Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

I 1 francia lakájok gyalázatos árulása A hazug' diplomatákat hőny­it y cbb utolérni, mint a sánta k : at — igy módosulhat ez a közmondás a francia kor­mány válasz jegy zeke után, amelyet a szovjet korma ny- i ..k Ny ugat-Néiqetország kér­désében a nagyhatalmakhoz intézett jegyzékére küldött. A i ranei a kormány válasz jegy­zékében nem átallotta azt Ír­ni, hogy politikáját „mindig ai Egyesült Nemzetek Szer­veidénél;, alapokmányába foglalt azon elv vezérelte, amely szerint a nemzetközi problémákat békés tárgyalá­sok utján leéli rendeznV\ De minthogy a csillagot még' sem lehet lehazudni az égről, rég bevált módszer szerint a tétlenért tolvaj kiált fogd- meget, és az agresszív impe­rialista politikát Nyugat-Nő rn etországgal kapc s o 1 atb a n holmi ,,védekezésnek” tünteti lel. Az a bizonyos sánta kutya utolérése pedig azért könnyű, mert csak francia tőkés, — nem egyszer kormánylapok ból vett idézetek is megcáfol­ják a francia kormány jegy z/kbe foglalt hazugságözönét. Az áruló Píevon-Moeh kor­mány december 6-án beleegye­zett abba, hogy Nyugat-Nc- metország fegyveres erejét be­kapcsolják az úgynevezett ,.atlanti hadseregbe”. Mit ér a francia kormánynak az a fá radózása, amellyel most ezt tagadni próbálja! Ha Brüsz- szefben ’ „A”-t mondott a Ple­ven kormány, természetesen most sem mondhat csupán arra törekszik, hogy elaltassa a. világ népeinek éberségét, a francia dolgozók elkeseredett és egyre erősebb tiltakozását. Pleven mar október 24-én nyilatkozatot olvasott fel a nemzetgyűlésben — amelynek alapján sok hiszékeny ember is kétségbe,vonhatta azt, hogy f; francia kormány „engesztel keletien ellenzéke” a Nyugat- Németország fel fegyverzésére irányuló tervnek, E nyilatko­zatban Pleven kijelentette, hogy bár Ny ugat-Ne me tor; szág nem tagja az Atlanti Egyezménynek, ugyancsak hi­vatott élvezni a biztonsági rendszernek, az Egyezményből követke. ö jótéteményeit. Ez­ért méltányos, hogy kivegye részét Nyugat-Európa ycőM- iétének megszervezéséből”. Ple­ven a továbbiakban javasolta n. francia kormány nevében, hogy alakítsák meg a külön­böző európai országok, igy Ny uga t-Neineto rszág katon á i - 1)61 is, az európai hadsereget, élén az európai hadügy mi­niszterrel, aki az Európai-Ta­nácsnak lesz alárendelve, Igaz ugyan, hogy az Atlan­ti Szövetség fegyveres erői­nek alárendelt, európai had­sereg megteremtésére vonat­kozó „Pleven-terv” csupán 800 _1200 főből álló német zász­lóaljak bekapcsolását javasol­ta az európai hadosztályokba. Az. azonban, hogy a francia kormány formálisan elutasí­totta az OSA által követelt „önálló német egysegek ' meg­alakítását csupán manőver volt, amellyel Plcvenck :izt a benyomást akarták kelteni, mintha szembeszállnának a Eriineiaország biztonságát is ve szél ve-/, tető német- mii i tar iz­mus fel támasztásával. Ennek ellenére minden komoly meg- i figyelő előtt nyilvánvaló volt, bogy a francon kormány ,.el­lenzéki” állásfoglalása nem tart sokáig. V a lóban, -mindössze egy-két hónap teli. el a ..l’lcveii-te)''-’’ kihinlet'Ae. óta és a francia kormány máris behódolj az HSA köved ('.lései előtt. Pleven (A Moeh. akik azelőtt rekedt­re kiabálták magukat, hogy ‘■ol"t nem egyeznek bele Né. p,«forv részvételébe a kö­zé,s védelemben, most/ aláír­lak az amerikaiak által e1 fi­ter je -ztatt feltételeket. Ezek a feltételek előir.iák az egyen kent <i ezer főből álló kato­nai egységekből összetett nyu­gatnémet hadsereg^ haladék­talan megalakítását és azt, hogy ezeket a német csapat- egységeket közvetlenül az „Atlanti” hadseregbe kapcsol­ják be. amelynek élén ameri­kai parancsnok áU. Figye­lemreméltó,. hogy az „Atlanti” hadseregben a német fegyve­res erők egyenjogúak lesznek a többi országok, igy_ a fran­cia. hadsereg kötelékeivel is, A francia kormány azzal, hogy beleegyezett az uj né­met. hadsereg megteremtésébe, újból, elárulta Franciaország nemzeti érdekeit, amely rövid idő alatt kétizben esett áldo­zatul a német imperializmus agressziójának. Egészen ter­mészetes, hogy Franciaor­szágban a tömegek egyre ha­tározottabban tiltakoznak a lepénzelt francia vezetők gya­lázatos döntése eUen. Tiíta- kozásuk kifejezésére máris több üzemben sztrájkokat ren­deztek és nap mint nap szá­mos munkásküldöttség keresi fel a nemzetgyűlést, a párisi amerikai követséget, hogy til­takozzék Nyugat-Németor- szág ujrafelfcgy vérzésé ellen. E mozgalom mutatja azt, hogy a francia nép továbbra is folytatja határozott ellen­állását az Egyesült Államok európai támadó politikájával szemben, hogy a francia nép meg tudja védeni és ki tudja harcolni Franciaország füg­getlenségét. Egy kis természettudomány • Miért nem lapítja szét az embert a légnyomás? OLVASTUK A levegő a föld felületének minden négyzetcentiméiercre 1,033 kg súllyal nehezedik. Ilyen nyo­más alatt áll négyzetcentiinéteren- ként minden tárgy a Földön, sőt az emberi test is. Ha az emberi test felületét átlagosan 15000 négyzetcentiméternek vesszük, ak­kor ebből világos, hogy körülbelül 15.500 kg nyomás alatt áll. A kö­zepes nagyságú emberi kéz egyik tenyerére oly nyomás nehezedik, amelynek ereje két felnőtt férfié­val egyenlő. Miért nem érez még­sem semmiféle kellemetlenséget az ember? Miért nem érzünk semi- lyen terhet? Az ember csak azért nem pusz­tul el ilyen hatalmas nyomás ha­tása alatt, azért nem lapu) szét a légtenger terhétől, mert ez a nyo­más egyenletesen oszlik el, a i-est egész felületén és a külső nyo­mást kiegyensúlyozza a levegő belső nyomása, amely betölti min­den szervünket. Az emberi szer­vezet hozzászokott a légkör nyo- másához, e nyomás mellett fejlő­dött testünk minden szerve cs csak ilyen viszonyok mellett tudnak normálisan működni Próbáljunk például a vízben nagy mélységbe leereszkedni, ahol a légkörig nyo­máson kívül a víz nyomása is hat és kellemetlen érzetünk támad. A nyomás növekedése súlyos élettani zavarokat okozhat. De hisz* a bal i nagy mélységben érzi magát ugv. „mint a bal a vízben . Az ő szer­vezete tehát még nagyobb nyo­máshoz van szokva, mint az em­beré, A magas hegyek csúcsára kapaszkodunk fel, ahol a levegő ritka és a nyomás alacsonyabb a normálisnál, a megszokottnál, könnyen ..hegyibetegséget" kapha­tunk- Ilyenkor az érverés meg­gyorsul, az ember bágyadt lesz, hamar .fárad. A levegőnek még ritkább rétegeibe "emelkedve a bor megrepedezik és vérzik, ugyanez történik a bal testével, amikor narfy tengeri mélységből a tenger felszínére hozzák. Bizonyos gya­korlattal megszokhat ja az ember a csökkentett légnyomást és élhet mellette. A világon a legmagasabb hely, ahol emberek állandóan él­nek Tibetben van, 4979 méter ma­gasán a Tok-Dzsalung falucská­ban. Itt a légköri nyomás 0 fok hőmérséklet mellett 413 mm. A szovjet meteorológusok rend­szeres megfigyeléseket végeznek Elbrüszon, 4225 méter magasan a tenger szintje felett. A >Aed- ryik Fedcsenko“ meteorológiai ál­lomás 4200 méter magasban van a tenger szintje felett. Normális (760 higanymilliméteresl nyomás­hoz szokott, tökéletesen egészsé­ges emberek nem tudnak tartós gyakorlat nélkül termelőmunkát kifejteni 3600 méter magasságon (elül A repülések repülőgépekén és f ztr a Icázfétaf éggömbök ön meg­mutatták, hogy az ember 6000 mű­téren felül elveszti uz eszmeletet. Természetesen itt nemcsak a lég­nyomás csökkenése, hanem a c légzéshez szükséges oxigén<hiánya is közrejátszik. 10—12 ki ométer magasra repülni csak alapos gya­korlat után lehet, oxigénberende­zéssel. De még ilyen feltételek esc tében is csak igen rövid ideig tar­tózkodhat ott a répiilő. A légnyomás hirtelen csök­kenése nagy magasságban a föld felszíne felett éles fájdalmat okoz. vagy kellemetlen érzést kelt a belső szervekben. Hogy megköny- nyitsék a lélegzést és a munkát a víz alatt, ahol a nyomás nagyobb, mint a felszínen, a búvárt sűrített levegővel látják el. Lélegzéskor az ember vérében és a szövetek nedveiben feloldód­nak a levegő gázai: a nitrogén és oxigén. Annál jobban oldódrak, minél magasabb a légnyomás. Ha a nyomás hirtelen csökken (az ak­kor «adódik elő, amikor a búvár a tenger mélyéből felemelkedik, vagy amikor a pilóta magasba lendül), akkor a nitrogén kezd a vérből és a szövetekből buborékok alakjá­ban kiválni, ugyanakkor a szöve­tek felszívják az oxigént. A nitro­gén buborékéit (embólia) a vér széjjelhordja az egész szervezet­ben és ezek a buborékok el tömik az apró véredényeket. Ennek kö­vetkeztében megszűnik a vér áram­lása a szövetekhez és életműködé­sük megbomlik. Ha ilyen gázbubo­rékok eltömik a véredényeket az agyvelőben, gerincvelőben, vagy a szívben, beáll a bénulás, vagy a halál. Hegy a „Buvái betegséget" megelőzzék, felszállás előtt a pilóta szervezetéből eltávolítják a nitrogént és fél órán át tiszta oxigént lélegeztetnek vele. Azon­ban ez nem sokat ér, ha a felszál­lás a nagy magasságig nem elég gyorsan megy végbe. Ezért leg­újabban a magaslati repüléseknél légmentesen elzárt kamrát alkal­maznak. A Bi<IanN-»l)c Gaulle „házasság;*6 Négy évvel c-zelőtt nevezetes esemény játszódott le Mon­sieur Bidauit, Franciaország akkori külügyminisztere életé­ben. A miniszter ur őexcellenciája nősülni szándékozott. Menyasszonyának csekély lő millió frank értékű esküvői aján­dékkal kedveskedett. Ezt &z összegei még akkor is felhábo­rítóan soknak kell tartanunk, ha tekintetbe vesszük, hogy a francia valuta már akkor is meglehetősen inflációs árfolya­mon mozgott. Hosszú ideig nem 'került ki, honnan sikerült az alig né­hány évvel előbb még szerény kis történelemtanárnak ennyi pénzre szert tenni. Most azután néhány nappal ezelőtt fény­derült arra, hogy madame Bidauit esküvői toalettjének mesés ékszereit Monsieur Bidauit a francia ellenállási mozgalom tu­lajdonát képező pénzből vásárolta meg. Vájjon mivel magyarázható az a tény, hogy George'Bi­dauit politikai—jobban mondva bűnügyi életének ez a két­ségtelenül érdekes rés-zletecstkéje csupán most került felszínre? Mint utóbb kiderült, az elsikkasztott milliók történetét már lOlüban kiderítette De Gaulle pártjának akkori főtitká­ra, aki átadta De Gaullenak, a főnökének a fent említett affér Bidauit szempontjából meglehetősen kompromittáló anyagát. Mint most a haladó sajtó közli, De Gaulle tábornok, — aki az akkori francia kormány feje volt, — utasította a titkos rendőrség főnökét, hogy & következőket hozza az MRP — a Francia Katolikus Párt tudomására, melynek vezetője Bidauit —: az elsikkasztott milliók ügyét abban az esetben nem hozza nyilvánosságra a rendőrség, ha Bidauit, a kellemetlen affér hőse a bel- és külpolitika kérdések tekintetében hajlandó ösz- szee.gye'ztótni pártja taktikáját a De Gaul!^terroristák taktiká­jával. Ezeikután személyes találkozásra is sor került De Gaulle és Bidauit között, aki most már mindenre hajlandó volt, csakhogy szárazon ússza meg az ügyet, a találkozó folyamán el is fogadta De Gaulle. feltételeit. Hosszú időn át ugv is ment minden, mint a karikacsapás. A Bidaull-De Gaulle-tengely hiba nélkül működött, — inig ■egyszeresük váratlanul el nem repedt. A francia katolikus párt urai most már nyíltan elégedetlenkedni kezdtek amiatt, hogy „tiszteletreméltó vezérük" egyre nagyobb összegeket süllyesztett <el a saját zsebében a pártkasszából, A párt ,sa­ját osztalékaikat féllő „kijátszott: részvényesei** régebbi bűnei kiteregetésével próbálják zsarolni főnöküket. Monsieur Bi­dauit