Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-10 / 287. szám
Üdvözöljük az MSzT megyei kiildöttválaszta értekezletét! Munkahelyeiken rendelhetik me< a dolgozók karácsonyi éleim iszerszüksécietüket VI. évtolyant 287. szám. A2S MI>I* ZAXAMEGYEI PÁRTBIZSOTTSÁLul*7AK NAPILAPJA Jíra 50 fiSSér Í95#. december 10. Vasárnap A BÉKE VÉDELME: TÖRVÉNY A varsói Bókevilág’kongreszszus messzeeszárnyaló szavai és határozatai most visszhangoznak világszerte. Országúinkban és megyénkben ezekben a napokban békenagygyűléseken hirdetik a Világkon. gresszus magyar küldöttei a legszentebb feladatnak, a béke védelmének, o magasztos kötelességnek feladatait. Hányszor kiáltottuk gyűléseken: megvédj ük a békét ! Hányszor irták le könyvben, újságban? hányszor hallottuk a mozi vásznáról, a színpad dobogójáról, a rádióból, becsületes dolgozó emberek beszélgetéseiben e szavakat, mint egy uj, világraszóló himnusz vissza, térő sorát! S most, a magyar országgyűlés ezt, a dolgozó nép minden rétegéből fakadó harci jelszót törvény keretében iktatta honpolgári kötelességgé. Hova jutottunk hat esztendő alatt! Akkoriban az elnyomó arak országunkat Hitler utolsó csatlósává tették — ma pedig elsők között vagyunk, ahol a varsói Békevilágkongresszus javaslata _ alapjan országgyűlésünk, a, nép hatalmának legfelsőbb szerve, tör. vényt hoz a béke védelméről- Az országgyűlés nem fejezhette volna be méltóbban mostani ülésszakát, ahol a jövő- esztendei költségvetést, a szó. cializmust építő ötéves terv második esztendejének hatalmas munkaprogramját tárgyalta és fogadta el. A__ Ma- gy ar 1ST épkö ztar s a s ág b an, amely a munkások és dolgozó parasztok állama, ahol minden hatalom a dolgozó népé, minden törvény a béke védelméről szól. A milliárd és milliárd forintok, amit 1951-ben iparunk,^ mezőgazda, ságunk, közlekedésünk, kultúránk és honvédelmünk fejlesztésére fordítunk: jó helyre megy — a béke védelmére- Üzemeinkben és falvainkban a munkások és a dolgozó parasztok keményebben fogják a szerszámot, uj murikainódszérókén és termelési eljárásokon törik fejüket —_ a béke védelmében. Tudósaink a ^ mars* i zmus-leniínizmus legyőzhetetlen tudományának ^ fényénél megtaláljak igazi céljukat-, az országépitő munka előbbrevi- te-lét és segítségét — a bek© védelmében. Ifjúságunk fej- leszti tudását, hogy jólkepzett dolgozó és erős katona legyen - - a béke védelmében- Hatod, lel esztendős munkánk, amely e f népünk legnagyobb jaixjak évszázados álmai voutecUni előre, minden megnyilatkozásában a békéről beszél. És mégis: felbecsülhetetlen bordere je van annak, hogy országgyűlésünk törvénybe iktatta a béke vedelmet, A varsói. Bekevilagkon.gr essz u s, amikor uju.lt erővel hívja harcra a békéért az emberiseget, egyúttal arra is rámutat, hogy a béke legádázabb edlen- sZcréi, n7. amerikai impcrialia. iák és cinkosaik háborús előkészületeikkel egy időben, an- n:ik alátámasztására ícktmou háborús propagandát űznek* A tömeggyilkolásra uszító Propaganda ellen harcolni te. } át (‘gyet jelent az uj háború . tbm való harccal. A háborús propagánda elleni harc természetesen szlikebb terjedelmű, mint maga a békemozgalom, de igen jelentős része annak. Az amerikai imperial i zmus nemcsak világuralmi tér. veiben, országok felégetésében, anyák, gyermekek és öregek lemészárlásában, a legjobb hazafiak üldözésében vetekszik Hitler módszereivel és tesz túl azokon, hanem a háborús propagandában is- A hadianyaggyárosok szolgálatukba állították az imperialista hir- közlőszervek, művészet és irodalom megvásárolható képviselőit. A haladó békeharcos irók és művészek ma nem hallathatják hangjukat, rájuk üldöztetés, börtön, száműzetés, vagy bitófa vár Amerikában. Ahol a hivatalos politika az atombombával való fenyegetőzés és a kardesörte- tés alapjára épül, ott a tudomány, az irodalom és a miivé, szét is magán vised a rothadó tőkés társadalom minden nyavalyáját. A magyar ország- gyűlés. amikor népünk egységes akaratától vezérelve törvénybe iktatja a béke védelmét, 15 évig terjedhető börtönbüntetéssel és vagy ónéi. kobzossal bünteti azt, „aki szóban, írásban, sajtó, rádió, film utján, vagy bármilyen más módon háborúra uszít, egyébként háborús propagandát fejt ki, vagy a háborús propagandát előmozdítja.” A törvény szavaiból érthet mindenki, aki érteni akar. A dolgozó nép mélyről fakadó hálával fordul a felszabadító Szovjetunió, a béke élharcosai felé, akiknek segítő _ keze és vigyázó szeme legbiztosabban garantálja népünk békéjét. He értsen a szóból népünk mindenfajta ellensége is, mindazok, akik ba sajtóban, rádióban, filmről nem is, de szó. ban „vagy bármilyen'más módon”, suttogó propagandával, bizonv tál an s ágkelté ssel alá akarják ásni országunkban a béke védelmét, külföldi imperialista megbízóik, vagy azok rádiója, sajtója stb- háborúra hivó szavát ki merészelik ejteni* A háborús propaganda elfojtására nemegyizben az Egyesült Nemzetek Szervező, lének fóruma előtt tett már javaslatot a Szovjetunió. Az ilyen javaslatokhoz fogvicsorgatva szóltak hozzá az imperialisták és csatlósaik. A javaslathói nem lett gyakorlat A tőkés országokban ma is szabadon garázdálkodnak a pogroiulovágok. Most a Beke- világkongrcsszus fordult az emberiséghez, ^ az országok kormányaihoz és parlamentjeihez: a törvény erejével tekezzék meg a háborús propa_ gandát. A _ Világkongresszus eme felhívására adandó válasszal is elválik: ki akar háborút, ki akar békét. __ A magyar nép országgyűlése egy. értelműén ismét a béke nagy ügye mellett foglalt állást, ország-világ ele lárva népünk egységes akaratot, bogy a nagy Szovjetunió barátjaként, a világ szabad népeivel, valamint a tőkés rabságból szabadulni vágyó százmilliókkal egyetemben, megfékezi a háborús gfujlogatókat és e-1- j szántan védelmezi a béke I nagy ügyét Törvényt hozott az országgyűlés a béke védelméről A magyar dolgozó nép béke. melletti harcos kiállását mutatta meg az országgyűlés pénteki ülése, amikor törvényhozásunk egyhangú lelkesedéssel elfoge.dta és törvényerőre emelte a béke védelméről szóló törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat a Béke Hívei Varsóban tartott II. Világkongresszusa felhívásának értelmében készült el lA Béke Hívei Világkongresszusa ‘felhívta valamennyi ország parlamentjét, hogy hozzon törvényt a béke védelmére. A Magyar Nép- köztársaság dolgozó népe büszke arra, hogy a tní országgyűlésünk a világon a legelsők között emelte törvényerőre a béke védelmét. Az új törvény szövege a következő: Törvény a béke védelméről A Magyar Népköztársaság országgyűlése annak tudatában, hogy a háború az emberiség mérhetetlen szenvedéseinek forrása, felismerve, hogy a negnöveke. dett háborús veszély elhárítása világnézeti meggyőződésre való tekintet nélkül az egész emberiség közös érdeke és hogy a béke biztosításához szükséges a világ béke- szerető népeinek közös összefogása, megfontolta a Béke Hívei II. Világkongresszusának felhívását és magáévá tette azt a megállapítást, hogy a háborús propaganda súlyosan veszélyezteti a nemzetek békés együttműködését. Ezért a Magyar Népköztársaság országgyűlése elhatározta, hogy a béke védelmében a törvény szigorával sújt le a háborús propaganda terjesztőire és mindazokra, akik a népek békéjét veszélyeztetik. í. §. A népek békéje1 ellen irányuló bűntettet követ el. aki szóban, írásban, sajtó, rádió, film útján, vagy bármilyen más módon háborúra uszít, egyébként háborús propagandát fejt ki, vagy a háborús propagandát előmozdítja. 2. §. Az 1. §-ban meghatározott bűntett elkövetőjét tizenöt évig terjedhető börtönnel és vagyonelkobzással kell büntetni. Az országgyűlés ülésén, amelynek napirendjén ez a törvényjavaslat szerepelt, megjelent Rákosi Mátyás eívtárs, népünk szeretett vezére, valamint Rónai Sándor elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke és a kormány több tagja, valamint a Budapesten működő diplomáciai képviselők közül J. D. Kiszeljov elvtárs, a Szovjelúniő magyarországi nagykövete és a baráti államok képviselői. A béke védelméről szóló törvényjavaslat előadója Szabó Pál író volt, Az előadói beszéd .után az országgyűlés tagjai hatalmas tapsviharral üdvözölték a béke védelméről szóló törvényt. Ugyancsak az országgyűlés pénteki ülése tárgyalta a Magyar Nép- köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényt is, amelynek előadója Hidas István elvtárs, a Budapesti Pártbizottság titkára volt. Beszédében hangsúlyozta, hogy népi demokráciánk egészséges fejlődése tette' szükségessé, hogy módosítsunk Alkotmányunk egyes pontjain. •— Örömmel tesszük meg ezt a javaslatot — mondotta — mint "bizonyítékát Pártunk helyes politika jónak, gyors haladásunknak a szocializmus építésénél. Törvény a Magyar Népköztársaság A tkotmányának módosításáról 1. §. A jelén törvény értelmében élelmezési minisztériumot, a nehézipari minisztérium helyébe kohó- és gépipari minisztériumot, valamint bánya- és energiaügyi minisztériumot, a népjóléti minisztérium helyébe pedig egészségügyi minisztériumot kell szervezni. 2, §. Az I. § rendelkezéseinek megfelelően az Alkotmány 24. §-á- nak új szövege a következő: ,,24. §. A Magyar Népköztársaság minisztériumai: a külügyminisztérium, a belügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium, a pénzügyminisztérium, az igazságügyminisztéríum, a kohó- és gépipari minisztérium, a bánya- és energiaügyi minisz. tórium, a könnyűipari minisztérium, a földművelésügyi minisztérium a külkereskedelmi minisztérium, a belkereskedelmi minisz: érium, az élelmezési minisztérium, az építésügyi minisztérium, a közlekedés- és postaügyi mi hisztérium, a népművelési minisztérium, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, az egészségügyi minisztérium". 3. §. Az 1. § értelmében szerve* zett minisztériumok ügykörét a minisztertanács rendelettel állapítja meg. 4. §. (1) A felsőbíróságok és a főállamügyészségck az 1950. évi december hó 31. napján megszűnnek. (2) Az Alkotmány 36. és 39. §-ainak új szövegét e törvény 5. és 6. §-ai állapítják meg. 5. §. Az Alkotmány 36, §-ának új szövege a kővetkező: „36. §. (1) A Magyar Népköztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, a megyei bíróságok és a járásbíróságok gyakorolják. (2) A törvény az ügyek meghatározott csoportjaira nézve külön bíróságok létesítését is elrendel- héti’'. 6. §. Az Alkotmány 39. §-ának új szövege a következő:. ,,39. §. (1) A Magyar Népköz- társaságban a bírói tisztségeket választás útján töltik be; a megválasztott bírák visszahívhatók. (2) A*Legfelsőbb Bíróság bíróit ötévi időtartamra, a megyei bíróságok és a járásbíróságok bíróit háromévi időtartamra választják(3) A Legfelsőbb Bíróság elnökét és Líráit az országgyűlés választja. (4) A bírák működésükről választóiknak. beszámolni kötelesek. (5) A megyei bíróságok és a járásbíróságok bíróinak választásáról külön törvény rendelkezik“. Ezután az országgyűlés tagjai egyhangúan elfogadták a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot. Román kormányküldöttség érkezett hazánkba a Magyar’Romáin Barátsági Hétre Pénícken délben érkezett Budapestre a Magyar-Román Barátsági Hétre jött román kormányküldöttség, A ferihegyi repülőtéren Do.r- vas József miniszter, Losonczy Géza elvtárs, népművelési államtitkár, Jóboru Magda elvtársnő kultuszállamtítkár, Boldizsár Iván külügyi államtitkár, Mihályfi Ernő a Kultúrkapcsolalok Intézete elnökké, Majláth Jolán, a Kultúrkap- jjcsola'ok Intézete főtitkára, Deve- | cseri Gábor elvtárs, az írószövet- fség titkára, Erdei Grúz Tibor, az t Akadémia főtitkára és művészeti, i tudományos életünk számos képviselője foganta a román kormanv- t küldöttség tagjait, A román kor- ^mányküíaőttség fogadására megjelentek a külföldi diplomáciai testületek tagjai is. A román kormányküldöttség vezetője, Eduard Mezincescu miniszter, a minisztertanács melleit működő művészeti bizottság elnöke. Tagjai; Mihail Rosianu, a minisztertanács mellett működő kulturális és tudományos alapítványok elnöké, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának póttagja, dr. Artur Kreindler, akadémikus orvosprofesszor, Ladislav Bányai, a Román Népköz’ ársaság Elnöki Tanácsának tagja, egyetemi tanár a Magyar Népi Szövetség vezetőségi tagja, Mihail Benjnc, a Román írószövetség főtitkára, Maria Barbn, a Külföldi Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Román Intézet alelnökc, Paraschiva Maiéi élmunkás szövőnő, Ion State élmunkás vasesztergályos és Gheorghc Achim földműves, a Slobozia Maridra községbeli kollektív gazdaság vezetőségi tagja. A román küldöttséget a repülőtéren Jóboru Magda elvtársnő üdvözölte. Az üdvözlésre Mezincescu mir.íszíer válaszolt, majd a vendégek és vendéglátók hosszan, melegen ünnepelték népeink barátságát ve zetőit, Gheorghíu Dei-t és Rákosi elvíársakai <- népeink barátságának megteremtőjét, a nagy Szovjetuniót és a forrón szeretett Sztálint. í
