Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-06 / 283. szám

Szénmegtaksritási mozgalom indult az e<£erszes< I1 ütdhazban kétévi fegyhazat Uuftatt egy burgonyarejtegeto Unták AZ MIH* XülEjAüHKSCWÉI I*AkTBIZOITSÁGÁIAK XIPIL VIM I Vi. évfolyam 283. szám. wmmmmmmmmmamm Ära 50 fillér /950. december 6. Szerda Előre a kukoricabegyüjtés teljesítéséért rA Magyar Népköztársaság A belügyi és külügyi költségvetést tárgyalta kedden az országgyűlés minisztertanácsának vasárnap megjelent határozata az állat­tenyésztés és a takarmány ter­melés fejlesztéséről az 1951— 1952. években megállapítja, hogy Pártunk és demokratikus kormányzatunk, a munkásosz­tály segítő támogatása-, vala­mint a dolgozó parasztság szorgalmas munkája eredmé­nyeként az ország állatállo­mánya jelentősen megnöveke­dett. Több mint felére csökken­tette megyénkben is a fasiszta háború pusztítása az állatállo­mányt. Ma viszont a szarvas­marha és sertésállományunk jóval meghaladja a háború előttit, a lovak száma is meg­közelíti azt. A hiba azonban az, hogy- ezeknek -a jószágok­nak a nagyobbik része clkor- csosodott és így tovább te­nyésztésig alkalmatlan. ötéves népgazdasági tervünk egyik főfeladataként a mező- gazdaság mellett állattenyész­tésünk elmaradottságának fel­számolását tűzte ki. A megyé­ben is megtörténtek az első lépések a nagyüzemi szocia­lista állattenyésztés megte­remtésére .mint például -az- andráshidji. aisórajki állami gazdaságokban és kevés kivé­tellel termelő-szövetkezeteink­ben, hogy a dolgozó paraszt­ság állatállományát feljavít­suk. Amikor Andráshida község dolgozó parasztjai takarmány­gabonabeadási kötelezettsé­güknek 485 százalékban tet­tek eleget, altkor arra gondol­tak. hogy a dolgozó nép állama kétszeresen fizeti azt nekik majd vissza. Először is bizto­sítják a nagyüzemi szocialista állattenyésztés részére a meg­felelő mennyiségű takarmányt, azután pedig a nép állama a dolgozó parasztság számára csak igy tudja a. megfelelő mennyiségű, továbbtenyész­tésre alkalmas állatokat bizto­sítani. így beszélt például Szabó Gergely népnevelő Ha- hóton: A takarmánygabona begyűjtés hazafias kötelesség. Ezért teljesítette a község az előirányzatát már az elmúlt hét végén 320 százalékban. Zaaistvándon a szénabe­adás .10 nappal ezelőtt még az 50 százalék alatt volt. A pártszervezet népnevelői házi- agitációra indultak és elmond­ták. hogy milyen fontos nem­zetgazdasági érdele fűződik ennek a munkának maradékta­lan teljesítéséhez. Megértették a község dolgozó kis- és kö­zépparasztjai, ma már az elő­irányzat 148 százalékánál tar­tanak. Á11 a tállcmá ny unk f ej lesz főse nemcsak elsőrendű gazdasági feladat, hanem döntőén politi­kai harci feladat is. Tudja ezt a dolgozó parasztság ellen- Agc a kulák is. És amikor arra uszít — mint például Pö- löskefőn is —. hogy a takar­mánygabona és a kukorica be­gyűjtési előirányzatát ne tel­jesítsék, éppen a miniszterta­nácsi határozat megvalósítása ellen agitál. A Jetenyei járás a kukorica begyűjtésében — annak elle­nére, hogy a legjobban termő vidék — szégyenteljes,, 25 szá­zalékos teljesítésével utolsó helyen kullog. Emögött a szám mögött a Járási Pártbizottság­nak fel kell ismernie az ellen­ség kezét? A pártszervezetek népnevelői áttanulmányozva népköztársaságunk miniszter­tanácsának az állattenyésztés fejlesztéséről szó]ó határoza­tát, a kukorica és takarmány- gabona begyűjtésének mara­déktalan teljesítése érdekében fogjanak hozzá a politikai fel- világosító munkához. De a kukoricaheadás általá­ban megyeszerte vontatottan halad, hiszen a megye részére reálisan megállapított mennyi­ség 40 százaléka gyűlt még csak össze a földmüvesszövet- kezetek magtáraiban. A lenti és z alaszentgróti járások .is.. Jc. vannak maradva ezen a téren. Az egerszegi járás községei­nek párt- és tömegszervezetei ismerték fel leginkább a me­gyében a takarmánygabona beadásának rendkívüli nemzet­gazdasági jelentőségét. A kulákok megpróbálkoztak' aljas támadásaikkal ebben a járásban is. de 87 kulákot kap­tak rajta és lepleztek le a falu dolgozó parasztjai előtt a párt- szervezetek népnevelői, mert spekulációs célra vissza akar­ták tartani, eldugták pincébe, pajtába, padlásra a takar­mánygabonájukat. Hámos Je- nőné. zalaistvándi malmos, akinek mellesleg 30 hold földje is van. 70 mázsa szénát akart elfeketézni. Zalaszent- mihályon a szövetkezeti ter­ményfelvásárló a megenge­dettnél magasabb áron. főként a kulákoktól szedett össze ku­koricát. Összejátszott a vesz- prémmegyei Hegymagos köz­ség szövetkezeti termény fel­vásárlójával és az átvételi je­gyet is oda küldte át. A ta­nács már az első szállítmányt lefoglalta. Megindították elle­ne az ejárást. Rendkívül fontos tehát, hogy a takarmánygabona és kuko­rica begyűjtésre az eddiginél nagyob gondot fordítsanak pártszervezeteink és a taná­csok. A kukoricabegyüjtés jó teljesítése fontos feltétele ál­latállományunk fejlesztésének, ugyanakkor iparunk nyers­anyagellátásának is. A begyűjtés állami feladata elsősorban a helyi tanácsokra hárul- Éppen ezért a tanács­elnökök és titkárok az eddigi­nél jóval nagyobb súlyt fek­tessenek n begyűjtésre, amely­nek sikeréért személyes fele­lősséggel tartoznak. A föld­műves szövetkezetele aktíváival karöltve, a Párt népnevelőinek segitségével fokozzák a kuko­ricabegyüjtés 1 endü 1 c té t. Az országgyűlés keddi ülését Drahos Lajos nyitotta meg. Az ülésen magjelent Rákosi Mátyás elvtárs, az MDP főtitkára, Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársa­ság Einölki Tanácsának elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke és a kormány több tag­ja. ^ . Elsőnek a minisztertanács és a hozzátartozó kisebb tárcák költségvetésénük tárgyalását — Az ütévss terv második esztendejének megnőtt feladatai­val karöltve fejlődik Tervhivata­lunk feladatköre is. Eddigi mun­kájában a Tervhivatal lényegé­ben megfelelt a vele szemben tá­masztott követelményeknek. Terv- gazdálkodásunknak azonban még csak az elején tartunk — állapí­totta meg Kiss Károly elvtárs. Tennivalóink vannak még a tervező mérnökök, techniká­sok és tudósok marxista-leni­nista képzettségének emelése terén is. Nagyobb mértékben kel! elsajátítanunk a Szovjet­unió tervezési tudományát. A Találmányi Hivatal költség- vetéséről szólva Kiss Károly elvtárs hangsúlyozta a találmá­nyok bevezetése körül még fellé­pő bürokratizmus kiküszöbölésé- n dk feltétlen szükségességét. Megállapította, hogy ujitó moz­galmunk további megerősítését és támogatását népi demokráci­ánk fontos feladatának kell te­kinteni. kezdték meg. Ennek előadója Nagijistók József, az országgyű­lés alelnökc volt. Részletesen fog­lalkozott a Magyar Tudományos Akadémia költségvetésével, majd a Népgazdasági Tanács és hozzá­tartozó intézmények költségveté­sével foglalkozva megállapította, hogy az 1951. évi előirányzat 324 millióval haladja meg az előző évi 1.151 millió forintos clőirány­gunkban a munkanélküliség és szakmunkáshiány jelentkezik különösen az « piték, a bánya és a nehézipar területén. A továbbiakban a hivatal munkájának eredményeivel és hi án y o ss ága i v a 1 foglalkozott. —' A költségvetést teljes egészé­ben, úgy a magam, mint pártom nevében, elfogadom — fejezte be felszólalását Kiss Károly elvtárs Kiss Károly elvtárs nagy taps­sal fogadott beszéde után az or­szággyűlés a minisztertanács és más kisebb tárcák költségvetését i egyhangúlag elfogadta. Ezután megkezdték a belügyi tárca költségvetésének tárgyalá­sát. Bugár János rendöralezre- des előadó emelkedett szólásra, majd Pongrácz Kálmán elvtárs, a. Fővárosi Tanács Végrehajtóbi- zott,-ágállak elnöke szólalt feb Pongrácz Kálmán elvtárs a bel- ügvminisztérium költségvetését tárgyaló beszéde elején a II. Békevilágkongresszus határoza­tairól szólt és rámutatott arra, hogy a belügyminisztérium költ­ségvetését is a kongresszus ál­tal megszabott feladatok szem­pontjából keil vizsgálni. Rendőrségünk : alkotó munkánk, békénk védelmezője A továbbiakban megáll api tót­tá; hogy Népköztársaságunk -fej­lődésié szempontjából az uj állami' szervezet megszilárdítása, ia belső rend biztosítása és a nép- ■ vagyon védelme azok az alapve­tően fontos feladatok, amelyek a belügyminisztérium előtt álla­nak- Hangsúlyozta, hogy minden esetben erőteljesen kell fellépni a tervszerűség, vagy a tervfegyelem megbon- íóival szemben. Megállapította, hogy a munkaié, gyekm és az uj módszerek ki­alakítása terén még sok o tenni­való az államapparátusban. A tanácsok munkájúról szólva el­mondotta. hogy a dolgozó tömegek bekapcso­lása az ügyek intézésébe megszilárdította az együttmű­ködést a Párt cs a r.ép legszé­lesebb rétegei között, A továbbiakban a rendőrség munkájáról számolt be Pongrácz Kálmán, elvtárs, — Míg a tőkés országok rendőrségei durván ki­szolgálják az önkényuralmat, ad­dig dolgozó népünk szeretettel fordul rendőreink felé, akik az al­kotó munka és a béke rendjének védelmezői. — A 19 megyei kapitányság megszervezése elősegítette a taná­csok és a rendőrség munkájának jobb összehangolását. Ezután arról beszélt, miként lep­lezi le a rendőrség a közellátás terén jelentkező ellenséget. Majd arról a munkáról szólt, amelyet a rendőrség a közlekedési balesetek elhárítása térén végez. A tűzoltósággal kapcsolatban megállapította, hogy annak fejlő­dése elmarad az általános fejlő­déstől, A költségvetésben szereplő 166 millió forint jelentősen hozzá fog járulni ahhoz hogy az itt je­lentkező hiányosságokat ki tudjuk küszöbölni. Beszédének további folyamán Pongrácz elvtárs kijelentette, hogy 3 háborús uszítok pre­zaíoí. A IS épgazdasági Tanács sikeresen támasztja alá a minisztertanács munkáját A tárca költségvetéséhez Kiss Károly elvtárs szólt hozzá. Kiss Károly elvtárs beszédében először az újjászervezett Tudo­mányos Akadémia költségvetését ismertette. Részletesen beszá­molt arról a fellendülésről, ami az Akadémia munkásságában je­lentkezett. Elmondotta, hogy ebben a költségvetési évben 6 millió 800 ezer forinttal többet fordítunk tudományos éle­tünk szükségleteire, mint ta­valy. Ezt a többletkiadást az teszi in­dokolttá, hogy a Szovjetunió pél­dájára Akadémiánk“ megkezdte "saját intézeti hálózatának kiépí­tését. Megindult a szervezett tu­dományos káderutánpótlás fo­lyamata. Tudományos ösztöndi- jákra 3 millió 710 ezer forintot irányoztak elő. Kiss Károly elvtárs ezután a Egyre javul dolgozó népünknek a köztulajdonhoz való viszonya Az Állami Ellenőrző Központ költségvetésével kapcsolatban Kiss Károly elvtárs utalt azokra a megnövakedett feladatokra, melyeket szocialista gazdasá­gunk gyorsiramu fejlődése állít az ÁEK^elé. Az ujtipusu ellenőr­zés kialakulása után az AEK •egyik legfontosabb feladata: a központi ellenőrzés vidéki szer­veinek komoly kiépítése. — Az AEK által megszervezett közérdekű bejelentések hivatala lehetővé teszi — mondotta —, hogy a Népköztársaság állampol­Nagyobb mértékben kell elsajátítanunk a Szovjetunió tervezési tudományát Népgazdasági Tanács költségve­tésének ismertetésével foglalko­zott. Beszélt a Tanács eddigi eredményeiről, majd a Népgaz­dasági Tanács és a helyi taná­csok kapcsolatairól. A Népgazdasági Tanács mun­kájában a bürokrácia édeni harc, az államapparátus racio­nalizálása és az anyaggazdál­kodás megszervezése töltenek, be fontos szerepet. A Népgaz­dasági Tanács előkészítő mun­kájában elvi jelentőségű hatá­rozataival sikeresen támasztja aki a minisztertanács műn kaját. A Tanács több határozata hoz­zájárult a dolgozók életszínvona­lának emeléséhez. Kiss Károly ■elvtárs péöáként itt a lakásépí­tésre vonatkozó határozatot -cm- -Etette. gárainak alulról gyakorolt. ellen­őrzése teljes mértékben kifejlőd­hessen. A hivatalhoz beérkező közér­dekű bejelentések alapján szabotázscselekményeket hiú­sítottak meg és kártevő eleme­ket lepleztek le. Ez mutatja azt az uj kapcsolatot, amely dolgozó népünknek a köztulaj­donhoz való egyre javuló vi­szonyát jellemzi. Az előadó ezután az Országos TervhiYa La 1 költsegvetését ele­ftVrZte. A Statisztikai Hivatal költség­vetésével kapcsolatban ismerttel, le az élőadó a statisztika uj munkaterületeit. majd hangsú­lyozta, hogy a Statisztikai Hivatalnak az a feladata, bogy az egész nép gazdaságunkat átfogó nyilván­tartó szerv legyen. Kiss Károly elvtárs végül a 1Mu nk a e röta rtalékoík Hivatalának költségvetéséről szólt. Elmondot­ta, hogy itt a legfontosabb tétel a mintegy 79 ezer ipari tanuló részvétének biztosítására szánt összeg. Meg kell szrüntetniiuk a szakmunkáshiányt! — 97 tanulóotthon, 40 ip-ui ■tanulóműhely és 130 ipari ta­nulóiskola gondoskodik ipari szakmunkás szükségletünk kielé­gítéséről. Ezen a területein az a döntő tény határozza meg a feladató- k«t. hogy megssriinf or*zá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom