Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-29 / 301. szám

5. A Gidroprejektet meg­bízni a kutatásokkal és a ter­vezésekkel, a Volgodonsztrojt Pedig a földek öntözését és vízellátását szolgáló Doni Fő­csatorna és minden eloszfó- esaíorna építésével, , valamint gátakkal és a víztárolót szabályozó berendezésekkel együtt. 6. A Szovjetunió niezőgaz- daspgügyi mimpstériumáü & gyapofefcermelcsi minisztériumát ég a szovhozügyi minisztériu­mát megbízni a tervezés elő­készítésével. valamint öntöző, vízellátó hálózat és az azon szükséges hidrotechnikai be­rendezések építésével. Javasolni a Szovjetunió erdőügyi minisztériumának, a mezőgazdasági minisztériumá­nak és a szovhozügyi minisz­tériumának. hogy az öntöző és a vízellátó hálózat építésé­vel egyidejűleg mezővédő er- dősitéseket végezzen. A tudomány a nép szolgálatában Igazán jól csak közös erővel lehet dolgozni. Nyikoláj Rosz- ezijszkij, a moszkvai „Ka!ibrM-gyár Sztálin-dijas sztahanovista mes­tere és G. Osznasz, a gyár Sziálin-dijas főtechnológusa (jobbról) megvitatják az uj gyártmányokkal kapcsolatos feladatokat. A fizikai és műszaki dolgozók közös munkával harcolnak' az ■ö-cves tery. haíárMöelőiti teljesiíékéérf A magnítogorszki ckobö i füvekben Nikoláj Szelivaittov muckásujitó rendszeresen megbeszéli rtöbiémáit B. • Vahtyinov kohómérnökkel. ”, >. A Szovjet i id Jot a« a tudon^py valóban A Ucp szoigálatában áll és a tudósok mnnkáiktel ‘«UfSßSittlc a komncumijsiuus építkezései nek nagy munkáját. Képüpküc: topografusok méréseket végez nek » fcahovkaj vizierőmű építkezésének színhelyén. Kettőzzük meg eeőfeszitésessíket a békéért vívott harcban! A Pravda vezéreikké&ől A Pravda december 27-i szá­mának vezércikke többek kö­zött a következőket irja: A múlt fél1 évszázadnak nagy világtörténelmi jelentőségű eseménye az Októberi Szocia­lista Forradalom, amely a vi­lágon először teremtette meg- a munkások és parasztok szo­cialista államát. Óriási törté­nelmi jelentősége van a nagy kínai nép győzelmének és a népi demokratikus rendszer megalakulásának egész sor közép- és délkeleteurópai or­szágban. Az elmúlt évtizedekben a történelem során első ízben alakult meg a Béke Ki veinek szervezett frontja.. A béke egységfrontjának megalakulása a jelenkor történelmének egyik leg­nagyobb eseménye. A né­pek most már azt az utat is látják, amely a béke megőrzéséhez és megszi­lárdításához vezet. _ Az ^ egyszerű emberek mil­liói állnak őrt a békén — mondja Sztálin elvtárs. — A világ népei nem akarják a h á b o r u n y o m o rns ág a in ak meg i smétlődé.sét. Sz ívesen harcolunk a béke és biztonság m e gsz i 1 ár cl,i tás á ér t. mond j á k az'egyszerit emberek,- milliói. Ezt szerőléltctőeii mutatta meg az atomfegyver eltiltá­sát követelő stockholmi felhí­vásra történt aláírás. A béketábor erejét és szer­vezettségét különösén világo­san mutatta meg .a Béke Hí­vei II. Világkongresszusa. A Béke Hivei IX Világkongresz- szusáuak határozatai meg- 1 mutatták a népeknek, hogy a mai bonyolult nemzetközi helyzetben hogyan kell meg­védelmezni a béke ügyét. A békét nem elég kívánni, a békét ki kell harcolni. jelenteibe, ki