Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-07 / 284. szám

Zala megye eddig 95 százalékra teljesítette mély szántási tervét Hefejeste évi tervét a telefoniávveseték Villanyt kapott három zalai község AZ J18H* ZALlMEOYIÍi PARTBIZOTTSA©ÁWAi* AAPII .1PJ1 Vi. évfolyam 284. szám. Ära 50 fillér 1950. december 7. Csütörtök Tanácsülések a zalai községekben Ezekben a napokban bizo­nyára nem egy zalai dolgozó­nak idéződnek emlékezetébe a régmúlt idők, a községi képvi­selőtestületi ülések- A kép, ami most elénkvillan a régi világ­ból, egyszerű: a falu léggazda- gabbjai, a „nagy gazdák” és a kupecok ülnek a községi ta_ náesteiemben és — „tanácskoz­nak”. Vájjon valóban tanács­koztak? Nem. Ami az ilyen üléseken történt, az nem volt egyéb üres szócséplésnél, hi­szen a falvak legégetőbb prob­lémáit soha nem oldották meg ezeken az úgynevezett képvise­lőtestületi. üléseken. S amikor a régmúlt idők ilyen keserű emlékei törnek utat előre az ember gondolaté, ban, jóleső érzés tudni, hogy a községi - tanácsházban, vagy éppen az iskolában együtt ül most a községi tanács és tár­gyal olyan dolgokról, amelyek közelről érintik a falvak dol­gozó népét. Ezekben a napokban megye­szer te tanácsülések zajlanak le a községekben s a tanácsok első munkaértekezleteiken be­szélik meg, mit tettek eddig és melyek a feladataik a. követ­kező betekben. _ , Október végén is tanácsülé­sek- voltak, a községi tanácsok alakuló' ülései, amelyek min­denütt a dolgozók legnagyobb érdeklődésé mellett mentek végbe. Nem csoda- hiszen ez volt az első alkalom, amikor a falvak dolgozói a legközvetle­nebbül bekapcsolódhattak az állam vezetésébe, saját sorsuk irányításába­A most megtartandó tanács­ülések nem kevesbbé a dolgo­zók. a dolgozó parasztság ér- < 1 öklöd ősének homlokterében állanak, mert most elválik, megállj ák.c helyüket a közsé­gek vezetői ott, ahová a dol­gozók bizalma állította ókét, a községi tanácsok megfelel­nek-e azoknak a feladatoknak, amelyeknek megoldását elvár­ják tőlük a dolgozók. Elválik, hogy a tanácsok képesek.e megoldani a községek he*yi problémáit, s ezt összhangba tudják-e bezni az állami köte­lezettségek pontos teljesítésé­vel marosak azért is, mivel ez a két dolog szorosan összetar­tozik. Ezt a községi tanácsok jórcszo világosan latja, s en­nek megfelelően eredményesen meg tudja oldani feladatait. A községi tanácsok mostani ülésein félreérthetetlenül bébi. zonyosodik, hogy a tanácsok minden tekintetben gazdái községüknek. (Persze kivételek itt is akadnak, s vannak taná­csok, amelyeknél nem teljesen helytálló ez a megállapítás.) A tanácsok a dolgozó népért van­nak. s bennük csúcsosodik ki a nép uralma. Munkájukat is ;i dolgozó népért, a dolgozo néppel szorosan egy üti működ - ve végzik. Csak így vált lehet­ségessé, bogy Za'aszabar a községi tanács közbejárására villanyt kapott, s kapja meg a villanyt a napokban Gelse, Ke. recseny és Orosztouy. Ezért avathatott kulturotthont Kis- komárom és több más község. A tanácsülésen elhangzó be­számoló alapján a tanácson keresztül a község valamennyi dolgozója tudomást szerez ar­ról. hogy az említett, és a hoz­zájuk hasonló feladatok meg­oldásával milyen munkát vég. zett eddig a községi tanács. A községi tanácsok eddig végzett munkájában jelentős helyet foglalnak el a mezőgaz­dasági munkák, do különösen a term-énybegyüjtés, amelynek lebonyolításánál sok függ a ta­nácsok jó, vagy rossz munká­jától. Ahol a községi tanácsok a begyűjtéssel kapcsolatban jó munkát végeztek és meg tudták mozgatni községük egész dol­gozó parasztságát, ott az ered­mény nem is maradt eb Ahol viszont a tanács elhanyagolta ezt a kérdést, az eredmény ott is meglátszott- Amikor a ta_ náesok jó, vagy rossz munká­járól beszélünk, akkor termé­szetesen a tanácstagok szemé­lyes példamutatására is gon­dolunk. A tapasztalatok ugyanis megmutatták, milyen sokat számit ez is, amin egy cseppet sem lehet csodálkozni. Hiszen a dolgozó parasztság a tanácsokba a legjobbakat választotta, azokat, akiket a követésre méltónak talált. Ha a tanácstagok jó munkát vé­geznek, a dolgozó tömegek is jól dolgoznak. Ha. a tanácsta­gok elhanyagolják munkáju­kat, a dolgozó tömegek sem okát törődnek feladataikkal. Meglátszik ez Komárvárpson is, ahol a tanács tagjai, élükön a tanács elnökével, Kiss Varga .elvtárssal kivették részüket példamutatóan a. kukorica és a burgonya beadásából, s íme, a községben minden dolgozó igyekezett a nyomukban ha­ladni. Eelsőrajkon a tanács tagjai elhanyagolták a be­gyűjtést, nem jártak elől jó példával- Látták ezt a község dolgozói, ők sem szorgoskoiL tak. Ha tehát a tanácsok a ta­nácsülésen számot adnak ar­ról, hogyan áll községük a ter- ménybeerüjléssel, ez egyben fényt vet arra is, hogy a ta­nács tagjai hogyan végezték ezen a téren munkájukat: pél­dát mutattak-e, vagy sem, vé- geztek.e félvilágosi tó munkát, vagy sem. Ennek alapján fel­tétlenül meg is kell tárgyalni a községi tanácsüléseken a ta- a á e s tag o k pél d a m ut atásán a k kérdését, Hogy a községek első emberei valóban méltók legyenek rá, hogy a dolgozók a munkában és minden téren kövessék őket. Megyénk községi tanácsai első üléseik után fokozzák’ed­digi munkájukat, hogy méltók légyenek arra a bizalomra, 1 amelyet népünk a tanúesvá- fi lasztáskor beléjük helyezett, ? Nehéziparunk globálisául leSjcsiteMe 1950 évi tervét — jelentette be az or&zággyülésen Zsofmyeez Mihály elvtárs, nehézi pari miniszter Az országgyűlés szerdán foly­tatta a község vetés tárcánkénti tárgyalását. Az országgyűlés ülé­sén megjeleni Rákosi Mátyás e i ví á r s mi niszí erei nőkbe! y e. ti es, a MDF főtitkára, Rónai Sándor elvtárs az Elnöki Tanács elnöke. Dobi István, a minisztertanács cin ölke és a kormány több tagja. Drahos Lajos elvtárs elnök nyitotta meg az ülést, majd Mol­nár Erik elvtárs, igazságügymi­niszter törvényjavaslatot terjesz­tett be a bőke védelméről. Ezután az országgyűlés meg­kezdte a könnyűipari miniszté­rium kőlitségv emsének tárgyalá­sát. Kakuk Józsefné előadó hang­súlyozta, hogy a minisztérium megvalósította az ötéves terv el­ső évének programját, majd részletesen ismertette a jövő évi előirányzatot. A minisztérium vezetése alatt álló iparágak termelési értéke 1950-ről 1951-re 25 százalékos emelkedést mutat. A könnyű­ipar legdöntőbb ágának, a tex­tiliparnak emelkedési indexe 119 százalék. A könnyűiparban — különösen az élelmezési ipar területén — a gépesítés kezdetleges és komoly hiány mutatkozik .jó szakmunkásokban és műszaki káderekben is. A könnyűipari tárca felügye­lete alá íarto-zó vállalatok telje­sítették sőt túlteljesítetek tervü­ket. a miniszter beszéde során bejelentette: a minisztérium komoly lépé­seket tett. hogy a szakmunkás­képzés fejlesztésével a köny- nyüipar előtt álló többi fel­adatot is helyesen tudjuk meg­oldani. Ezt a célt szolgálja a hathóna­pos vezdtőkádeffképző iskola. A gazdasági és műszaki akadémián jelenleg tanuló 36 könnyűipari hallgató szín'én komoly segítsé­get fog jelenteni. Az akadémia jövőévi tagozatára előrelátható­an 156 hallgatót fogunk küldeni — mondotta Kiss Árpád elvtárs. .1 könnyűiparnak 1174 sztaha­novistája van. Vezetőinknek elsőrendű feladata, hogy a szta­hanovista mozgalmat mégjob- ban kiszélesítsék. papírgyártás területén a hazai nád felhasználásával komoly si­kert értünk el. A bőriparban ha­sonló eredményekről számolha­tunk be. A fa- és cukoripar te­rületién is vannak sikereink. — összefoglalóban elmondha. itom — mondotta —, hogy a szé­les munkaverseny, a Sztaliánov- ,mozgalom eredményei megmu­tatkoznak a könnyűipar terüle­tén. A termelékenység emelkedé­se kedvező képet mulat. Az egy órára eső termelési ér­ték 1949 decemberéhez viszo­nyítva 1950 októberében a textiliparban 112, -a bőripar­ban 151, a faiparban 135, a ru­házati iparban 137 százalék volt. A könnyűipari minisztérium költségvetése azt célozza, hogy biztosítsa az anyagi alapokat a további fejlődés számára, hogy a tudományos kutat ős, oktatás és vezetés magasabb színvonalra •emelését segítse. Ezért kérem a költségre és elfogadását, — fe­jezte be beszédét Kiss Árpád al vlárs. a nehéziparban országgyűlés a könnyű- minis ztérium költségveté­sét részleteibe» és általánosság­ban elfogadta, majd átfért a ne­hézipari minisztérium költségve­tésének tárgyalására. A köí'ség- v-elésl HaVrán István clears elő­adó ismertette. Hangsúlyozta, hogy az ötéves terv első eszten­dejére előirt ‘ervfcladatok tel­jesítéséhez nagymértékben járult hozzá az. hogy a minisztérium működésében leépítette a bürokratikus ügy­intézés maradványait, A nehézipar folyó év első 10 hó­napjában 41.5 százalékkal na­gyabb termelési eredményt ért el, mint az elmúlt esztendő ha­sonló időszakában. A nehézipar sok olyan termelő berendezést állított elő, amely nagymértékben segítette elő ^ a munka termelékenyebbé válását és megkönnyítette a dolgozók munkáját. A nehézipar gyorsiramu fejlő­dése egyre több dolgozó ré­szére tette lehetővé az elhe­lyezkedést. 90 ezer dolgozó került újonnan munkába a nehézipar különböző ágaiban. — A magyar nehézipar terme­lésének növeléséhez az üzemek’ egész sora járult hozzá az idei költségvetési évben. Jövőre nagymértékben kerül közelebb a megvalósításhoz öt- . éves tervünk legnagyobb al­kotása, a Dunai Vasmű, amely hatalmas mértékben járul majd hozzá népgazdaságunk kohászati termeJőképességé- nek fejlesztéséhez. Hurrán István elvtárs azután ar­ról szólt, hogy a Szovjetunió se­gítsége a nehézipar területén éreztette a legjobban hatását. A Szovjetunió által rendelkezé­sünkre bocsátott termelőeszkö­zeik, a szovjet sztahanovisták lá­togatásai segítették nehéziparunk jn unkáját. Megváltozott a dolgozók viszonya a munkához — A nehézipar fejlődéséi mu­tatja az is, hogy a magyar szén­bányászat, amely minden eddi­git felülmúló termelési eredmé­nyüket ért el, ezzel a termelési színvonalával nem biztosítja a nehézipar megfelelő szénszükség- leléf. az aránytalan fejlődés ve­szélyeire a Pár! és Rákosi elv- társ hívta fel a figyelmet és mu­tatta meg a továbbhaladás útját. — Az 1951 évre szótő nehéz­ipari költségvetésben csaknem 30 millióval többet irányoz­tunk elő az ipari és földtani kutatásokra, mini ebben az esztendőben. Hatalmas növekedés mutatkozik a nehézipar beruházásainak te­rén is. — A magyar nehézipar az elkö­vetkezendő évben még az eddiginél is nagyobb fejlődés elé néz. A mi­nisztérium költségvetésében sze­replő mindenegyes tétel ezt a fer lődést és az ötéves terv célkitűzé seit szolgálja. Ezután Mckis József elvlárs. 3 Rákosi Mátyás művek vezérigaz­gatója szólt hozzá a nehézipar! Nagyobb összeget fordítunk tudományos kutatásokra Ismertette ezután a minisztéri­um költségvetési adatait. Az uj költségvetésben jelentős összege­ket fordítanak az ipari kutató sok megszervezésére. A tudományos kutatások cél­jaira a költségvetésben a ta­valyi 9 millió 536 ezer forint­tal szemben 11 millió 361 ezer forintot fordítanak, A tudományos kutatást nagyban megkönnyíti, hogy czeu a terű- isten is támaszkodhatunk a Szov­jetunió segítségére, a kutatóin­tézetek eddigi munkájuk ered­ményeképpen már jelentős megtakarításokat értek el. A könnyűipari tárca költségve­téséhez hozzászólt Kovács Imre. Elmondotta, hogy nemcsak a 'termelés fejlődőit, de jelentősen változtak a könnyűipari dolgo­zók munkalehetőségei, munka körülményei is. Ezután Kiss Árpád elvtárs, könnyűipari miniszter szólalt fel. Beszédében megállapította, hogy a kapitalistáktól átvett köny- nyüipari üzemek műszaki színvo­nala alacsony fokon áll. Ezeket a hiányosságokat még eddig nem sikerült teljesen felszámolni. A Sztakánov-mozgalom hatalmas eredményei A továbbiakban a könnyűipar területéről vett példákkal bizo­nyította Kiss Árpád elvtárs, hogy a sztahanovista mozgalom és a Kovaljo-v-féle mozgalom komoly ■eredményeket hozott már a ter­melékenység növelésében és az önköltség csökkentés vonalán. A cipőipar 1950-ben 110 ezer pár cipőt, összértékben 3 mil­lió 500 ezer forint értékűt ter­melt megtakarított anyagból. A konfekcióiparban szintén igen •jelentősek a megtakarítások. — A könnyűipar területén a tudományos kuia-'ómunka teljes hiánya volt a kapitalistáktól örö­költ alacsony műszaki színvo­nal velejárója. Kormányzatunk ennek a hiánynak pótlására dön fő intézkedéseket te* t. A könnyűiparban ma már 13 kutató intézet működik. A költségvetés ezek fenntartá­sára 11 millió 361 ezer 300 fo­rintot fordít. A kutatási tervben elsőrendű szerepet játszik az importanya­gok hazai pótlásának kérdése. A Egy év alatt 90 ezer U] dolgozó Kiss Árpád elvtárs miniszter j után az nagy tapssal fogadott . beszéde I ipari

Next

/
Oldalképek
Tartalom