Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-01 / 279. szám

A békeműszak eredményei ít Gépjavító fállaiaíiiiíl A nagykanizsai Gépjavító Vállalat keddi békemüszakán a tavalyi sztálini műszak eredményeire emlékeztető tel­jesítmények születtek. Az üzem dolgozói ezen a napon a termelő munkában végzett ki­magasló eredményekkel jut­tatták kifejezésre békeszere- tetüket. elszánt akaratukat a béke védelmében és ismét bi­tót tettek népi demokráciánk, Pártunk, szocializmust építő munkánk mellett. A fcékeműfzakón az üzem norm atelj tsifési átlaga 141 százalékra emelke­dett. Ä műhelyek közöft a kismotor­szerelő lett az első 170 száza­lékos műhelyátlagával, utána a villanyszerelő műhely követ­kezik 156 százalékkal. A gép­műhely 152, a gépkocsijavitó 142, a traktorszerelő 136, a hegesztőműhely 134.7, a laka- tosműhely 128 százalékos át­lagot ért el a békeműszakon. A legnagyobb teljesít; ményt az üzemben Kövesi József élmunkás motor- szerelő 300 százalékos RaPi átlagával érte el, utána következik Németh Zsigmond elvtárs 279 szá­zalékos teljesítményével. Az ő első munkáján elért 330 százalékos kimagasló teljesítmé­nyét az egyórás, megfelelő munka hiányában való kényszerpihe­nő lerontotta. Varga Lajos motorszerelő 262, Beck Károly revolverpados 243. Kalamár Károly esztergályos 191, idősb Fodor Ernő esztergályos 196, Bedő Vilmos 194, ifjabb Fo­dor Ernő 167. Deák Andor és Ács József lakatos 175, Hegy­bíró György hegesztő 172, Czifra József traktorszerelő 147 százalékos teljesítményük­kel kerültek a legjobbak közé. A vezetőségválasztásra készü­lő ifik közül Bagonyai Sándor traktorszerelő 129, Szeghalmi Károly esztergályos 161, Mar­ton János esztergályos 140 százalékos normatelj esi tményt ért el. A Gépjavító Vállalat dolgo­zóinak a béke-műszakban elért kimagasló eredményei igen komoly mértékben lendítették előre a sztá­lini munkafelajánlások teljesítésének sikerét. A dolgozók bebizonyították ezen a műszakon, hogy a munka jobb megszervezé­sével, odaadó, lelkes mun­kával az uj normák is erő­sen tuiteljesithetők. A dolgozók lelkes munkájá­nak sikerét döntő mértékben mozdította elő a műszaki ér­telmiség támogatása, az anyag és munkaellátás általuk tör­tént, jó szervezése. Azt mond­ják a vállalatnál, hogy a béke- müszakot sikerre vivő előre­látó és alapos munkaszerve­zés nem valósítható meg rend­szeresen, mert az üzem ja- vitójellegü lévén, a munka me­netét előre nem látható mun­kák zavarják. Viszont a béke- műszak feltétlenül jó tanulsá­got jelentett ahhoz, hogy az eddigi szervezési munkán ja­vításokat eszközölhessenek a műszakiak és a dolgozók. Fel­fedtek sok olyan szüle kereszt­metszetet, amelyek eddigi erdményeikfet csökkentették. Felszínre hozott a béke- műszak rejtett tartaléko­kat, rávilágított olyan időkre, amelyek kiesnek a munkából és a teljesítmé­nyek emelését hátráltat­ták eddig, újításokat és észszerüsitéseket hozott létre, amelyeket tovább le­het és kell fejleszteni. A békéért folytatott harc ,a békeműszakkal nem zárult le ebben az üzemben sem. sőt uj utat nyitott, amelyen haladva még erőteljesebb harcot tud folytatni a termelés frontján a vállalat minden dolgozója a mindnyájunk legfőbb kincsét jelentő békéért. Ä traktorszerelő ifik jó békeharcosok lesznek Olyan feketék, mint az ör­dög. Alulról felfelé, felülről lefele csak úgy csillognak a fekete olajtól és némelyiknek a sok szétkent magzatból csak a szeme villog ki vidáman, no meg a foga. de az sűrűén, mert az ember szeret nagyo­kat. harsogóan nevetni, ha fiatal és olyan dolga van, mint nekik itt- A maszatról nm ' minek is beszélni. Aki traktorszerelő, az igy „elegáns” és ugyebár valahol viselni kell az előkelő mesterség jelvé_ nyét, amíg mindenki meg nem tudja, hogy motorszerelést — és nemcsak olyan bikmakk motor, hanem nagy emeletnyi motorok szerelését — tanul­ja az ember. — Csak legalább olyan jól haladnának a mesterségben, mint amilyen maszatosak — elégedetlenkedik itt mellet­tünk Koller István, aki maga sem valami öreg, morcképü szaki, mint ahogyan a szaki­kat és különösen a azokat, akik még tanulókat is oktat­nak, ábrázolni szokták. Olyan fiatal ő is, hogy Hege Laci. amikor beszél róla, igy mond­ja: — Tud a Pista, az biztos. Le­het tőle tanulni. Ott elől van a táblán most is.^— Hát röviden: Pista szaki nincs ügy megelégedve a tanulókkal, mint azok ővele. — a 2A1 i egyenesen visz. szafejlődik. Te tavaly többet tudtál mint most — mondja ,,a Pista” komolyan és a kis Horváth Zoli kényelmetlenül nyomja feljebb nyakán a ka. bálgallért. Nem szól. — Do nem is helyes, hogy ezek a fiatal gyerekek annyit éjsza­káznak, a DISz-ben, meg a szabadságharcosokná 1, aztán meg három napig vannak is­kolában. így nem lesznek ezek szakmunkások. A szavakra felfigyelnek az ifik Most már egész sokan áhnak itt körülöttünk. Látszik a;: arcokon, hogy nem egészen osztják Koller István vélemé­nyét. Hege Laci szól is — Nem azért van az. Amit mi a DISz-ben. meg a szabadság, harcosoknál csinálunk, meg a tanulás nem megy a murika rovására.. . — Nem hát — csatlakozik Horváth Zoli is. — Csak... csak hát amig fiatal az ember — és felnevet a társaság. — Hehe, ugye Sanyi — néz Csu. torás egy szilvamagnyi em­berkére, akinek pufók arcán még a szabályszerűen szeme alá kent olajfoltok is vigyo­rognak, s talán még a sapka is amely keresztben áU szőke tüskehaján. — Hétfőn ez ak­korákat ásított, hogy majd­nem lenyelte a satut — moso. iyognak a többiek kárörven- dően. — Táncolt egész éjjel. — Anek Sanyi, a traktorműhely iegapróbbja zavartan mente, getődzik. — Ja, csak két órá­ig... — Na látja — csattan Pista szaki hangja, — Még nem is nőtt ki a földből, már táncol­ni jár reggelig. — Hát ez bi­zony hiba volt Sanyi, igy persze, hogy álmos voltál reg­gel. — Ezért fordul elő, hogy néha kicsit lézengünk — gya­korol aztán önkritikát Hor­váth Zoli is és Hege Laci a kulturfelelős, hozzáteszi: — Bár' a műhelyünkből is a 15 tanuló közül talán csak 3—4 dolgozik a DISz-ben. Aki jól dolgozik a DISz-ben, az jó a munkában is. Mert megtanulja, hogy a kommunista ifinek a munká­ban is élen kell járnia. — Meg a DISz-ben nem is kell éjszakázni. Meg nem is lehet — igy Horváth Zoli. — Jó, hogy figyelmeztettél Pis­ta, ezután majd jobban igyek­szem. Ha felszabadulok meg­látod veled versenyzek —_ és mosolyog. — Ami azt illeti, ez kötelesség is annak, aki DISz tag. — Olvastátok a DlSz.veze- tőSég határozatát — vetjük fel —. A dolgozó ifjúság fejlesz- sze szakmai tudását, szünte­lenül képezzék magukat, pél­damutatóan vegyék ki részü­ket a szocializmus építéséből... — Hát én olvastam — mond­ja Hege Laci. — De inindany- nyian megtárgyaltuk már. Hi­szen a vezetőségválasztásra fel kellett készülnünk. Az uj vezetőség úgy tud jobb mun­kát végezni, ha mi jól dol­gozunk a munkában is, meg a mozgalmi életben is. A szurtosok most komolyan néznek össze. Jobban tanulni, jó szakmunkássá válni. Ez a feladat. A kis Anek Sanyi ar­cáról is lesimult egy pillanat, ra a mosolygás. Februárban már szakmunkás lesz. mozgalmi munkában fáradnánk el. Csak hát a mi Sztálin elvtárs születésnapjára befejezi évi tervét a Tejipari V A megyénk üzemeiben elin­dult sztálini munkafelajánlási mozgalomhoz csatlakozott a Tejipari V nagykanizsai üzeme is. Az üzem dolgozói terme­lési értekezletükön elhatároz­ták, hogy évi tejbeszálUfási és termelési tervüket december 21-re, Sztálin elvtárs születés- napjára . teljesítik. A % idő előtti tervteljesités vállalása az eddiginél fokozottabb nép- TioVclŐmunkát hárif a vállalat­minden dolgozójára, hiszen a tejbeszállitási terv teljesítése főleg a vállalat körzetébe tar­tozó dolgozó parasztok által beszolgáltatott tejmennyiségen múlik A dolgozók elhatároz­ták hogy egvéni agitációva1 vyőz-k meg a dolgozó paras? rókát a tejbeszolgáltatás mennyiségének növeléséről és segítik elő vállalásuk teljesí­tését. Lelkeshangulalu vezetőségválasztás veit a muraratkai szövetkezetben Murátka dolgozói: munká­sok. parasztok és értelmisé­giek. egyhangúlag megválasz­tották a földmüvesszövetkeze- tük rendkívüli közgyűlésén az uj igazgatósági és felügyelő­bizottsági tagokat- Ez a vá­lasztás azért vált szükségessé, hogy a hibákat, melyek a múltban nem hiányoztak szö­vetkezetünknél. kiküszöbölj ük és_ az u.i vezetőséggel olyan friss erőt vigyünk a szövetke­zeti életbe, amely méltóan képviseli ott a dolgozókat és azok érdekeit. A közgyűlés foglalkozott a szövetkezet jelentőségével, a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás előnyével. Tóth Lénárt, muraratkai dolgozó paraszt hozzászólásában azon nézeté­nek adott kifejezést, hogy dombos vidéken nehéz meg­alakítani a termelőszövetkeze­tet. Aztán az előadó Tóth Lé- nárfot helyesen győzte meg, hogy igenis, termelőszövetke­zetet épugy lehet dombos. mint sik vidéken alakítani hi* szén a vöcköndi, orosztonyi példák is igazolják ezt. A rendkívüli közgyűlésen az is kijött, hogy termelőszövet­kezeti csoportjainknak külön jelentőséget ad. hogy most már a dolgozó parasztnak nem kell a munkaerejét , áruba bo­csátani. mert hiszen magának dolgozik. A gép minden mun­kájában segíti. Olyan anyagi jövedelemre tehet szert, ami­re egyénileg dolgozó sohasem­Azt. hogy a közgyűlés ilyen sikerrel végződött, köszönjük elsősorban a helyi pártszerve­zet népnevelőinek, mert segí­tettek a háziagitációban. a ta­nácsnak. a DlSz-nck, valamint az MNDSz helyi szervezeté­nek. A rendkívüli közgyűlés sikere biztosítéka annak, hogy az aljas Tito szomszédságá­ban ezután is derekasan meg­álljuk a helyünket a béke­harcban. Ifj. Nagy Ferenc, Murarátka. A békéimre jegyében ünnepük Egerszeg asszonyai az NDNsz megalakulásának évfordulóját Zalaegerszeg MNDSz-asz- szonyai is tudják, hogy a vi­lág békéjét komoly veszély fe­nyegeti. Itt közvetlen köze­lünkben minden eredményeink lerombolására ugrásra készen áll a háborús agresszorok fi­zetett ügynöke, a fasiszta Tito. Ez a tény még inkább alá­húzza hogy felsorakozzanak a béketáborhoz, egységesen védjék meg gyermekeik jövő jét és tudatosítsák a megye- székhely do’gozó asszonyai kö­zött a Békevilágkongresszus határozatait. Tudatosítsák azt, hogy az 1945-ben alakult Nem. zetközi Demokratikus Nőszö­vetség öt év óta azon fárado­zik hogy összehangolja a do] gozó nők millióinak tevékeny­ségét a világ békéjének meg­védéséért- Azért, hogy a, há­ború vihara ne dúlja fel többé a békés családi otthonokat, hogy ne legyen több hiadiözvegy, hadiárva. Az MNDSz zalaegerszegi asszonyai u Nemzetközi Demo­kratikus Nőszövetség meg- a'akuSásának ötödik évfordu­lóját vasárnap délután 4 óra­kor ünnepük meg nagyszabású kultúrműsor keretében a vá­rosi kulturotthonban. Az MNDSz asszonyok házi- agitációjuk során ellátogatnak az egerszegi csa’ádokhcz, el­beszélgetnek a mindennapi problémákról, megmagyaráz­zák a dolgozó asszonyoknak, leányoknak, hogy mit jelent, ha összefogva, valamennyien felsorakoznak a béke harcos táborába. Tudatosítják a nép nevelő munka során a varsói Békevilágkongresszus határo­zatait is. Eltávolították a. pördefoklei állami gazdaság* dolgozol a közéjük befurakodott kulák ot kulák mivoltát, Gaái István A pördeföldei állami gazda, ság Jánka-pusztai üzemegysé. gének dolgozói számos eset­ben észlelték a fizetések alkal­mával, hogy a nekik járó ősz­re et hiányosan kapják meg. A onnan eredt, hogy a bérel- ■zámolást hanyagul végezték. Többször kérték a vezetőséget, hogy nézzen utána, mi okozza ezeket a zavarokat. Alapos kivizsgálás után ki derült, hogy a rossz bérelszá. omlásokat Ruszák István, ideiglenesen beállított Írnok végzi. Kiderült az is, hogy Ruszák István apja kulák, akinek 8Ü hold föld földje volt és a felszabadulás előtt állan­dóan 6—7 cselédet tartott. Be­furakodott az ellenség az ál­lami gazdaságba. Tudatosan rosszul végezte a bérelszámo­lást, hogy ezzel elégedetlensé­get szítson a dolgozók között. Hol volt a,z a. rés, ahol a kulák fia befurakodhatott? Ezt is megtaláljuk Okos Károly agronomus személyében. Ő hozta be .,ideiglenes” írnok >ak és állítása szerint elküld Pör de földire ázznl ho"- vigye magáva] önéletrajzát mert ezt uáál István gazda- ságvezetőhelyettes igy kíván­ja. Ä kulák csemete azonban Gaál István előtt letagadta i érdeklődött Okos Károly ag ronómuslól is az uj írnok fe­lől, aki a következőket mond­ta: — Egy nyugdíjas tisztvi­selőnek a f ia. Napion jól tudta, hogy egy Sfí holdas kulák családjához tartozik Ruszák István, de ezt eltitkolta és ehelyett szabad ke--e.t engedeti az ellenség_ nek az állami gazdaságban. Felelős ségr e vo n á s ak o r azzal védekezett, hogy „kényszer- hely zeiben” volt, mert más Ír­nokot nem kapott. Ez az állítás nasrvon helyte­len és nagyon valótlan. Ilyen eset nem fordulhat elő állami Gazdaságainkban. Okos Ká­roly agronomusnak az lett volna a feladata, hogy lelep­lezze az ilyen súlyos hibát. Ez komoly elhajlás Pártunk pa_ rasztp olitiká j ától. A kuhíkcsemetét azonnal el. távoli tották a gazdaság terü­letéről és Kuszák István he­lyébe Jakab Mária, az állami dn~á?r k’ váló munkását ál vb-űf • V aki maid lesen végzi a róhár Uló fék adatot. Péntek. 1950. öcc. I. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom