Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-30 / 302. szám

„Az V. Pártkongresszus az egész dolgozó nép ügye" Taggyűlés Tótszentmártonban 261.884 forint ériéi oysrspazoünt termelt terven felül a bázakeretíyei gazoliníelep december 21-;g A téli este sötétje már ráborult ezen a napon Tótszentmártonra. A községben csend és nyugalom ho­nol, csak a kis házak párás abla­kain kiszűrődő gyenge fény világít, ja meg az utcát. Úgy tetszik, mint­ha megállt volna az idő, annyira élettelenné vált az egész község egyszerre. Legalább is az idegen­nek így tűnik. Pedig nem így van. A községben igenis jelentős esemény van készülőben, csak éppen keve­sen tudnak róla. A tótszentmártoni pártszervezet most tartja az utóbbi hónapok leg­jelentősebb taggyűlését, amely már Sz V. Pártkongresszus előkészítésé, nek jegyében zajlik le, Ez a taggyűlés nemcsak a párt- szervezet életében bír nagy fon- íossággal. Nem kevésbbé fontos a község valamennyi dolgozójának éleiében is. Éppen ezért feltűnő, hogy a taggyűlés előkészítése nem tükrözte vissza megfelelően a je­lentőségét. Erre mindennél jobban jellemző, hogy ezen a küldöttvá­lasztó taggyűlésen a párttagság­nak alig háromnegyed része jelent meg. A hiányzók legtöbbjéről tud­ják is,' mi a távollétük oka. Disznó, olés és, más hasonló, a közösség szempontjából alig — vagy egyál­talán nem — fontos esemény gá­tolta még a hiányzókat abban, hogy eleget tegyenek annak a kötelezett­ségüknek, amit akkor vállaltak, amikor az élcsapat tagjai lettek. Ha a bizalmiak jobb munkát vé­geztek volna és meggyőzték volna valamennyi párttagot arról, hogy ez a taggyűlés — és általában min­den párt-taggyűlés — fontosabb minden házköriíli élfoglaltságnál, akkor teljes számban meg is je­lent volna a taggyűlésen a tótszent­mártoni pártszervezet tagsága. A megjelent elvtársak nagy fi­gyelemmel hallgatták Gyuriez György elvtárs, párttitkár évvégi beszámolóját, amelyben vázolta azokat az eredményeket, amelyekét a község ebben az évben elért és amelyeknek elérésében döntő része volt a pártszervezetnek. Beszélt a község kultúrotthonáról, a begyűj­tésről, beszélt a Tito-banda elleni harcról, ami egyre élesedik Tót- szen'mártonban is, hiszen a község dolgozói egyre jobban megértik: Tito, aki eladta népét, most az im­perialisták csatlósaként új, véres háborút készít elő. Nekünk, a Párt tagjainak kü­lönösen éberen kell figyelnünk itt a határszélen — hangoztatta Gyuriez elvtárs —. Nem szabad elfelejtenünk, hogy községünkben még ma is vannak olyanok, akik a Tito-bandíták. és imperialista meg. bízóik szekerét tolják, vagy leg­alább is tolnák. Ezek az egész dol­gozó nép ellenségei és ezeket le kell lepleznünk. A íaggyűlés érdeklődése csak fokozódott, amikor Gyuriez elvtárs az V. Pártkongresszus jelentőségé­ről kezdett beszélni és hangsúlyoz­ta, hogy a kongresszus nemcsak a Párt, hanem az egész magyar dol­gozó nép ügye. Felhívta a figyel­met arra, hogy a községi pártszer. vezet kongresszusi küldötteivé azo­kat válasszák meg, akik eddigi munkájukkal bizonyították be a Párthoz, hazájukhoz és népükhöz való hűségüket. Többen felszólaltak a taggyűlé­sen résztvevő elvtársak közül, akik méltatták a Pártkongresszus jelen­tőségét különösen kiemelve azt, hogy ez a kongresszus utat fog mutatni további munkánkban. „Ez­ért a legméltóbbakat küldjük a Pártkongresszusra" — mondta az egész tagság nevében Kőfalvi György elvtárs. A taggyűlés valóban a legérdemesebbeket választotta meg arra, hogy a já­rási Pártkonferencián képviselje a tagságot; azokat, akik közül majd a kongresszusi küldöttek is kiké- rülnek. Megválasztották Gyuriez György elvtársat, a községi párt­titkárt és Kovács József elvtársat, a termelőcsoport frissen alakult pártszervezetének titkárát. Megvá­lasztották Tkálecz Márton elvtár­sat és Novák István elvtársat, a termélőcsoport újonnan megválasz­tott elnökét. Novák elvtárs méltó erre a megbízatásra, hiszen még mint egyénileg dolgozó középpa­raszt is példamutatóan végez'e népnevelő munkáját. Amióta pedig belépett a termelöcsoporlba, min­den igyekezetével a közösség érdé. két szolgálta. Mikor elnökké vá­lasztották, akkor is ígéretet tett arra, hogy még kiartóbban munkál­kodik a dolgozók érdekeiért. Meg­választották aztán Teperics István elvtársat is, aki földmunkás és egy. ben a községbeli DISz-szervezet lelkes tagja. Mikor az ő neve’ szó- bakerült, többen is elmondták, hogy munkájával példát mutat a község valamennyi fiataljának. Nincs olyan párimegbizatás, ami­nek örömmel és lelkiismeretesen ne tenne elegét. A küldöttválasztó taggyűlés le­zajlott és a tagság feladata most az, hogy a község pártonkívüli dol­gozói között is tudatosítsa, mit je­lent az ő életükben is a Párt V. Kongresszusa. Lelkes hangulatú küldöttválasstó taggyűlés a zalalötői állami gazdaságban Pattogó ritmusú induló hangjai szűrödnek ki a zalalövői állami gazdaság üzemi pártszervezetének ablakain. Még 6 óra sincs, de a tagság több, mint fele már együtt van. Benkő János és Kiss Ferenc elv­társak vezetésével az apáti üzem­egységből is ebben a percben ér­keztek meg az elvtársak, — 14 kilométert gyalogoltunk, de kongresszusi küldöttválasztó taggyűlésről nem maradhatunk le. Érezzük, akik ebben a párthelyi- eégben vagyunk, hogy nemcsak külsőségekben, hanem belső tartal­mában is visszatükrözi majd ez a taggyűlés, milyen hatalmas jelentő­séggel bír a Pártkongresszus a tag­ság életében. Kemény helytállást a békeharcban Pontosan 7 óra. A pártiskolán lévő titkár helyett Vojtovicz Lajos elv;árs. a gazdaság vezetője tartja meg a titkári beszámolót. Nagy fi­gyelemmel hallgatják, amikor arról beszél, hogy az egyre feszültebbé váló nemzetközi helyzet, a fokozó­dó osztályharc, a Párt tagjaitól na­gyobb helytállást, nagyobb áldó. zatkészséget követel. Nekünk is az a feladatunk, hogy még odaadób- ban küzdjünk országunk, népünk ügyéért, még hajlíthatatlanabbak legyünk az ellenséggel szemben. Nem tűrhetjük sorainkban a meg­alkuvást, az ingadozást. Olyan acélos, fegyelmezett kommunisták­ra van szükség, mint például Mi- szori Károly elvtárs, vagy Csonka László elvtárs. Ok megfogadták Pártunk útmutatásait, élen jártak a munkában, így sikerült elérnünk, hogy gazdaságunk az évi tejtermési előirányzatot december 21 helyett már 5-én teljesítette és december 21-re 2.600 liter tejjel adtunk töb­bet a dolgozó nép államának. A keménfai üzemegységünknél Csonka László tagjelöl; elvtársunk állan­dóan 400—500 százalékot teljesített gyümölcsfaültetésben. — Brigádja többízben nyerte már el az állami gazdaságok között folyó munka ver­seny során a legjobb brigád címet. Méltó előkészület Elmondta Vojtovicz elvtárs, hogy az üzem termelési tervét minden eddig végzett munka figyelembevé­telével 176 százalékban teljesítette, így első helyen áll a megye állami gazdaságai közö ti munkaverseny­ben. A munka jó megszervezését, az újítási mozgalmat, a munka­módszerátadást is felkarolta, irá­nyította az üzemi pár szervezet. — 24 párttagunk között csupán egy nő van. Ezen úgy akarunk vál­toztatni, hogy már a mai taggyű­lésen a demokrácia megerősítése érdekében, legjobb munkát végző dolgozó parasztasszonyokat, lányo­kat javasoljuk a tagjelöbek sorába. Az a célunk, hogy a szocializmus ügvéhez tántoríthatatlónul hűséges, a Szovjetúniót mélységesen szerelő párttagokat neveljünk ki, hogy méltó módon készüljünk fel az Or­szágos Kongresszusra a napi mun­kánk még jobb teljesítésével. Vállaljuk a kongresszus tiszteletére A tiJkári beszámolóhoz Kemény János elvtárs szólt először hozzá: — Én is figyelemmel kísérem az egyre élesedő nemzetközi helyzetet. Munkámat eddig is becsület el vé­geztem el, de az amerikai háborús agresszoroknak. az aljas Tito-ban- dának azzal válaszolok: brigádom­mal együtt vállaljuk, hogy a kon­gresszus tiszteletére első negyedévi munkát érvünkét , április 1 helyett március elsejére elvégezzük. — Ferine József elvtárs, aki a borsó aratásnál a tolókasza alkalmazásá­val .170 százalékos eredményt ért el, vállalta, hogy a kongresszusig még egy újítást ad be. Irsán feb­ruár 24-ig két békegyűlést tartanak, ahol ismerte'ik a Békévilágkon- gresszus határozatait. Egymásután emelkednek szólásra az elvtársak. Peföházi Gábor arról beszélt, hogy a Párt erősítése egvel jelent a béketábor erősítésével. Ez­ért nein fordulhat elő olyan eset, mint például Vörös Sarolta tagfel­vételi kérelme, amely az irodai asztalfiókban feküdt hónapokig elintézetlenül! A pártépítésre na­gyobb gondot fordítsunk. Legjobbjainkat küldjük Amikor a járási pártkonferencia küldötteinek megválasztására ke­rült a sor, egyszerre emelkedtek fel az elvtársak: Kemény Jánost küldjük! Csonka Lászlót választ­juk! Harcos, a munkában példamu­tató elvtársak. Ott a helyük a legjobbak között. Javasoljuk mi pedig Miszori Károly elvtársat! A sztálini munkafelaiánlását 270 szá­zalékban teljesítene. Az apátiak javaslatát egyhangú­lag fogadta el a taggyűlés. — Erősí énünk kell Pártunkat, kapcsolatunkat a tömegekkel, olyan formában is — mondotta Vojtovicz elvtárs —, hogy a mezőgazdasági munkában élenjáró, a béke harcos megvédésében példamutató eredmé­nyeket elért pártonkívüli dolgo­zóink legjobbjait felvegyük a Párt­ba. Hertelendi Irén, a női munkacsa­pat vezetője kér most szót Elmondja élettörténetét és azt hogy miért is szere'ne tagja lenni a Pártnak. Ez lenne élete legboldo­gabb ünnepe. A legnagyobb megtiszteltetés — Közöttünk a helye' — mondja Csonka László és Décs Antal elv- társ is, A népnevelő munkából de­rekasan kivetne a részét és a női brigád, amelyiket Hertelendi Irén vezetett. 150 százalék fölött ielie- sítette mindig a normát. Baksa Ro­zália tagjelölt felvételénél is ha­sonló volt a vélemény. Mindkettő­jüket a mai naptól úgy szólítják már. a • gazdaságban: Elvtársnő! A lelkeshangulatú küldöttválasz- tó taggyűlésen végül határozatokat hoztak a munkafegyelem további megszilárdí ásáról, azután arról, hogy a Párt és a tömegek közötti kapcsolatot az eddiginél eleveneb­bé teszik, az agitációs munkát megjavítják. Abbau a uiu n ka v er sen y be n, ami a bázakerettyei olajmező- küu Sztálin elvtárs születés­napjának tiszteletére kibonta­kozott. ismét hatalmas győzel­met aratott a béke a háború erői felett. Az üzemek dolgo­zói a béke legelső harcosának köszöntésére 297.872 forint ér­teim felajánlást tettek, s vállalásukat túlszárnyalva 337.966 forint értékű ter­meléstöbblettel erősítet­ték népi demokráciánkat. Ezzel újabb csapást mértek a Mura túlsó partjáról leselkedő Tito-banditák arcára. Ebből a termeléstöbbletből legfőképen a gazplintelep dol­gozói vették ki részüket. Nyersgazolintermelési tervü­ket december 11-én, befejez­ték, s ekkor elhatározták, hogy a Sztálin elvtárs születésnap­jáig hátralévő napokban 227.S87 forint értékű nyers ga­zolint termelnek terven felül. Ezt a felajánlásukat túlteljesí­tették és 261.884 forint értékű nyersgazolin kihozatalával erősítették népgazdaságun­kat. Kiemelkedő eredményük nem kis mértékben tulajdo­nítható annak, hogy ebben az üzemben folyik az összes ke rettyei üzemrészek között a legszervezettebb, legsikeresebb munkamódszerátadás. A 15 legjobb munkás, élen Kőhalmi András motorszerelő, Knaro- vics József villanyszerelő és Kiss István csőszerelő 49 dol­gozót tanít a jobb munkamód­szerekre. fejleszti szakmai tu­dásukat. A gépműhelyben a takaré­kosság, a hulládé,kany ág fel­használás terén érték el a leg­jobb eredményeket a dolgozók. Klein István például pcska anyagból 5000 forint értékű hasznos munkadarabot készített. Belina István selejt- anyagból tolózárakat állított elő, amelyek értéke 2222 forint. Illés József 5639. Berták Sán­dor 2220, Molnár Béla 1518 forint értéket hozott ki .jó munkával az értéktelennek látszó hulladékanyagokból. A gépműhely legnagyobb ér­tékű felajánlását Szász Ferenc elvtárs élmunkás ifi motor­szerelőbrigádja tette. 43.680 forint megpakari- tást jelentett a vállalat­nak az, hogy elhatározták: egy nagy vontató egysét!- az üzemek szűk kereszt- metszete - teljes generál- javítását december 21-ig befejezik. Felajánlásukat további 2000 forinttal toldották meg azzal, hogy a vállalt idő előtt egy nappal elkészítették a vonta­tó egységet és átadták a fú­rási üzemnek. A szállítás dolgozóira ha­talmas feladatot rótt az évvé­gi csúcsforgalom, annak a többtermelésnek elősegítése, amit a fúrási és termelési dolgozók vállaltak. Az ő teljesítményüket nem normában értékelték ki. ha- uem maguk a dolgozók állapí­tották meg, ki végezte a leg­jobb, legielkiismeretesobb, ál­dozatkészebb munkát. A dol­gozók egyöntetűen Borsos Géza tehergépkocsi vezetőt je­lölték meg legjobb munkás­ként. Sztálin elvtárs születésnap­jának tiszteletére vett nagy lendületet az a kísérlet is, amit az üzem laboratóriumá­ban Göncz László laboráns folytat a kenőolajok optikai vizsgálatával. Ez a kísérlet igen komoly jelentőségű a ke­nőolajok minőségének további megjavításában. Evvégi leftározást tartanak a löidmiivesszcvetKezeteK Szeptember közepem uicgje- szerte leltározási munkái végez­tek a Zala megyei íöldmiivexszö- velkezetek. A népi ellenőrzés ki­szélesítését célozza a tegnap megindult évvégi leltározás is. Az ütemterv szerint december 31-ig végzik el ezt a feladatukat a megye földmüvesszövetkezelei. MSzT tionyresszusl beszámolók Nagykőn^ m Az MSzT kongresszus nagy- kanizsai .küldöttei a jövő hét folyamán számolnak be utjuk- ról. a kongresszusról. A terv szerint egy összevont taggyű­lés keretében Nagykanizsán Papszt László, az MSzT nagy- kanizsai szervezetének titkára, Kiskanizsán Szabó Katalin, a Vörös Csillag termelőszövet­kezet fiatal tagja tart, beszá­molót arról a kongresszusról, amely ismét a magyar nép harcos kiállása volt a béke mellett, az imperialisták ellen és elmélyítette a szovjet és magyar nép közötti megbont­hatatlan barátságot és szere- tetet­Kik a megyei küldöttek a SzövOSz Országos Konferenciájára A Szövetkezetek Országos Szövetségének Zala megyei választmányi ülésén megvá­lasztották azokat a küldötte­ket, akk a megye földműves­szövetkezeti tagságát az Or­szágos Konferencián képvise­lik. A választás arra a H dol­gozóra esett, akik a szövetke­zeti munkában eddig is az élen jártak. Ezek között van Benkő István elvtárs, a SzövOSz megyei titkára is, aki eddig is számos esetben tanujelét adta kitartó, lelkiis­meretes munkájának, itt talál­juk Horváth Józsefet Nagy­kanizsáról Horváth Imrét Kisszentgrótról, Kiss Béla ügyvezetőt Rácsáról, Tóth Ká­rolyt Rédicsről, Szekszárdi Istvánnét Lentiből, Tímár Miklósnét Letenyéről, Széké rés Imrét Pakodról. Tubolv Józsefet Zalaszentlászlóról. Bicsák Lajost Zalaháshágy/V és Baráth Zoltánt Zalaszent- balázsról. — Értesítés! Érlesitem az érde­kelteket, hogy a városi tisztié: vosi hivatal Nagykanizsa Sugár­u. 18. szám alatti régi helyiségé­ből Ady Endre-u. 1. szám alatti városi tanácsház I. emelet 6. s.?. költözött. Nagykanizsa. Város; Ta­nács. Szombat, 1950. dec. 3«.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom