Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-09 / 6. szám
Az ötéves terv második évének feladatai Vas Zoltán elvtárs előadása A Budapesti Pártbizotlsárt ak- tivaértekezletén Vas Zoltán elvtárs, Pártunk Poli ikai Bizottságának taója előadási tartott az ötéves terv második évének feladatairól. Bevezetőben rámutatott, hogy ötéves tervünk eredményei a béke ügyét, a szocializmus építését szolgálják, majd kiemelte azt a nagy segítséget, amelyet a nagy Szovjetunió nyújt hazánknak. Ezután az első tervév eredményeit ismertette. Elmondta, hogy a gyáripar, építő nagyipar, közlekedési vállalatok és nagykereskedelem 100 százaléka, a mezőgazdaság 14.3, a kisipar 10.6 és a kiskereskedelem 67 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik már. A szocialista szektor részese dtse a nemzeti jövedelembe« 70 százalékosEzután arról beszélt, hogy Rákosi elvtárs és a Központi Vezetőség iránymutatása alapján gyáriparunk fejlődése ütemének előirányzatát 34.1 százalékra emeltük fel, de ezt is túlteljesítenék üzemeink Elsősorban a nehézipar teljesítette túl jelentősen fejlődési tervét, ezen belül is a nehézgép- gyártás: 46.5 százalékkal. Ugyancsak jelentősen emelkedett a könnyűipar termelése is: az előirányzott 118 százalékos emedke- déssel szemben 29.4 százalékot emelkedett. Az építőiparnak 29.5 százalékkal kellett volna többet termelnie, mint 1949-ben, a lelje- si'és 122.9 százalékkal nagyobb, mint egy év előtt. Ugyancsak jelentősen fejlődött mezőgazdaságunk is. Az állami gazdaságok területe €23.000 holdra, a termelőszövetkezeteké pedig 811.000 holdra emelkedett 1950-ben, ,a gépállomások száma pedig 361-re növekedett. Tovább fejlődött a mezőgazdaság gépesítése. megjelentek az első arató-cséplőgépek is. Műtrágyafogyasztásunk 9000 vagonról 17.400 vagonra emelkedett egy év alatt. A mezőgazdaság szocialista szektorának hatalmas fölénye megmutatkozik a termésátlagokban, amelyek jelentősen túlhaladják az egyénileg gazdálkodókét. — A szocializmus építésének nagy eredménye — folytat'a Vas Zoltán elvtárs —, hogy hazánkban a dolgozók egyszersmindenkorra megszabadultak a kapitalizmusnak a dolgozók számára legnagvobb átkától: a munkanélküliségtől. A gyáriparban a dolgozók száma egy év alatt 12 százalékkal emelkedett, Ezu '.án a dolgozók életszínvonalának emelését szolgáló közegészségügyi, szociális, népművelési, lakásépítési beruházásokkal foglal, kozott Vas elvtárs. Hangsúlyozta, hogy p téren is hatalmas arányú fejlődést értünk el a múlt évben. Az oktatás terén legnagyobb eredményünk az, hogy egyre emelkedik a közép és főiskolákon a munkás- és dolgozó paraszt diákok aránya. A továbbiakban néphadseregünk fejlesztéséről beszélt Vas Zoltán elvtárs, hangsúlyozva, hogy korszerűen felszerelt népi hadseregünk keményen áll őrt a Szovjetunió és a népi demokráciák hadseregeivel együtt a béke frontján. Jelentősen emelkedett az elmúlt évben az ipar részesedése a nemzeti jövedelemből és elérte a 43.3 százalékot. Ezzel ötéves tervünk előírásának megfelelően haladunk hazánk ipari-agrár állammá fejlesztésének utján. Az eredmények Ismertetése után az első tervév hibáiról beszélt Vas elvíárs. Mei'emli tette, hogy az első lervév alapvető hibája volt, hogy maga a terv kcTőn készült el. igy nem juthatott! idejében le az üzemekbe. A másik főhiba az volt, hogy egész sor területen alábecsülte a szocializmus erőforrásait, aminek következtében népgazdaságunk egyes ágai aránytalanul fejlődtek. A laza, opportunis m tervezést meg kell akadályozni, mert — bár a feladatok nagyobbak, mint a helyreállítás szakaszában voltak — az erők is sokkal nagyobbak, mint 1946-ban, vagy akár 49-ben. A laza tervezés aránytalanságokat hozott létre iparunkban. így például az alapanyag és a villa- mosenergiatermelés lassabban fejlő, dőlt, mint a feldolgozóipar a nehéziparon belül. Széntermelésünk is elmaradt a szükséglet mögött, nyersolaj termelésünk pedig egyhelyben topog, ső! bizonyos vissza, esés is mutaikozik. Gépeink kihasználtsága a leg több üzemben még mindig alacsony , ha mindenütt rátérnénk a kétmü- szakos rendszerre, ugrásszerűen emelkednék a termelés. — Komoly aránytalanságot okoz népgazdaságunkban az is — folytat: a Vas efvtárs —, hogy a mezőgazdasági termelés fejlődése lemaradt az ipar erőteljes fejlődése •mögött. Ezt csakis az állami birtokok további fejlesztésével, a ter- melőszöve kezetek megerősítésével, a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kiterjesztésével lehet leküzdeni. Ehhez azonban meg sok hibát kell kiküszöbölni állami gazdaságainknál, amelyek megengedhetetlenül rosszul gazdálkodnak. Egész sor állami gazdaságban rossz a munkaszervezés, gyenge a munkafegyelem. Fejlettebb gazdasági szervezettségre van szükség termelőszövetkezeteinknél is, amelyek viszonylag még mindig alacsony színvonalon termelnek a növénytermesztés, de főleg az állattenyésztés terén. Ennek főoka a káderek tapasztalatlansága, a szaktudás hiánya. Foglalkozott azzal is Vas elvtárs, hogy állatállományunk 1950- ben ténylegesen csökkent és erre a körülményre a földművelési szervek, a tanácsok, de pártszervezeteink sem hívták fel időben a figyelmet. Állatállományunk csökkenésében benne van az ellenség keze és benne van abban is, hogy évek óta mindig „elvész‘‘ néhány I hold föld, ami természetesen megvan, de nem avval vetik be, amit a terv előír. Mindez kárt okoz a nép államának. Az önköltségcsökkentési mozgalomról szólva hangsúlyozta Vas elvtárs, hogy énnek óriási jelentőségét hamarabb kellett volna meglátni, akkor túl is teljesithe'tük volna önköltségi tervünket. Az építőiparban pedig egyenesen megengedhetetlen, hogy a vállalatok nagyrésze még mindig deficitesAz önköltségcsökkentési előírások körüli lazaságok azzal függnek össze, hogy a jobboldali szociáldemokraták — főleg 1950 első felében — bér- és normacsalásokat szerveztek, igyekeznek lazítani a munkafegyelmet. Ezután arról beszélt az előadó, hogy a jó gabonatermés és bizonyos spekulativ lehetőségek kihasználása következtében a parasztság vásárlóereje je lent ősén mrg növekedett. Az ellenség időnként „vásárlási láz‘‘-at provokált ki, ami megzavar la az áruellátás egyensúlyát. Ehhez hozzájárult a felvásárló kereskedelemben még mindig mutatkozó szervezetlenség és tökés-sne- kuláns befolyás is. A nehézségeket azonban sikerült leküzdeni és a dolgozó nép ellátása biztosítva van és lesz 1951-ben, az életszinvonalemejés előirt ütemét az élelmezés terén tartani tudjuk. — Erős az ütem, feszített a terv — mondotta az 1950-es év eredményeinek és hibáinak felsorolása végezetéül Vas elvtárs —. Megvan azonban minden adottság a t-eljesitésbez. A kritika és önkritika bolsevik fegyvere is egyik eszköze gyors • előrehaladásunknak, Ezután az ötéves terv második évi előirányzatainak ismertetésére tért át Vas Zoltán elvtárs. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az 1951 évi terv a nemzeti jövedelem 25.1 százalékos emelkedését írja elő, ami lényegesen magasabb az. előző évinél. 1951-ben további előrehaladás; teszünk a szocializmus alapjainak megszilárdítása és kiszélesítése terén. Az iparban aszó. cialisla szektor 97 százalékos lesz. ami a szocializmusnak az iparban való teljes győzelmét jelenti, A szocialista szektor részesedését a nemzeti jövedelemben 75 százalékra kell emelni. A gyáriparnak el kell érni a 46.3 százalékot, ezen belül a nehézipart 25.7 százalékra kell fejleszteni. 1951-ben a gyáripari termelés 30.7 százalékkal növekszik, ezen belül a nehézipari termelés 35.8, a könnyűipari termelés 28 Százalékkal, a mezőgazdasági ipar termelése pedig 24 százalékkal. Jelentősen emelkedik a bányászat, kohászat és a villáin, osenergiaipar termelése is Ezután részletesén ismertette Vas Zol1 án elvtárs, hogy milyen hatalmas mértékben növek szik egyes nehézipari cikkek gyártása. A gépipar számos, Magyarországon eddig nem gyártott gép gyártását kezdi meg. A könnyűiparnak ki kell elégítenie az életszínvonal emelkedésével járó fokozott igényeket és hozzá kell járulnia az árukivitel biztosi1 ásához is. Az építőipar 54-7 százalékkal növeli termelését. A mezőgazdaságban jelentősen megnő a szocialista szektor hányada mind az állami gazdaságok fejlődése, mind a szövetkezeti mozgalom hatalmas lendülete következtében. A mezőgazdaság szocialista szektorának uj értéktermelése 1951- ben kétszeresére emelkedik, ami biztosítja a szőve kezetekbe tömörült dolg'ozó parasztság jólétének emelkedését. Hangsúlyozta Vas elvfárs, hogy a vetésterületet megnöveljük, je_ len ősén emelkedik az idén a rostos növények, ezen belül a gyapot vetésterülete, Üj gépállomások létesülnek és jelentékenyen kibővítik a meglévőket. Az állattenyésztésről szóló határozat végrehajtásának érdekében 90.000 holddal növeljük a takarmányfélék vetésterületét. Jelentősen emelkedik a vasutak és teherautók áruszállítási forgalma. Külkereskedelmi tervünk ebben az évben előírja, hogy a behozatal 18, a kivitel 24 százalékkal emelkedjék. A forgalom nagyobb mértékben. mint korábban a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal bonyolódik le. A beruházások összege 1851 ben 33 százalékkal haladja meg az elmúlt évi beruházásokét és déri a 12.6 milliárd forintot. ami kétmilliárddal több, mint amit a hároméves terv egész ideje alatt fordito tunk beruházásra. A beruházási összegek 58 százalékát nagy beruházásokra fordítjuk. Ebben az évben 97 uj nagy beruházást kezdünk el ebből az iparra és mezőgazdaságra 61, a forgalomra 13 jut- A nehézipari beruházások az előző évihez képest 73 százalékkal növekednek. A nehézipar nagyjelentőségű beruházásai közé tartozik a hazai barnaszén kohókoks?ositásának céljára épülő, mű rágyaszükségletünket is kielégítő erőmüvei ellátott borsodi kooperáció, a bauxiíoí alumíniummá feldolgozó, erőművel ellátott várpalotai kooperáció, a gyáraink cntvényszükségletének kielégi é- sére szolgáló váci szürke-öntöde éj a cementgyár. Megkezdjük Diósgyőr nagyarányú újjáépítését, A könnyűiparban a legjelentősebb beruházások a textilipar és a mezőgazdasági ipar területén lesznek. A k özlekedésí beruházások túl- j nyomó ’öbbsége az 1950-ben megkezdett létesítmények folytatását célozza. A kereskedelmi beruházások keretében két nagy állami áruházát létesítünk és jelentősen bővítjük a raktárhálózatot. 31.000 uj lakás épül, az ország több városában szakorvosi "réndelőintéze. teket nyitunk. 43 uj körzeti orvosi rendelőt és 36 uj falusi rendelőt építünk. 70 milliót fordít ur.k üzemegészségügyi beruházásokra. A bölcsődei férőhelyeket 36 százalékkel növeljük. Jelentékenyén nő a munkaerőszükséglet 1951-ben. A mezőgazdaságot nem számítva közel 200 000 uj munkaerőt kell munkába állr'ani. A káderszíikség- let rek megfelelőén emelkedik a középiskolák és egyetemek hallgatóinak, valamint a nagyipari iparostanulók száma. Az évi átlagos kereset emelkedése a gyáriparban 7-8 százalékos lesz. a szénbányászoknál 10 százalékot is meghaladja. — Az életszínvonal emelkedő se azonban csak úgy biztosit ható, ha a munka termelékenysége emelkedik — folytatta Vas elvtárs —. Az 1951 évi terv a termelékenység fokozásának mértékét a gyáriparban 23.4 százalékban, az építőiparban 20.5 százalékban, a közlekedésnél és a postai forgalomban 15.9 százalékban határozza meg. El kell érnünk, bogy a nehézipar 8.7, a könnyüinar 4.1, a mezőgazdasági ipar 2.5 százalékkal csökkentse önköltségét. Az építkezések költségét általában 14 5 százalékkal kell csökkenteni. Ezután hangsúlyozta Vas elvtárs, hogy az 1951 évi terv az eddiginél sokkal szélesebb terjedelemben épül a mérlegek rendszerére. A tervmunka további uj, jelentős eszköze, hogy a Szovjetunió oé'dája nyomán rátértünk a műszaki fejlesztés kérdéseinek a tervbe való szerves beépítésére. Beszélt annak óriási jelentőségéről, hogy a terveket fc! kelj bontani egészen a munkapad »kig és minden dolgozónak tudnia kell. hogy ”-;r- -> feladatai a terv teljesítésében. Az üzemi ellentervek a jobb mun- i kamódszereken, az újítások alkalmazásán, az anyag'akarckossági szabályok érvényesítésén, k mun. kaversenv fokozottabb kiszélesítésén, vagyis a belső erőforrások fokozottabb kiaknázásán alapuljanak. A továbbiakban a tervíégyelem kérdéséről szólva hangsúlyozta, hogy a tervi egye'cm mindenkire kötelező. A munkásokra éppúgy, mint a Tervhivatal, vagy a minisztériumok beoszt oítjaira, A tervfegyelem lazasága mutatkozik meg abban, hogy egyes vállalatvezetők nem teljesítik a tervutasításokban megszabott határidőké-', üzemi sovinizmusból hamis adatokat ie- lentenek. A legsúlyosabb hiba,-gy .. fele-les hatóságok tiagvc» enyhén láruak el a tervfegyeler» luzitóival szemben. Az ötéves ’érv lörvény. S a törvényt be kell irtani! Szükség esetén alkalmazni kell a terv védelméről intézkedő törvény szigorú büntetéseit. Hangsúlyozta Vas elvtárs, hogy a beruházásoknál is fokozni kell az ellenőrzést, mert máris követtünk el komoly hibákat. A szabotálok Bükkszéken olyan helyre akartak vegyigvárat építeni, ahol nincs ehhez clcg sós víz. A máiraházai víztárolót olyan helyre akarták épittetni, ahol a föld elnyeli a vizet- A