a kongresszus ki­áltványa. A történelmi határozatok végrehajtásáért harcra kell serkenteni az összes országok sokszázmillió lakosát. A ^széles néptömegeket még elszantub- ban harcra kell mozgósítani az imperialista háborús gyújto­gatok aknamunkája ellen. Az ehnult hetek eseményei ismét megerősítették, hogy az USA uralkodó körei egyre újabb intézkedéseket hoznak a fegyveres jprŐK és fegyverke­zési verseny' növelésére az USA-ban és a tőlük függő or­szágokban. Az USA-ban- ki­hirdették a rendkívüli állapo­tot, Az amerikai -imperialis­ták tovább folytatják a be­avatkozást Koreában és nem \ szüntetik meg a kinai nép el­leni agressziót. . * A” szubadságszerető. népek ffeszült •figyelemmel kisérik azt, amit ’* az angol-amerikai vezető körök Nyugat-Német- országban művelnek.. Az északatlanti agresszív -blokk összeesküvői brüsszeli tanács­kozásának .határozatai újabb komoly veszélyt rejtenek ma­gukban á béke ügye számára. Az USA kormánya láza­sán dolgozik a német im­perializmus újjáélesztésén. A béke világtanácsának tit­kársága kiadott kommüniké­jében javasolja, hogy, ket­tőzzék meg -erőfeszi főseiket » békeszerető népek a bábom eben vivőit küzdelemben a békeha tá rozatok végrcbaj í ás•, érd' kébein _ A bókeszerető népek egyre •zilárdabban mutatják meg .zántságnkat a béke ügyé­nek ' meg védelme zé s-ér e. A bős koreai nép a kin&i önkéntesek testvéri támoga­tásával sikeresen szabadítja fel földjét az amerikai hódí­tók alól Magyarországon, a Német Demokratikus Köztár­saságban, Romániában, Cseh­szlovákiában a Béke Hivei II. Világ­kongresszusa felhívásá­nak megfelelően törvényt hoztak a béke védelméről. A Nyugat-Németország u'ira- felfegyvcrzésc elleni tiltakozás egyre tömegesebb jelleget ölt. Az összes országok egysze­rű embereit az békeszerető szovjet nép dicső példája lel­kesíti küzdelemre a béke nagy ügyéért, annak a népnek pél­dája. amely .a béke hivei ha­talmas hadseregének élcsapa­tában halad. — fejezi be cik­két a Pravda. „Dicsőséges évforduló“ Jacques Duclos elvtárs cikke a Piáidéban A Pravda a Francia Kommu­nista Párt fennállásának 30. év­fordulója alkalmával Jaqu'es Duclos elvtárs ,,Dicsőséges évfor- dulő“ című cikkét közli. — Maurice Tliorez pártja — írja Duclos — most a proletár internacionalizmus elveihez hí­ven a hétkeharcot állítja tévé­ké n ységén-3'k k ö zé p pont j á b a. N y u gat -Né m etorsz ág uj r a felié gy- verzésével az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kor­mánykörei támaszpontul akar­ják felhasználni Nyugat-Némeí- országot a Szovjetunió, g népi demokráciák, a nemzetközi bé- kcmozgnlom ellen. — Fennállásának 30. évfor­dulóján — folytatja Duclos — Pártunk fontos feladatok előtt áll. Bátran és áiilndalpsa* kell folytatnia a dolgozók egység­frontjának megvalósítására irá­nyuló politikáját, le kell lep­leznie a jobboldali' szocialista vezetők által •elkövetett .-gaztet­teket. A Francia Kommunista Párt feladatul tűzi magn Jé, hogy egyesíti a francia nép szé­les tömegeit a kenyérért, a sza­badságért és a békéért folyta­tott küzdelemben. — Szilárdan áll Pártunk á prole'lár internacionalizmus ál­láspontján. szilárdan emlékezeté­be Ycsi'2 azt a jelszót, amelyet Tkorez elvtárs adott ki, és a franciák milliói magukévá mi­iek: „A francia nép sohasem fog harcolni a Szovjetunió ellen.“ 9 francia fiataléit nem fognak liábsruba menni a Szovjeiunis ellen A Paris melletti Genevilliers- ben 1600 küldött jelenlétében nyílt meg a Francia Köztársasá­gi Ifjúság Szövetségének kon­gresszusa. Guv Ducolon.ee főtitkári beszá­molójában emlékeztette a francia fiatalokat a varsói kongresszus határozataira és-rámutatott azok­ra a súlyos veszélyekre, ame­lyeket a meghosszabbított kato­nai szolgálat és Nyugal-Ncmet- ország felfegyverzése jelent az ifjúság és a világbéke számára. Ezután a DIVSz-be tömörült fia. falok millióinak egységére mula­tott rá Ducolonee* cs kijelentébe, hogy a francia fiatalok nem fog. n a ív háborúba menni a Szovjet­unió ellen. A délutáni ülésen a főtitkár je­lentését vitatták meg. H Iforesi néphaifsereg . fiparnBesíioksaiisak december 27-i liaieleolése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főpa­rancsnoksága december 27-én kö- zoltey-, . A-néphadseregnek Hamhín térsé­gében1 a- Hinnam (Konan) és Sze- hocsjih (Szcikos'zin) vonalon har­coló egységei december 24-én 1c jesen felszabadították a térsége:, A néphadsereg légvédelmi egysé­géi november 16-ától december 7-ig 48 ellenséges repülőgépet lőttek le, köztük két B. 29-es ..repülőerődöt’*. A koreai d^lgoKÓk nagy lelkesedéssel - i;es£itck részt a néphadsereg’ élelmezését támogató mozgalomba» Korea . újonnan felszabadított vidékednek— parasztsága Lelkese­déssel Aresz részt a koreai nép­hadsereg élelmezését támogató mozgalomban cs sikeresen foly­tatja a gyűjtést az élelmiszer alap­ra. Több körzetben a parasztság a z a ni er ifcai megszállás * idsj ér sza'bof átOF a. cséplést, most a pa­Péntek. 1950. dec. 29. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága szerdán üdvözlő táviratot intézett az Egyesült Államok- Kommu­nista Pártjának csütörtökön megnyitó lő országos kon­gresszusához. A Kinai Koimmuiistá Párt Központi 'Bizottsága távira­tában a többi között hangsiu 'yo/zu, hogy a kinai nép min-' dig’ együtt fog működni “nsáj Egyesült Államok vál&íne&r- nvi igaz. békén arcosával, akik küzdenek a demokráciáért és bízik benne, hogy ez az igaz­ságos ügyért folytai ott nagy küzdelem győzelemmel főj végződni. A dalai láma Indiába in «lull A 'dalai láma' 2U0 l'elikgyvijr- zett ^zerzeiíes _és lestőrsége k:sé* relében elindult India felé. 151- sősoNiiil Sigaccha igysikszik cl- julni, ama félúton van Lhs.ssza és Lsplinpong -kÖtöU. dalai láma eimarisa függásb'cn van azzal, hogy a kí­nai cs a p a t o k m e ggy o rs í t o tt Ák előrítnyoiivülásul^at. rasztok éjjel-nappal csépelnek és sietnek gabonáíeleslegeikel az élelmiszeralap rendelkezésére ha- ­| csata ni. j A koreai vasutasok is minden ; erejükkel támogatják az ar. vo­nalat. Mindent a: amerikai be- ' ovat.kozók szélve réséért'', jelszó­val dolgoznak. A Ainsi tamtiisfe Piri Kszübbíí !iza!is?ya íitivüziü liviráW intáig f az nyesik Ákstitok Kammusista Pariiénak 15. ksssresszesábez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom