Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-09 / 286. szám

„NEM MEGYEK EL INNEN SOHA!" NEMRE G gorjlovkAban a . ivomszomolec* bánya Komszo mol-bizottságához bejött egy fia­tal legény és Scserbakov konoszo- mol-szervezőhöz fordulva, igy szólt: — Elhatároztam, hogy végérvé­nyesen itt fogok letelepedni, Ide- luvom hozzátartozóimat is... Ez Ribatyenko volt. a villany- vasút egyik legjobb, fiatal gépé­sze. Alig néhány hónappal ez­előtt érkezett ide egy hozzá ha­sonló falusi fiatalokból álló cso­porttal. Scserbakov már az első napon megkérdezte tőle: — Végleg hozzánk? — Majd meglátom —* válaszolt k i 'érően Ribatyenko. — Ribatyenko még nem ismerte a bányát, annak hagyományait. Egy alkalommal meghívták őt a klubba, akkor, amikor a bánya veteránjai is ott voltak. Az „öre­gek* beszélgettek a bánya törté­netéről. Elmondták, hogy a bá­nyát még a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom előtt alapítot­ták. Akkor még , Mária “-bányának hívták és igen kevés szenet adott. A sztálini ötéves tervek éveiben a bánya felett a komszcmoiiAák vállaltak védnökséget. Az ország minden részéből jöttek ide a fia­tal munkások. Uj tárnákat nyi- tctiíak. A bánya körül egész kis város nőtt ki, melyet aztán Kom- Szomolszknak neveztek és a bá­nya is uj nevet kapott: „Komezo- molec'-nek keresztelték el. Az öreg bányászok elbeszélései mély benyomást tettek Ríbatyetn- kóra és társaira. xEhAnt nap múlva a fia­talokat közös szállásukon tekinté­lyes bányászok látogatták meg. Jefira Ivanovics Filatov és Iván Boxlbzovics Szatanin. Ribatyenko már hallott Ivan Boriszovicsról. Amikor a háború idején a tapasz­talt bányászok a frontra mentek, a fejtési szinten a serdülők ma rad tali vissza. Szatanin szeretet­tel fogadta, megtanította őket a szerszámokkal bánni, ácsolni és szenet fejteni. Az ő fejtési szint­jén dolgozó ifjúsági brigád volt a legjobb a Don-medeneében. Ez alkalommal sokáig elbeszélgetett az ifjúkkal a két bányász. Riba- tyenkó előtt kirajzolódott a szov­jet • bányászok alakja, akik lelkűk mélyéből fakadó odaadással visel­tetnek munkájuk iránt, akik sa­ját bányájuk .gazdái. Eljöttek a közös szállásra más tekintélyes bányászok is és be­széltek magukról, társaikról a2 ismert donyeci bányászokról. Azután a fiatal bányászok egy­másután kezdtek átköltözni az öreg bányászok szállásaira. Egyszer a Komszomol-titkár be..' jelentette, hogy elmennek Szvja- togorszkba, a bányászati gyógy­intézetbe látogatóba. Több mint 50 fiatal bányász indult gépkocsin az üdülőotfhonba. Városok mel­leit robogtak el, aztán süni fenyő- erdők között az északi Donyec fes­tői partja mellett az ifjak meglát­tak egy szép épületet. — Itt üdülnek a mi bányá­szaink Ez a bányászok üdülője. Ez a kirándulás mély nyomat hagyott Ributyenkó emlékezeté­ben. Mind erősebb és erősebb szá lak fűztők a bányához és társai­val együtt mindinkább megtanul­ta értékelni és becsülni a bányá­szok dicső munkáját. „Nem! nem megyek én el innen sehová sem!“ — mondta magában Ribatyenko és ugyanezt mondta a többi újonc is. Egyesek elhatározták, hogy idehivják csaláljukat is a Don-me. dencébc. A „KOMSZOMOLEC“ elnevezett bánya fiatalsága nagy érdeklődéssel hallgatta Vaszilij Iva novics Prokopovnak a Szocialista Munka Hősének elbeszéléseit Nemrégiben a Koíhszomol-bizott- ság elhatározta, megmutatja a fia­tad bányászoknak, hová kerül a bányából kitermelt szén. Kirándu lást szerveztek a Kirovról elneve. zeit kohóüzembe. A bányászok megláthatták. hogy miként olvasztják meg a szón segítségé­vel a fémeket, miként hozzáír mozgásba a gépeket. AZ ÚJONCOK nevelésében részit vesznek az írók. a művészek és tudósok is. A Sztálinéi kerület könyv- és folyóiratkiadója „A fiataj munkás könyvtára“ elnevezéssel brossura- íorozatot adott ki, A brossurák az ismert bányászokról, újítókról és a fasiszta rablók által lerombolt Anyák újjáépítéséről szólnak. A fiatal bányászok előadásokat hallgathatnak a vidék múltjáról, természeti kincseiről. A bányász- ifjúság érdeklődéssel hallgatja a „Lénán és Sztálin a Don-medencé ről“, „A régi és az uj Don-meden- ce“, „A bon-medence, mint a Szfanánov-mozgalom szülőföldje*, „A Párt és a kormány gondosko dása a bányászokról“ cimü elő­adásokat. A fiatal bányászok iránt meg­nyilvánuló gondoskodás, szeretek az újoncoknak az öreg bányászok kai való találkozásai, a Don-me- dencéről és általában a bányák ról szóló előadások és beszélgeté­sek belenevelik az ifjúságba a bá- nyászvidék iránti, a bányájuk és a munkájuk iránti szere tetet. Ifjak a széncsatában Sslálin és a* igrusság mellettünk van! — üzenik az alsórajki fiatalok az elnyomott jugoszláv dolgozóknak Mi, az alsórajki DlSzszervezet fiataljai szorgalmasan látogatjuk a Szabad Föld Téli Estéket. Minden előadáson ott vagyunk, mert min­den esetben sok hasznos dolgot ta­nulhatunk mind politikailag, mind mezőgazdasági vonalon. Amikor a »Tito, a jugoszláv nép hóhéracimü előadást végighall­gattuk. sokszor ökölbeszorult a ke­zünk. Felforrt bennünk a düh an­nak hallatára, hogy az aljas Tito, az imperialisták hű kiszolgálója milyen kegyetlen elnyomás alatt tartja Jugoszlávia becsületes dol­gozóit. Aki szót mer emelni a béke és a szabadság érdekében, könyör. telenül börtönbe vetik. Az igaz hazafiak, ß kommunisták ezrei síny­lődnek Tito börtöneiben. Eladták az országot a háborús agresszorok- nak csengő aranyért Tito banditái. A fiatalokat? Kényszermunkába hurcolják és Tito fegyveres pribék­jei hajtják őket a munkába. Éhez­nek, szenvednek, de jövőjük nem reménytelen, mert szabadsághar­cukban mellettük áll a hatalmas Szovjetunió, a népek barátja és körülöttük mindjobban erősödnek a dolgozó nép államai. Virrad már az elnyomott jugoszláv dolgozók számára a szabadság napja. Mi, alsórajki fiatalok is jó mun. kánkkal harcolunk a békéért, a népek szabadságáért, építjük bol­dog, békés jövőnket és üzenjük a Jugoszláviában sínylődő fiatalok­nak és dolgozóknak hogy velük vagyunk és minden erőnkkel támo­gatjuk a szabadságukért folyó har­cukat. Legyenek erősek és megin- gathatatlanok nehéz harcukban, bízzanak a szovjet nép hatalmas erejében és Sztálin elvtársban, aki értünk, dolgozókért minden áldo­zatra hajlandó, bízzanak, mert az ő oldalukon van az igazság, az pe­dig győzni fog! KOVÁCS ELEK DISz-szervezet tagja. A jobb népnevelőmunka nyomán megjavul a begyűjtés Pózván A magyar ifjak is kiveszik részüket a szén csatából. Két ifjú bányászunk a tatai bányavidék egyik tárnájában, munka közben. Megünnepeljük Bem József halálának lOO éves éifferduSóját A minisztertanács ülése bányában az újoncokkal való jól átgondolt bánásmód példája szélesen elter- jedt a Don-mcden.ce többi bányá­jában is. A Kom-szomol-szerveze- tek ma már majdnem mindenütt találkozókat hoztak létre az uj és az öreg bányászok között. A ne­velőmunkába tekintélyes bányá­szokat. értelmiségieket vonnak lie. le. A maiké]evkai Ordzsonikidzérő) 4-Szombat. 1950, dec. 9. A minisztertanács Dobi Ist­ván elnökletével pénteken dél előtt ülést tartott. A népművelési minisztérium előterjesztésére a miniszterta- nacs elhatározta, bogy Bein Józsefnek a 48-as szabadság- barc bős tábornokának halála 100. évfordulója alkalmával december 10-én, vasárnap a budapesti Bem-szobornál ko- szoruzási ünnepséget rendez. A minisztertanács az Orszá. gos Tervhivatal elnökének előterjesztésére a város és községrendezésről fogadott el tö rv ény ere j ü r cndeletter veze­tet­A földművelésügyi minisz­ter előterjesztésére a minisz­tertanács rendeletet fogadott el az ipari munkások, bányá­szok és közlekedési alkalma­zottak ingatlanainak az ál­lam részére történő felajánló, iáról. A rendelet az ingatlan- felajánlás esetén a felajánlók részére jelentős kedvezménye­ket biztosit. A minisztertanács jóváhagy­ta az 1951. évre szóló magyar finn árucsereforgalmi egyez- ményt. LENGYELORSZÁG. Húsz traktort szerel ha­vonta Tarkowszki élmunkás. A Mezőgazdasági Műszaki Szo’gálat egyik szeretője Tar­kowszki élmunkás. jelentős munkasikereket ért el. Az év elejétől november 15-ig száz traktorba szerelt motort és ezzel máris két év normáját teljesítette. Tarkowszki jelen leg havonta 15 traktormotort szerel és ez 800 szándékos tervtelj esi lésnek felel meg. A kiváló élmunkás kötelezettsé­get vállalt és versenyre hivott ki minden lengyel trakformo- tor-szerelőt havi 20 motor sze­relésére. SZÉL, CSAPADÉK Várható időjárás: Változó felhőzet, többhelyen reggeli köd, cső, főleg az ország déli és nyugati, felében. Mérsékelt) holnap helyenként mcgélénkü- 'ő, délkeleti, déli szól- Gyenge \j szakai fagy az északkeleti megyékben még lehet. Pózyán az elmúlt hetekben a mélyszántás, a termelési szerződéskötés és a begyűjtő, sek üteme jó iramot veit. Ä mélyszántással jelenleg 97 szá­zalékra áll a község és egy­két nap kérdése, hogy befe­jezzék. A takarmánygabona- begyűjtést jó felvilágosító munkával 207 százalékra emel. bek. Gyors iramot vett az ola- iosnö vények szerződéskötése is, amelyet igazol a 98 száza­lékos eredmény- Szénából, ku­koricából viszont számottévő a lemaradás. Pózva. község jól indult, hogy behozza lemaradását, azonban az elmúlt napokban ezek az eredmények nem vál- . tozíak. Hát üt a hiba! — Hetenként kétszer tar. tunk népnevelő értekezletet. Itt beszéljük meg a további feladatokat és egyben a nép­nevelők beszámolnak munká­jukról. Itt jöttek aztán ki a hiányosságok is, — mondja Pénzes Rozália elvtársnő, ta­nácselnök. — Kiderült, hogy a népnevelők meghátráltak a feladatoktól és maguk is azon a. véleményen vaunak, hogy a községnek az előirányzata ma­gas, mert sok külbirtokos van. Ü(ut néz ki az egész dolog, noo-sr ha le is látogatják a, dől. gozókat, nem nagyon végez­nek eredményes munkát- Ahe­lyett, hogy felvilágosító mun­káinkat végeznék, elfogadják a különböző kifogásokat­Itt van hát a hiba. Ez az ee-vik főoka a visszaesésnek. Ezért állt meg a szénabegyüj- tés is. De a legnagyobb a le. maradás a zöldségfélék szer­ződéskötésénél, amely alig érte el a 10 százalékot. Erről beszél Beczo Vince, a tanács titkára. — Azért ilyen ^atra az eredményünk, mert a népnevelők ebből a munká­ból még egyáltalán nem vet­ték ki a részüket- De hát ne­héz dolog ez. Igen kavicsos er. reíeié kérem a föld. — így vé­lekedik ő maga is. Minden a jó felvilágosító munkán múlik! Ez az állítás is helytelen. Ez is az ellenség hangja, mert a községben van Ruzsák Jó. zsef kisparaszt, aki 8 hold földjén évről-évre zöldségfélé­ket termel s ezt behordja az igerszegi piacra. Ebből ren­desen meg tud élni, pedig hát az ő földje sem „jobb a többi­nél'’. A népnevelők sem na. gyón hajlandók zöldségfélékre termelési szerződést kötni- Hiányzik a példamutatás és a jó felvilágosító munka. Ezen a véleményen van Pén­zes elvtársnő is. Már át is be­szélte a dolgokat Boros Pál elv társ párttitkárral, Népne. vclőértekezletet hívnak össze, hogy a hibákat kiküszöböljék, irányt adjanak a felvilágosító munkának, visszaverjék az ellenség alattomos támadását, jó felvilágosító munkával tel. jesitsék a nép állama iránti kötelezettségeiket. Köszönjük a sok hasznos útmutatást A napokban fejeződött be Mikosdpusztán a mezőgazda­sági vándor tanfolyam, amc- yel a község dolgozói nagy érdeklődéssel hallgattál: végig minden este a zsúfolásig meg­töltött helyiségben■ A tanfo­lyam ideje alatt a hallgatók hozzászólásaikkal bővitették ki az értékes szakmai előadást. Mondhatom: sok újat és ér­tékeset tanultunk, amelyekről eddig nem volt alkalmunk tu­domást szerezni. Megismerhet­tük a Szovjetunió fejlett mező- gazdaságát és azt. hogy mi­lyen munkát kell végeznünk, ha jó termést akarunk beta­karítani. A záróvizsgán a. község út­törő csapata vidám műsorral szórakoztatóit, el bennünket En eks zárna ik kai, sza vnl ata i le­hal és táncaikkal tették ünne. pélvesebbé a záróvizsgát- Mi. mikosd pusztai dolgozó parasztok, megyei lapunkon keresztül mondunk hálás kö­szönetét Pártunknak, kor­mányzatunknak, hogy ilyen értékes előadásokkal segítette előbbre további munkánkat, amellyel szabad életünket, bé­kénket védjük. Köszönetét mondunk Kulcsár Lajos és Czátnan Jenő előadóknak is, '•agy minket olyan sok min­imre megtanítottak e rövid 'dő alatt. Kiliánom, hogy ezeket az előadásokat mindenhol olyan A kér koronázza, mint Mikosd- pusztán. A menye dolgozó pa­rasztjai az ott tanultakat hasz_ váljak fel a gyakorlatban a m>'r"’ar haza. a dolgozó nép és a béke megvédésének érdeké­ben. A tanfolyam hallgatóinak nevében: BÖRÖCZ ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom