Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-15 / 291. szám
Álunk ágojk- dolgozó parasztok, férfiak, nők, öregek, fiatalok mindnyájan a béke -hívei A bök**, amelyet az imperialisták profitéhsége, háborús vér- szornja Sheffieldből kiűzött, Va..r.sóban meleg otthonra talált. A történelem folyamán még nem nőit konferencia, világnagy gyűlés, vagy kongresszus, amely méreteiben oly átfogó, hatásában oly mélyen járó. céljában oly nemes lett volna, mint a Varsóban megtartóit Békevilágkongresszus. A Szovjetunió vezette béjketábor vitte oda iküldöttei által egy szebb, egv boldogabb életbe vetett hitét, lángoló szereidét a béke iránt. Varsóban képviselve volt a világ minden békés z eret ő népe szilire cs fajra való tekintet nélkül. A varsói nagy találkozó után a béke gondolata, az eltökélt békeakarat oly mély gyökereket vert a földkerekség dolgozódnak százmillióiban, hogy nincs az a háborús uszítás, imperialista üvöltés, atombombás fenyegetés, amely azt kitörölhetné. Hatalmas, megdönthetetlen erőt jelent ez az akarat, amelyet a föld lakosságának túlnyomó többsége vall magáénak. Mint a világban mindenütt, hazánkban is folynak 'a békegyülé- iseUc. Ezek a gyűlések delejes erővel vonzzák a dolgozóikat. Azokat a dolgozókat, akik az üzemekben jó munkájukkal, kimagasló teljesítményükkel vívják a békeharcot, a bányászokat,, akik a tárnák sötét mélyén újabb széncsa.tába foigtafc, az építőket, akiknek munkája nyomán uj gyárak, iskolák, kulturotthonok és családi házak születnek egyik napról a másikra, a földek dolgozóit, akik a békére gondolnak, amikor az eke szarva mellett, vagy a traktoron határidőre akarnak végezni a mélyszántással, idő előtt teljesitik a terménybeadást és túlteljesítik a termelési szerződéskötés tervét. A konkrét példáik egész sora világit népünk harcos kiállására, a béke mellett, öze Józsefné Kaszaházáról indul Zalaegerszeg felé, hogy részlvegyen a béke- gyűlésen. Négy gyermeke van. .1 békegijülésen az ő gyermekeiről beszednek és ez me-gerősúti Öze Józsefné hitét, megacélozza karját, hogy munkájával még eredményesebben harcolhasson gyermekei boldog jövőjéért és az egész világ dolgozóinak békéjéért. De itt jön Nagy imréné, Blaskovics Gáborné és Közmű Jánosáé. Négy gyermeke van Kozma Jánosnénak is. — Én tudom mi a háború — tör ki belőle a keserűség. — Kegyetlen iskolát kaptam belőle. Csak azoknak kívánom, akik nem férnek a bőrűikben. Tiz körmömmel tudnám kiszedni annak a szemét, aki előttem azt merné mondani, hogy háborút akar. — Pedig vannak ilyenek, — jegyzi meg Blaskovics Gáborné, — például az áruhalmozók, feketézők. Igyekeznek áruhiányt előidézni, gondolva, hogy ezzel elégedetlenséget kelthetnek. — Ezeket úgy kell kezelni, mint háborús bűnösöket, — mondja az egyik asszony. Németh András már nagyon öreg ember. Lábai nehezen bírják. Botra támaszkodva segíti lépéseit és megy a villanyfényes zalaegerszegi utcán. — Hívtak, hogy én is legyek itt a békegyülésen. Szeretnék hozzászólni. Öreg vagyok már, de azért tudom, hogy mit kell mondanom. Nekem három fiamat vitt el a háború. Egyik leányomat pedig itthon pusztították el unokámmal együtt. Most szépen élünk. Béfke van és a népi demokrácia minden jót megad nekünk. Ezt akarom elmondani a bé'kegyülésen. Aliik a kuk oricabegyüj test hátráltatták Zaiaszabarban ZfdöfPüaßarban sehogy sem ment a kújkoricabegyiijtés. Mi lehet az oka., hol kell keresni a hibáit? Ezekre a. kérdésekre kereste a feleletet a községi tanács, a járási tanács, a Járási Pártbizottság,.. Dózsa elvtárs, a községi tanács elnöke is épp eleget törte » fejét ezen a dolgon. Néha Molnár György tanácstitkárral is — ■aki 10 évig vezelőjegyző volt a (községben — megtanácskozta a kérdési. De megoldásra sohasem jutottak. Kincs kukorica ? — Mit is tehetnénk, amikor oly an gyenge volt a kukorica termés — ütötte el a beszélgetés fonalát a titkár. Hát persze, rossz volt a termés, mit is lehetne csi- ná'ui. Egyszerűén bele kell nyugodni, hogy nem megy Zalasza- barbaji a kukoricabegyüjíés. Meg aztán bortermő vidék ez> kevés kukoricát termelnék. És különben is, magas a község előirányzata. Ilyen érvekkel gyakran lehet találkozni a községben azoknál, akiknek tulajdonképpen irányítani, szervezni kellene a begyűjtési. Meri w/ mégiscsak kényei m'es ebi) dolog, ugyebár, hogy az ember egy-két .tetszetős érvet felhoz ahelyett, hogy a dolgok mélyére nézne. S míg a községben ilyenformán próbállak választ adni arra a fogas kérdésre, miért nem megy a begyűjtés, az alalt ,.egyes“ helyeken szépen gömbögyödtek a hízók az óiban. Például a kán- torlanitónál 3—4 is, a másik la* nilóüál is, no meg a tanácstitkárnál is. Furcsa, egyik sem parasztember, nincs földjük, de a hízóiknak mégis van'éhségük, fis — mini mondtuk — gömbölyűdnek is szépen. Mitől «iitiíbiÜTÖdnek a hízók mitől is gömbölyűdnek a hízók. Pedig a kérdésre érdekes válasz a felelet. Molnár György tanácstitkárról, Hercsznyei Vilmos káníortaniló- ról és Várnai Ferenc tanítóról szól a történet, az ő ólaikban bízlak a hízók. Mégpedig azért, mert jóféle kukorica volt az.-éhségük. Nem mentek ám a kukoricáért a hetedik határba, hiszen megtalálták otthon is. Csak éppen meg kellett adni a.z árát. A tanácstitkár és a kőt tanító neon is fukarkodott. Megfizették az idei csöveskukoricáért azt a 75— 80 forintot, hololt a morzsolt •kukorica ára 02 forint. KI). 50 mázsát vásárollak össze a községben. Zalaszabarban pedig változatlanul rosszul ment a kukoricabegy üjtés. A százalék nagyon lassan emelkedett és a B—G-jegyre előirányzott 511 mázsából alig 70 mázsa gyűlt össze. Az ok még akikor sem derült ki. Az egész kukoricafetk előzésre akikor derült fény, amikor a járási tanács figyelmét felhívták a tanácstitkár és a tanítók érzelmeire. S ha ez nem történik meg, a zalaszabari kukorica tovább folyt- volna el a „feketecsa- tornán.‘‘ Mégis van kukorica ! fis érdekes, senkinek sem jutott eszébe megkérdezni, hogy Az ügyben felelősség terheli a zalaszabari községi tanácsot és az elnököt is, mert a kellő éberség hijján nem vette észre, hogy maga a tanácstitkár is a feketézők közölt van. Hibás volt a> községi pártszervezet is, amelynek népnevelői — ugyancsak az éberség hijján — nem jöttek rá, hogy a községben felidézés folyik ezzel a nemzetgazdaságilag fontos terménnyel, s éppen ezért nem is tudták felvenni ellene a harA DISz vezetőségválasztás hírei Általában eredményesen, de sok hibával körítve folynak Nagykanizsán és a kanizsai járásban is a DlSz-alapszervezeiek vezetöségvá- lasztó taggyűlései. A hibák oka nagyrészt a hiányos előkészítés, de sokszor megmutatkozik a fiatalok politikai képzettségének hiányossága is. Sok a hiányosság a vezetőségek összetételében, még több magának a vézetőségválasztásnak lefolyásában, a községi pártszervezetek támogatásában és annak a ténynek felismerésében, hogy milyen jelentős a DISz további munkájára a vezetőségválasztás. De vannak szép eredmények is, amelyek példaként állhatnak DISz- fiataljaink előtt. Kintrekedtek Szepetneken egy vontatóval Nagy István, Németh György, Fülöp Anna. Mezei Nándor. a palini gépállomás fiatat dolgozói. 13 kilométert gyalogoltak azért, hogy résztvehessenek a vezetőségválasztáson, megalapozzák DISz-szervezetük további jó munkáját. Németh György egymaga az előkészítő munkában lü tagot szervezett be a gépállomás DISz szervezetébe. A vezet őségválasztáson resztvettek a gépállomás összes dolgozói és az idősebbek is hozzászóltak, bírálták az eddig végzett munkát és rámutattak s hibákra. ★ A nagykanizsai Magasépítési Vállalat DISz-szervezeténck másodszorra sikerült megtartania vezető, ségválasztó taggyűlését. A ISO nyilvántartott tag közül ugyancsak 62 jelent meg, de a taggyűlés mégis határozatképes volt, mert az ifjúmunkások jelentékeny része Mohácson és Keszthelyen van jelenleg, de — nem tudni miért — még itt szerepelnek nyilvántartásban. Az új vezetőség 9 tagja közút csupán keltő a pártonkívüli, holott a tagságnak csak mintegy 30 százaléka párttag és tagjelölt. A magyarszerdahélyi DISz- szervezet vezetőségében egyetlen párttag, tagjelölt sincs. Az ok aZf hogy a község pártszervezete vaj« mi kevéssé törődik a fiatalok bevonásával a Pártba, az összes DISz-fiatal közül csupán egy a párttag, aki viszont nem volt hajlandó megjelenni a DISz vezetőségválasztáson. így hat vissza a pártszervezet hibás pár! építő munkája a község DISz-szervezelének további munkájára ü Ujudvaron a■ község pártszervezete semmit éle segítséget nem nyuj* tott a DISz-szervezetnck a taggyűlés előkészítésében, „fontosabb feladatokra" hivatkozva. így aztán a pártszervezet egyetlen vezc'őségi tagja sem vett részt a vezetőség- választáson. Általános azonban az egész járás területén, hogy pártfétm káraink nem segédkeznek a DISz- titkári beszámolók elkészífésénél, így minden esetben a járási DlSz- bizoitságnak kell segítenie az alap. szervi titkárokat beszámolójuk elkészítésében. ★ Halvánkét tag közül 24-en mellette, 14-en ellene szavaztak az egyik vezetőségi tagjelöltnek, a többi „tartózkodód a szavazástól1’. A vezetőségi tagot megválasztottnak nyilvánították. Az eljárás helytelen volt, a vezetőségválasztás .komoly dolog, nem lehet ,,ENSz-et játszani“. Vagy megválasztja a tagság a jelöltet, vagy nem, harmadik út nincs. Erről fel kellett volna világosítani a fia alo- kat a kanizsai Magasépítésénél. A BISz-vezetcségválasztáo idejére megalakult a nagyfakosi tszcs BiSz-szervezete 14 taggal, közülük 8 lány. Csutorás László nagykanizsai ifjúmunkás, aki a politikai munkát végezte, vállalta, hogy a bét végén megtartandó ünnepélyes megalakulás idejére a szervezet taglétszámát 30-ra. emelik. A tanácstagok, a kommunista parasztul jó példamutatásának hiánya: Tótszentmártonban csak 30 százalékos a kukoricáké adási Harminc százalék. Bizony ez nem valami dicsőséges teljesítmény. Különösen akkor nem, ha olyan községről van szó, mint Tótszentmárton, ahol megyei viszonylatban is a legjobbak közé sorolhatjuk a kukoricatermést. — Begyűjtési napot is rendeztünk, kötöttük az ebet a karóhoz, mégis, valahogy nem megy és nem megy... — igy beszélget Gyuricz György elv- társ tanácstitkár Kálecz István tanácselnökkel. — A széna is csak 60 százalékos. Vlasies Józsefné a 136-os számú házban lakik. Tszcs- tag, nemrégen lépett be. Bódék Istvánná és Miliő vies Ké- musz hasonlókép. Az egyiknek 226, a másiknak 150 kiló beadási hátraléka van kukoricából, A tszcs-tagok sem adnak be Amióla. leleplezték azokat, akik Zalaszabarban hátráltatják a kuKét nap alatt 103 mázsa kukorica A zajuszentgróti járásban kedden cs szerdán megtartott begyűjtési nap alkalmával a Párt- cs a tümegszervczek'k népnevelői jó politikai, f elviiá. gosltö munkával 103 mázna kukoricát gyii}főitek be .LrE-pVi' imk-rrE .aV.m/vjl itési eredményük 51 százalékos. A kétnapos begyűjtés eredménye azt igazolja, hogyha megmagyarázzuk a dolgozó parasztságnak a begyűjtés fanLóftM&ffÁL becsülettel elegei is tesstnek * ‘dssíUsí köfríe&ié. <•> fikn el: —. Mi szénát, kukoricát bevittük a csoportba — mondják. Amikor utánanéztünk, hát kiderült: nemhogy a széna, de még az állatok sincsenek a csoportban. De hol a széna?! Hol a kukorica? Volt, vau is ... de Kőfalvi György tszcs_ elnök maga. sem jár elől jó példával. A közös vagyont csáki szalmájának tartja. amiből beadhatnának, ugyanúgy, mint ahogy Rodek Vince 15 holdat középparaszt társuk tette, amikor kötelezettségének 175 százalékban tett- eleget. — Hazafias kötelességemnek tartom, hogy minden feleslegemet behozom ide a szövetkezetbe — mondta Novcik József békebizottsági tagnak a szövetkezeti magtárban. — Ha én is — mint ahogy Mihovics Mártonné a 320 százalékos beadásával — teljesítem e téren i beadást, nem kell, hogy szégyenkezzen a falunk. Magam is vonakodtam előbb, de beláttam a hibára, nem lehet spekulálnunk, amikor az ország, a magunk érdekéről van szó. Novák György tanácstag is az összefogásról beszél. ben elérlek a dolgozó parasztok. A takarmánygabona 158, a keménygabona 186, a burgonya beadási eredménye pedig OS százalékot mutat. Mi ebből a tafralság? Az, hogy cl kod menni és meg kell magyarázniuk a népnevelőknek, a tanácstagoknak, minden dolgozó parasztcsaládnál: ‘a kukorica- begyűjtés éppen olyan fontos, mint a többiek. Hivatkozzanak jó példákra, Es éppen a kommunista parasztok, tanácstagok járjanak elöl jó példával a beadásban! Ezen a téren bizony sok még a javítanivaló. Bizonyítsuk be: Nem számíthat ránk az ellenség Egy szó mint száz, a tszcs- tagok scan járnak elől jó példával, de Zalavéri István és Koczcus József középparaszt kukorica-csűrében is van még, O Pr'ntefc ittbtí óec 15, — Itt a magyar-jugoszláv határszélen meg kell, hogy mutassuk: nem akarjuk Ti- tóékat segiteni ezzel a szégyenteljes 30 százalékos kukoricabeadásunkkal, hanem követjük a tótszerdahelyiek példáját, a begyűjtési héten az e 1 őir á ny zatu n k t el j e s i té s é v e 1 üzenjük az ellenség ügynökeinek. hogy uom számíthatnak ránk sem a dróton innen, sem a dróton túl. JJiba lenne, ha elhallgatnánk azokat az eredményeket, amelyeket éppen a begyűjtés lévén, eddig is u Párt ntmutatásával, a nétm&i'clök jó politikai felvilágosító munkája nyomd', ? he-i f1 íhdg dáe Hazafias kötelesség! Hozzák fel a népnevelők báziagitációjuk során, hogy páldául Rodek Vince 15 holdas dolgozó középparaszt vagy Novak György tanácstagnak a földjére is ugyanannyi cső hullott, mint az övékére, a termésükből a méltányosan megállapított előirányzaton túl is juttattak a dolgozó nép államának. Mondják el a népnevelők azt is, hogy állatié- mycsztésünk fejlesztése érdeke minden tótszentmártoni dolgozó parasztnak is. A begyűjtés teljesítése tehát hazafias kötelesség. Ezen a héten ugyanúgy, ahogy eddig már annyi esetben, ismét bizonyítsák be Tót- szentmárton dolgozó parasztjai is: knkoricabegyüj'üéfti elő iraűTrátrik tejesítésével U védik a helyt! k o ricabegyü j'tésit, megindult a munka. Észrevehetően javult a helyzet^s egyszeriben kiderült, hogy a ' községben mégis csak van kukorica, mivel a termés nem is volt olyan rossz és az előirányzat sem magas.
