Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-16 / 292. szám

Kövessék a legjobbak példáját a zalaszentbalázsi dolgozó parasztok! .Zalaszenlbalázs Így, Zalaszent. balázs ugv... , Ha az ember rossz községről akar hallani, nem keld messze menni, itt van Zalasze-ntbalázs Rossz község? Ez a jelző, hogy rossz, nem egészen illik ide, hiszen Zalaszentbalázts nem volt mindig rossz“. Volt idő, amikor még példát is mutatott ez a község abban, hogyan keíl jó munkát vé­gézni. S hogy egy újabb, nem éppen .helyénvaló' meghatározás­sal éljünk: Zalaszentbalázs ,,meg- diesőüH“. Egy szép napon any- iiyira. jó lett. hogy ezt már nem is lehetett, 'kibírni — legalábbis zalaszcntbalázsi viszonylatban — és a község azóta mintha kicserélődött volna. Moh ez. -majd az, utóbb amaz 'megy - gyengén, hroirdhaliíánk rosszul és .a végén az p'sszbenyo. más’az, hogy — rossz község. Egyszóval Zalaszentbalázs él- bizta magát ,é§ .ez nagyon kárbs következményefckel járt. Most is ja ' knikoricabegyüjtés. körül vannak zavarok, no meg a burgoayabegyüjtés körül. A község vezetői sehogysem akar­ják megértetni, mi lehet ennek az oka. S közben a rossz ter­mésre hivatkoznak. Gyakran hal­lani a községben arról, hogy a burgonyatermés nagyon rossz volt, 6—8 mázsa az állag. Lehet­séges ez? Hiszen .a Kossutlvter- melőcsoport több, mint 120 má­zsás átlagot ért el. Hát sajnos, ez pedig igy van, nagyon rossz voh a burgonyatermés. — Es mi az igazság? Az, hogy a. burgonya- termés nem is volt olyan „na­gyon ^ rossz’1. Mert ahotl 40—50 mázsás átlagtermést takarítottak be, ott egyáltalán uem lehet rossz termésről beszélni. A nevetséges 6—8 mázsás ter­mésről beszélni annyi, mint az ellenség malmára hajtani a vi­zet és ezzel — akár akaratlanul >s — hátráltatni a begyűjtést. Legutóbb a1 rendőrség őrizetbe vette zalaszenthalázson azokat a kulákokát, akik nyíltan szabo­tálták a terménybegyiijtésl; Varga Józsefet, aki 25 mázsa kenyérga­bonával és 4 mázsa takarmány- gabonával nem akart elszámol­ni; Balázs Istvánt é,s Margitét, akik 22 mázsa kenyérgabonával és közel 7 . mázsa takarmányga­bonával nem akartak elszámolni. Kulákok ezek a javából, akik minden, eszközzel ártani akar­nak a “dolgozó népnek, a hatósá gok lerántották róluk a leplet és zzeJ ismeretessé váltak a zala- szenlbalázsi dolgozó parasztok előtt azok, akik nyiitan szembe­helyezkedtek a dolgozók'államá­val. De ezzel még nem oldódott meg a kérdés, mert Zalaszentba. tázson akadnak még most is, akik — hogy enyhén fejezzük ki magunkat — húzódoznak be­adási kö-telezetttségük teljesítésé­től.-Ez persze csak azért lehetsé­ges, mert a községben nem megfelelő a felvilágosító munka. A pártszervezet ezen a téren meglehetősen gyenge munkál fejt ki, s a népnevelők nem ér­zik eléggé tőlük függőnek a be­gyűjtés sikerét, de nem is lát­ják elég világosan a termény- begyűjtés felmérhetetlen fontos­ságát. Igv van ez körülbelül a községi tanácsnál is, amely szinten gyenge munkát >régez a termény- begyűjtéssel kapcsolatban, A ta­nács nem fogja át eléggé a köz­séget és rendszerim nincs is tisztában a helvzetteí Zalaszentbalázson sürgősét, fúl’loztaíni kell az eddigi állapé, tokon. A pártszervezetnek is, a an ácsnak is sokkal fokozottabb figyelmet kell 'fordítani, a be­gyűjtési munkára. .LeJkesilse a község dolgozóit azoknak a köz­ségeknek a példája, amelyek ki­magasló eredményedet értek cl a begyűjtésben. Lépjenek a ga­lambok! dolgozó parasztok nyo­mába. akik a legjobbak közot' vannak. A jó példa lebegjen a község előtt, s ne beszélje le sa- játmagát a begyűjtésről olyan -eiméseredményekkel“, amelye­ket maga sem hisz el. Ha ilyen értelemben javítja meg munká­ját Zalaszentbalázs, az eredmény nem fog elmaradni. Béke-Ii ailóverseny Égerszögen Az MSzT zalaegerszegi szervezeté szombaton este fél hét órai kezdettel a városi kulturház nagytermében béke­bángversenyt rendez. A hangra versenyen közreműködik a Magyar Szovjet Társaság zene- és énekkara A lovászi szákszervezeti bizalmiak munkájáról Á nagyiengyeli pártszervezet segíti a helyi DISz vezetőségválasztó taggyűlés előkészítését A DISz nagyiengyeli szerve­zete is vezetőségváilasztó gyűlés­re készül. Még a vezetőségvá- laisátás clő'tt. igyekeznek annyira erőssé, felkészültté Enni a szer­vezetet, hogy az elkövetkezendő nagy munkát zökkenőmentesen elvégezhessék. Ha a nagylen­gyelt DlSz-sz&rvezet fejlődésé! nézzük, akikor nem lesz nehéz feltételeznünk, hogy Ígéretüket teljesítik is. Nem sokkal ezelőtt ez a szer­vezet még csak nyolc tagot szám­lált és ma harminckét ten van nak. Vizsgáljuk csak meg, mi volt a hiba ezelőtt és mi ered ményezte, hogy rövid idő alatt ennyire megerősödtek? Elsősorban is, nem volt meg a kapcsolatuk sem a pártszerve­zettel, sem pedig a tömegszerve- zeleikkel. Mint -ahogy nagyon sok helyen csinálták, ők is azt hitték, a DlSz egy olyan külön­álló és független egység, amely­nek nincs semmiféle politikai irányításra és segítségre szük­sége. Á pórtS2erve2eí ve2etősége ötadja fapas2talatait Aztán rájöttek helyesebben mondva rávezették őket a hibák nyitjára. Keresték a kapcsolatot a pártszervezettel, a tömegszer- vezeitekkel. Takács János elvtárs, a községi pártszervezet titkára, örömmel fogadta szándékukat és nemcsak hogy felajánlotta a se­gítséget, hanem mindjárt' közös vezetőségi gyűlést hívtak össze, ahol megbeszélték a hibákat és a tennivalókat, a pártszervezet titkára beszélt a szervezési, tag­toborzási kérdésekről, \ nqrinecz Béla, DéFOSz-titkár is a DISz mellé állt és igy’közösen beszél­ték meg a legközelebbi feladato­kat vele is. ‘Elsősorban a tag­toborzásra kellett iránvt venniók- Hozzáfogtak a házról házra tör- lénő agilációhoz. Úgy. ahogy a Párt vezetőség-választó taggyűlése előtt a- népnevelők tették. Elbe szélg-eltek a napi politikai es ‘ menyekről, a béke kérdéséró' — Már az első napon szép eredményt ériünk el -— mondja Takács János, a DISz titkára. — Létszámunk szépen emelkedett. Aztán az agitáció során rájöttünk arra is, miért voltunk hosszú időn át csak nyolcán, miért tar­tózkodott a község fiatalsága attól, hogy belépjen a DlSz-be-. Legtöbb helyen azt mondták hogy nem- ismerték a DlSz-í. Fo galmuk s:m volt szervezetünk célkitűzéséről. Ahogy egyes he­lyeken a DISz-ről nyilatkoztak abból megállapíthattuk, ahol nem mi, ott az ellenség dolgozott. Persze, felvilágosító munkánk nyomán ezeken a helyeken gyö­keres változás történt, amit az is mutat, hogy most -a legaktí­vabb tagjainkká váltak azok is; akik néhány hete még hallani sem akartak a DISz ről. Mert felvilágosítottuk őket. A jó munka meghozta gyü­mölcsét. A nagyiengyeli fiatalok december 5-re megalakították kulturcsoportjukat, mely három részből áll; van egy tánc-, egv '-nek- és egy színjátszó csoport A lányok mindenből jól kiveszik részüket, igy a tánccsoportban is fi, az éneknél 13 és szín­játszó csoportnál is majdnem annyian vannak, mint a férfiak. A begyűjtésről sem feledkezünk eí — A vezetőségválasztásnál 19-én kulíurcsoportunk már sze­Az egerszegí Teheraufóhivarozási Vállalat dolgozói december 13-án üdvözölték az ej tervévei A zalaegerszegi Teherautó­fuvarozási Vállalat az 1950. évi tervének IV. negyedévi pénzügyi előirányzatát decem­ber 13-án teljesitette. Kámán János elvtárs. az üb elnöke elmondja, hogy tervük idő­előtti . sikeres befejezéséhez nagymértékben hozzájárult a vállalat vezetősége és a dol­gozók között fennálló szoros kapcsolat- Aníos elvtársat a vállalat igazgatóját mindig megtalálni a vállalat dolgozói körében. Számtalan esetben segített a kocsik üzembentar- tásának munkájában. A vállalat dolgozói minden igyékezetükkel azon vannak, hogy a kocsiknál kiesés ne történjék és-mindig üzemképes állapotban legyenek. A gép­kocsivezetők is kiválóan vé­gezték munkájukat és mind­egyikük teljesítménye megha­ladja a 110 százalékot. Külö­nösen Németh Gyula gépkocsi vezető ért el dicséretremélfc' eredményt és igy nagymérték­ben hozzájárult a terv időelőtti teljesítéséhez. Jó példája sok követőre talált. Jó , munká­jáért a vállalat vándorzászló­ját adták át neki. A lovászi üzemben a szakszer­vezeti bizalmiak elég gyengén működnek. Vannak sokan köz­tük; akik nem tudják,; hogy ők i szakszervezeti munka gerincei és rájuk igen fontos feladatok hárulnak. Számosán vannak olya­nok. akik nem értik meg, liogj a bizalmiaknak kell éle-njárniok a' munkában, szervezniük kell a munkaversenyt, a dolgozók érdé kében kell eljárniok. Ezeket a sorokat nem azéri irom, hogy a bizalmi elvtársa­kat ledorongoljam, hanem rámu­tassak ogy-kót szakszervezeti bi­zalmi jó munkájára, ami lelke­sítse többi, bizalmi e’.vtársunkal további munkájában. Vannak u mi üzemünkben ugyanis bizal­miak, akik kezdenek nevükhöz méltókká válni és munkájuk meglátszik csoportjuk munkaver­senyének eredményein, a verseny szervezésében. Viníder László elv- társ csoportja, a fúrási raktár dolgozói elhatározták, hogy ver­senyre hívják a lovászi üzem összes dolgozóit, a termelés dol­gozóit is beleértve-, Sztálin elv- társ születésnapjára. .Kiderült, hogy Vinkler elvtárs szervezte meg a fúrási raktár dolgozóinak versenyfelhívását és az, 'ő mun­kájának köszönhető a verseny, •ami elindult üzemünkben. Jó munkái végzett a sztálini felajánlások szervezésénél Fitos János szakszervezeti bizalmi is. Nem . kisrészben az ő munkáján múlt, hogy a fúrás dolgozói 75 ezer forint értékű felajánlási tettek és öt dolgozó adott be újí­tást. Varga Lajos toronyszerelő, bizalmi maga is mindig élenjárt a munka versenyben és személyes példájával ragadta magával a többieket. Most is 12 ezer forint értékű felajánlást tett csoportjá­val. jó munkát végez a fúrásnál Bar'kovics Pál szakszervezett bi­zalmi is, aki rendszeres felvilá­gosító munkával emeli csoport­jának politikai öntudatát. Igazságtalan lennék, fia azt'ál­lítanám. hogy a fejlődés egyfor­ma lendületű bizalmijainknál. Vannak olyan bizalmijaink még mindig, akik — ha az üb- íől kimegyünk hozzájuk — el­bújnak előlünk és ha Pártunk vagy szakszervezetünk kiad e-gv- egy utasítást, azt nem 'hajtják végre, jelentőségét nem fudáto­sítják dolgozó társaikkal. Addig teljed sok bizalmink tevékeny­sége-; hogy a bélyeget beragaszt­ja csoportja tagjainak könyvei­be. Nekünk olyan bizalmiakra van szükségünk, akik nem hátrálnak meg a feladatok elől, megmagya, rázzák dolgozó társaiknak, cso­portjuk minden egyes tagjának, mit hárít rájuk a békeharc, mi­lyen fontos a munkaverseny a szocializmus építésében, mii vár a munkásosztálytól Pártunk, dol­gozó népünk, az egész bckcláboj-. Nekünk olgan bizalmiakra van szükségünk, alcik le tudják leplez­ni az ellenségei akik tudják rs tudatosít jak. hngg ha valaki nem teljesíti' feladatai, az önmagát, az egész nwnkásosztáhjt csapja be. Vannak bizalmijaink, akik sírnak“, ha el kellene menniük párt- vagy szakszervezeti iskolá­ra, mert nem látják, milyen ki­tüntetés tanulni.- Igv fordulhat elő aztán, hogy van szakszerve­zeti bizalmi nem egy üzemünk­ben. aki nem jár semmiféle ok­tatásra, nem képezi -magát. Ezek nem látják, hogy aki nem fejlő­dik, az lemarad, nem lesz t-el- jesértékü harcosa a bekéért fo­lyó harcnak. Ezek a hibáik főképpen a fú­rási üzemrészlegnéd fordulnak elő, a termelő üzem vonalán va­lamivel jobban állunk. Meg aka­róin említeni a jó szakszervezeti bizalmiak neveit, akik megér­demlik. hogy nyilvánosan megdi­csérjék őket. ilgenek a gazolin- telepen Szabó Miklós, Sonar Gá­bor, Zsin Ferenc, a gépműhelg- ben Berfa Pál, Benkó József, Kurcsg József, az építkezésnél Rákos Kálmán, a termelésnél Fehér József, Simonies József, Szabó Lajos, Iieglóvics János. Kövesse többi bizalmi elvtár­sunk is az itt említett jó mun­kát végző bizalmi elvtársit, hogy eddigi munkánkat még sikereseb­ben, még több eredménnyel gaz­dagabban folytathassuk a szocializ musért itt a jugoszláv határszé­len. Bizonyítsuk be, hogy üze­münk a béke-front egy át törhe­tetlen erődje, amelyre hiába acsarkodnak tálról Titóék. apáti Lajos üb termelési felelős. vott harccal. — írjanak más hozzá 15 forintot — mondja —. És el_ viszi ezt a könyvet is. Este 7 óra, de még jönnek az üzletbe. Téli könyvvásárt tart a Szikra. Még va«. sárnap is nyitva lesz. A kirakat előtt már ismét áll­nak. Delejes erejük van ezeknek a könyveknek. Nyílik az ajtó, egy­szerre ketten is lépnek be. Az egyik ipari munkás, a másik értel­miségi. — A kirakatban láttam ..Sztálin és a szovjet tudomány’' című könyvet — mondja Papp Sándor, a megyei tanács dolgozója Az ipari munkás ..A tudo-mány és a technika mai problémái'1-! kéri. így megy ez egész nap. Megállnak a kirakat előtt, aztán bejönnek. Rövid beszélgetés a könyvekről és néhány értékes alkotással kevesebb lesz a Szikra könyvesboltban de gazdagabbak lesznek a dolgozók. A könyvek gyönyörű sorai kö­zött körültekintve, Marx—Engels Lenin szelleme sugároz felénk. A fairól ránk tekint Sztálin elv- társ képe és hatalmasoknak érez­zük magunkat, hiszen mi vagyunk a dolgozó, az alkotó nép.., I repel is — mondja Scheiber Béta, DlSz-elnök. — Bátran né­zünk g jövő elé, mejt a, nehéz­ségiken túljutottunk és ezentúl már jól megálljuk a helyünket. — A pártszervezet segítsége in­dított el bennünket — veti közbe Pállovics Ferenc,1 a területi fe­lelős. — Most, hogy a kullurcso- portot megalakítottuk, nagy lé­péssel haladtunk előre. Műsoros esteket tartunk, mellyel utat nyi­tunk Nagylengyelen is a szo­cialista kultúrának. De nem fe­ledkezünk meg a napi feladatok elvégzéséről, a terménybegyűjtés szorgalmazásáról sem. Pállovics Ferenc a tagtoborzás terén is nagyon jó munkát vég­zett, de a kulturcsoport összeál­lításából is kivette a részét. Mint aktíváik, jól dolgoznak: Zsuppán István, Koráth Gizella, Pető Fe­renc és Kiss Rozália is. A nagylmgyeli DISz-szervezet elindult a fejlődés utján. Rövid idő alatt örvendetesen megerő­södött. A pártszervezet .segítsé­gévet! végzik munkájukat és ez biztositök arra, hogy a vezs.tő- ségválasztás után még szilárdab , ban állnak és még eredménye­sebben végzik munkájukat. Fiatal férfi - áll a „Szikrai-bolt kirakata előtt. Negyedórája nézi £ könyveket, mintha azon tűnődne, melyiket is vásárolja meg. Falusi dolgozó, vagy "üzemi munkás le­het. A ruha’ után nehéz következ­tetni, hiszen a dolgozó parasztok ma már épp olyan jól öltözködnek, mint a városiak. Kis ideig még nézelődik, aztán—belép az üzletbe. — Panfjorov harmadik köteíe meg­jelent már?----kérdezi -— Az „A ratás" címűt gondolom.—Hogy­ne, itt van — adják meg a választ az üzletben —. Kötve, vagy fűzve kén? — Természetes, hogy kötve. Megéri azt a 18 forintot, hiszen rólunk szól, mégpedig milyen szé­pen.. Én is tszcs-tág vagyok és na­gyon érdekel, a Szovjetunióban hogyan szabadító’ták fel a dolgozó parasztságot. — Aztán megtudjuk, Kovács Imrének hívják. Árra ki­váncsi. hogy Sirokij Bujerák, az a volgamenii kicsi község hogyan éli felszabadult életét. Már nála is van a könyv. De nem tud elmenni. Tekinte'e, egy másik könyvön pihen A borítóla­pon ez -olvasható: Agnes Smedley; A hosszú menetelés hadserege. Ki náról szól, Kína harcáról a szabad­ságért. Elénk hozza Kína hőseinek, Mao-Ce-Tung-nak életét, amely zggyé forrt a felszabadításért vi- ' 10 perc az egerszegi Szik ra könyvesboííban férfi - áll a „Szikrai-bolt volt harccal. —• írjanak még hoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom