Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-29 / 301. szám

„...hogy az m 143 százalékom teljes értékű legyen az üzemben édesanyáméit odahaza a begyűjtést teljesítsék ugyanígy!“ Már késő délutánra járt az idő, amikor Bazita postása bekopogott Horváth Mihályné 13 holdas közcp- paraszt ajtaján. Kezében levelet tartott és amint Horváthné felé nyujotta, mosolyogva megjegyez:«: ■— Győrből jött a lányától —. Az­zal ki is fordult az ajtón. Horváth- né olt állt kezében a levéllel. Egy ideig örömtől sugárzó arccal nézte a borítékot, majd gyorsan lámpát gyújtott. — Jóska! — kiálllott a fiának - , gyere már ki a konyhába, leve­let kaptunk Gizitől; A szobaajtóban jól megtermett fiatal férfi jelent meg. Sürgetően kérte az anyját; — Bontsa már fel, édesanyám, — Leültek egymás mel­le az asztalhoz és olvasni kezdték. Az ifin leSjesitményeíis 113 százalék Hosszú levél volt. Gizella beszá­molt mindenről, ami az üzemben történt. Mert Horváth Mihályné leánya a győri szövőgyárban dolgo­zik- Sokat írt a munkaversenyről, amely oly nagy lendülettel tart ná­luk is. Horváthné és fia szinte et­ték a betűket szemükkel. Ott érez­ték magukat az üzemben, szinte hallották a gépek csattogását. Hor­váthné lányára gondolt, látta a s?ö_ vögép mellett, milyen gyorsan jár a keze. — Azért fiam, hogy nekünk is itt a falun jóminőségű szövet jusson. Észre sem vette, hogy a levelet már fennhangon olvassa. ,,Édesanyám, az a verseny, ami itt nálunk folyik a békéért, az or­szágért, a népértj értetek is mind job_ ban fokozódik. Ebből a versenyből én is méltóképpen kiveszem része­met. Amultheti teljesítményem 143 százalék volt. De vannak ennél sok­kal szebb eredmények is. Olyanok, amelyek a 200 százalékot mégha_ ladják. Lássa, édesanyám, ezért jut magarak is belőle, amennyi szüksé­ges. Most meg csak arra kérem, hogy ne feledkezzék meg arról, hogy magának is vannak kötelessé­gei a nép államával szemben. Mert hogy a mi munkánk igazán eredmé­nyes legyen, hogy az én 143 szá­zalékom teljes sikert jeleni sen, szükséges, hogy maga is túltelje­sítse beadási kötelezettségét cny- nyivel. Ezt így kívánja békénkért folyó harcunk és ezl elvárjuk a falu dolgozóitól mi ipari munká­sok1'. „SCiegfisizitjtik mi Is, fi ara !“ Horváth né végigolvasta a levelet kétszer-háromszor, nem tudott be­telni vele, csiak minduntalan azt hajtogatta: — Ez az én lányom! — Büszke volt Gizi lányára, aki olt a győri szövőgyárban építi az or­szágot jó teljesítményeivel. — Hallod-e fiam — néz kíván­csian fiára —, ugye' szcp eredmény az a 143 százalék.' — De szép ám — nevet rá Józsi —, szebb mint a mi beadási ered­ményünk, mert az csak 100 száza­lékos, az én húgom meg túlteljesí­tette a munkáját. Jó ideig csend van. Horváthné hosszan elgondolkodva nézi a levél­papírra gondosan ráírt betűket. — Hogyan állunk fiam a burgonyá­val még a kukoricával? — szólal meg végül —, tudunk-e még beadni valamit? Mert hát látod, bogy a lányom milyen becsülettel állja meg a helyét és tudom, hogy amit beadok, az ő és a vele együtt dol­gozó munkatársai jobblétét segíti elő, íOgyiitt a lífikfifirt! A fia jóízűen elneveti magát, az­tán megjegyzi: — Várjon csak, anyám, nem megy az olyan egy­szerre, — Ceruza és papír kerül elő és számolni kezdenek. Ezen az éjszakán boldogan aludt el Horváth Mihályné, Az utolsó gondolata még az volt, bogy bead minden feleslegét, ö is olyan becsü­lettel állja meg a helyét a béke­harcban, mint a lánya, Másnap reggel, amikor kocsira tették az 1 mázsa 70 kiló kukori­cát és burgonyát, Horváthné moso­lyogva nézett fia után, aki vidáman hajtott, ki az udvarból. Hosszan nézett utána és halkan megjegyez­te: — Őérte is teszem és mind- annyiunkért. 35 százalékkal magasabb az 1351 else negyedévi tenr a xalaegersxegi Tejüzemben Hangos bugással kanyarodik ki az autó a zalaegerszegi Tejüzem épületéből. Karosszériája telve egészséges, friss tejjel töltött kan­nákkal. Kevés idő múlva másik gépkocsi jön, hasonló rakomány­nyal. Ez a kép biztositéka a me­gyeszékhely zavartalan tejellátá­sának. Jó néhány héttel ezelőtt valami hiba volt ebben az. üzemben. Kern éppen a termelés körül, mert az akkor is ment. ellenben nem mű­ködőit a békebizottság, nem is működheted t> mert egyszerűen m g sem alakult. 'k A .kapu alatt feltűnik egy tábla. Faliújság. Néhány cikk a- terme iévről és a békéről. íme, megala- hm a béke bizottság. Elnöke; Far­kas István vajmunkás. De nem csak megalakultak, hanem dol­goznak is. Falujáróik a tejbegy üj- tésm{ összekapcsolják a politikai felvilágosító munkát. A párt­tagok száma 15 fő. Súlyos hiányosság azonban, hogy még mindig nincs üzemi pártszerveze tűk! Súlyos mulasztás ez! — 1951 ben uj épületet kapunk — mond ja Gyopáros Lajos elvtárs, a Tej­üzem vezetője. — Fejlődünk és ez a. hely túlságosan kicsi. Az uj épületben modern gépeink lesz­nek és sikkor lesz majd kutturott- honunk is. Az oktatásban sem akarnak le­maradni. A pártonkivüliek mozi- szemináriumra járnak. ke Szépen dolgozik az üzem. A dolgozók öntudata napról-napra növekedik, de nem domborodik ki a kommunista példamutatás, a párttagoknak elől keli járni a ter­melésben* mint azt Hári József éá Niczinger János elvtársak teszik a gépeiméi végzett munkájukkal. Azonban nem szabad elfelejtenie Niczinger elv társnak sem, hogy' a gyakorlati munkának a biztonsá­got az elméleti megalapozottság adja, meg, igy tehát, ő sem eléged­het meg annyival, hogy elvégzett egy alapfokú szemináriumot. ★ Mindjárt kezdődik a tervérle háziét. Addig azonban kürűjné- züíí£ zz £iug a komp" ra&íSjsr, ww tggföíifeqr e ertjé, mflty cwvekM át folyik a Kötőhelyekre. A másik helyiség­ben vadonatúj fahordókat bélel-' nek sterilizált pergamen (papír- J r-fll. Ezekbe rakják a vajat, a már-] kásvajat, amelynek készítését ma j kezdték el. Csikár József, a Tej­ipari Egyesülés ellenőre szintén itt dolgozik, hogy átadja munka­módszerét a márkásvajra vonat­kozóan. Farka-s István^ mindenre jól figyel, hiszen most veszi át a munkamódszert. A transzmisszió fáradhatatlanul forgatja a hatal­mas. kétezer literes köpíUőt mely­ben két óra múlva elkészül a prima márkás vaj. ~k A nagy iro-dahel.yiscgban vö­rös drapéria, melyen a Népköz- társaság cinru’c. Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képei lát­hatók. A vállalatvezető beszámol az 1950. évi tervről, melyei ok­tóber 31-re teljesítettek, majd az 1951-cs első negyedévi tervről beszél. A mait évi tejbe gyűjtés­sel és íermlcsstel szemben 33 szá­zalékos az emelkedés. Az . elő­irányzatot- az előző esztendőben is negyedévenként loO—150 szá­zalékra telj esi tették. Innen is on. nan is közbeszólások: — Túltel­jesítjük! — Aztán a jelentős szá­mú hozzászólásban rámutatnak a muít évi hibákra, de arra is, hogy jelenleg milyen hiányossá­gok vannak, amiket sürgősen ki ■kell küszöbölniük. zk Csiszár Kálmán körzeti ellenőr ] az ellenőrök munkájának meg- | javításáról beszél. Mészáros Fe­ji renc kiemeli, hogy a tervteljesi- tés'Len az újítások és a munka- verseny adják a legjobb segítsé­gei. —• a munkafegyelem megszi­lárdítására nagy gondot kell fordítanunk — mondotta, majd javaslatot terjesztett elő Pál Ká­roly eltávolítására, aki ittasságá­val állandóan rontja a munkafe­gyelmet. A dolgozók a javasla­tot elfogadták. Eke János, a Tejipari Egyesü­lés vezetője ezeket mondotta: — Most, amikor ilyen feszült a po­litikai helyzet, mulassuk meg jó munkánkkal harcos kiállásunkat a béke mellett. —- Garanwölgyi István a pénzügyi terv teljesíté­sének fontosságáról beszelt. Mé­száros Ferencné a pasztőrözök munkáját bírálta és a legmesz- szebbmenő tisztaságra- hívta fel a figyelmet. Számos hozzászóló volt még, akik valamennyien egészséges, jól átgondolt hozzá­szólásokkal emelteik az cr teke ziel értékét. Mindenki itt volt az üzemből. Egész végig bizakodó hangulat kisérte a beszámolót és a hozzá­szólásokat. A dolgozók megerő­södve, felkészülve a fokozott munkára énekelték az Interna­tional ét. Bakon, meggyorsítják a kukoricabeadás. ütemét Bak községben a ' termény- begyűjtés üteme napról-napra fokozódik. A takarmánygabo­nából 128 százalékra állnak, a kenyérgabona is felül ^ van a 100-on. Legutóbb a széna be­adás térén sikerült jő politikai felvilágosító munkával elő­irányzatukat 96 százalékba CintdnjÜk. A bufgonyabeg.viij- festik jelenleg 86 százalékom Kukoricából pedig az előirány­zatnak 60 százalékát gyűjtöt­ték be. A község dolgozói beke- B-ágy gyűlésea tettek ígéretei, hogy a békéért folyó harcun- kot tigy seítti'k elő, mindany- nyian Í00 -százalékban eleget tesznek beadási kötelezettsé­güknek. 4 zalai traktorokra ss vezetőiünkét szerekek A gépállomásokon üzemben lévő valamennyi traktort a jövő esztendőben folyamatosan ve­zetőfülkével szerelik fel. A v e /. e lő - í ü lkc n agy m ér tőkben megkönnyíti és megjavítja a. traktoristák munkáját, mert megvédi őket az időjárás vi- szontagságaitőL Péntek. 1950. der, 29. Az Országos leli Falusi Euüurverseny körzeli bemutatói Megyénk 20 körzeti székhelyén tartották meg a íalusi kul.árver­seny körzeti bemutatóit. A kultúr, verseny komoly kulturális mozgal­mat jelentett. nevezések ser in 243 kultúrcsoport kapcsolódott be a versenybe, a kultúrakiivák száma pedig 2737 volt. A körzeti bemutatók lebonyolítá. sanál a legnagyobb akadályt jelen­t-e ti e a 3 napos eső, mely a távo­labbi községeket megakadályozta a körzeti bemutatókon való részvétel, ben. A körzeti bému'at'ók bebizonyí­tották, hogy új kulturális mozgal­munk a legszélesebb dolgozók tö­megeire épül. Ezt bizonyítja az a hatalmas érdeklődés, mellyel a köz­ségek dolgozói a versenyeket kí­sérték. A 20 körzeti bemutatón át­lagosan 5 600 néző vett részt, s ezek jó része cselekvőén kapcsoló­dott bele a csoportok bírálatába is. Kitűnőek voltak a letenyei járás bemutatói. Tötszenimártónban kü­lönösen nagy sikert aratott a tót- szentmártoní kultúrotthon csoport, ja, mely saját anyanyelvű népdalo­kat énekelt, és népi táncokat adott elő. Kultúrcsoporljaink lelkesedését •mutatja, hogy pl. a csörnyeföldei kultúrcsoport szakadó esőben 15 km-tt. kocsízoit a körzeti bemutató­ra. Pusztamagyaródon, Tornyiszent- miklóson és Lispeszcntadorjánon A háromnapos ünnep alatt me- gyeszerte megrendezték az első kör, zéli kultúrversenyeket, amelyeken községi kultúrcsoportok mérték ösz. sze tudásukat a színjátszás, a népi tánc áfc az ének terén. A körzeti kultúrverseny ékről elmondha'juk, hogy általában sikeresek voltak és a benevezett kulíúrcsoporíok játé­kukkal bizonyították be, mennyire átérzik a verseny jelentőségét. Kü­lönösen eredményes kulíúrverse- nyek voltak a jugoszláv halár men­tén, a Tito-bando, szomszédságában, ahol is a délszláv dolgozó paraszt, ság tett ki különösen magáért. Egyik legjobban, sikerült kultúrver- seny zajlott le Tótszentmártonban, ahol a fiatalok tanúbizonyságát ad­ták annak, hogy a kujtura fegyverével is készek harcolni a háborús gyúj­togatok és belgrádi fasiszta ügynö­keik ellen a béke nagy ügyéért. Ugyanígy eredményes volt a többi között a letenyei, a hahóti, a kis- komáromi körzeti kultúrverseny, amelyen a benevezett csoportok tel­jes számban megjelentek és jó fel, készültségükről adlak számot rövid jeleneteik, népi táncaik, csaszlus- káik előadása során. Akadt azonban egy-két körzet, ahol csaknem a meghiúsulás veszé­lye fenyegette a kultúrversenyt. Ezek között a körzetek között is „előkelő” helyet foglalhat el Palin, amelynek esetével érdemes bőveb­ben is foglalkozni. Ebben a községben az történt, hogy az eredetileg megbízott nép­művelési ügyvezető, Csatári János tanító idejekorán kibújt a rendezés munkája alól anélkül, hogy bármit is tett volna a körzeti kultúrverseny sikere érdekében. A verseny előtt pár nappal megbízott új népműve­lési ügyvezető, Papp Gábor elvtárs pedig — aki egyben a József At- tila-tszcs elnöke is — még járat­lan lévén e’zen a téren, nem sokat tehetett az ügy érdekében. A köz­ségi tanács sem nagyon mozgoló­dott és — hogy ne feledkezzünk meg a harmadik palini tényezőről sem — % a gépállomást is tökéletesen hűtésen hajryta a kuKurvcr- scay ügye. Mindebből az következik, hogy Pálinkán sehogy sem készítették elő a körzeti kultúr versenyt, mintabogy így is van ez a legteljesebb mérték­ben. Jellemző hogy a községből! dolgozóknak• fogalmuk _ sem volt róla, fafgy Peti inban kvltűrverseny list. Ds talán mindennél jellemzőbb sh, hogy a Pdltnbót benevezett kát kultúrcsoport egyszerűen nem je­is hatalmas érdeklődés kísértő a kultúrcsoportok bemutatóit. Jól si­kerültek a lenti járási bemutatók is, ezek közül a zalabaksai és a pákái körze!i bemutató volt a leg­jobb, mindkét helyen zsúfolásig megtöltött előadóteremben muta iák be a kultúrcsoportok tudásuk leg­javát. Zalalövön, Nagykapornakon, Egerváron, Bakon, Kemendolláron hasonlóan nagy sikerrel szerepeltek a kultúrcsoportok. Nagy volt a le. morzsolódás a nagykanizsai járás­ban. Pálinkán nem volt megszer­vezve a körzeti bemutató. A helyi tanács, a népművelési bizottság, a pedagógusok semmit sem -te tok a verseny megszervezésére. Még a helyi kultúrcsoportok sem vettek részt a bemutatón. Jó volt a ver­seny Szepetnekcn, ahol előtte való nap már minden jegy elkelt a be­mutató előadására, de nagy közön­ségsikere volt a hahóti bemutató­nak is. Jól sikerültek a lürjei és a zala- apát-i bemutatók is. Kultúrcsoportjainkoak további fel­adatuk, hogy teljes erővel készülje» nek a járási bemutatókra, teljesít­sék a teljesítmény-verseny munka­pontjait, s ezzel járuljanak hozzá a kultúrverseny sikeréhez, ezen túl megyénk tömegkultiirális mozgal­mának tpvábbi fejlődéséhez. lent meg a versenyen, A gépállomá­si kultúrcsoporínál ez még ,,értbe- tö‘‘, hiszen az éjjeli örökön kívül senki sem volt otthon, lévén ünnep s a dolgozók igyekeztek otthon len. ni családjuknál. Persze ezt tudták már előbb is, és ha tudták, miért neveztek be a versenyre? Vr. :y ha beneveztek, miért nem maradmk a gépállomáson legalább a szereplő*., A páriái gépállomás a lehető legrosszabb példát mutatta ezen a téren é-s ez arra enged kö­vetkeztetni, hegy a gépállomáson és ezzel együtt az egész községben — alaposan lebecsülik a kultúrmun-’ kát. A gépállomásokról álla lábon azt mondjuk hogy azoknak körze­tük kuUúrközponijának kell len­niük. De vájjon lehelbe kultúrköz­pont egy olyan gépállomás, amely hanyagságból még egy körzeti kul. túrversenyen sem vesz részt, jólle­het benevezett arra. És ha egy gép­állomás ilyen példát mutat, vájjon mit lehet várni, olyan községeitől, ahol még termelőcsoport sincs. S ha épülő szocialista mezőgazdasá­gunk erős bástyái egyikének dolgo­zói ennyire alábecsülik a kultúr- munkát, vájjon lehet-e csodálkozni azon, hogy a palini körzeti kultúr- versenyre benevezett kilenc kultúrcsoport közül mindössze kettő jelent meg, s azok sem a legközelebbiek. Igen, a palini körzeti kultúrver- senyen összesen két kultúrcsoport jelent meg, s ezeknek is a dolgo­zók távollétében kelleti bemutatni műsorukat. A két csoport kitett magáért, s igyekezetük eredménye, hogy a járási kuli úr versenyen in­dulhatnak. A palini példa figyelmeztetőül szolgáljon a jövőre nézve a községi tanácsoknak, a népművelési ügyve. zetőknek, s nem ütolsó sorban gép­állomásainknak- Ez emlékeztessen aarra, hogy a kultúrmunkával sok_ kai, dé sokkal többet kell törődni falun is, így kívánja dolgozó né­pünk az egyre emelkedő kulturális színvonal érdekében. — Börzönce az esős időszak bt? álltával úgyszólván tejesen kiszakad a megye közlekedési hálózatából megközelíthetetlen­sége miatt. Az ötéves terv kere­tében most megkezdték a bocs- ka—böraöncaj bekötőút építését, amairmjk segítségéve; a ksáséi? bekapcsolódik h me erre közleke­dési Itál/z-, ‘ Több «»Ist kell fordítani falun Is a kiltirmunkára Néhány szó a palini körzeti kulfurversenyiől

Next

/
Oldalképek
Tartalom