Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-31 / 303. szám
ugészlávia dolgozó tömegeinek gyarmati kizsákmányolása mii- Tí'-o-baaáa a jugoszláv ■g összes kulcspozícióit az ai és angol monopolisták ke- dt; el, Ezek a ragadozók, ■4kik vonón nyújtogatják kezüket az or-zág természeti kincsei felé, a .kban álló ügynökség, az Jó Tito—Rankovics-klikk se- g.vei irgalmatlanul kizsákmányolják Jugoszlávia dolgozó népét. A belgrádi fasiszta bérencei: imperialista gazdáik parancsára gyar- nia; i rendszert vezettek be és •„ntftm riadnak vissza még emberéletek áldozatul dobásától sem. Brutális terrorf 16 órás munkanap Tihék a maguk meggazdagodására és a Wall Street és City bank- fej' Imei nyereségének növelésére Jds-jtoíjak az utolsó csepp vért is * dolgozó tömegekből. A drákói törvények egész sorát vezették be, amelvek az ipari munkásokat a szó szoros értelmében rabszolgasorsba döntik. A gyárakban és üzemekben, az érc- és szénbányákban, mindenütt, ahol a termelésben száznál több munkás dolgozik, a' Tito-féíe kei as szervezet, az UDB rendőri felügyelőit helyezték el. A fasiszta suhancok adminisztrátori vagy álszakszervezet vezetői szerepet töltenek be és erőszakká’, kényszerítik az ember két. hogy a fizikai végki- merükig dolgozzanak. Korlátlan hatalmat gyakorolnak a termelésben, a legundorítóbb eszközöket veszik igénybe — a csalást. .sarolást, fenyegetést és nyílt erőszakot. Valamennyi ipari vállalatnál rendszerint 12—14, sőt lő órát tesz ki a munkanap. Ugyanakkor a 8 órán vagyis a normális munkanapon túl végzett munkát nem fizetik meg, ezt beutalják az úgynevezett állami „önkéntes alapba1'. A túlórák jelentik egyebek-mellett azt .? „tiszta nyereséget'*, azt a pót- éríéktőbbletet, amelyet a fasiszta kizsákmányolok egyre növekvő mércékben sajtolnak ki a jugoszláv műn .. sokból a külföldi monopolisták profitja és saját jövedelmeik gyarapítása érdekében, A dolog odáig fajult, hogy sok vállalatnál, különösen az érc- és szénbányászatban az mohereket teljesen megfosztják a pihenéstől, ingyen dolgoztatják őket még vasárnaponként js. az „önkéntes alap“ javára. Katasztrófák napirenden A fasiszta kényuvak a jugoszláv ipari műnkásoka-t fegyenctelepi fel. tételek közt dolgoztatják. A termelésben senki sem törődik a munkavédelemmel, a biztonsági technikával, a legnehezebb munkafolyamatok gépesítésével. Az ércbányákban - hol színes fémeket termelnek a háborús gyújtóiatoknak, mindent kézzé! végeznek. A munkásokat megír rgezá a bányágáz, mivel a szénb nyákban a szellőztetéshez -züknégés fémcsövek helyett hevenyéi tt lyukas facsöveket állítottál Le. Balesetek és szerencsétten- gr - tömegesen fordulnak elő a bányászatban. Ez cv elején például Pedkbín ércbányában (Isztria) gázrobbanás következtében 84 bányász pusztult el. Jellemző, hogy a munkások többször figyelmeztették ennek a bányának az igazgatóságát * fenyegető veszélyre. De amikor , szerencsétlenség megtörténte után követelték a bűnösök megbüntetését, „szabotálóknak” minő- sítették é.s a tetejében még meg is bíi'••.tették őket- A ..Vesztnik’1 zág- i á 1 •: újság kifecsegte, Hogy Horvátország iparában balesetek miatt caponkcut 2500 re ankás nem jelenik meg a munkahelyen, A ir>ari megbetegedések, atnelv ’ '•( számos iparágban fáz érc- I érní''ii,vis'r’ (han. a ve^vinar- fémfeldo' ózó i-mrbnn stb) r-ilő munk: fe!tét<z?ek Idéznek :iLr-jodoei: s írrocJkísofc 40: m’ •• • A megbetegedett. elerőtlénedeti és munkaképtelenné vált munkásokat elbocsátják, mivel pedig szolgálati idejük nem nagy, megfosztják őket attól a joguktól, hogy rokkantsági segélyt kapjanak. Ugyanakkor a munkások sovány munkabéréből úgynevezett szociális intézkedésekre leszakított hatalmas összegeket (havonként 12 százalékot), egvre nagyobb mértékben sajátítja ki az uralkodó klikk. Titoék a munkások elemi jogainak durva eltiprásával a társadalmi biztosi'á- son 1949-ben két milliárd dinárt „takarítottak meg“. A fasiszta klikk az idén még erősebben szorongatja a jugoszláv proletáriátust és olyan „törvényt" hozott, amely a társadalmai biztosítás szükségleteire szolgáló költségek további károm milliárd dinárral való csökkentését irányozza elő (1949 évhez képest). Titoék azzal, hogy az iparban kényszermunkát vezettek be, kíméletlenül kizsákmányolják még a 12-ík életévüket alig betöltött serdülő ifjakat is. Roppant keveset fizetnek nekik, de ugyanúgy dolgoztatják, mint a felnőtteket. Lehet-e ezután csodálkozni azon, hogy az ifjúmunkásoknak több mint 60 százaléka tüdőbeteg. 70 százalékuk pedig még a nagykorúság elérése .előtt megrokkan. Titoék semmire sem becsülik a munkásnőket. A nők a termelésben még rosszabb viszonyok közt élnek, mint a királyság idején. Különös kíméletlenséggel bánnak el az iparban a terhes munkásnőkkel, így a „Koruska“ textilgyárban az összes terhes nőket mint egy büntetésképpen a melléküzemekbe helyezik ái és súlyos terheket vitetnek velük. A pénzverdében Milena Sztojano- vics munkásnőt egy hónappal a szülés előjt olyan műhelybe tették, ahol leggyakrabban fordulnak elő mérgezések. A belgrádi textilgyárban Jelena Sztefanovics szövőnőt terhességének nyolcadik hónapjában éjszakai műszakra osztották be és tűlóráztatták. De a terhes nőket legtöbbször kiteszik a termelésből, megfosztják őket ellátmányuktól és lakásuktól. Harc a betevő falatért A garázda fasiszták vészeit bandája Jugoszlávia egész dolgozó népét az amerikai-angol imperialisták engedelmes rabszolgájává akar. ja tenni. Az országban egyre nagyobb arányban alkalmazott ingyenes kényszermunka, a jugoszláv nép gyarmati kizsákmányolásának egyik legkegyetlenebb formája, A falvak és városok ércbányákba, er- dökítermelésre, katonai építkezésekre fegyverrel kihajtott lakosainak ezreit fegyenctelepi viszonyok közé kényszerítik. A fasiszta kormánykörök az önkény és erőszak álcázására propagandájukban úgy reklámozzák a kényszermunkát, mint a lakosság „önkéntes'* részvé. telét a2 ingyenes munkákban. Jugoszlávia dolgozó tömegeinek egyre fokozódó kizsákmányolásához életszínvonaluk szüntelen rontását is hozzá kell számítani. A dolgozó nép nyomorbasüly- lyedése katasztrofális jelleget öntött. A munkások és tisztviselők tényleges fizetése minden jelentőségét elvesztette az élelmiszerek és elsőrendű szükségleti cikkek hihetetlenül magas árai következtében- A reakciós kapitalista sajtó tudvalevőleg magasztalja a Tito—Ranko- vics fasiszta rendszert, de még ők sem titkolhatják el a sötét jugoszláv valóságot A „Tablet" angol katolikus hetilap az idén augusztusban közölt egy cikkét, amelynek szerzője a múlt nyáron meglátogat, ta Jugoszláviát. „Jugoszláviában az egyszerű emberek minden gondolatát csak egy kérdés foglalkoztatja — mondja a cikk — hogyan élhesek meg egyik napról a másikra.“ A cikk szérzöje Jugoszláviában találkozott egy régi ismerősével, egy középiskolai igazgatóval, , akinek szép fizetése van, ötezer dinárt kap havonként. Családja mégis éhezik. Már két éve nem látott húst és fehér kenyeret nem evett egy darabkát sem. Nem nehéz tehát megérteni, hogyan élnek Jugoszláviában a munkások és tisztviselők, akiknek átlagfizetése nem haladja meg a 2500 —3500 dinárt havonta, A mai fantasztikus árak mellett ilyen fizetésből egy három-négytagú család leg. feljebb ha egy hétig, úgy-ahogy eltengődik. Titoék az életszínvonal állandó rosszabbodása ellenére a munkások é* tisztviselők amúgy’ is nyomorúságos bérét leszállítják. Az idén az ipari munkások béralapját az 1949 évhez képést 9 milliárd dinárral csökkentették, aminek következtében a névleges munkabér 39—36 százalékkal esett vissza. Jugoszlávia dolgozó tömegei tisztában vannak azzal, hogy a bérenc fasiszta Tito—Rankovics-klikk rabszolgaságba és gyarmati elnyomásba taszította őket. Jugoszlávia népe nem akar belenyugodni az önkénybe’ és erőszakba, nem óhajt megalázkodni és térdet hajtani a fasiszta kényurak és az idegen rab- szolgatartók előtt. Egyre határozottabban sorakozik fel a harcra. Titoéknak ma már a rendőrség segítségével sem mindig sikerül kényszermunkára terelni a falusi és városi lakosságot. A mindennapos harcban erősödik a munkásosztály és a dolgozó parasztság egysége, s növekszenek a hazafiak erői. Mindez biztos záloga annak, hogv Jugoszlávia dolgozó népe megtalálja a helyes utat a fasiszta kényurak és imperialista lakájok elsöprésére. S.500.000 f számlál Kína milíciája A legutóbbi pekingi nemzeti katonai káderértekezlet terved fogadott cl hogy a több mint 5,500.000 embert számláló mi- licia-egységeket harci és politikai színvonaluk emelésével még harcosabb erőkké forrassza össze- A japáhellenes rADLÓTECHMK USOK, tapasztalt rádióamatőrök és minőségi rádiószer el ők. szer kész tők, műszaki és síkóílír raizojók, jelentkezzenek felvételre rész’etes mű zak; éle*r ’jzzal az EM3 személy zen osztályánál. I3p IV. (Újpest) F ',«sébet.-v, 2—4, iráT h *vn vág ífzcm élyesej i háború alatt a milícia teljes egészében gerilla-háborút viselt az Északkelet-Kínától a Hainau szigetig terjedő területen. Ez a milicia mindig szoros kapcsolatban harcolt a félsz ab aditó néphadsereggé 1 és jelentősége a Koumintang elleni háborúban igen megnőtt. A milicia óriási mennyiségű amerikai fegyvert és más hadieszközt zsákmányolt a. Koumintang-hadseregtől, ezzel felfegyverkezve nyilvánítja ki elhatározását hogv rrtc-’vM: házáiá«- az sniorik-.T agresszorok ellen. Dimitrov^rád i!juuiuisk᧠építői üdvözlik a Dunai Vasmüvet épito magyar ifjakat uimitrovgrad iijuniunkás építői üdvözölték a dunai Vasművet építő magyar ifjakat. „Az 1951 észtén, dő alkalmából mi, a Dimitrov elvtársról elnevezett új szocialista város ifjú építői, forró ifjúi üdvözlő_ tünket küldjük nektek Dunapenfelc fiatal építői mondja többek között az üdvözlet — Mi az új évet munkahelyeinken új termelési győzelmekkel köszöntjük. A nagy nehézségek ellenére éjjel-nappal, hóban, esőben dolgozva, a dicső lej nini-sztalim Komszomol tapasztó-, látóitól lelkesítve, hősi Komrnanis„ ta Pártunknak és főtitkárának, Cservenkov Vlko elvtársnak vezetése alatt a 114 objektumot határidő clötf, 1951 április 15-e helyett ez év december 29-én fejeztük be. Boldog újévet dunapentelei eív- társak! Nektek, a Dunai Vasmű építőinek, hazátok gazdasági erejének megerősítéséért folytatott inon« kálókban további sikereket kívá- nunk‘‘ Johannes Dieckmann, a Nemei Demokraükos Köztársaság Nem Kami raja enokénez átirata ör. thlershez, a Nemei Szdve'ságl Köztársaság nemzetgyűlési tinikhez Johannes Dieckmann, a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának elnöke december 30 át) átiratot intézett dr. Fhlershez, a Német Szövetségi Köztársaság nemzetgyűlési elnökéhez, amelyben többek között a következőket Írja: „Ránk, mint népképviseleteink elnökeire felelősség hárul, hogy népünk a jövőben végre biztos békében és minden néppel barátságban élhessen. A mai napon múlt egy hónapja, hogy a Nőmet Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke javaslatot tett, hogy a két német köztársaság képviselői jöjjenek össze közös megbeszélésekre. Népünk nagy többsége azonnali beleegyező választ várt erre a javaslatra, a válasz azonban mindezideig nem érkezett meg. Természetes egységet alkotó összetartozó népünk áldatlan szétszaggatotfsága a népünk éle tét fenyegető mélységes elidegenítés veszedelmébe sodort ben- nünkeí. Egyetlen német politikus sem hunyhat szemet a veszedelem nagysága előtt. Ezért túl a mesterséges korlátokon, amelyeket az elmúlt évek teremtetitek meg, újból mint német embereknek keli találkóznunk. Eb ben a döntő fontosságú német kérdésben — minden pártpolitikai véleménykülönbség ellenére —■ a szocialisták, liberálisok, ke- reBrtény és nemzeti demokraták egy véleményen vannak a Német Demokratikus Köztársaságban. Nem akarom elhinni, hogy ez a 9 Szövetségi Köztársaságban máskép lehat. Tudom, hogy közös hazánk népe nyugaton sem akarja a né met ség s'zéttagolását, a háborúi és a felfegyverzést, hanem min; mi, Németország egységét és bé kéjét akarja. Ezért műn szabad, hogy az a felhívás, amelyet Gro. tewohl miniszterelnök, minden aggályoskodó,! félretéve ném~- hazánk nyuga részéhez intézeti, továbbra is határozott válasz nélkül maradjon. „Kérem ön': — írja befejezésül Dieckmann —, hogy amint én azt teszem, tegyen meg hatáskörében mindent, hogy az nj esztendő mint a békére és egységre irányuló német akarat győzd, mének hive vonuljon be a történelembe. Mint népünk legfelső képviseletének szóvivői, jóakarat, tál lényegesen hozzájárulhatunk e magas célokhoz vezető ut nehéz ségeinek leküzdéséhez." FAGY Várható időjárást Változó, de erősen felhős idő. többféle reggeli köd. elszórtan havazás. Mérsékelt szék A hőmérséklet lassan tovább süly- lyed. Várható hőmérsékleti értékek vasárnapra: reggel délpn mínusz 1 — mínusz 3, másutt mínusz 3 — mínusz 10, délben 0 — mínusz 6 fok között. Uj tartalomnul, oj formában jeleníti meg január ele,én a Népnevelő A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Ágit. Prop. Osztálya kiadásában 1951. január 1 tő] uj alakban, népnevelők és pártbizalmiak munkájához nagyobb segítséget nyújtó tartalommal jelenik meg a .Népnevelők Az eddig megjelent .Népnevelő“ füzet nem adott népnevelőink, nek elég segítséget, jól kidolgo zott érveket munkájukhoz. Nem ismertette meg az egyes jól dől gozó népnevelők módszereit, tapasztalatait. Ezért vált szükségessé, hogy a népnevelők olyan .Népnevelő8-füzetet kapjiapak kezükbe. ami ' munkájukhoz nagyobb segítséget ad. Az uj .Népneveiő‘füze fc részletesen foglalkozik a legjobb népnevelők tapasztalatainak közreadásával, konkrét érveket ad egyes kérdésekben a népnevelőknek. Megmutatja, milyen forrásmunkák. bross uráli, könyvek alapján készüljenek fel az agitá- cióra. A jövőben nem jelenik meg külön városi, üzemi és falusi .Nép nevelő*. Az eddigi külön kiadás azzal járt. hogy a falusi népneve iők nem ismerhették meg a jól dolgozó üzemi népnevelők tapasztalatait, nem ismerték meg a városi problémákat, a városban folyó munkát, ugyanakkor a városi népnevelők nem ismerhették meg a falusi munkát. Ennek a hiányát '■"’■cm sok nén” evélő érezte és fe> *■<■ ve-erie több aikaíómmal. A ■yvTA-n*“' ’p vfllfV horrv íaluc* épnove’ő’nk egymás munkáját nnaszmHtnit megű merjék. Az ni -Népneve>ő*-füzet » régi na! kisebb ’esz, anl lehetővé teszi, hogy népnevelőink állandóan magukkal hordhassák, igy min: denkor kéznél van és népnevelő munkájuk közben, is bármikor beletekinthetnek, hogy a felmerülő kérdésekben mindenkor konkrét támogatást nyerjenek belőle. Az uj formában és tartalommal megjelenő .Népnevelő*-füzet nagyban elősegitj a népnevelők műn káját, de szükséges, hogy rendszeresen tanulmányozzák, felhasználják mimikájukban. A „NÉPNEVELŐ“ 1931. jannar (ój kezdődően 48—64 oldal terjedelemben kartoníedéílel havon'a kétszer jelenik meg. — Az c$r ez szám ára: S0 fillér, előfizetési tik, havonta: 50 fillér, negyedévre: 1.50 forint. — Egryéni fe csoporjcs előfizetés a~ alapszervezet nép neve!őfe]e C.Ó néJ. vagy a Szikra Könyv- és Propaganda anyag Tér jcsztönéi. (Budapest, v, ?>eák Ferenc nk a 153