most aztán igazán bekerült a csávába, az MRP vezetői­nek „idillikus’* családi viszonyai pedig a nyilvánosság elé ke­rültek. így derítettek fényt Franciaország közvéleménye előtt madame Bidauit brilliáns esküvői díszei o francia nép egyik árulójának igazi arcára. Az albán küíügymfn'szféríum tiltakozása olasz repülök újabb sorozatos határsértései elfeu Az albán külügyminiszté­rium szóbeli jegyzéket nyúj­tott, át a tiranai olasz követ­ségnek. A jegyzékben fel­hívja a követség figyelmét, bogy olasz repülőgépek 12 esetben ismét megsértették Albánia légiterét. — Az albán határoknak olasz repülőgépek részéről tör­tént újabb brutális megsérté­sei — mondja a jegyzék — arra mutatnak, hogy az olasz kormány következetesén foly­tatja a háborús provokátor el­vetemült gyakorlatát abból a célból, hogy incidenseket és agressziós fészkeket teremt­sen és ezzel megbontsa a bé­két a Balkánon. Az albán külügyminiszté­rium a leghatározottabban til­takozik az újabb brutális ha­társértések ellen és követeli, hogy haladéktalanul vessenek véget minden .ilyen ellenséges tevékenységnek. L Korobov: AZ ALKOTÓ Amikor 1943-ban egy néme­tek által megszállt területen működő partizáncsoportnál tartózkodtam, véletlenül egy fiatal vidám harcossal kerül­tem össze. — „Szemjou Tutuesenko, harcos és térképmásoló” — mutatkozott be, kezét nyújt­va. A törzskari szobában ült és hatalmas térképen rajzolga- totli amelyen vastag fekete vonal húzódott, végig, kezdve Putivljától a hrjanszki erdő­kig, onnan a Dnyeperig és to­vább a bjclorus,színi Poleszjá- ig. Tutuesenko a vonal men­tén hitlerista katonákat, ágyukat és tankokat rajzolt.- Milyen térkép ez? Ez kérem Kovpak utja a Dnyeperen keresztül Bjelo- riissziáig'. Most a jobhparti Ukrajna jobbpari,ja felé tar­tunk, — válaszolta Tutuesen­ko. .— Es mit ábrázolnak a ka­nnák, tankok, vonatok? — Ez az egész csoport harci tevékenységének s z á m adása,- válaszolta Tutuesenko most még beírom a számokat és mindjárt látható lesz mit végeztek partizánjaink a né­met vonalak mögött. Tutuesenko mindig talált magának valami munkát, de ha jutott néhány szabad per­ce, akkor téli tájképet rajzolt — a partizánélet egyes jele­neteit örökitette meg. — Tehetséges rajzolótok van. — mondtam egy alka­lommal Szidor Artemjevics Ivovpaknak. — A háború után, — jegyez­te meg Kovpak, — Tutuesen­ko a legelfoglaltabb ember lesz. — Máért? __— Hogy miért? — felelte Kovpak. — Hát mennyi nagy épületet és kis házacskát rom­boltak szét a fasiszták nálunk Ukrajnában. mennyit kell majd újból felépíteni! — Ö építész? Tervező építész. — vála­szol la Khvpak. ..Éjszakánként, meleg hun- iáinkban bu.iva, suhanó szán- ‘alpaink csikorgása közben vak ran ábrándoztunk diábo- uutáni munkánkról és felelő­en i tettük háb'ontelőU i. t e vé kenységiik mozzanatait. Tn- tnesenko az építészet szerel mese volt — és arról a napról álmodozott, amikor ismét visszatérhet majd rajzaszta­lához. — Mondd szereted te Maja­kovszkijt? — kérdezte tőlem egyszer váratlanul Tutuesen­ko. — Szeretem, miért kérded? r/— Majakovszkij nevéhez fű­ződik tanulmányaim befeje­zése az építészeti intézetben. -- felelte Tutuesenko. Diplo­mám vizsgamunkája a Maja­kovszkij Muzeum tervezete volt.. ...Félév múlva találkoztunk újból. Megint németek által megszállt területen, — de már más helyen. Katonai ügyek­ről, szokása szerint, nem igen beszélt és elhalmozott kérdé­seivel arról, hogy miket épí­tenek most Moszkvában, nem szenvedtek-o kárt a főváros pompás épületei és a kievi ép:teszek dolgozpak-e már az újjáépítési terveken.. Az egyik ütközetben Szoli­ma Tutuesenko láblövést ka­pott. Együtt repültünk .a átországba. A repülőgép közeledett. Kiev fölé. Tutuost/uko, túllé­vő magát sebesülésének fáj-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom