Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-15 / 291. szám
December 21-re tosísü párfszervezetet alakítanak a peinlcerosziuri llj Világ-fszcs dolgozói ■ BüdM mór tanító^ is belépett a csoportba - jól is halad a munkaegység számolás, jó a munkafegyelem .Mis három hónapja alakult meg Pelrikereszluron az Uj vl- íiág-iszcs. 23 taggal indullak ne- ' íki az uj életűek., Járta is a szó- áreszéd annak idején a. községiben, hogy majd nem birnaik a (170 hold földdel, sosem végeznek a vetéssel. Azt is mondták, [hogy majd nem értik meg egymás!, veszekedés lesz köztük és ahogy megalakult a tszcs, úgy széjjel is mennek. Voltak nehézségek az igaz, de veszekedésről szó sem lehetett a Hermeiőcsoportban. Egy emberiként fogtatk össze a tszcs tagjai és a vetéssel a községben elsőként végeztek. 55 hold rozs és búzaföldéi vetettek be. Most már a község dolgozói nagy érdeklődéssel figyelik a termelőcsoport ltovábbi munkáját. Jól tudja ezt ia tagság es most, hogy az őszi munkákat már befejezték, bőven jut idejűik arra, hogy mind politikailag, mint szakmailag képezzék magukat. A pártszervezet a tszcs szive Most is együtt vannak az isko- (lában és éppen a munkaegység számítással foglalkoznak. Budai Tibor, a község 'tanítója már befejezte az órát és most onég együtt maradnak, hogy icgyet-másit megbeszéljenek. Jakab István elvtárs viszi a Szót. — A csoportból négyen vagyunk párttagok. Gérczi Miklós is fel van terjesztve lagjelöltség- re, meg ezen kívül még jóegyné- ihányan. Most az lesz a feladattunk, hogy megalak ills uk az üze- mi pártszervezetünket _ mégpedig .november 21-re! Mert jó munkát csak úgy tudunk végezni, ha mindenben a Párt útmutatásátkö Vetjülks Úgy kész -erős és életképes la csoportunk, ha az üzemi párt- szervezetnek irányitó ereje van. Számvetés jövőre Most Gérczi Miklós, a tszcs elnöke veszi át a szót. — Megértjük mi ennek a jelentőségét és azon is kell lennünk, hogy minél előbb megalakuljon a pártszervezet. — Jakab elvtárs veszi át a szót: — Jól indultunk, de a további feladatok igen komolyak. LA sertéstörzs Állományunknak, lamely 24 darabból álí, ellátmányra van szüksége. Tavasszal meglesz a tehéntörzsünk is. Itt nem lesz hiányosságunk, mert gondoskodtunk a takarmányról. Í0 hold rétet műtrágyával szórtunk be, hogy ezzel megjavítsuk ;a jövő termés, minőségét is. Három hold lucernát, három hold icsalamádöt és ugyanennyi tarlórépát, ezenkívül négy hold takarmányrépát és 8 hold kukoricavetést irányoztunk elő. Most Egyed Lajos szól közbe. — Meg kell kezdenünk a két terv- bevetit siló elkészítését is. Majd megnézhetnek minket jövő ilyenkorra. A mi munkánknak aztán meglesz az eredménye. —~ Meg ám — igy Czuppon Sándor. — Meri mi amellett, “°^.y dolgozunk tanulunk is. 1’ ej tesztjük a tudásunkat. Példát veszünk a fejlett szovjet kolhozokról. A mi tanítónk is helépett a csoportba Budai Tibor, a község tanítója egy ideig figyelmesen hallgatja a lelkesen beszélő tszcs tagjait, aztán igy beszél: — Mostmár én is a tszcs tagja vagyok. Beléptem a csoportba. Nekem is érdekem, hogy a mi tszcs.k jó' dolgozzon. Ezért tanuljuk estén- kint a munkaegység számítást és azt, hogy hogyan kell jól gazdálkodni. Tapasztalhattuk, a za- latárnoki gépállomás milyen kiváló munkát végzett nálunk a vetésben és a mélyszántásban. Nekünk továbbra is a gépi munkára kell a fősulyt helyeznünk. Hanem a nyáron mikor szünetei a tanítás, ón is vetetek együtt dől gozom. Még hosszú ideig elbeszélgetnek arról, hogy a téli estéket jól kihasználják, sokat tanulnak és ezt majd felhasználják a lava-szi munkáknál. Délszláv kulfarcsopor! Molnáriban Esős, borongó« délután, Mol- ná.ri ifjú dolgozói lázas munkában vannak, nem törődnek a zuhogó esővel. Estére készítik a színpadot az iskolateremben. Mert nagy ünnepre készülnek. Alig pár perce, hogy a sáros ^ országúton begördült Molnáriba a népművelési minisztérium kultur autó ja és elhozta az ország egyik legjobb délszláv kulturcsoportját, a garai dolgozó fiatalokat. Estére zsúfolásig megtelt az iskolaterem. A molnári dolgozók csillogó szemmel, lelkesen, mosolyogva hallgatják a kezdődő műsort. A garai dolgozó ifjak ajkán felcsendül a Köz- társasági és a DlV^z-induló, majd szebbnél-szebb népi táncokat járnak el, népdalok, szavalatok hangzank el — s minden horvát nyelven. A végén Glazsár Boldizsár, a kultur- csoport vezetője is horvát nyelven szólt a falu dolgozóihoz. Beszédében kihangsúlyozta, hogy népi demokráciánkban a délszláv dolgozók is — Alkotmányunknak megfelelően — teljesen szabadok, s ma már nincs különbség magyar és délszláv dolgozó között. — Valamennyien egyenrangúak vagyunk magyar hazánkban — mondta — és valamennyien kéz a kézben építjük a szocialista Magyarországot a Párt útmutatása nyomán, Rákosi elvtárs vezetésével. . A falu dolgozóinak nevében Svélecz Rémusz mondott köszönetét és biztosította vendégeiket, hogy a molnári délszláv dolg'ozók keményen helytállnak a béke őrhelyén. Az idő közben elmúlt, a garai fiatalok elbúcsúztak a molnári dolgozóktól. A hatalmas gépkocsi ismét utrakelt, s a bennülő fiatalok még sokáig integettek visszafelé az utcán álló fiataloknak. Boldogok voltak, hogy elhozhatták ebbe a határmenti délszláv községbe szocialista népi kultúrájukat. Molnári és a többi község fiataljai, dolgozói pedig hálásak nekik, hogy odaadó munkájukkal néhány feledhetetlen órát szereztek számukra. Hertelendy Marianna, népm. ügyvezető, Fiíyehá'/a cm tikéi Qlaq 1/ k a n i 'zi áti JCazaktoiaL: Tlaixaiz az Oderán eitnii rtqtnyti&l Irodalmi anketot rendezett kedden a nagykanizsai városi tanács. Az ankéton Füsy József, az ismertnevü iró nagyszámú hallgatóság előtt ismertette _ Kazakevics: Tavasz az Oderán cimü regényét, amely a »Szovjet Hadsereg dicsőséges harcaival foglalkozik. Az előadó a regényből egy-egy részletet ragadott ki, s ahhoz fűzött bővebb magyarázatot, így ismertette, milyen szerepük volt a Szovjet Hadseregben a párttitkároknak, akik szemé-- lyes példamutatásukkal lelkesítették a harcosokat és segítették elő a sztálini hadsereg végső győzelmét. Rámutatott arra, hogy az egész regényen végigvonul a szovjet embereknek a Bolsevik Párt iránti szeretető és megbecsülése. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett a regény egyik alakjára, egy századosra, aki ugyan minden izében lelkes kommunista, de mégsem tartja magát méltónak arra, hogy felvételét kérje a Pártba, mert úgy érzi, még nem szolgált rá erre. Több hozzászólás hangzott el a regénnyel kapcsolatban. Vágó Kálmán, az Olajközpout dolgozója néphadseregünk bar. cosainak figyelmébe ajánlotta Kazakevics művét, ami megmutatja: milyen bátor elszántsággal harcol a szocialista ember hazájáért, a szabadságért és a békéért. Ifjú Morvay Gyula, az Irányi Dániel általános gimnázium tanulója is arra mutatott rá: a regény befejező mondanivalója, hogy a harcot tovább kell folytatni az emberiség békéjéért. Az ankéton felvetették, hogy a városi tanács rendezzen a jövőben is hasonló könyvismertető ankétot, s kérték, hogy legközelebb Azsájev: Távot Moszkvától cimü világhírű regényét tárgyalják meg. Néphadseregünk kuhnrgárdn /«vat szerepeinek a Vasvázas munkáltán*ni december 21-én A Vasvázas kulfurmunká- ban résztvevő ifjumunkás- leányait felkérték Néphadseregünk Nagykanizsán állomásozó alakulatai, hogy vegyenek részt abban a kultúrműsorban, amelyet honvédségünk szándékozik rendezni december 21-én, Sztálin elvtárs születésnapjára. A vállalat ifjumunkásleányai örömmel vállalkoztak a feladatra és egy nyolcas gárda máris meg kezdte a készülődést. A főképpen iparostanulókból álló gárda táncszámokkal — amelyeket a honvéd tánccsoport tagjaival ad elő — és jelenetekkel szerepel a műsoros esten. Misáit m a aipmi aenttt ütospiiiiaii és eisheá*! faj a kíncoriciieadás illeme Falusi ksiif&ircsopoa’Éokíst seg*it a kanizsai Táros! tanács A különböző falusi Jluitur- csoportok nagyban készülődnek a december 24—25— 26-án megTendezendő kulturversenyre- amelynek során bebizonyítják: melyikük végez jobb kulturmunkát. A nagy- kanizsai városi tanács a falusi kulíurcsoportok segítségére akar lenni olymódon. hogy egy-egy nyolctagú kul- turbrigádot küld pedagógusok vezetésével hozzájuk. Ezek a brigádok a kulturversenyre készítik elő a csoportokat. Ez ma még terv. amit a legrövidebb időn belül meg is valósítanak. Alsónemesapáti község eddig csupán 45 százalékban teljesítette kukorica beadási kötelezettségét. A népnevelő munka hiányosságaival már foglalkoztunk, amely különösen a tömegszervezeteknél mutatkozik meg. így például a DéFOSz, amelynek 80 tagja van, csak 6 falunevelőt állított be a begyűjtésre. Hasonló a helyzet az MNDSz és a DISz-szervezeteknél is. A pártszervezet nem tudja öszszefogni y faluneveiket. Meg kell javítani a politikai felvilágosító munkát, a pártszervezet legyen az irányító és a kezdeményező. a DéFOSz- nak pedig, amely a község legerősebb tömegszervezetét képezi, aktívabban kapcsolódjon a begyűjtési munkákba. Ha a fennálló hibákat igy kijavítják, munkájuk eredményes lesz és kukoricában is elérik a 100 százalékot. előre viszik hátráltatják *"! termelési sraldéskilgsl Ha a tanácstagok jó járnak elől, az eredmény nem marad el. Hibás politika vizét prédikálni és bort inni, mintahogy ezt BOLDOG EM1EREK 7\Ta£ykapornak főutcája egy ” völgykatlanban húzódik végig és a községet körülfogó dombokról szétszórtan épült házak piros zsindelye tarkítja a zöld mezőt. A egyik magaslaton hosszú, sárga épület emelkedik: a község kultúrotthon a. Amikor az est sötétje rátelepszik a községre, a kulturolthon- ban kigyul a fény és ablakai messze világítanak a sötét estében. Vidám csoportok igyekeznek felfelé a kanyargós utón, fiatalok, öregeik, hogy a napi munka után tanulással, szórakozással töltsék a hosszú téli eslé- ket. Hangok hallatszanak a. sötétben. boldog, szabad emberek vidám hangjai. — Meddig szomszéd? A kérdezett nem sokáig várat magára. — A kulturolthonba igyakszek. — Én is éppen, odam:gyek — válaszol az előbbi hang. — Valami jó olvasnivalót veszek ki megint a könyvtárból. Közelebb érnek az épülethez, .am-'lvnMr ablakain vidám zeneszó hangit szűrődik ki. A kill-. turoMhon kályhájában vidáman pattog a tűz, amely langyos meleggel árasztja el a helyiségeit. Belül sokan vannak . Szívesen jönnek össze a község dolgozói, hiszen itt második otthonunkra találtak. A két beszélgető, aki most már elvegyült a vidám emberek kő zeitt, Panoch Mátyás a'z állami gazdaság dolgozója és Persztlegi Ferenc 5 holdas kisparaszt. ll/Tátyás bácsi — mert a fiaiyjL tállok csak igy szólítják Panoch Mátyást — leül a rádió mellé. Jó ideig hallgat a rádió hangja mellett, tekintete többször körüljár a helyiségben, aztán halkan megszólal. — Rádió villany, kulturház. Hol volt ez annakidején, amikor én fiatal voltam. — Többen ülnek körülötte. Kovács Béla. Nagy Juliska, Miklós László. Fiatal arcuk kíváncsian szsgezedik Mátyás bácsira. Mintha cs,ak ^azl kérdeznék, mivel töltötte ő a. fiatalságát.’ De az öreg szűkszavú ember. Nagyokat hallgat, mig egy- egy mondat elhagyja^ a száját. Meg valahogy nem szivesen beszél legényéletéről. A papoknál volt cseléd, mindenki tudja a faluban. Nem egyszer mondta már el rövid tömör mondatokban, hogv minden reggel 3 óraikor kolompolásra kelt és csak éjfél tájban feküdhetett le vackára. Ebből állt az „élete.“ — Most már máskép van minden — szólal meg halkan. — A fiatalok figyelmesen hallgatják, nem sürgetik a beszéddel, ismerik már Mátyás bácsit. . — Ti már tanulhattok, könyveket olvashattok, meg van pá a mód. Láttam a kuíhírcsoportot, szépen szerepelget a Téli Estéinken. így van ez jól fiaim! Tegyétek a falu ügyévé a kultúrát. Cubosits János tanító, Biaján Márton fiatallal lép a beszél getőlkhőz. Ők is leülnek, aztán Baján Márton szólal meg. — A ,Páneé.lvonat“ot már színpadon próbáljuk ma. Nem akarunk le maradni az országos kulturver- senyben! Ugy-e? Nagy Juliska rögtön válaszol. —• Az lesz a legjobb. Maholnap itt van 21-e. Alaposan meg kell gondolnunk, hogy mivel készüljünk a kulturversenyre még ezen kívül. Subosits János tanitó megértőén bólogat. — Igen ez is nagyon fontos. Amit a szinjátszócsopor- tunk előad, annak legyen meg nevelő hatása, amellett keile. I mes szórakozást is nyújtsunk a I közönségnek. Még a mai nap I meg kell beszélnünk, hogy mi legyen a következő színdarab, amit a kulturversenyre betanulunk. Azonkívül ma megvitatjuk: „Az Októberi Forradalom és a Magyar Kultúra“1 cikkei. Készüljetek csak neki! Mátyás bácsi ott ül a fiatalok között. Nem szól közbe, de tekintetében van valami, ami helyette beszél. Nézi a község fiatal tanítóját, aki szívesen tarlóz kodik a dolgozó parasztifjuság körében. Segíti munkájukat. Szabó Fülöpöt zongorázni tankja, mert van hozzá tehetsége. — Kultúrműsor, kuTurgárda. Hej, hol volt ez valamikor? — mondja elgondolkodva. Jpeláll, hazakészül. Még az x ajtóból visszanézi A sarokban többen olvasnak, az asztalnál pedig vagy négyen éppen arról vitatkoznak a sakktábla feleit, hogy az előbbi mattnak mf ehetett volna az ellenlépése. Már leért a dombról. még visszanéz az épületre, nézi a sötétségben világitó ablakait és arra a fényre gondol talán, amely kulturofthonból kiáradva el árasztja az egész községet, belopódzik minden kis házba, magával viv-e a tudást, az uj élet alapját. példával j Lukács József tanácstag csinálja Tóíszerdahelyen. Mint tanácstag, egyben ő a termelési felelős is. De hogyan végezhetett volna jó munkát, amikor ő maga rossz példával járt elől... Egyáltalán semmi terme, lési szerződést, nem kötött. Ugyanakkor Lukács István középparaszt, aki nem is tanácstag, nem is termelési felelős, olyan példával járt elől, hogy bármelyik tanácstagnak, még Lukács József» nek is becsületére vált volna Szepetneken is találkozunk hasonló esettel. Itt Papocsi György, aki tagja a járási tanácsnak, szintén arra az elhatározásra jutott, mint Lukács József: mások felé beszél és a saját házatájár nem cselekszik. Komárvároson a tanácselnök jajgatott a jajgatókkal, ahelyett, hogy felvilágosító munkával igyekezett volna a kételkedőket meg&vőzni a szerződéskötés előnyéről. Egészen más utat választott a kiskomáro mi tanácselnök feleségé, aki kötö't és négy és fél holdra köttetett termelési szerződést. Kiskomárornbm a cukorrépát már túl is teljesítet ték. Bala'onmagyaródon szintén rosszul állnak a rostnövények és zöldségféléknél, viszont Hahóton, ahol a tanács jól dolgozik és jó munkát végez a termelési felelős, valamint a népnevelők, az eredmény nem maradi el. Péntek 1950. dec. 15. 3
