Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-24 / 19. szám

A S&ab&A Nép kampány sikere érdekében végezzenek jobb munkát u zulaszentgrófi és lenti járás népnevelői A. járások közötti versenyben a zalaegerszegi vezet9 Nagykanizsa város lemaradt Pártunk körponti lapja, a Szabad Nép összekötő kapocs a Párt és a tömegek között. A párttagság és a pártonkivüli tömegek felvilágosításának, nevelésének egyik legfontosabb eszköze. i>s ami- igen mértékben egyre löbb és több dolgozó kezébe kerül ez a lap, ez a kapcsolat annál szorosabb, annál erősebb annál elmé­lyültebb lesz. Tehát nem eggszerű kampány feladat megoldásáról, hanem fontos politikai nevelésről van szó most, amikor a Szabad Nép olvasóinál: táborát népnevelőink növelik. Az egerszegi járásban az előfizetők 7»5%-« dolgozó paraszt t A zalaegerszegi járás népneve, lői különösen jó eredményt tud­nak felmutatni: eddig 911 uj elő­fizetőt szerveztek jó politikai fel­világosító munkával. Különösen szép eredmény ez akkor, lxa fi­gyelembe vesszük, hogg az előfi­zetők háromneggedrésze dolgozó kis- és középparaszt. Egervár, Nemesrádó cs Pacsa községek a legjobbak. Az egerszegi járás népnevelői­nek tovább kell folytatniok ered­ményes munkájúikat. Erre kötele­zi őket eddig elért jó teljesitmé- nyük, amivel a járások közötti verseny élére kerültek. Ugyancsak dicséret illeti Zala­egerszeg város népnevelőit is, mivel eddig 7fí2 uj előfizeiövcl gyarapították a Szabad Nép elő­fizetőinek táborát. A megyei ta­nács pártszervezetének népneve­lői még mindig nem fordítanak kellő gondot a Párt központi lapjának terjesztésére. Lebecsü­lik a sajtó jelentőségét. Ezen sürgősen változtatni keli! A lemaradásnak meg van az oka... A zalaszcntgróti járásban csak 21i a: uj előfizető. Mit jelent ez? Kétségkívül a gyenge nép­nevelő munkát. A járások között megindult nemes' versenyben az utolsó helyen kullog a zalaszent- gróti járás, mert a népnevelők nagyrésze meghálrált a munka elől, vagg esetleg máris megpi­hentek a babérokon. De nem büszkélkedhetnek jó munkával a lenti járás népnevelői sem, ahol csupán 36b az uj előfizetők szá­ma. A nagykanizsai járás népneve­lői jól felkészültek a Szabad Nép agitációra. Különösen jó ered­ményt érlek el a dolgozó kis- és középparaszíság között. Jó a nép­nevelő munka — jó az ered. mény is: 743. A járási pártbi­zottság támogatása is lelkesíti a népnevelők munkáját. Nagykani­zsa városban viszont a lapkam­pány mm megy úgy, ahogy kel­lene. Messze mögötte vannak a zalaegerszegi .eredménynék. Használjuk fel a jó tapasztalatokat l A letenyei járásban a felvilágo­sító munkát sokkal jobban kell vinni a dolgozó kis- és középpa­rasztok közölt, mint ahogy az eddig történt. A hat ár menti köz­ségekben különösen nagy jelen­tőséggel bir Pártunk központi lapjának olvasása. Az eredmé nyék azonban nem kielégítők, mert az eddigi G52 uj előfizető közül háromszáztizenötöt az ás­ványolajüzemiek népnevelői szer. vezték az üzemekben. A Szabad Nép terjesztése a népnevelőknek fontos pártfelada­ta. Munkájukban használják fel a legjobb tapasztalatokat, adják át egymásnak a jó módszereket. A za las zen tgró ti és a fenti járá­sokban valamint Nagykanizsa vá. rosban igyekezzenek a hibákat ki­javítani és tegyenek meg minden' a Szabad Nép kampány sikeré­ért. Ahol nem tanul az elnök, hiányos munkát végez a tszcs A tanácshoz alig tudtunk be jutni, mert meszeltek, festettek és átalakítottak. Parányi kis szoba ez ahol hivatalos ügyeket intéz nek. Ülve hatan, állva néhánnya' 'többen férnek el. Lukács Gyuláné elvtársnő, Fel sőbsgod község tanácsának elnö­ke fogadott bennünket, de itt volt Kardos Ferenc 6 holdas dolgozó paraszt is. aki nagy hévvé; bf> szélt, de látva, hogy idegenek ér­keztek, elhallgatott. Beszédéből néhány szó megragadta figyel­münket. s megkértük, hogy talán fejezné be, amit az élőbb abbaha gyo'tt- . , A . Nem kellett sokáig biztatni. _ Csak arról beszéltem — mondo tta Kardos Ferenc, — hogy nekünk, dolgozó parasztoknak ho­gyan kell teljesítenünk, kötelessé­günket az állammal szemben. Jól emlékszem én arra az időre, ami­kor megütötték a dobot a sze­gényparaszt udvarán. — Arcát az emlékezés' megkeményitette, kissé elgondolkodott, aztán így folytat. |-a: — Jöttek hozzánk a csend, őrök. Azok cssk a szegényekre mentek. A csendőrök szemében a kulák volt- a becsületes ember. A szegényebbeket koszos paraszti­nak nevezték. Megmondtam én ezt a tanácsülésen is, amikor egye­sek húzódoztak a gabomsbeadás- tól. Megmondtam, hogy én, bár már idős ember vagyok, de min­dig jó példával járok elől, mert tudom, hogy a köz érdekéért mindannyiunk boldogulásáért dol­gozunk. Aztán elmondta, hogy gabona­beadási kötelezettségét 148 szá­zalékra teljesítette és C jegyre is beszállított 500 kiló kenyérgabo­nát. — Tudom, hogy a béke ügyét szolgálom ezzel és az ötéves terv sikerét is elősegítem. A tanács elnöke, Lukács Gyulá­né elvtársnő veszi most át a szót. — A tanácsülés főtárgya az ál­lattenyésztés és a takarmányter- melés volt — mondotta. — ami­nek je’enf őségét a község dolgozó parasztjai meg is értettek. A továbbiakban megtudjuk, hogy a Pártkongresszusra is tör­tént felajánlás, mégpedig az adó­befizetés terén. A múlt esztendei adónál már is VÍZ) százalékos a tel­jesítés. Aztán a tszcs-re terelődött a szó. Lukács elvtársnő enkedvet lenedet!. Bajok vannak a Eszes­nél — gondosuk. — Sejtelmünk helyes volt. mert ahogy a tanács­elnök beszélni kezdeti, egymás­után jöttek ©lő a hibák. — A legkomolyabb baj ott van, — mondotta Lukács elvtársnő —, hogy a tszcs elnöke, aki párttag, a szemináriumon sohasem jelenik meg. Azt mondja, ő jól dolgozik, a tanulás pedig nem érdekli. Párt­tag létére nem érti meg, hogy a jó gyakorlati munka alapja az elmélet; felkészültség. A tszcs-ben. 6 párt­tag van, de nemi járnák el a szemináriumra Ez aztán meglát­szik a munkájukon is. .. — Arc­kifejezése hirtelen kemény, ha­tározott kifejezést öltött, de te­kintetéből derűs bizakodás sugár­zott, amikor igy szólt: — Az én kongresszusi felajánlá­som a, tszcs munkájának megjaví­tása. Tudom kitartó, szívós fel­világosító munkával elérheíjük, hogy a tszcs tagjait elméletileg is képezzük. Ha aztán ez megtör­ténik, az eredmény a gyakorlati munkánál is megmutatkozik, Kint szemerkélni kezd az eső. Alkonyodik. Az épületen még dolgoznak, a kőművesek. Szépül és bővül a tanácsház. Fontos is, hogy Lukács elvtársnő mielőbb átköl­tözhessek ebbői a kis szobából, ahol ülve hatan és állva is csak valamivel többen férnek el. ( T. E.) Feladataink és tapasztalataink a szakszervezeti ta^könyvcserével kapcsolatban Az egységes szakszervezeti tagnyilvántartás bevezetése is hozzájárul ahhoz, hogy a szak- szervezeti bizottság a reá bí­zott szervezetet megfelelően irányítsa, A tagkönyveserét fel kell használnunk a szakszervezeti demokrácia e-lményitésére, a tagság aktivizálására is. A Politikai Bizottság határoza­ta kimondja: „Fokozottan tö­rekedjenek a szakszervezetek széles aktiv aháló zat kialakítá­sára., az önzetlen, áldozatkész társadalmi munka fejlesztő* sere.” Az eddigi tapasztalatok sze­rint a szakszervezeti bizottsá­gok a tagkönyvcsore politikai jelentőségét az ezzel kapcsola­tos technikai munkát bizalmi értekezleteken megtárgyalták és a bizalmiak egyéni agibi­oi ó utján továbbítják a cso­portjukhoz. Egyes szakszervezeti bizott­ságok azonban elmulasztották az ütemterv elkészítését. Így cselekedett az OSzH, a Nö­vény termeltető Vállalat szak­szervezeti bizottsága. Ez ter­mészetesen a munka tervsze­rűsége rovására megy. Hiá­nyosságok tapasztalhatók a bi­zalmiak munkájában is. Pél­dául Nagykanizsán a Textil- nagykereskedelmi Vállalatnál. Zalaegerszegen a Népboltoknál még mindig vannak dolgozók, akiket a, bizalmi nem tájékoz­tatott a tagkönyv cser érők A társadalmi aktívák kijelölésé­re adott szempontokat nem mindenütt tartották be a szak- szervezeti bizottságok és a ki­jelölt aktívákkal nem beszél­ték meg, hogy milyen mun­kát végezzenek. Ennek tudha­tó be, hogy néhány an közülük megijedtek a feladatoktól és a munka elvégzése elől ki akar­tak térni. Máshol pedig a szak- szervezeti bizottságok éppen a tagkönyvcserével járó felada­tokat — az adminisztratív te­endőket is — maguk akarták elvégezni. Ennek következté­ben egyéb irányú munkájukat elhanyagolták. E tapasztalatok alapján a szakszervezeti bizottságok mindenütt gondoskodjanak arról, hogy jó aktívák bevoná­sával munkacsoportokat szer­A helyes népnevelő munka minden siker alapja Az andráshidai pártszerve­zet népnevelői nem kampány­szerűen kezelik az agitációs munkát- Rendszeres, szerve­zett munkával világosítják fel a község dolgozóit népi demo­kráciánk eredményeiről és a nemzetközi helyzetről. Mun­kájuk nem abban merül ki, hogy hetenkint meglátogatják körzetüket, benéznek pár perc­re ide vagy oda. A község dolgozóihoz nemcsak eseten­ként kell fordulni, hanem a népnevelőnek műiden esetben, munkájában, minden beszélge­tése alkalmával felvilágosító munkát kell végeznie. Szoros kapcsolatban Tormási László elvtárs, a község párttitkára elmondja: — Amióta felülvizsgáltuk nép­nevelőinket, több becsületes pártonkivüli dolgozót vontunk be az agitációs munkába és feladatokkal biztuk meg őket. Ez megkönnyítette a munkán­kat. A népnevelőink a felül­vizsgálat óta résztvesznek a pártoktatásokon, hogy politi­kai képzettségüket emeljék. Németh István tanácstitkár tapasztalatairól igy számol be: — Népnevelőink munkáját ügy szervezzük meg. hogy mindenkinek megvan a maga néhány ismerős családja, aho­va rendszeresen eljár. így megismerik a dolgozók családi körülményeit­Miszori József elvtárs nép­nevelő. A pártszervezet irá­nyításáról. beszél. — Mielőtt kiindulnánk a munkánkba, a titkár elvtárs tájékoztat és megadja az érveiket a napi problémákkal kapcsolatba«, így eredményesen is dolgo­zunk. A takarmánygabona be­gyűjtésénél főként meig is mu­tatkozik: . 240 százalékot ér­tünk el. A pártonkivüliek egészséges kritikája Salamon István pártonkivüli dolgozó a hibákra mutat rá. — Az ifjúságot még mindig nem vontuk be a népnevelő mun­kába. Ami azt jelenti, hogy az ifjúsággal a pártszervezetnem foglalkozik kellőképpen. De ezen a hibán javítani fogunk. Javaslatot tettünk arra nézve, hogy a DISz fiatalokat is az ogitációs munkába bevonjuk Hétfőtől már igy is van. így határozott a pártszervezet is. Horváth József a munka- módszerről, a tapasztalatát- adá.s előnyeiről magyaráz. —- Nagyban hozzájárul ered­ményeinkhez, hogy heti mun­kánkat megvitatjuk. Ez erőt ad a gyengébbek munkájában mert a heti tapasztalatainkat átadjuk egymásnak és uj erővel indulunk ki a körzetünkbe tar­tozó házakhoz. Behozzuk a lemaradást a kukoricabeadásban — A dolgozó nők is részt­vesznek a népnevelő munkában — veti közbe Beck Gyuláné elvtársnő. — A felülvizsgálat után több nőt vontunk be a népnevelőink közé. Ezzel a pártszervezet és a tömegek között még inkább kiszélese­dett a kapcsolat. A dolgozók szívesen látják népnevelőin­ket hajlékukban, sőt még ta­nácsokat. is kérnek és kritikát is gyakorolnak, ha valami nem úgy megy a községben, ahogy azt a do’gozók érdeke megkí­vánja. Rámutattak arra is* hogy a kukoricabeadásban való lemaradás oka a népne­velő munka hiánya volt. De már itf, sincs nagyobb hiba. így váltak igazi barátaikká népnevelőink a község dolgo­zóinak — fejezi be Beck Gyu­láné vezzenek a tankönyvesére si­keres lebonyolítására. A mun­kacsoporton belül munkameg­osztással kell dolgozni. Az első részleg átvizsgálja a bizalmi­ak által a tagoktól összegyűj­tött régi tagkönyveket. Meg­állapítja, hogy a tagok ren­dezték-e 1950. évre tagdíj,já­rulékai kát- Különösen fontos a tagsági idő kezdetének meg- állapitasa, melyre vonatkozó­lag a munkacsoport a szak­szervezeti bizottságtól részletes felvilágosítást kap. Ezek után a tagkönyvek az adminisztrációs részleghez ke­rülnek, amely gondosan kiál­lítja az uj tagkönyveket és a tagnyilvántartó lapot. A mun­kacsoport harmadik részlege ellenőr\ö munkát végez■ Ezért fontos, hogy itt különösen tapasztalt elvtársak legyenek. Feladatuk a bejegyzett adatok helyességének ellenőrzése, A szakszervezeti bizottság a jól szervezett, alaposan kiok­tatott és rendszeresen ellenőr­zött munkacsoport segítségé­vel könnyűszerrel lebonyolít­ja a tagkönyvek cseréjével já­ró adminisztrációs munkát. Külön meg kell említeni ez­zel kapcsolatban a jó kezdemé­nyezéseket. Versenyre hívta ki a zalaegerszegi helyi csoport technikai bizottsága a nagyka­nizsai helyi csoport bizottsá­gát, a munka jó és határidő előtti elvégzésére. A tagkönyv- csere lebonyolítása a szakszer­vezeti bizottságok részéről igen komoly politikai és ad­minisztratív munkát követel. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy e mellett minden­napi, állandó munkánk mara­déktalan végrehajtása csorbát ne szenvedjen. Ezt a nagy feladatot úgy kell megoldani, hogy a tag- könyveserc minőségi változást hozzon a szakszervezeti mun­kában, a szakszervezeti bizott­ságok erősödjenek meg! SZABÓ FERENC. Főldmüvesszövetkezeli taggyűlés Kiskacsán Szerdán este 7 órakor taggyűlést tart a nagykanizsai földművesszö­vetkezet a kískanizsai tagság részé­re a kultúrotthon emeleti nagyter­mében (Hajgató-u. 1.). A taggyű­lése» Horváth József középparaszt, a SzövOSz országos központja igazgatóságának tagja számol be a SzövOSz Országos Küldöttértekez­letéről. Hasonló beszámoló lesz vasárnap Sáncban a földművesszö­vetkezet sánci tagságának részére. Orvosi tanácsadás a kanizsai Ligelvárosban A nagykanizsai városi tanács egészségügyi osztálya értesíti az érdelkelt szülőket (gyámokat),. hogy a városi Egészségvédelmi Szolgáltat január 24-től kezdve in­gyenes orvosi tanácsadást tart a Ligelvárosban 0—14 eves gyerme­kek számára. A tanácsadás helye a ligetvárosi iskola; ideje minden szerdán, délután fél 1-től 2 óráig. Hahóion megvalósul a kongresszusi vállalás Hahót község dolgozó paraszt­sága az elmúlt héten meg'ártott nagygj’ülés során elhatározta 'öbbe'k között, hogy méltó módon úgy ^kívánja megünnepelni a Pártkongresszust, úgy készülnek ei re a nagy napra, hogy ter­melőszövetkezeti csoportot alaki. anak. Az első lépéseket már meg is tették ebben az irányban mert vasárnap megalakították 14 tag­gal az előkészítő bizottságát. Szerda. 1951. Jan. H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom