Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-05 / 282. szám
Bek enagygy ülés vtrit a budapesti Sportcsarnokban A miuisztertanács határozata az állattenyésztés és takarmánytermelés fejlesztéséről Ä zalaegerszegi ált. gimnázium énekkara szerepel ma délben a rádióban AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1950. december 5. Kedd VI, évfolyam 282, szám. Ära 50 fillér általánosságban elfogadta az Országgyűlés az 1951. évi költségvetést Hétfőn délelőtt Dralios La. jós elv társ, az orsaágg'yülés elnöke 11 óra után pár perccel nyitotta meg az országgyűlés ütését. Az országgyűlés ülésén megjelent Rákosi Mátyás elvtárs miniszterelnökhelyettes, Pártunk főtitkára, Dobi István. a minisztertanács elnöke és a kormány több tagja. Az ülés napirendje az 1951. évi költségvetés általános vitája. Autós István elvtárs, a pénzügyminisztérium _ államtitkára mondott előadói beszédet. Az 1951. évi állami költségvetés kerekszámban 29.6 milliárd forint bevételt, 29.5 milliárd forint kiadást és 107 millió forint felesleget irányoz elő. Költségvetésünk keretei az 1950. évi előirányzattal szemben mintegy 9.5 milliárd forintos emelkedést mutatnak, kezdte beszédét. — Mi teszi lehetővé állami pénzgazdálkodásunk ilyen ha. talmas kiszélesítését? Az tette lehetővé, hogy a magyar népi demokrácia szocialista tipu- su állam. A népi demokráciáik szocialista jellege egyre nagyobb mértékben kifejezésre jut állami költségA-etésünkben is. Az 1951 évi költségvetés szervesen kapcsolódik ötéves népgazdasági tervünkhöz. Kiadásaink háromnegyedét a szocialista szektor fedezi A továbbiakban elmondotta, hogy költségvetésünk az államhatalomnak és az állami igazgatásnak arra az uj szervezetére támaszkodik, amely hazánkban a helyi tanácsok megalakulásával jött létre, és hogy országunkban a dolgozó nép egyre szélesebb rétegei közvetlenül bekapcsolódnak a liclyi ügyek intézésébe. azt mutatja a helyi tanácsok egymilliárd 600 millióval megnövekedett kiadási előirányzata, ami jelzi, hogy az intézmények cs szervek egész sora került a központi szervek hatásköréből a helyi tanácsok közvetlen irányítása alá. Itt például a kulturális célokra előirányzott kiadásaink 51.5 százaléka, az egészségügyi kiadások 62.4 százaléka került a helyi tanácsok feladatköré, be. Kiadásaink fedezetét _ háromnegyedrészben a szocialista akkumulációs források szolgáltatják. Lehetővé teszik ezt a szocialista munkamódszerek. a munkaverseny, a Sztahánov-mozgalom ki- szélesedése. a nagy Szovjetunió mérhetetlenül gazdag tapasztalatainak mész- szemenő felhasználása, ami az önköltségnek tervszerű csökkentését és az akkumuláció uj forrásainak feltárását jelenti. Népgazdaságunk szocialista szektora nemcsak a termelés és forgalom várható emelkedésének, hanem annál nagyobb arányban az anyaggal, munkaerővel való takaró, kosság újabb tartalékainak feltáró, ával biztosítja költség- vetésünk fedezetét. Külön említést érdemel a Békekölcsön befizetésének 1951-re átnyúló 750 millió forintos előirányzata. — Költségvetésünk szocialista jellegéből következik, hogy annak minden tétele dolgozó népünk érdekeit, hazánk szó. cin lista építését, népünk boldog jövőjét szolgálja. y A költségvetés legnagyobb tétele az ötéves terv második évének beruházásaira előirányzott 11.7 milliárd forint. Ennek a hatalmas összegnek csaknem a fele a nehézipar beruházásaira esik, hogy lerakhassuk országunkban a szocialista nagyipar alapjait. Mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámolását, mezőgazdaságaink szocialista szektorának erősítését a földművelési tárca 400 milliós elő- rányzatán kívül csaknem 2 milliárd forint mezőgazdasági beruházás is szolgálja. A kulturális és szociális jellegű beruházások, továbbá város, és k ö zs ég fej 1 észt és, 1 ak ás ép ités re, tehát népünk életszínvonalának közvetlen emelésére szolgáló beruházások mintegy másfél milliárd forintot tesznek ki. Ötéves tervünk második évében egyetlen esztendő alatt jelentősen nagyobb összeget fordítunk beruházásokra, mint hároméves tervünk egésfc időszaka alatt. A költségvetés 67 százaléka népgazdaságunk fejlesztését szolgálja — A tervbemházásokra előirányzott 11.7 milliárd forinton kívül a gazdasági tárcák 7.2 milliárdos előirányzata ugyancsak döntő részben népgazdaságunk anyagi alapjai, nak megerősítését, a termelés emelését, gazdaságunk szocialista szektorának további megszilárdítását szolgálja. A kulturális kiadásoknak a folyó évhez képest mintegy 400 millióval megnővekeclétt előirányzata azt mutatja, hogy ifjúságunk előtt a tanulásnak, művelődésnek minden lehetősége nyitva áll. Kulturális kiadásaink megközelítik a 2 milliárd forintot. — Dolgozó népünk minden rétegét érintik szociális jellegű kiadásaink, amelyek az előzőhöz képest 840 millióval növekedtek. Végül minden bi. zonnyal dolgozó népünk osztatlan tetszését váltja ki, hogy békés építő munkánk, államunk biztonságának megvédése céljából megemeltük a néphadseregünkre és államvédelmi szervezetünkre fordított kiadások előirányzatát is. Annak a kereken 9.5 milliárd forint többletkiadás- nak. amellyel 1951. évi költségvetésünk a folyó évi előirányzatot meghaladja, 67 százaléka esik népgazdaságunk fejlesztését szolgáló kiadásokra. 13 százaléka a szociális és kulturális kiadásokra, 16 szá. zaléka honvédelmünk fejlesztését szolgáló és 4 százaléka az igazgatási jellegű kiadások kereteinek bővítésére. Költségvetésünk a béke védelmét szolgálja — Ugyanakkor az Kgyesült Államok kormánya, miközben egymásután szavazza meg a 10 milliárd dolláros póthiteleket fegyverkezési célokra, 580 millió dohárral csökkentette a költségvetés szociális és kulturális jellegű tételeit. A francia költségvetés 670 milliárd frankkal bővíti a hadikiadásokat, ugyanakkor lefaragja a nem katonai jellegű kiadá sokat. — Milyen merőben más perspektívát tár a mi költségvetésünk dolgozó népünk elé. Á mi költségvetésünkre is áh, amit Molotov elvtárs a Szovjetunió költségvetésére mondott • „költs ég veié síinkben összefutnak a. gazdasági es kulturális építés szálai”. — Munkásosztályunk, dől - gozó parasztságunk, haladó értelmiségünk megfeszített munkájára van szükség, hogy tervünket teljesítsük — inon. dotta Antos István, majd idézte Sztálin elvtárs szavait: „A terv az emberek millióinak eleven és gyakorlati tevékenysége. Tervünk realitása: a dolgozók milliói, akik uj életet alkotnak. Programunk realitása: az eleven emberek, mi mindnyájan, a mi munka akaratunk, készségünk, hogy uj 'iára dolgozzunk, eltökélt só- rJünk, hogy ezt a tervet telje_ sits Uk.” — Kérőm a Tisztelt Országgyűlést. hogy a beterjesztett I fogadja eb — mondotta végül költségvetést általánosságban • Antos István. A Párt az ötéves tervvel uj korszakot nyitott Antos István előadói beszéde után Dobi István, a minisztertanács elnöke benyújtotta a Magyar Népköztársa, ság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot, — Elsőnek Nagy Imre! elvtárs, az MDP nevében szólalt fel a költségvetés vitájában. Hangsúlyozta, hogy mikor a Magyar Dolgozók Pártja az ötéves terv kidolgozásával megvetette alapjait a szocializmus építésének, új korszakot nyitott nemzetünk életében. Teljesítjük a soronlévő nagy nemzeti feladatot, felszámoljuk a kapitalizmust és helyén felépítjük a boldog, szabad* szocialista Magyarországot. (Taps.)- Ez a társadalmi átalakulás nemzeti szempontból jelentőségében messze felülmúl minden megelőző történelmi változást, A szocializmus építése tehát nemcsak a kommunisták ügye, hanem egész dolgozó népünk, valamennyiünk közös ügye, némzeti ügy, —- Az ötéves terv első évének eredményei máris mutatják azokat a változásokat, amelyek népgazdaságunkban a szocializmus fejlődését és annak ütemét szemlélteti. Az 1950. évi beruházások holumen- je 38.3 százalékkal meghaladja az előző évit és az 1950. évi eredeti beruházási terv 30 százalékos túlteljesítését jelenti. Az iparban foglalkoztatott munkások száma egy év alatt csaknem 200 ezerrel emelkedett, komoly fejlődés mutatkozik a munka termelékenységé terén is. 1950 harmadik negyedében a gyáriparban az egy főre eső termelés értéke Í9.4 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző év azonos időszakában. Fontos feladatok várnak a tanácsokra Nagy Imre elvtárs ezután részletesen foglalkozott a szocialista munkaverseny és a Szfabánov-moz. galom fejlődésével és hangsúlyozta, hogy ezek fejlődése milyen hatalmas gazdasági hasznot jelent népgazdaságunk számára. Hangsúlyoz, ta azután, hogy a tanácsokra nagy és fontos feladat hárul az állami szervek végrehajtása, valamint a helyi erőforrások feltárása és kihasználása terén. Beszélt ezután azokról a nagyszabású szerkezeti változásokról amelyek a szocializmus építése során népgazdaságunk terén mennek végbe. Az első ilyen szerkezeti változás az ország iparosodása. Ipa* rosodásunk gyors ütemét mutatja, hogy a a nagyipar a gyáriparral cs az építőiparral együtt 1949- ben a nemzeti jövedelemből 421 százalékig részesedett, ebből 1950-ben a várható eredmények alapján 48.9 százalék, 1951- ben pedig a terv szerint 51.8 százalék lesz a részesedése, amelyen belül 25.4 százalék esik a nehéz* iparra, A népgazdaság szocialista szektorának jelentékeny megerősödését és növekvő súlyát mutatja, hogy a szocialista szektor részaránya a nemzeti jövedelemben az 1949. évi 54.8 százalékról 1950-ben 69.6 százalékra, 1951-ben 74.6 százalékra emelkedik. Nemzeti jövedelmünk az 1950 évi várhafó eredmények és a jövő évi terv szerint az idén 17.9 százalékkal volt nagyobb, mint 1940-ben, jövőre pedig 24.4 százalékkal fogja meghaladni az 1950 évit. Egy év leforgása alatt a bérek és fizetések 17 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor a falu vásárlóereje is többszáz millió forinttal növekedett. Népünk minden áldozatra kész néphadseregünkért Beszélt ezután a jövő évi költségvetés nagyszerű adatairól, majd a legnagyobb beruházásokat ismertette. Részleteiben is foglalkozott a jövő évi költségvetéssel a szocialista iparosítás és mezőgazdaság, a kultúra terén, majd így folytatta: *— Az előttünk fekvő költségvetés arról tanúskodik, hogy kormányzatunk a békeszerződés előírásai és a mi lehetőségeink keretei között messzemenően gondoskodik honvédelmünk megszilárdításáról. Elismeréssel adózunk ezért kormányzatunknak és biztosíthatjuk, hogy dolgozó népünk a további áldozatokra is kész honvédelmének, biztonságának megszilárdítására, fejlesztésére, hogy néphadseregünk szellemében, felkészültségében és felszerelésében, ha szükséges, méltó küzdőtársa lehessen a hazánkat felszabadító dicső Szovjet Hadseregnek. Foglalkozott ezután a marshal- lizált országokkal és elmondotta, hogy Angliában a mait év szeptemberétől ez év októberéig az árak 21 százalékkal emelkedtek. de 1938-hoz viszonyítva az emelkedés már 175 százalék. S2őlt Ausztriáról, ahol a dolgozók széles tömegeinek életszínvonala a hivatalosan megállapított létminimum 50 százaléka alá süllyedt. — így kormányozza Ausztriát a klérus és a szociáldemokrácia, mondjuk a fekete-sárga reakció — mondotta. A két rendszer: a szocializmus és a kapitalizmus^ a tervországok és a marshallizált országok gazdasági helyzetének és eredményeinek mérlege kétségtelenül a szocializmus rendszerének. a Szovjetunió és a népi demokráciák táborának növekvő gazdasági erejét, nagy fellendülését és fölényét mutatja. Beszélt azután a béloaharcról és hangsúlyozta, hogy a béke- világmozgalom világ örléneJmet formáló erő. ainelv térdre íuclja és térdre is fogja kényszeríteni az imperialista támadókat. Népi demokráciánk építése, népgazdaságunk fejlődése, a szocialista épi és során elért eredményeink azt bizonyítják, hogy ió nton járunk. Azon az utón, amelyet Tártunk. Rákosi elviár. sunk jelölt ki számunkra. Meggyőződésem. hogy költségvetésünk ezen az utón hatalmas lé-V
