Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-05 / 3. szám
Tiakarékossági mozgalom az egerszegi Gépjavító Vállalatnál A régi, felszabadulás előtti világban az üzemek legnagyobb részére jellemző volt a selejt magas százaléka. A gyárak udvarán magasra növekedett ócskavas-halmokat láthattunk. Nem számított. Amit a tőkés elveszitett az anyagon, megkereste a munkáson. Népgazdaság? Hol volt akkor még ez. A gépek kihasználása? Éppen fordítva: a dolgozók munkaerejének teljes kihasználása, ezen volt a hangsúly. Jól tudjuk, tapasztaltuk a saját bőrünkön. A felszabadulás óta népgazdaságunk hatalmas fejlődést ért el. Mi tette ezt lehetővé? A tervszerű munka: mind az anyaggal, mind a munkaerővel való helyes gazdálkodás. A Párt útmutatása! 15 liter petróleum megtakarítás egy gépállomásnál De nézzük csak még, mit mutat a valóság a zalaegerszegi Gépjavító műhelyében. Az udvaron egy hatalmas, golyóscsapágyas, Jó vontatásé kocsi áll. Ügy néz ki, mint egy vaslemezből épült kisebbfajta ház. Ez lesz Zalaegerszeg város ü.i szemeteskoesi- ja, — 8 órával a kitűzött idő előtt készült el — mondja Vörös Kálmán elvtárs, ÜB. titkár. — Az anyaggal úgy takarékoskodtunk, hogy mén annyi lemez sem veszett kárba. melyből eyy asztali hamutartót lehetne előállítani. A hulladékot más célra használjuk fel. Ahova éppen megfelel. Odébb látjuk a Budapesti Talajjavító Vállalat gépét. Hatalmas Sztáhnyec. Nem sokkal ezelőtt teljesen szétszedett állapotban volt és most már útra, munkára készen áll. Vörös elvtárs _ elmondja a Sztáünyec történetét is. Szép történet, amely; bői beszédesen domborodik ki a minisztertanács takarékosságról szóló határozata, — A gép tisztításánál 7.5 liter 'petróleumot takarítottunk meg. Egy uj eljárást vezettünk be. Ezelőtt mindjárt petróleummal kezdtük a tisztítást. Kihasználjuk tökéletesen minden gépiinket — Mi azonban takarékoskodni akarunk. igy aztán ennél a. gépnél először minden alkatrészt letisztítottuk a sártól, olajtól, utána, adtunk, egy vízmosást és befejezésül petróleummal tisztítottuk át. — Nem vesz ez az eljárás több időt igénybe? — kéidőzzük. — Nem, vagyis az eltérés lényegtelen. Hiszen az idővel is takarékoskodnunk kell. Czili Géza géplakatos panaszkodik, hogy a gyalugépet nem tudja teljes mértékben kihasználni. — Rossz a transzmisszió — mondja —. Erősebb kést kellene beléhe- yeznem s akkor sokkal gyorsabban menne a munka. — A fúrógép áll. Persze ez is hiba. Vörös elvtárs elmondja az állás okát: nem tudtak fúrófejet szerezni. Pestről kell megrendelni . De van még másik két fúrógép is. valamivel kisebbek az előbbinél. Ezek is állnak. Nincs tartalék fúrófej! Tanai elvtárs, az uj üzemvezető máris intézkedett. — A gépek tökéletes kihasználása is hozzátartozik az üzem. takarékossághoz — mondja. Gosztolai Jenő esztergályos is szívügyének tekinti a gép teljes kihasználását. Ezt úgy éri el, hogy mindent előkészít, Sokat olvas a szovjet sztahánovisták munkájáról. Amit tanul, átviszi a gyakorlatba. — Szükségünk volna egy szerszámlakatosra — mondja —, aki az előkészítést elvégezné. Észszerűbb berendezés Tanai elvtárs elismeri, hogy a gépek nincsenek úgy kihasználva, mint kellene, de a szakmunkáshiányra hivatkozik: — Ha volna elegendő szakmunkásunk, két műszakban dolgoznánk. — Aztán említést tesz a minisztertanács határozatáról, mely a mun- kaerőfelliaszn ál ás teriilétén mutatkozó pazarlásról is beszél. — Ha mindenütt helyesen gazdálkodnának a munkaerővel, nem lenne szakmunkás hiány nálunk sem! Rózsás István elvtárs gépénél hosszú fémszalagok jelzik, hogy jól működik a kés, de a kés kezelője is. — Kicsi a, gépem — mondja mosolyogva. — Komolyabb gépet szeretnék, amelyen megmutathatnám, ha még nem is nagyok sztahanovista, de leszek. A szerelőcsarnok melletti uj műhely már az anyagtaka- rákosság és a gépek helyes kihasználása jegyében készült. 5 esztergapadot, hengert'űrét és gyalupadot hoz- 1 ak át ide. így mindkét helyen zavarta! anabbul és a selejt minimálisra csökkentésével mehet a munka. Általános rty kelteit a dolgozók szeles tömegeiben a minisztertanácsnak az a leg" utóbbi rendeleté, amellyel szabályozta a cukor és a finomliszt for- gulmät. Dolgozóink előtt egy pillanatig sem volt kétséges, hogy ct az intézkedés éppen az ö érdeküket szolgálja azzal, hagy eleve meghiúsítja az ellenségnek minden olyan kísérletét, amellyel zavart akar kelteni a közellálásban. Jól emlékezünk még arra, amikor doh gozó népünk ellenségei feneketlen dühükben vásárlási lázt idéztek elő, ostobánál ostobább hazugságaikkal tévesztették meg és állították sorba a becsületes dolgozókat. Áruhiányról meséltek. Olyan áru_ hiányról amit ők maguk idézlek elő azzal, hogy lakásukban sokezer forint értékű közsziikségleli cikkel halmoztak fel. Az ellenséget akkor leleplezte a Párt és az öntudatos dolgozók ébersége. A nép előtt pedig világossá vált, kik idézték elő a köz- ellátásban annakidején, mutatkozott zavarokat. Azóta közellálásunk egyre jobb leit. s az áruhőség lett a legjobb ellenérv az ellenség minden rémhírével szemben. A dolgozók tudják, hogy a mostani intézkedés is csak az ellenség számításait huzza keresztül, hiszen a finomliszt és a cukor forgalmának szabályozása biztosítja minden dolgozó számára ezekből a cikkekből aít a mennyiséget, ami havi állagfogyasztásának megfelel. A minisztertanácsnak ez a határozata szükségszerűen maga ülőn vonta, hogy a szabadforgalom cukor és finomliszt ára a kői öt (for galmunál magasabb legyen. S az ellenség — akire ezzel az intézkedéssel újabb csapást mértünk — ismét megkísérli, hogy hátbatámad. ja dolgozó népünket. Rémhírekkel kísérletezik ismét Nagykanizsán az ellenség és mindenáron vásárlási lázt akar előidézni. Közelgő ínség fenyegető rémét festik a dolgozók elé és arról regélnek, hogy a forint elveszti értékét, s az üzletekből eltűnik minden áru. Ami mégis megmarad, az mind műanyag lesz. Ilyen és hasonló, sokszor ezeknél is vadabb rémhírekkel akarják megbontani eldolgozok egységét és akarjak megzavarni az áruellátást ott, ahol erre lehetőséget vélnek felfedezni. Persze a kanizsai dolgozók túlnyomó többsége mosl is tudja, ! honnan fuj a szél, kik azok. akik ismét a zavarosban szeretnének halászni.. A sarokbaszoritoit ellenség egyre újabb és ujobb manőverekkel kísérletezik, s az orvtámadás újabb lehetőségeit keresi lázas izgalommal, tajtékzó dühvei. Kíméletlenül tovább kell folytatnunk harcunkat a hátulról aljasul támadó ellenség ellen. Leheli leplezni, gyűlő letesse kell tenni őket. a dolgozó nép előtt, hadd lássa mindenki azokat. akik gyáva módon törnek a nép nyugalmára. Vegyék fel a harcot ismét népnevelőink és követekezetes keménységgel, szívós elszántsággal küzdjenek mindenütt, mindenkor az alattomos ellenség ellen, bo_ kozott éberséggel kell folytatni ezt a harcot mint ahogy az ellenség is lázasan figyeli, hol támadhat ellenünk. Munkahelyen és magánéletben egyaránt kitartóan harcoljanak népnevelőink és harcoljon I minden párttagunk az ellenség zavarikeltő próbálkozásai ellen. Vegyék fel a harcot d népnevelők és magyarázzák meg a dolga- 8 zóknak, hogy ezúttal is a nép ellenségeinek dühödi támadásáról van í szó. amit éppen a felvilágosító munka eredményeképpen a dolgozók js fegyelmezettsége fesz sikertelenné. Teherautók száliifji, leesik hordják a cukrot Égerszögről vidékre Az egész szerkezet igy kicsiben. de nagyban is, igen egyszerűnek Iá!szik. A neve: „gázégő. Az Üveggyár hutáiban ennek a szájából lövell ki a láng. TH azt mondjuk, hogy ez egy találmány, amely Bognár Aurél mérnök, műszaki vezető, Medgyesi Zolián és Jamniczky József hu íarneslerek agyában fogamzott meg, esetleg érdekessé let lük a dolgot, de nem mondtunk sokai. Viszont, ha azt mondjuk, hogy ezzel a találmánnyal bevezetésekor 180 ezer forintot takarítóitok meg a magyar népgazdaságnak, évi 30 ezer köbméter gázt spórolnak meg az Üveggyár mai termelése mellett Nagykanizsa üzemeinek és hozzátesszük, hogy a gyár nagy gázfogyasztása és óriási hőenergiát követelő üzemét egész télen, a legkisebb fennakadás nélkül ezzel sikerül biztosítani, akkor ez & találmány rögtön óriási horderejűvé válik mindenki elölt s különös jelentőséget ad a találmánynak a minisztertanács most megjelent határozata. — A találmány lényege az — mondj.' Medgyesi Zoltán —, hogy biztosítani lehet egy toló- zárszerii szerkezet segítségével és a levegő kiszámított adagolása mellett a csökkenő gázmennyiség esetében is az egyenletes magas nyomást, ezen keresztül elérni a megfelelő hőmennyiséget. Ezzel dolgozunk november óta és gyakorlatban kitünően bevált. Nem titok, hogy Nagykanizsának. de különösen a kanizsai üzemeiknek téli időben, a megnövök: deli fogyasztás következtében hatalmas problémája a gáz- kérdés. — Nekünk ahhoz, hogy a léli időszakban 3—h- hónapra ne kelljen leállni, 130 ezer forint értékű beruházási, kellett volna végrehajtani — mondja Bognár Aurél. — Építenünk kellett volna egy kompresszor házat, be kellett volna szerezni egy szivógázkom- presszorl és minden olyan felszerelési, amely a gás egyenletes^ magas nyomását, tökéletes elégését biztosította volna. Erre rendelkezésre is állt a minisztérium engedélye. De ál tudtuk adni az . összeget népgazdaságunknak, mert az uj gázégő kot úgyszólván házilag állítottuk ele. És most itt kezdődik a minisztertanácsi határozat érvénye a kanizsai üzemekre. Számtalanszor láttuk már, hogy a téglagyár kéménye mintha füstölne. Csalódtunk talán? Hiszen a gáz a zalai föld megfizethetetlen értéke, ha jól égetjük, füst nélkül ég el. — Van nekünk elcy gázunk — mondják e téglagyárban és büszkélkednek a külön vezeték kei. De mit jelentene, ha ezzel a gázzal takarékoskodnának is?! Erre a minisztertanácsi határozat kötelezi is .a magyar nép üzemeit. Milyen megtakarítást jelentene országunknak, ha a város egyik legnagyobb fogyasztója, a téglagyár átvenné az Üveggyárban bevált gázégőké1 és alkalmazná azokat. Az is jelentene vagy 30 ezer köbméter!. Mindeddig azonban, bár az Üveggyár felhívta erre a válialatveze. tőség figyelmét, semmiféle intézkedési nem telt a téglagyár. Hát most tegyen, a. minisztertanács5 határozat szellemében, béke bar cunk érdekében. És ezt ajánljuk a Szeszgyárnak is. De itt van a Faiürógyár esete Éjjeli műszakban dolgoznak a kovácsok, mert nappal még egy drótfuró sem tűzesetük át, őt még éjjel is csak vörösen izzik a vas, pedig fehéren kellene. — Kicsiny a nyomás — panaszkodnak a>z üzemben, de az Üveggyárban rendszeresített gázégőt, — bár bemutatták nekik —. nem vezették be. Miért nem? Talán csak) nem azért, hogy akadályozzák saját üzemük termelését? Vagy ragaszkodnak a megszokj tthoz?! De ha a régi a termelés akadá Hozójává válik? A termelés csökkenését pedig egyetlen dolgozó sem akarja a Fafurógyárban. Az ujíilás bevezetése nem jelent komoly ■ beruházást, s ha néhány forintba kerül: bizonnyal meg• dj a Népköztársaságunk. Minden újítás, találmány a mi országunkban a nép javát szolgálja. Az újítók, a feltalálók hazánknak, a bókehaa'C bástyájának erősödésére újítanak. Ezt vegyék fi nyelembe a kanizsai üzemek is és nem árt. ha felfigyel rá a Gázművek KV is. A zalaegerszegi Fűszer- és Édességkere^kedeimi VaUalat ezekben a napokban bonyolítja le fennállása óta legnagyobb forgalmát. Megrakott teherautók szállítják a cukrot éjjel és nappal a raktárból. — Azt akarjuk, elérni ezzel, hogy mikorra a jegyekkel rendben lesznek, a cukor is mindenütt a helyszínen legyen, — mondja Róna Kálmán elvtárs, a vállalat vezetője. A raktárban hatalmas garmadákat képeznek a cukrc-szsákök, magasan felrakva a rizses zsákok. A disznóölésekre kináígatja magát a rizs. hogy íz let es hurka formájában hízelegjen a dolgozóknak jó munkájukért. amely lehetővé tette, hogy t Fűszer- és Édest'égkereskedelmi Vállalat raktára ily hatalmas áru bőséggel rendelkezzék. — Pártunk helyes politikájának köszönhettük. hogy igy állunk — magyarázza Róna elvtárs, de mindjárt hozzá is teszi: — Természetesen köszönetünk elsősorban is a Szovjetunió felé száll, mint a béke megdönthetetlen bástyája felé. Amit itt látunk, mind-mind a Kékés munka eredménye. Egv másik nagy helyiség zsúfolásig meg van rakva cukorká vaj. Arrébb rengeteg száraztészta _ Egy másik nagy helyiség zsúfolásig meg van rakva cukorká vaj. Arrébb rengeteg száraztészta és paprika, konzerv és minden ©O álls&iMé, 5 színliasiovisísa lírigád sa kanizsai Masraéégíitési V-nál A munka megszervezésének1 rekkel dolgozik a keszthelyi megjavítására irányuló törekvés során a nagykanizsai Magasépítési Vállalatnál sikerült eáy komoly hiányosságot kiküszöbölni, az időszaki, egy-két napos brigádok nagy részét megszilárdítani, azaz állandó brigádokká szervezni. Eddig a pártszer vezet i r á n ym utatás' a nyomán a műszakiak bevonásával U0 állandó szét nem szántható. rendes brigádszerző- désSel dolgozó brigádot szervezett meg a szakszervezet1' bizottság. A brigádok közül 5 sztahanovista munkamódszesulypontépitkezésen, Ugyanezen az építkezésen egy komplexbrigádot is szerveztek, '■'melynek a szakmák legjobb dolgozói a tagjai és résztvesz- nek benne műszakiak is. A műszaki osztály vállalta, hogy különösen a keszthelyi építkezésen. ahol megfelelő terület .áll rendelkezésre, minden eszközzel elősegíti a sztahá- nov módszerek széleskörű alkalmazását, ezzel az ötéves terv második évének sikeres munkálását, a békebarc további eredményeit. olyan közszükségleti cikk, ami életszínvonalunk beszédes sEná- masztója. Az utcán több kocsi áll. Falusi kereskedők jöttek velük, hogy elvigyék a cukrot és amire még szükségük van. Bedő István kereskedő Szentkozmadombjára igyekszik már vissza, mosolyogva foglal helyet az ülésen. — No, most majd megnyugosznak oda haza a faluban , — mondja derűsen'. — Egyesek azt a hirt terjesztették. kevés a cukor és azért lesz jegy. Ezeknek akikor adom majd meg a választ, ha hazaértem. Nincsen itt semmi hiba, esetleg az áruh almozok részéről, akiknek ez az intézkedés elvette bizony a kedvét. Úgy kiáll nekik, MateUa Béla egerszegi kereskedő is eljött. Nem viszi most el a cukrot Azt mondja, ráér hol n3p is. Alsónemesapátiban már szerdán ki is adták a jegyet. A lakosság aztán vitte a cukrot, de nem úgy. mint ahogy az ellenség ezt elképzelje. Nem sorakoztak. Sokán voltak, akik még a járandóságukat sem vitték el. — Minek vigyünk többet, mint amenv -vire szükségünk van, — mond fák. Becsvölgyéről jt.t vannak a föld- müvesszövetkezettől; de itt van Varga Péter kereskedő felesége is, aki nem is tudja, hogyan szállítsa el azt a nagymennyiségű zukrot. — Valahogy azért éjszák Ttom, — mondja. — Meg akarom mutatni a faluban, hogy mennyi re nincs igazuk azoknak, akiket a cukorjegy megijesztett. Mo>t majd megmagyarázom nekik, hogy miért van a jegy. Ők megkapják a szükségletet, az áruhalmozói: deje pedig lejárt. Az egyik sof főr, ki épp most térj vissza a teherautóval. meghallotta Vargánk utolsó szavait és utána mondta: — ügy van. Péntek, 1851, Jan. 5. 130 ezer forintot, évi 30 ezer köbméter gázt takarít meg az uj gázégő az Üveggyárban Alkalmazzák a többi üzemek is!
