Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-23 / 18. szám

Részletes tudósítás a moszkvai és budapesti Lenin-emlékünnepélyről Rákosi Mátyás elvtárs cikke: Ötéves a Társadalmi Szemle Megjelent az önálló termelőszövetkezetek és termelöesoportok egységes működési szabályzata _________ 4Z NUP ZALAWEGYEI pArTBIZOTTSAgAMAK HAPILAPJA________________________ in ni«...~ ■■■■wmiiiwiiMimi^^ • rrn VII. évfolyam 18. szám. Ara 50 fillér 1951. január 23. Kedd Gyáriparunk az első tervévben több mint 40 százalékát teljesítette az ötéves tervben öt évre előirányzott A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 1950. évi eredményeiről A népgazdaság fejlődéséi, vala­mint a dolgozók anyagi és kultu­rális életszínvonalának emelkedé­sét 1950-ben a következő adatok jellemzik: Ipar Az ipar a minisztertanács által időközben felemelt 1950. évi terme­lési tervet nagymértékben túltelje­sítette. Az eredményhez jelentéke­nyen hozzájárul a gyáriparban be­vezetett darabbérrendszer, az év Ili. negyedében végrehajtott alap- béremelés és normarendezés, vala­mint az 1950. évi terv sikeres tel­jesítéséért kialakult szocialista munkaverseny. Az egész gyáripar 1950-ben ter­vét 109.6 százalékra, ezen belül a nehézipar 110.5 százalékra, a köny. nyűipar 108.8 százalékra teljesítet­te. A gyáripar termelése 1950-ben 1949-hez viszonyítva 35 1 százalék, kai emelkedett, ami az ötéves terv­ben öt élre előirányzott 86 4 szá­zalékos emelkedésnek több mint 40 százaléka. A nehézipar termelése 36-2 százalékkal, a könnyűiparé 34 százalékkal magasabb az előző évi. nél. Az 1950. évi termelési tervet egyes iparcsoportokban a követke­zőképpen teljesítették: Iparcsoport 1950. év tervteljesítés bányászat százaléka 106.2 kohászat 108.4 gépgyártás 109.8 erősáramú berendezés 118.4 gyengeáramú berendezés 111.9 finommechanika 146.4 tömegcikk 117.7 javítóműhelyek 1223 villamosenergia 101.9 építőanyag 105.1 nehézvegyészet; 111.7 könnyűvegyészet 113.4 nehézipar összesén 110.5 gumi 108.2 fa 119.9 papír 106— nyomda 107.2 textil 107.8 bőr és szőrme 115-5 ruházat 113.— élelmezési ipar 108.4 könnyűipar összesen 108.8 gyáripar összesen 109.6 A fontos iparcikkek termelése 1950. évben 1949-hez viszonyítva a következőképpen alakul: Iparcikk a 1 termelés 1950-bén 1949 százalékában szén 113.— vasérc 108.7 vas és acél 117.8 öntvény 141.7 hengerelt rúdacél 108.1 hengerelt idomacél 121.2 alumínium és timföld 115.7 esztergagépek 195.9 egyéb forgácsológépek 117.9 mozdony 112.5 vasú i teherkocsi 82.2 vasúti személykocsi 178.1 tehergépkocsi 261.2 autóbusz 246.2 Dieselmotor 167.4 motorkerékpár 126.1 kerékpár 114.1 traktor 151-4 tál a’művelőgépek 123.1 vil! moc -orgógépek 149.2 izzólámpa 119— rádióvevőkészfllékek 142.7 távbeszélőkészülékek 131 6 varrógép 147.8 villamosenergia 118.4 műtrágya 142.1 gép- és motorolaj 173.4 világítógáz 103.1 gépkocsiabroncsköpeny 146.5 tégla 206.1 mész 138-1 cement 144.2 tűzállóanyag 137.7 táblaüveg 112.1 pamut fonal 114.5 pamutszövet 108.— gyapjufonal 140.8 gyapjúszövet 111.9 selyemfonal 102.6 selyemszövet 117.3 len, kenderfonal 138.3 jutafonal 112.3 len, kenderszövet 140.5 selyemharisnya 99.7 pamutharisnya 116.6 bőrcipő 147.4 férfiöltöny 234.4 női kabát 331.1 liszt 140.6 cukor 125.— szesz 66.3 sör 164.7 cigaretta 85.8 kolbászfélék 195.1 tej 127.6 édesipari készítmények 189.6 szappan 121.4 gyufa 120.6 Terven felül 1950. évben jelentős mennyiségű vasércet, mangánércet, földgázt, nyersvasat, nyersacéít, vas, acél és fémöntvényt, hengerelt rúdacélt, kovácsolt acélt, gépiszer­számot, traktort, izzólámpát, rádió­vevőkészüléket. műtrágyát, kenő­olajat, gépkocsiabroncsköpenyt, téglát, meszet, tűzállóanyagokat, táblaüveget, selyemszövetet, kötött­árut. férfiöltönyt, lisztét, sört, kol­bászfélét, száraztésztát, stb. gyár­tottunk. A tervvel szemben lemaradás mutatkozik a nyersolaj, forgácsoló- szerszámgépek, vasúti gőzmozdony, va u i személykocsi motorkerékpár, kerékpár, Diesel-motor, nagy villa, mos forgógépek, benzin, petróleum, tetőcserép, cementáru, cukor, szesz, keményítő gyártásában. 1950-ben tovább javult az ipari felszerelés kihasználása és fokozó­dott a gépesítés. A nyersvasgyár- tásban az érckihozaíal javult és a hasznos kohótér kihasználása több mint 8 százalékkal emelkedett. A fajlagos kokszfogyasztás 4 száza­lékkal csökkent. Az öntödék rész­beni gépesítése folytán az öntvény- selejt csökkent. Egyes géptípusokban a sorozat gyártásra való áttérés komoly ter- melésemelkedést eredményezett. A téglagyártásban a gépi beru­házások és a Duvanov-féle gyors­égetési módszer bevezetése nagy­mértékben hozzájárultak a termelés jelentékeny fokozásához. Az önköltségcsökkentés terén nem használtuk ki kellően a ren­delkezésre álló lehetőségeket és ennek következtében az önköltség nem csökkent kielégítő mértékben. JÉpitőipar Az építőipar 1950. évben 'nagy­arányú fe jlődóst muía . Az épi őipar 1950. évi termelési tervét 130 7 százalékra, ezen belül a magasépítő ipar 138.— százalék­ra. a mélyépítőipar 1111 száza­lékra teljesítette. Az építőipar össztermelése 1950. évben 226.1 százaléka volt az 1949. évinek, az építőipari termelés emelkedésé­hez hozzájárult az építőipari munkások között mindjobban szé­lesedő munkaverseny, ami az összdolgozók ké harmadát öleli fel a szovjet sztahánov módsze­rek meghonosítása az építkezés miad jelentősebb területén és a gépesítés fokozása. Ez utóbbira jellemző, hogy az építőiparban használt gépek teljesiménye az év folyamán kétszeresére emelke­dőit. Az építőiparnak az 1950. évben jelentős mértékben sike­rült kiküszöbölni ' az . építkezések idény jeli egét. A IV. negyedév ermelése a gyakori esőzések el­lenére 16.5 százalékkal volt ma­gasabb a második aegyedévinél. Mezőgazdaság 1950-ben folytatódott a mező- gazdaság tervszerű fejlesztése és jelentékenyen megerősödött a szocialista szektor. Az előző évi 6.7 százalékkal szemben ez év végen az ország szántóföld terű leiének 13.1 százalékán folyt szo­cialista gazdálkodás. Ebbő] 6.1 százalék az állami gazdaságokra 7 százalék a termelőszövetkezeti' csoportokra jutott. 1950-ben kenyérgabonából 9.2 százalékkal, termékünk többet, mint 1949-ben. a viszonylag ked­vező terméseredményekhez hoz­zájárult, hogy ebben az évben nemesitek kenyérgabona vető magokból 276.1 százalékkal, mű-1 ■.ragyából 51.5 százalékkal többet használtak fel, mint 1949-ben. Burgonya, szemes- és szálas: a kar­mán y tekintetében kedvezőtlen időjárás következtében nem ér­tük el az 1949. évi mennyiséget. Cukorrépa ■ és kukorica terme sünk a múlt évit valamelyest meghaladta, év folyamán különösen a szocialista szektorban, tovább nőtt az ipari növények vetéste­rülete. Mig az egyéni gazdálko­dóknál a vetés.őrületnek 8.8 szá zaléka jutott ipari növényekre, addig a szocialista szektorban ez az arány 12.1 százalék. Jelentős a fonal növények (gyapot, len, kender) ve ésteriib'ének növe­kedése. A felszabadulás óta a fo. nalnövcnvek vetésterülete közel háromszorosára emelkedett. Ä szocialista szektor fölényé’ mutatja a holdanként! átlagter més alakulása. Az állami gazda­ságokban búzában 13 százalékkal rozsban 30 százalékkal, a termc. ’őszövetkezetekben búzában 5 izázalékkal, rozsban 16 százalék­kal volt magasabb a holdanként ‘.érmés, mint az egyéni gazdasá­gokban. 1950-ben az öntözött terület .919 h?z kép:st 19.7 százalékos melkedést mutat. Az állal állomá ny növekedése az tdözö évi növekedés mértékét nem érte el. A magángazdasá­gok szarvasmarha és sertésállo­mánya a szárazság okozta gyen­ge takarmány termés következ­ében, az év második felében rs okként. Az állami gazdaságok területe 1949-hez viszonyítva ‘ 53.1 száza lékkai, íraktorállománya 160.1 százalékkal nőtt meg. Az állami gazdaságok állatállományában az emelkedés szarvasmarhánál 111.7 százalék, sertésállományban 305.6 százalék, juhállományban 86.3 százalék és ló állományban 145.1 százalék. Erőteljesen fejlődtek az év fo- ’yamán a termelőszövetkezeti csoportok. Területük 2.6 szorosá­ra, állatállományuk 3 és félsze­resére 'emelkedett egy év alatt. A termelőszövetkezetekhez tarto­zó családok száma az év végén elérte a 90 ezret. A nehézipar nagyarányú fej­lődése lehetővé tette a mezőgaz­daság gépesítésének fokozását. A szocialista szektorban & íraktor- áliornánv 4468 darabbal növeke­dett, ebből 1242 az állami gaz­daságokra, 3226 a gépállomásokra esett. Emelkedés müt átkozik az egyéb mezőgazdasági gépekkel való ellátottság terén is. Az 1950. évi őszi vetésterület a tervhez képest előzetes adatok szerint, némi lemaradást mutat. A kedvező időjárás lehetőségeit felhasználva, a vetési munkák még folynak. Közlekedés A vasutak az 1950, évi áruszál­lítási tervet 101.4 százalékra, a személyszállítási tervet 102.— százalékra teljesítették. 1949-hez viszonyítva az emelkedés teher­szállítás terén 22.9 százalék, ez az ötéves1 terv végére előirány­zott növekedés 40 százaléka. A személyszállítás 25.7 százalékkal magasabb az 1949. évinél. A fehéráruk napi átlagos ra­kodása 1949-hez viszonyítva 26.5 százalékkal emelkedett. A fonto­sabb árucikkeknél az emelkedés a következő: vasáruknál 29.8 szá­zalék, téglánál, cserépnél 44.3 százalék, kő és kavicsnál 52.3 szá­zalék, mész és cementnél 60.2 százalék, szénnél 13.3 százalék, őrleményeknél 38.7 százalék. Az átlagos kocsiforduló 5.6 napról 4.7 napra, 16.1 százalék­kal rövidült meg. a teljesített degytonna kilóméteregységrc- ső szénfogyasztás 1949-hez ké nest 3.1 százalékkal csökkent. A városi közúti vasutak sze­mélyszállítási tervüket 108.9 szá­zalékra teljesítették. 1949-hez vi. zoryitva az emelkedés 12 száza­lék. A városi autóbusz közleke­dés a személyszállítási tervet 104 zúzalékra, a távolsági autóbusz- közlekedés 112.9 százalékra tel jesitelíe. 1949-hez viszonyítva a városi au'.óbuszközlekedés for­galma 25.1 százalékkal, a távol­sági autóbuszközlekedés 69.7 szá­zalékkal emelkedett. A kozhasz riálaitu tehergépkocsik 143.4 száza­ikkal több árut szállítottak, min 1949-ben. A vizi közlekedés folyami te­herszállítási tervét 112.3 száza­lékra teljesítette. A múlt évhez viszonyítva a folyami forgalom 51.5 százalékkal emelkedett, sze­mélyszállítási tervét 125.3 száza­lékra teljesítette, 28.9 százalék kai teljesített többet, min: 1919-ben. Beruházások Az 1950-ben megvalósított ösz- szes népgazdasági beruházás ér­téke 67.4 százalékkal meghaladja az 1919. év-ü. Az 1950. évi — év­közben felemelt — beruházási orvét összegszerűen 112. 5 száza­ikra lelj esi tett ük. A szocialista ermelés bővítését, közvetlenül szolgáló beruházások 55.8 százá­éivá a gyáriparra és építőiparra, 13.3 százaléka a mezőgazdaságra, 26.8 százaléka közlekedésre, 4.1 százaléka a kereskedelemre esett. A gyáriparra fordított beruházá­sokból 90.4 százalék volt a nehéz­ipari, 9.6 százalék a könnyűipari beruházás. Az 1950. évi jelentős népgazda­sági beruházási munkálatoknak 72 százalékát üzembe helyezték, így népgazdaságunk valamennyi ágazatában számos uj üzem, épü­let, gép és termelőberendezés lé­tesült. Elkészült a Sztálin-hid, a polgári Tisza-híd, a bajai Duna- hid, a Dunavölgvi Timföldgyár. a Szegedi Textifkombinát fono­dája, a lőrinci Durvahengermű durvahengersora, a gödöllői Árammérőgyár és több jelentős üzf m. Tehérgépkocsiá 11 oinánvunk 26.1 százalékkai, a vasúti teherko- csiáliományunk 16.8 százalékkal, vasúti szemé Iyko.cs i úl 1 o rn á n y u nk 19.5 százalékkal emelkedett. 175 községet, 108 gépállomás’ 65 állami gazdaságot és 47 ter­melőszövetkezeti csoportot Villau mosdottunk. 587 községbe újon­nan bevezettük a telefont. Áruforgalom Az 1950. évi állami nagykeres­kedelmi forgalom 57.4 százalék­kal haladta meg az 1919. évit. A lakosság fogyasztására kerülő egyes fontosabb cikkek forgalma 1950 IV. negyedévében 1949 azonos időszakához képest a kővetkező .emelkedést mutatja: cukor 11.9 százalék, só 35.8 százalék, tej 32.4 százalék, dohány 24.8 száza­lék, szappan és tiszti'ószerek 92.9 I zúzalék, lábbelik 62.2 százalék, tűzifa 46. 4 százalék, varrógép 72.7 százalék. A szocialista kiskereskedelem forgalma 170.9 százalékkal emel­kedett 1919. évhez képest. Ezen belül az állami boltok forgalma 190.2 százalékos, a szövetkezeti holtoké 119.5 százalékos növelte, désr mulat. Az állami és szövet­kezeti kiskereskedelmi boltháló­zat a megelőző évhez képest 100.1 százalékkal bővült. 1950-ben 1685 állami és 3310 szövetkezeti bolt létesült. A munkások és liszt viselők számának emelkedése A munkások és tisztviselők zama 1950-ben 223.100-al haladta meg az 1949. évi átlagos létszá­mot. A gyáriparban több. miit 100 ezerrel, az építőiparban 83 ezerrel emelkedett a munkások és tisztviselők száma, ezzel cgv é\ alat- az ötéves terv egész ' r. a ni ára előirányzót, növekedés '0 százaléka valósult meg. Az évi munkabéralap nővek dése 29 százalékos volt az ]'t!9 vihez viszonyítva. Az ónitömnr ban a növekedés 136.5 száz élüké a gyáriparban 37.6 százaié,-. Az átlagkeresetek az egész népp-a. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom