Zala, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-04 / 2. szám

Újraválasztotta vezetőségét a leteuyei és a tótszer dalié! yi termeiőcsoport A vezetőség újraválasztására ké­szült a tótszerdahelyi ,,Uj élet termeiőcsoport. Kitűzték az idő­pontot és megjelent a községben a járási tanács mezőgazdasági osz­tályának kiküldöttje is azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy köz­reműködjék az előkészítés munká­lataiban. Jobban mondva azért, hogy irányítsa a csoportértekezlet megszervezését. Ez a munka ha­ladt, de nem rendesen, mert mi­kor sor került volna a csoport- értekezletre, alig egy-két tag lé­zengett csak a gyűlés színhelyén. Ebből az tűnt ki, hogy Tótszer- dahelyen rosszul fogtak hozzá a vezetőség újraválasztásának elő­készítéséhez. Hogy ez igy volt, ab­ban hibás a letenyei JB is, mert nem ellenőrizte, hogyan folynak a készülődések. Másodszori nekirugaszkodásra már lényegesen jobban sikerült a dolog, de akkor is a tagságuak mintegy laásom negyedrésze jelent csak meg a csoportértekez- ieten. Az ilymódon már határozat- képes csoportértekezlet elfogadta Kukuruzsnyák Rémusz elnök — jelenlegi községi tanácselnök — le­mondását és helyette egyhangúlag Markán. Istvánt választották meg. Az uj vezetőségben már fokozott több mértékben szóhoz jutottak a nők és a fiatalok is. A vezetőségválasztó csoportér- lckezlet nagy lelkesedéssel hatá­rozta el, hogy a termelőcsoport további erősítésével fogja ünne­pelni Páriánk V. Kongresszusát. Vállalta a tagság, hogy a Kon­gresszusig uiabb 20 fővel-— köztük legalább 5 középpa- raszHal — növeli a tszcs létszá­mát. A vállalás végrehajtásához máris hozzáláttak és eredmények is vannak. Már az előkészületek is egészen máskép folytak Letenyén a Vörös Csillag termeiőcsoport vezetőségé­nek újraválasztása előtt. A Járási Pártbizottság okult a tótszerda­helyi példán és a JB egyik tagját bízta meg a nagyjelentőségű cso- portértekézlet előkészítésével. En­nek meg is lett a látszata, mert a december 30-i csoportértekezleten kivétel nélkül megjelent az egész tagság, sőt a községbeli egyénileg dolgozó parasztok közül is 25-én ott voltak, közöt­tük több középparaszt is. Kovács György elvtárs, a cso­port elnöke részletesen beszámolt a Vörös Csillag egyéves munkájá­ról. Feltárta a hibákat és rámuta­tott arra, milyen erkölcsi és anyagi kárt okozott a csoportnak az utóbb börtönbüntetésre ítélt volt elnök, Tóth Károly tevékenysége. Elmondta Kovács elvtárs azt is, hogy a csoportot megalakító 36 dolgozó között mindössze 13 olyan volt, aki becsületesen ki is vette a részét a munkából. A töb­bieknek nem sikerült kiszabadul- niok az ellenség káros befolyása alól és nem egy közülük az ellen­ség nótáját fújva tszcs-ellénes han­gulatot akart kelteni a községben. — Eredményt azonban nem tud­tak elérni — mondta Kovács elv­társ -— és a zárszámadás után ma­guk is rájöttek arra, mennyire Jóvátette okét az ellenség. Ekkor döbbentek rá, mennyivel jobban jártak volna ők is, ha a csoportban dolgoztak volna, mint azzal, hogy a kulákoknál cselédes- kedtek továbbra is. Ezek persze most azzal érvelnek, hogy őket senki sem világosította fel csele­kedetük helytelenségéről. Pedig ez nem helytálló érvélés. Mi min­dent elkövettünk, hogy közöttünk dolgozzanak, de rajtuk nem fogott a jó szó, csak az, amikor tévely­gésük kárát saját zsebükön ta­pasztalták. Az elnöki beszámolóban érintett csoporttagok ezen az értekezleten tették ünnepélyes ígéretet arra, hogy nem ülnek fel többé az el­lenségnek, mert saját kárukon ta­nulták meg, hogy csak nyerhetnek azzal, ha a Párt szavára hallgatnak. A kívülállókat is ez a probléma foglalkoztatta leginkább, Egyikük, az 5 holdas Biró József felvetette például: miért vesznek fel a cso­portba olyanokat, akik nem akar­nak dolgozni, akik nincsenek meg­győződve a társas gazdálkodás előnyeiről, Mások meg azt han­goztatták, hogy nemcsak kívülről akarják szemlélni a nagyüzemi gazdálkodást, hanem ők maguk is részt akarnak venni benne. Ezért ragadnak meg minden alkalmat, hogy megismerkedjenek a csoport életével, s ezért jelentek meg ezen a nagyíontosságu csoportértekezle- ten is. Kovács György elvtárs beadta lemondását, amit községi pártüt- kári tisztségével indokolt meg, A tagság azonban ne'm fogadta el a lemondást, mert meggyőződött róla, hogy Kovács elvíárs helyesen vezeti a tszcs-t a fejlődés utján. Egy év alatt jelentősüssem lett as egerssegi Szakipari Tatarozó Vállalat ,Államosított Asztejosüzem“. Ez a felirat Egerszegen a budai. Nagy An hat-utca egyik épületének ka­puja felett. Az üzem hivatalos r.cve: Szakipari Tatarozó Vállalat, Az üzem, 1S50 január 1-től dől gozik. igy tehát a kapu feletti tábla kicserélése indokolt. Most azonban nem erről, hanem a vál­lalat fejlődés-érői van szó, amely bizony az elmúlt egy esztendő alatt a komoly vállalatok színvo­nalára emelkedett. Ezelőtt csak asztalos, szegező- és épületlakatos részleggel dolgozlak és a zala­egerszegi Magasépiiési Vállalathoz tartoztak. Október 1-én [et-t ön­álló vállalat. Eddigi munkájuk, eredményeik lehetővé tették, hogy január 1 tői már bádogos, üvege­ző, villanyszerelő, központi fűtés, gáz s csatornaszereiő részleget i állítsanak be. Most tervérlehezíeíet tartottak, melyen a dolgozók ki vétel nélkül jelen voltak. A hoz- Vszólások, során felszínre kerül <k a múlt esztendő hiányossá­gai. De megbeszélték a tennivaló hat is a hibák kiküszöbölésére. Kiemelkedő volt Pados György : r B-tiíkÓT tárgyilagos hozzászóló s , melyben kritikát gyakorolt nemcsak a vállalat vezetősége, : „ ilgozói. hanem önmaga felé is. A termelési előirányzat a mulG c inek a kétszeresét teszi ki. — Ha kellő számban kapunk szak munkásokat, az- előirányzatot je­lentős mértékben túlteljesítjük mondja. — Egyelőre szakmun­kásokban hiányunk van. A vállalatnak egyik hiányos­sága volt, hogy nem alakították meg a békebizottságot, ami az üzemeknél, vállalatoknál már rég- <- a működik. A tervértekezlet ezt a mulasztást is helyre hozta. ■\ dolgozók maguk vetették ‘fel a békebizottság sürgős megalakításának kérdését. •V békebizoitság elnöke Bucsi György elvtárs lett, aki az érte­kezleten kijelentette, hogy a bé­ke bizottság munkáját olyan jól, olymn lelkiismeretesen akarja irá­nyítani, hogy mulasztásukat ez­zel mielőbb jóvátegyék. Ugyan­csak az' értekezleten tették szó­vá az üzemi pártszervezet meg­alakítását is, amit indokolttá, sőt szükségessé lesz az a tény. hogy a vállalatnál a párttagok és tag jelöltek száma 20 főt lesz ki. Hibák még vannak a pártszer­vezet munkájában. Ez vonatko­zik az oktatásra, valamint arra is, hogy újításokká/. észszer Hűtésekkel a vállaltat nem dicsekedhetik. Ezideig egyetlen, újításuk van, ami Emmert Andor igazgató ne véhez fűződik és abban áll, hogy az idomikés kétoldalú beállítása Val a teljesítményt kétszeresére emelhetik. A munkamódszerátadást jól vi­szik, A képzettebb szakmunkások minden alkalmat megragadnak, Ihogy a gyengébbeket eegitsék. Például Kénesei János gépész, aki már 30 év óla dolgozik a szak­mában, becsületbeli kötelességé­nek tartja, hogy állandóan oktas sa a hozzá beosztottakat, A darabbérezós bevezetése óta teljesítményük fokozódik. A sza­badkézi dolgozók átlagos százalé­A megyeszékhelyen a dolgo­zók a Téli Könyvvásár tarta­ma alatt minden eddiginél na. gyobb előszeretettel keresték fel a Szikra, valamint a „Jó­zsef Attila“ könyvesboltokat. A könyvesboltok december 1. és 24-i forgalma több mint 100 százalékkal szárnyalta tül '■a novemberit. A Szikra zalaegerszegi köny­vesboltjában az eddigi héza­gos jelentések alapján mint­egy 1.200 kötetet adott el eb­ben az időszakban. Egyedül a szocialista kereskedelem utján ka 120-tól 160-ig terjed. Szép eredményt mutat fel Siklósi Ist­ván asztalos, aki 160 százalékot ért el. Kellermann János és’Jas- i-::ó Béla asztalosok 145, Orbán Károly pedig' 132 százalékos tel­jesítménnyel bizonyította be a darabbérezés életrevalóságát. Az asztalosműhelyben ingujjra vetkőzve végzik munkájukat a dolgozók. Három hatalmas mű­helyben kombinált gyalugépek, szalag és körfűrészek, marógépek zúgják éneküket, — Az ötéves terv második éve nádunk is nagy változást hoz — mondja Emmert Andor igazgató. — Uj műhelyek épül­nek, az iroda is bővül és ami je­lenleg még nincs, lesz kultúrter­münk: és ebédlőnk is. Január 1-én kaptunk egy kombinált gépet, amely a körfűrész, maró- és fúró­gép munkáját végzi. Amint az tán lesz elég helyünk, még több gép jön. Még néhány nap és megkezdjük az uj tervévet. még­pedig azzaii, hogy a nagykanizsai kirendeltséget versenyre hívjuk. Azt akarjuk, hogy vállalatunk jó munkájával tegye ismertté a ne­vét. a megyeszékhely és környéké­nek dolgozói tehát, a Téli Könvvásár idején 16—18 ezer forint érékü könyvet vásárol­tak. A kereslet különösen az tele­ológiai tárgyú könyvekben volt nagy. Sztálin elvtárs müvei­nek negyedik kötete már az első nap elfogyott, a Szovjet­unió története hasonlókép. A szépirodalmi könyvek terén az élenjáró szovjet szépirodalmi művek mellett igen nagy volt a kereslet az uj magyar iroda­lom alkotásai iránt. Nagy sikere volt Egerszegen a Szikra Téli Könyvvásárának Részletes lervfelbontást! Hosszan elnyulott, d; mint terv ismertető értekezlet, a dolgo­zó:, további munkáján,ak szem­pontjából teljesen eredményűim volt a kanizsai Magasépiiési V termelési értekezlete. Tudvalévő, hogy az utolsó termelési értekez­letek abban különböztek alapve­tően a többi termelési értekezlet­től, hogy a dolgozók ezeken meg­beszélték az elmúlt év tanulsá­gait, tervteljesitését, javaslatok­ban járullak hozzá az uj terven sikeres végrehajtásához, miután részleteiben is megismerik a ter­vet. a Magasépiiési értekezletén erről szó sem volt. A vállalat helyettes vezHője, Elekes főmér­nök három számol tárt a dolgo­zóik elé: a mull. évben novembe­rig 32 millió forint értékű mun­kát végzett a vállalat cs ezzel 143 százalékra teljesítette elő­irányzatát, majd azzal a felkiál­tással, hogy résziedéiben ismer­tetve eltartana a felsorolás még három napig is, bejelentette, hogy az ötéves terv második évé­ben 25 millió forint értékű mun­ka az előirányzat. Természetes, bogy ehhez a „tervismertetéshez“ — azonkívül, hogy néhányon rámutattak: töb bet vártak a tervismertetéstől és mélységesem csalódtak — nem tudtak hozzászólni a munkásak, nem. ismerték meg saját munká­juk al, nem is tudlak javaslatokat tenni. Természetesen az lett vol­na a halves eljárás a műszaki értelmiség részéről, hogy időben részleteire bontja a globális ter­veit, építkezési termelési értakieiz leiteken tárja a dolgozók elé és ugv beszéli meg velük a követ­kező feladatokat. Hibás természe­tesen a szakszervezeti bizottság is, amely összevontan rendezte meg a termelési értekezletet és ebben a hibában osztozik vele a párt szer vezet is. amely idejeko­rán nem figyeli fel arra. hogy ilyen széttagolt vállalatnál nan lehet összevont tervismerietö ér- tckczletcn a dolgozók elé tárni a jövő feladatait. Ez a .Jervismer- tető’1 értekezlet igy azt eredmé­nyezte, hogy sem' a vállalat nagy- kanizsai építkezési részlegeinek dolgozói, beleértve a műhelyeik munkásait is, sem a számos vi­déki építkezés dolgozói nem is­mertek meg saját tervükből egy fikarcnyit sem. Ezt a hibát ki kell küszöbölni. Gondoskodjon a műszaki vezető­ség részletes tervfelbontásról, a szakszervez<H bizottság pedig a péirtszeruezel jó irányitó és ellen­őrző munkája mellett szervezzen a legközelebbi napokban tervis- msrtetö értekezleteket, a munka­helyeken, Yi lassúik meg esefken az elmúlt év munkáját, hiányos­ságait, gyűjtsenek tapasztalatokat a most beindult tervév munkájá­hoz. Az ilyen szellemben meg­szervezett, valódi tervismertető értekezletek nagyban élőre lendí­tik a inurukaverseny, az uj szo­cialista versenyszerződések ügyét, amelyben mindeddig vajmi kevés •előrehaladás tapasztalható. Jó rminkaverseny, a békeharc to­vábbi fokozása a tervek részletes ismeretéből fakad. Hogy harcol­janak például a keszthelyi épít­kezés dolgozói a munka halár- idős befejezéséért, ha nem tud­ják, hogy március 15 a határidő és a munkából minden dolgozóra mi esik? Jó Uervfelbontásisal a dolgozók erős fegyvert kapnak kezükbe az imperialisták ellen a családjukért, önmagukért, a dol­gozó népért folyó harchoz. A gyári munkásokéhoz hasonlóan mi íraktoristák is igazságos normák megállapítását kérjük! A nyári és az őszi munkákból igyekeztünk becsülettel kivenni, a részünket, őszi tervelőirányzatun­kat 127, illetve 131 százalékban teljesítettük. De azért volt olyan idényhetünk is. amikor 150 és 250 százalékot értünk el. Ennek a munkának az elvégzésében csak a szorgalmat vehetjük figyelem­be, mert munkaszervezést, napi tervkidolgozást egyáltalán nem csináltunk. Amikor ezeket a soro­kat ír juk, eszünkbe jutnak a Sza­bad Nép vasárnapi számában megjelent sorok: „A vasfegyelem, az áldozatkészség és keménység helyeit egy kicsit a lazaság, a ké­nyelmesség, a túlságos igényesség is jelentkezett és jelentkezik so- rainkban‘‘. Miért Írjuk mégis ezt? Azért, mert a megye legjobb gép­állomáséiul!; . dolgozói vagyunk ugyan és mégis az őszi előirány­zatunkat csak S5 százalékban tel­jesítette a mi gépállomásunk. Ez a súlyos hiba. Nem értünk el ál­tagos emelkedési. Iía szembenézünk azzal, hogy a nemzetközi helyzet, a béke vé­delme nem kisebb, hanem na­gyobb erőfeszítéseket követel tő­lünk, látnunk kell azt, hogy igy a qépcdlomásunkon sem tűrhetjük tovább a lazaságokat. Ezért kö­vetni akarjuk a gyári munkáso­kat. akik elavult normáik helyett ma békés júvőnkért uj normáik alkalmazásával dolgoznak. Mi is szeretnénk, ha gépállomásunkon olyan normát állapítanának meg, mellyel biztosan vihetnénk előbb­re a szocializmus építésének ügyét. Amellyel követhetnénk a gyéiri munkásokat a termelésük­ben eléri szilárd fegyelemben és eredményeikben. A szocializmus építése és a béke védelme — harcot jelent. Ebből a harcból méltó részt kérünk. Mi kommu­nisták élen akarunk járni a ter­melésben és a békeharcban. Ez pedig csak úgy lesz lehető, ha a norma rendezéssel ki tudjuk javí­tani eddigi hiányosságainkat. NÉMETH MÁRIA cs lakos istván, a letenyei gépáll. Irahlorislcíf, Nagy kutas dolgozó asszonyai is szervezetbe tömörültek a béke megvédésére A napokban alakult meg egy újabb MNDSz csoport Nagy kutas on. A községi dol­gozó parasztasszonyoknak az MNDSz zalaegerszegi falu­járó csoport tagjai, jó politi­kai felvilágositó munkával megmagyarázták az MNDSz céljait cs feladatait. Elmond­ták, hogy a feladatok megnőt­tek és a béke harcos megvédé­se az asszonyok ügye is. Gyer­mekeink boldog jövőjét csak az alkotó béke biztosítja. Az összegyűlt dolgozó asz- szouyok örömmel vették a csoport megalakításának hí­rét. — Már mi régóta várjuk, hogy megtudjuk, mi is valójá­ban az MNDSz — mondja Né­meth Istvánná. — És hát ki lenne az köztünk, aki nem a békét akarja? Mindannyian harcolunk a bókéért? — hang­zott a válasz. Mindjárt meg­választották a vezetőséget is. Persze azokat, akik a termény- beadásban és minden más munkában példát mutattak, élenjártak, mint például Nagy Ferencné is. aki minden ter­ményfeleslegét l>eadta a dol­gozók államának. A zalaegerszegi falujáró asszonyok sem sajnálták ide­jüket, mert tudják, hogy egy- egy asszonytársuk beszerve­zésével. mindig egy láncszem­mel erősödik a béke tábora is. — A békénk megvédéséért mi asszonyok nem csak a fel­világosító munkával, hanem ha szükséges, fegyverrel is kiállunk a férfiak oldalán, ele nem engedjük vissza az urak világát — mondja özvegy Ge­rencsér Istvánná. Ü volt az egyik legaktívabb MNDSz-asszony, aki ennek a csoportnak a megalakításában közreműködött. cr. X)

Next

/
Oldalképek
Tartalom