem. hallgatott erre a beszédre. Persze akadt egy-két kételkedő is, így esett aztán, hogy kimentek néhányan már a második napon a mezőre, hogy megnézzék, milyen munkát is végez a traktor. Most is hazudott a hidak Mikor tüzetesen megvizsgálták, hogy jól fogták a fordulókat, kellő tnélységüek a barázdák, nem hagyott ki földet az eke, megállapították egyöntetűen, ahogy any- nyiszor már, most is hazudtak a kulákok. Olyan munka ez, amilyet állati erővel sosem tudtak volna teljesíteni. A dolgozó parasztok megbarátkoztak különösen a nyáron a traktorokkal, főként a traktoristákkal. Levélben köszönték meg nekik a jó munkát. — Hiába, a gépi munka a legjobb — mondoga’lák egymásnak özvegy Hagy Jár.osné hat és fél holdas, valamint Csarankó János három és fél holdas dolgozó paraszt. Azután felkerekedtek és elmentek lermelöcsoport-iáiogatásra is. Láttak. Céltalan a kisparcellákon való bolyongás Horváth József az őszi munkák befejeztével felvetette egy DéFOSz- gyiilésen többek gondolatával megegyezően, hogy előttük a sok gyakorlati jó példa, mennyivel előnyösebb a közös, gépi erővel végzett gazdálkodási mód, mint látástól vakulásíg a kisparcellák között való céltalan bolyongás, Szövetkezni kéne. így történ!, hogy megalakult az őszön nyolc családdal tszcs előkészítő bizottság. A járási tanács mezőgazdasági osztálya segítette munkájában a bizottságot. A járási pártbizottság hason lókép. Tegnap aztán megalakult Egerváron a „Győzelem'5 termelőcsoport 21 taggal. Özvegy Nagyné hat és fél, Csarankó János három és fél, Horváth József és Szalai Imre hat-hat holdat vitt be. Még Pelróczi Lajos cipész sem maradt a kaptafánál. Családostól belépett a csoportba. 15 család, közel 50 hold saját és 30 hold tartalékterii- .Icten elindult a felemelkedő paraszti élet felé. Megtaláltuk egymás kezét — nem is engedjük el többé Az uj csoportot tovább segíti a gépállomás. A pölöskei gépállomás traktoristái máris meglátogatták a csoportot és a munkásosztály nevében megígérték, hogy minden erővel, legjobb tudásukkal segítik munkájukban. — Megszorítottuk egymás kezét és nem engedjük el soha többé — mondta Csarankó János tszcs- elnök. Most a téli időben tanulni fogunk szorgalmasan, hogy a tavasszal majd a földeken gyakorlatban gyümölcsöztethessük a télen elsajátitot'akat. A gépállomás dolgozóinak segítsége is hozzájárul majd a mi csoportunknak a meg- erősitéséhez. Határidő előtt két héttel elkészül azegerszegi ruhagyár A zalaegerszegi Magasépítő Vállalat dolgozói a takarékossági határozat végrehajtásáért A zalaegerszegi Magasépítési Vállalatnál megtartott termelési értekezleten a dolgozók széleskörű bevonásával beszélték még az elmúl! esztendő eredményeit és hiányosságait és megtárgyalták az előttük álló feladatokat. — A Terv első évét időre befejeztük — mondta beszámolójában Gödinek Ferenc elvtárs, a vállalat igazgatója. — Az előirt kapacitást tu! is teljesítettük. 1951-re azonban jóval magasabb az előirányzat a multévinél, de tudom, munkatársaimmal együtt ezt iá túl fogjuk teljesíteni. A továbbiakban beszámol arról, hogy ebben az esztendőben nagyon sok ipari, mezőgazdasági és középület készül, de épülnek a szülőotthonok, bölcsődék és lakóházak is. Ehhez a munkához 20 százalékkal magasabb teljesítménnyel járulnak hozzá. Amíg 1950-ben munkabér címén kifizettek 8 millió forintot, az idén 10 millió lesz a kifizetés. Minél többen vegyék át a Sztahánov-módszereket A termelési érték emeléséről beszélve, kéri a dolgozókat, minél nagyobb mértékben vényét át a sztahánovista módszereket. — A 100 forint munkabérre eső termelési értéket 470 forintra emeljük. — Vállaljuk —hangzott a dolgozók egyhangú válasza, A takarékosságról szólva megemlítette, hogy a múlt évben rengeteg összeget vontak el a termeléstől a pazarló kiadások: Posta, telefon, nyomtatványok, könnyelműen tett kiszállások. — Ezen a téren az idén hatalmas összeget takarítunk meg — mondotta Gödi. nek elv társ. A termelés mellett nem feledkeznek meg a szociális gondozásról sem, valamint a kultúráról és a sportról. A továbbiakban említést tett arról, hogy a Vállalat országos viszonylatban olyan helyet foglal el, amely reményt nyújt, hogy megszerezzék a kitüntető ,,ÉlÜ7.em‘‘ címet. — Persze éhhez szükséges, hogy a munkát jobban megszervezzük — mondta és mindjárt felhozott néhány hiányosságot: — A kőművesek munkájára nem várhatnak az ácsok, ácsokéra a tetőfedők cs így tovább.— Majd a rossz kivitelezésről beszélt, ami miatt nem olyan régen bocsátották el a szigligeti építkezés munkavezetőjét. Takarékoskodj imk anyaggal, szerszámmal! A beszámoló után kiosztották a „dicsőségzászlókat“ a Vállalat 7 legjobb dolgozójának, aztán megkezdődtek a hozzászólások. Illés László sztahánovista a munkafegyelemre és a takarékosságra hívta fel a figyelmet. — Még alig telt el néhány nap az esztendőből, de’ már 6—7 mázsa nádpadló tönkrement — mondotta —, de igy van ez a szerszámokkal is. Kránicz Ernő segédmunkás az elmúlt év folyamán tapasztalt lazaságról beszélt, amely a munkafegyelem terén nagyon sok helyen kiütközött. Szók a késésekről, amelyeket, ha pénzbe átszámítunk, a Vállalatnál jelentős veszteséget jelent. Zádor Béla a Kongresszus tiszteletére tett felajánlást: Elmélyíti a kapcsolatot és az együttműködést a pénzügyi és a többi osztályok felé, a határidős munkákat pontosan nyilvántartja, a műszaki osztályt munkájában messzeA milejszegi tanácstagok jól tudják, ho:gy minden egyes adófillér kétszeresen visszatéríti a dolgozó nép államától a faluba- Nem úgy, mint a múltban volt. amikor az urak •elpanamázták, a saját céljukat szolgáló márvány üdülő telepek, hotelek építésére, külföldi kéjutazásokra és aljas íalpnyalóik. bérenceik, a nép c 11 en seg e i n ek> n é pej n y o m ó szerveinek fenntartására for- tiltották. Ma sorra épülnek útjaink. ! menően támogatja és segítségére lesz az építésvezetőknek. Versenyre liivjuk a nagykanizsai vállalat dolgozóit Keszlhc Ferenc bejelenti, hogy a Ruhagyár építkezésénél észleli hiányosságokat megszüntetik, a jó munkát pedig tovább fejlesztik, A ruhagyári dolgozók névében felajánlást tesz a /Pártkongresszus tiszteletére és az ötéves terv sikeres befejezésére. A sztálini műszak alatt elért eredményeiket tovább fokozzák és az építkezést az előirányzott idő előtt két héttel befejezik. Cziráki József festő bejelenti, ha megfelelő teret kapnak, akkor munkájukat nem 120, hanem 200 százalékra teljesítik. Takács István elvtárs a Ruhagyár építésvezetői és munkavezetői nevében versenyre hívja ki az egerszegi, valamint a nagykanizsai vállalat keszthelyi munkahelyének építés- és munkavezetőit. Verseny, pontok: Az építkezés határidő előtt történő befejezése, önköltségcsökken! és, anyagtakarékosság, a verseny- és újítási mozgalom kiszélesítése. Kovács József elmondja, hogy a Cementüzem dolgozói a Kongresz- szusra szép felajánlást tettek, de tervüket nem teljesíthetik, ha a megrendelést visszamondják, mint ahogy ez meg Ls történtVégül Németh József elvtárs- üzemi párttitkár mutatott rá a hibákra és jelölte meg a feladatokat. hídjaink, a tüdőgondozók, a gyárak, uj gépeket kapnak az üzemek Sorra gyullad ki községeinkben a villany. Mindmind a dolgozó nép adcfillé- reibői. A milej szegi tanács a napokban megtartott ülésén elhatározta, hogy valamennyi tagja jan. 20-ig az évi első negyedévre szóló adótartozásukat kiegyenlítik. Ezzel is hozzá akarnak járulni. ö|évos tervünk mielőbbi sikeres befejezéséhez. A miiej§zegi íimácsíagok: „Vállaljuk, hogy első negyedévi adónkat január 20-ig befizetjük64 A budapesti ITofherr gyár üzemi dolgozóinak példája nyomán a íetenyei gépállomás tra.ktorisiái, munkásai is üzemi értekezletre ültek össze, hogy ők is munka- felajánlással fejezzék ki hálájukat és szeretjüket Pártunk és Rákosi ejvíárs iránt. Nem mm ej híbelünk méltóbb módon... Kongresszusra készül az eddigi -sikerek, győzelmes harcok ulan a Párt. Ennek-tiszteletére szcHe ia megyében munklsfeiajánláeok- kal s azok teljesítésével készül üzemekben a- munkapadok mellett, hivatalokban, az irodákban, az íróasztalnál a miiszaki értelmiségi. hivatali dolgozó, dolgozó paraszísúgunk, az állattenyésztés és a takarmány termelés fejlesztő, sérül szóló miniszertan ácsi határokat minél tökéletesebb végrehajtó-i módozatait tanulmányoz za. Természetes, hogy azok a szabaddá left fiatalok, akik a Párt • segítségévei a gépállomásokon szakmát tanultak, békés, boldog jövőjük biztosítva van, ők sem ünnepelhetnék méltóbb módon mindannyiunk életében e történelmi jelentőségű esemény!, minthogy munkájuk legjavával készülnek, rá. Ez csendült ki a traktoristák hozzászólásaiból üzemi-értekezle lükön, ahol egymásután tették meg felajánlásaikat. Végül pedig a következő határozatot hozták: A ha§zuálhatatSan réz, bronz alkatrészt visszaadjuk az iparnak „Mi Tártunk V- Kongresszusára nagy örömmel készülünk és avs alábbiakat vállaljuk: Február 21-ig kifogástalan mi- r.őségben összes erő- és munkagépeinket kijavítjuk- Mégpedig számszerűn 21 traktort, 12 cséplőgépet, 1? darab különböző nagyságú cké( azután 7 tárcsánkat, valamint 12 vetőgépünket. A traktorok javítását olyan minőségben végezzük, hogy műszaki okok miatt a tavaszi munkálatok során a gép kiesés nem haladhatja meg a 4 százalékot. A gépek kijavításához e'<öirányzó tj, költséget 12 százalékkal csökkentjük. A karbantartáshoz gépenként 5 kilogramm petróleumot és másfél kilogramm törlőrongyoi !)aszná'un k fel. A javításkor kiszedett és használhatatlanná vált réz, bronz alkatrészeket az ipar részére visszajuttatjuk, újbóli fe’ilo!- gozás céljából. A legfejlettebb traktoristák tapasztalatainak átadásával szakmai oktatás utján biztosítjuk, hogy minden erőgéphez megfelelő traktorista kerüljön. Egyben pá-rosverspuyr« hívjuk ki a icntj gépállomás dolgozóit a fenti vállalásaink végrehajtását illetőleg. Kétheíenkint a munka menetét megtárgyaljuk, szerzett tapasztalatokat egymásnak átadjuk-“ fl munka megszervezéséről, a politikai- és szakoktatásról tárgyaltak a tszcs értekezleteken A termelőszövetkezetek, r.cr- ínclöcsoporfok elnökei, brigádéi; munkacsapa tvezet ői értekezletet tartottak a járási székhelyeken- Ezeken, az értekezleteken a megyei tanács mezőgazdasági osztályának előadói megtárgyalták a szocialista szektorok küldötteivel a vezci őségválasztás eddigi tapasztalatait, rámutatva a hiányoságokra is. Az előadók ismertették a dolgozókkal az egyre élesedő nemzetközi helyzetet é s azt hogy a munka frontján jóval fokozottabban kell erősitcniök a béketábor egyre növekvő erejét a termelőcsoportokba tömörülő zalai kis- és középparasztoknak is. A politikai és szakoktatás fontosságára — a szemináriumokon, a különféle Szaktanfolyamokon szerzett tapasztalatoknak a gyakorlatban történő átültetésére — különös nyomatékkai hívta fel -a csopotta- gok figyelmét valamennyi előadó. A hozzászólásokból kicsendült, hogy a nagyüzemi gazdálkodásra szövetkezett dolgozó parasztok az elméleti és szakképzésre különös gondot forditanak. Amikor pedig a helyes munkaszervezés kérdéséről volt szó. a zalaszcntba- lázsi, becschelyí, novai brigád- vezetők sorra emelkedtek szólásra és elmondták, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés terén a jó brigád és munkacsapat szervezéssel érték el például rozsból a 17, repcéből a 15 mázsás holdan- kénti átlacot. A Rákosi takarmányrépából nődig 300 mázsás átlagot a Kossuth termelő- csoportban. Mit tesznek az állattenyésztés fejlesztésével ! kapcsolatban, hogy takarékos- kodnak, erről számoltak be n petrikereszturi, andorházai tszcs küldöttei. A zalabaksai. Íetenyei és a sandi termelőcs-oporiokban eddig a brigádmunka igen elhanyagolt terület volt. Az értekezleten Ígéretet tettek a csoportelnökök, bogy haza- menve ismertetik az itt szerzett tapasztalatokat. A jövö gazdasági évben a tervszerű, gyors és jóm in őség ti munka a közös és az egyéni felelősség megteremtése érdekében megszilárdítják munka s z er ve z e t ü - ket, felszámolják teljesen az egyenlősdit, ami nagymértékben okozója annak hogy a nta még egyénileg gazdálkodók távoltartják magukat a szövetkezés gondolatától. Ezek a tartalmas értekezletek az ott elhangzott hozzászólások alapján minden bizonyai hozzájárulnak majd termelőszövetkezeti mozgalmunk további kiszélesité-sébez. M Ä V A U T ATJTÖBTJSZKÖZLEKKDÉSI VÁLLALAT MENETRENDJE NAGYKANIZSÁN Érvényes 1950. október 8-tól. Autóbusz Vasútmegállótól; állomásról: 3-05 Vissza indulások 4,05 a vonatok 4.35 érkezése után7.55 8-40 12-30 13.00 14.05 15.00 IG-2C 1350 20.05 21.10 5 Kedd. if)M. jait. 9.