pontházak a szabotálok miatt többe kerültek, mint más lakások, emellé* megkeserítik lakóik életét. Több ilyen esetet is sorolt fel Vas elvtárs. A tervmunka népgazdaságunk összes ágában elválaszthatatlan az ellenség elleni követke zetes harctól, a marxizmus leninizmus tanításainak elsajátítására irányuló szívós elméié ti munkától és az éber -Ccg fokozásától Nem lehet jó a tervmunka, a végrehajtás, az ellenőrzés, ha nem a munkásoszáJy élcsapata, a Pán viszi az irányitó szerepel. Kiemelte Vas elvfárs azt a hatalmas szerepei, amely a terv végrehajtásában pártszervezeteinkre’, pár! munkásainkra, minden egyes párttagra hárul, a pártszervezeteknek kell a terv végrehajtása motorjainak lenni továbbra is. Vegyék ki részükét a terv végrehajtásának munkájából a tanácsok is. A pártszervezetek mozgósít sák a dolgozók legszélesebb rétegeit, a nőket, fiatalokat, a í echnikusokat mérnököket, tudósokat. Befejezésül hangsúlyozna, hogy a magyar dolgozók Sztálin elvtárs 70. születésnapjának tiszteletére, majd a Koreai Héten megmutatták. milyen nagy erőt képvisel a dolgozók kezdeményezése és alkotókészsége. Ez! mutatják a most, Pártunk kongresszusa tiszteletére indított munkaversenyek is A most kialakuló munka verseny ígéret Pártunk kongresszusának — mondotta —, hogy ötéves népgazdasági tervünk, a szocializmus építése és a béke megvédése dicsőséges utján a magyar dolgozó nép előtt nincs nehézség, ami e’őtt megtorpanna, nincs o'yan, Pár kink álfa! kitűzött feladat, amit a szocializmus nagy és bw’cs zászlóvivőjének Sztálin e'vtársnak szellemében meg ne valósítana. Harcos akarattal így válik 1951 évi néngazdasági tervünk. Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével, szocializmust építő népünk uj, nagy és hatalmas győzelmévé. Minden froutoii (fium«I a koreai néplittdservjjg Ifagy zsákmány a szöuli harcokban Phenjang. A Koreai Népi Pemokraikus Köztársaság népi had seregének" főparancsnoksága jelenti január 7-cn: A népi hadsereg egységei, megtörve az ellenség ellenállását valamennyi fronton folytatják előnyomulásukat. Január 3-án és 4-én a népi hadsereg Szöul körzetében tevékenykedő csapatai súlyos veszteségeket okoztak az amerikai 25. hadosztály és az angol 27 brigád egységeinek. Eddigi adatok szerint ezekben a harcokban a népi hadsereg egységei megsemmisítettek több mint 500- amerikai, vagy angol katonát és tisztet és több mint száz foglyot ejtettek. A zsákmány a következő: több rmot 10 harckocsi, több mint 70 gépkocsi. 300 55 milliméteres ágvu 33 nehézgéppuska, több mint 300 puvka és nagymmv. ryiségü egyéb fegyver és lőszer. Phenfrsng «folyosói megfeszített munkával újjáépítik a várost Phenjang lakossága megfeszített munkával dolgozik, hogy újjáépítse városát. Phen- jangban a legnagyobb gyorsasággal állítják helyre a rendet és a biztonságot. A népi bizottságok városiga zga tási ügyosztályai, amelyek a megszállás alatt a föld alatt folytatták tevékenységüket, újból megkezdték rendes munkájukat. Az üzletek, a Szövetkezetek és a piacok üzemben vannak. Tízezrek dolgoznak megfeszített munkával, hogy újjáépítsék a várost és ellássák az arcvonalat mindazzal, amire szüksége van. A megromlott utakat és hidakat már kijavították óh kijavították a vasútvonalakat. is. Kedd. 1951. jan. I.
