Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-14 / 290. szám

Älenini-sztálini nemzetiségi politika győzelme a Román Népköztársaságban | A román kormányküldöttség a ti á ti os i’ll it vek ben R omániában a román lakos­ság mellett jelentékeny számbőn élnek más nemzetiségű lakosok is, magyarok, oroszok, németek, szerbek, ukránok, bol­gárok, tatárok és mások. Ezt a tényt a múlt burzsoa- föidesurí rendszere, a nemzetisé­gi ellentétek elhin lésére, a nem­zetiségi gyűlölködés különböző formáinak felszitására használta ki. Az állampolitika éles megkü­lönböztetést tett „többségi és „kisebbségi'4 lakosság közt és a n emzefiségeket kegye ti en _ k> z? átc- íre'myo’ásnak vetették alá. KV.'.' kevés bbé kímélet len iu i! italic050« meg a nacionalista aratnia* a nemzetiségek kizsav. Hiányold osztályainak körében ‘S a magvar földbirtokos és tö­ké«. osztályok által életrehrvo. sovinizmus, amelyet igen erötel- i sen támogatott a katolikus egyház, arra szolgált, hogy a kü­lönböző nemzetiségű munkásoka, c óvni ás, ellen uszítsa és ezzel oven dtse a munkásosztály egy- séíét”és megszilárdítsa a kizsak­'aDzV úgynevezett erdélyi problé- m# különösen alkalmas volt ar rhogy ezzel a román és a ma­gyar dolgozókat egymás ellen uszítsák. A burzsoá-foláesun rendszer egyaránt felhasználta a magyarellenes sovinizmus és a horthysta revizionizmust, hogy gyengítse a két nép e-llenallásat a hi Ser izmussal szemben . A Kommunista Párt volt ez egyetlen erő, amely fennállásá­nak első percétől kezdve_ felvette a harcot ez ellen a politika el­len és leleplezte ezt. mint a mun­kásosztály elnyomására szolgaló politikát. A Kommunista Pár, állandó küzdelmet folytatott a soviniszta áramlatok felszámolá­sáért és a nemzetiségi kérdés de­mokratikus megoldásáért. A mikor Romániát a dicsősé­ges Szovjet Hadsereg fel­szabadította és a demokratikus erők elsöpörték Antonescu gyű­löletes fasiszta diktatúráját, a Román Kommunista Párt vezeté­sével megteremtették a nemzeti­séi kérdés demokratikus megol­dásának feltételeit. Eltörölték a réi, szégyent eljes nemzetiségi törvényeket és uj nemzetiségi törvényekkel megteremtették a tényleges jogegyen 1 őségét. MJ nu- ennek alapjául biztosították az égyüttlakó nemzetiségiek szamá­ra az anyagi boldogulás azonos altételeit. A földreform egyenlő mértetekéi mért valamennyi nem­zetségi dolgozó paraszt számá­ra 3Í megyében, ahol a nemze­tiségi lakosság tömör egységben élt. 149.537 hektárt, azaz a fel­osztásra kerülő föld 21.7 százaié- :u: juttatták a nem román dol­gozó parasztok kezeibe. Az uj román alkotmány leszo- rnT\ a nemzetiségek teljes jog- cgv emlős égét és büntet minden r vmzetlségi, Vagy faji gyűlölet­\ demokratikus, a lenini-sztá- tanokon alapuló nemzetisé- politika meghozta a maga ... - nőiesét és óriási arányofe- I, bemtafeozott ki, fejlődött a • •. /éhségek gazdasági és kul- r,s élete. Már az 1949—50-cs nrévben 3036 elemi iskolában és azonban megváltozott a helyzet és a remetei román és magyar dolgozó parasztság közösen har­col a helyi reakció erői ellen. A falu dolgozó parasztjai közösen leplezték le a kul átkok aljasságát akik a nemzetiségi gyülölség el hintésével akarták takargatni,' piszkos üzleteiket. A dolgozókat azonban ma már nem lehet megtéveszteni. A kü­lönböző nemzetiségű dolgozó»* látják és érzik azt a hatalmas, változást, ami a felszabadulás óta Románia életében végbement. Tudják hogy az ország ma már az ő országuk, hiszen Románia nemzetiségre való tekintet nél­kül. a nép országa. A különböző nemzetiségű munkások, dolgozó parasztok és haladó értelmisé­giek a legnagyobb lelkesedéssel vesznek részt országuk, a népi országának megerősítésében, a szocializmus építésében, a béke­harc nap, mint nap megújuló, j győzelmes csatáiban. MII fi k a verseny ben a kínai dolgozók A „Hunzsenzsibao‘‘ című kínai lap jelentése szerint Északkelet- Kina szakszervezeti tanácsa és a Kínai Bányászszövetség Északke­leti Bizottsága felhívást intézett a bányászokhoz, hogy fokozot­tabban kapcsolódjanak be a szo­cialista munkaversenybe, a szén- termelés növeléséért. Északkelet Kína 17 szénkörzetének bányá­szai magukévá tették a felhívást és nagy lelkesedéssel folytatják mun ka versenyüket a szénterme­lés emeléséért. Ebben a ver­senyben S2.670 fizikai és szelle­mi dolgozó vesz részt. A verseny eredményeképpen a szénterme­lés 7 széntermelő körzetben má ris 43 százalékkal emelkedett. A többi kínai dolgozók is ma gufcévá tették a felfokozott ver­senymozgalomban való részvé­telt és Kína számos kohászati üzemének dolgozói szocialista mun,kavers?,nyékét kezdtek a ter­vek ha táridőelőtti teljesítéséért Ennek tudható be, hogy több ko­hászati üzem már november hó­napban befejezte évi termelési tervét. A Magyar-Román Barátsági .léten résztvevő román kül- löttség tagjai közül Eduard Me since sou, Mihail Rosianu, Maria Barbu, Theodor Vlad, Ion Staie, Paraschiva Matei . is Gheorghiu Achim kedden I délután látogatást tettek a Rákosi-Müvekben. Velük volt Aurél Málnásán, a Román Népköz tár s as ág m agT ar o rs zá- gi követe, A román küldötte, kot Drahos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke, a Rákosi- Mü vek üzemi bizottságának elnöke, Csergő János elvtárs, nehézipari államtitkár, Mekis József elvtárs, a Rákosi-Mü- vek vezérigazgatója, Koesina Gyula elvtárs, a Rákosi Mű­vek pártbizottságának titkára fogadták. A román vendégek többek között arról érdeklődtek, ho_ g'yan készültek fel a gyár dol­gozói a varsói bókekongTesz- szusra s hogyan folyik a haro az üzemen belül a béke meg­védéséért. Mekis József elvtárs elmon­dotta, hogy a varsói békekon. gresszusra és az azt megelőző magyar békekongresszusra a gyár dolgozói nagy számban tettek munkafelajánlásokat, hogy többtermeléssel, jobb mi­nőségi munkával tegyenek hű tét a béke megvédése mellett, A. meleg baráti beszélgetés folyamán a vendégek és ven­déglátók forró szeretettel ün­nepelték a világ dolgozóinak nagy tani tóját, népeink fel. szabaditóját, barátságának megteremtőjét, a nagy Sztá­lint és a magyar és román nép gvőzelmeinek szervezőit. Rákosi Mátyást és Gheorghiu Dejt. James Miller Robinson, ame­rikai néger, nemrégiben cseh szlovák állampolgárságot vett fel és jelenleg a CDK Sztálin. grád-gyárban dolgozik. Beteg­sége miatt néhány napot az egyik prágai kórházban töl tött. Elmesélte, bogy Ameri­kában az orvosi kezelés is pénz kérdése és mintegy 20 millió embertől tagadják meg a gyógykezeltetést, mert. nincs rá pénzük. Egy év alatt 468 ezer ember hal meg Ameriká­ban azért, mert nincs pénze orvosra. Ezzel szemben Cseh Szlovákiában a társadalom évi 35—-37 milliárd koronát fordít egészségvédelemre. A! dolgozók iránti fokozott gon­doskodás abban is megmutat­kozik. hogy mig 1937-ben át­lagban 26.53 koronát fizettek egy-egy kórházi ápolt dolgo­zónak betegbiztosítás címén, most az átlag 536.80 koronát tesz ki. A szülési segély át­laga az 1937 es 14.54 koroná­val szemben 1949-ben 236 83 korona volt. Orvosságot 1937- ben átlag 39.23 korona érték­ben kapott egy-egy dolgozó, most pedig 368 korona az át­lag. Csehszlovákiában ma való­ban a legfőbb érték az ember, lát jársz, fia sertéstiIziaSási szerződést Stótsz! J ) A szerződéskötéskor sertésdarc-bonként 200— forint ka- í na'mentes vételár előleget kapsz és a szállításkor a biz­tosított vételáron felül 40, vagy 50 fillér prémiumot kapsz kg-ként. 2.) Szabadon választhatsz hogy ldhizott sertésedet melyik hónapban adod át. Lekötheted már 20 kg-tól 80 kg-ig e süldődet. Jelenthez* esért mielőbb a f© Idm űr e »ssŐ veik eset állat felelősénél! A csehszlovák ijjuság támogatja, a sséncsatát Usztravában, Kamiiban és Sum- barkban, a bányásztanulók köz­pontjaiban értekezletet tartottak a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség ta­gozatai. Az osztravai értekezletre 600 tanuló jött el, akik bányamun­kára jelentkeztek. A sumbarki köz­pontban a bányásztanulók válla!« fák, hogy az eddigi 165 tonna szén helyett 368 tonnát fognak kibá­nyászni, a karvini bányász-ifjúság pedig teljesítményét 405 tonnáról 849 tonnára fokozza. Háborús hisztéria — és a biznissz — A* a legenda járja, hogy az a mer ütaiak mindig mosolyog­nak — hogy úgy mondjam ez egyenesen szolgálati és hivatali kötelezettségeik közé tartozik. Mosolyogni kell a pincérnek, a kereskedőnek, a gyorsirónőnek­és a hivatalnokoknak, mosolyog a bankár is, amikor kiforgatja va gyonából az áldozatot és áfszent mosolyra húzódik a háborús uszítok szája., amikor el akarják hretni, hogy ők a bélke leghűbb őrei. De nézzük meg az egyszerű amerikaiakat. Ma már nem lá­tunk természetes emberi mosolyt az arcukon. Aggodalom és ré­mület tükröződik a szemükből, rémült, hisztériás emberekkén' viselkednek. Nemrégiben kis rövidzárlat tá­madt a newyorki földalatti va­sút egyik kocsijában. Kis serce­gés, szikrák villoglak, majd sö­tétség borult mindenre- Több nem ks kellett. Az emberek pá níkszeriien üvöltöttek, — ,.atom­bomba!“ s menekült, aki tudót! A szörnyű tolongásban többen megsebesültek. Hasonló es,et történt New-York egyik kerületében, Brooklynban is. Véletlen robbanások következ­tében óriási pánik tört ki a ke­rület nvolc háztömbjében. Vad tülekedés közepette mindenki fe­dezéket keresett és az ember-!.- ordi'o'tak: „háború! háború!“ — JE*etc a tények egyáltalán r'em véletlenek. __Azt mutatják, Cs ütörtök, 1950. dec. 14. hogy hihetetlenül feszült hábo- us hangulat uralkodik az USA an, amelyet csak fokoz a vezető örök propagandája. Az amerikai újságok minden hasábján hemzsegnek a háborús kirohanások és az atomszörny vészi jósló, sötét árnyéka üldözi az atmerikaiakrt a moziban, a rádió­ban és a sajtóban. Egyizben a járművek torlódása miatt megálltunk az egyik new vorki utcán, éppen egy iskol előtt. A tanítók katonás sorba áj. 'ilották a gyerekeket és hol a pin­cébe kergették őket. hol meg on­nan az utcára. .. Kiderült, hogy a szokásos .atomvédelmi gyakori tokát* tartották meg. Ezeket a rya,koriatokat még az óvodában is rendszeresítik. Ezév szeptemberében Chicágó- ban bemut-Rák a város „atom- bombázását*. E rendkívüli látvá­nyosság 3 napon át tartott és 4 kormányzó. 20 polgármester, 30 szakértő érkezett az ország I.ü 'önböző pontjáról. Nem nehéz el­képzelni, hogy milyen szörnyű zűrzavar uralkodott ezekben a napokban a városban. — 4 militarista szellem szi­tásával egyidőben dühödt rág-s- omhadjárat folyik a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen. A prooagandahadiárst vezé -ei a kisujjutkból szopják azokat a meséket, rmelyek szerint a? ■merUcaiakat „valahonnan a7 óceg nor.tulrc] veszély fenyegeti“. En­nek a rosszindul tu propagandá­nak leple alatt olyan szédítő ősz szegeket szavaznak meg fegyver­kezésre. amilyenre eddig még nem volt példa az USA történe­tében és őrült fegyverkezési ver­senyt folytatnak, miközben fokoz­zál: a dolgozók életszínvonala el­len irányuló támadásokat. Októ bér elsejével életbeléptettek egy olyan törvényt amely a lakosság egyenes adóit is 20 százalékkal emeli és napról-napra emelkedik ■*. élelmiszerek ára. A hadigépezet és a monopóliu­mok ügynökei egyre fokozzák pszi­chológiai háborújukat az amerikai nép ellen. Ezek számára a hábo­rús hisztéria aranyat ér és ezért vásárolnak meg mindent, sajtót, rádiót, színházat, a szószéket és embereket. Még hivatalos és nyil­vánvalóan szépített adatok szerint is, az USA monopóliumai az idei év első kilenc hónapjában mesébe- illő nyereségeket vágtak zsebre. Jövedelmeik az évi 40 milliárd dől. lárt is elérik. Az idén különösen a harmadik évnegyed, amely ma- gábafoglalta az USA koreai inter­venciójának első három hónapját, mutatkozott igen jövedelmezőnek. A Morgan ellenőrzése alatt álló „Union Carbid and Carbon Com­pany“ ebben az évben az atom­bomba gyártásával már eddig Is 28 millió dollárral több nyereségef vágott zsebre, mint az elmúlt év megfelelő időszakában .4 háhnrns hisztéria a háborús gyújtogatok eme véres biznisszé- nek szükségszerű előfeltétele De ha a bizninszmenek a hisztéria fel­korbácsolása közben megfeledkez­nek a béketabor roppant erejéről, akkor igen nagy bajt zúdítanak a saját fejükre. Orvosi segítseg Amerikában és Csehszlovákiában óvodában, 196 sza'Kimn es Kö­zépiskolában oldattak a nemze­tiségek nyelvén. A főiskolai ok­ításban, ahol azelőtt a nemzeti­ségek nyelvén sohasem tartottak előadásokat, ma — a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen, a marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetemen, a kolozsvári Művészeti Főiskolán, és a kolozsvári Mezőgazdasági : Főiskolán folyik magyarnyelvű tanítás, A felszabadulás után nyomta-, lo-it először az állam tankönyve­ket valamennyi együtflákó nem­zetiség nyelvén. É tankönyvek példanyszáma 2,206.550-re rúg. Az együttlakó nemzetiségek .»lelvén 15 napilap, 42 folyóirat és időszaki lap jelenik meg. Ezek között van 8 magyarnyelvű na­pilap -és 33 időszaki magyar nyelvű közlöny. A rádió napon­ta magyar, orosz, görög, szerb, bolgár, jídis és németnyelvű adá­sokat ad. \ Román Népköztársaság Aka- -r*' démiájának tagjai közüt számosán a különböző nemzeti­ségekhez tartoznak. A.z írószö­vetségnek is közel száz különbö­ző nemzetiségű tagja van és töb­ben közülük a vezetőségben is helyet foglalnak. A nemzetiségi írók ugyanolyan támogatásban részesülnek, mint a román írók. Hatalmas virágzásnak indultak a különböző nemzetiségek színhá­zai, amelyeket szintén támogat •az állam. A nemzetiségek könyvtárait éí kuíturotthonait az állam ingyen látja el könyvekkel. Azokon a vidékeken, ahol 2 nemzetiségi lakosság száma fe­lülmúlja a 20 százalékot, a köz­tisztviselőknek ismerniük kell : nemzetiségi lakosság nyelvét Ugyanez a helyzet a bíróságok nál is és az igazságszolgál'atás ban 6500 népbiró működik : nemzetiségek részéről. A szabadság, amelyet a romái néppel egy ÜK lakó nemzetiségei élveznek, annak köszönhető hogy Romániát a Szovjet Had sereg szabadította fel és hogy munkásosztály, élén a Párttá tartja kezében az államhatalma A szocializmus építésének közö célja, a boldog éleiért folytatót harc egyre közelebb hozza egy máshoz a munkást, a dolgoz parasztot és 0 becsületes értelmi ségií, legyen az bármely nemze tiségü. Ez természetesen nincs reakció kedvére, éppen ezér mindenféle aljas eszközzel gár csőt próbál vetni a jobb élet fe lé vezető utón. A sovinizmus, a nemzetiséi gyűlölet szitása egyike a legfor tosabb eszközöknek, amellyel még fel nem számolt reakció gí tat próbál vetni a fejlődésnél A volt bankárok, tőkések, föld birtokosok, légionáriusok, kuls kok és eszközeik, valahányszo önző érdekeiket a fejlődés nyc mán veszélyeztetve látják, tej j eszük a sovinizmus mérgét. XJégente például a Bihai megyei Rémiéte község ak posan át volt itatva a sovink inus mérgével, az itt élő romá . és magyar dolgozó^ paraszlo ; egymás elleni gyűlöletével. > népi demokratikus rendszerbe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom