Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1950-12-28 / 300. szám
As Iszkra megjelenésének 50. évfordulóiéira Félévszázaddal ezelőtt, 1900 de. remner 24-én jelent me« az Iszkra című illegális marxista újság első száma. — Ezt az' újságot, amely Oroszországban rendkívül nagy szerepe- játszott a forradalmi marxista párt építésében, Lenin, a dolgozók nagy vezére és tanítója alapította meg és fejlesztette ki. , A legközelebbi cél Lenin szibériai száműzetése ide', ión ..Legközelebbi feladatunk’1 című chiliében többek körött ezeket irjai ...... t e.«közelebbi célként azt kell magunk elé tűznünk, hogy megszervezzük a rendszeresen megjelenő vs az összes helyi csoportokkal szoros kapcsolatban álló r írólapot. Ugv gondoljuk, hogy a legközelebbi jövőben a szociáldz- irokrat&k egész munkásságának er. re keli irányulnia“. És miután 1900 februáriéban Lénia visszatért, a szamüzelésből, lia- í^déktalánul hozzáfogott fervévek Tiegvalösitasához, 1930 július 29-én o váj eb.- való megérkezésekor megállapodik Plefcanowal és a „Munka Felszabadítása“ csoport többi • agfival. hogy külföldön a cári •Jó; u r> hatókörén kívül közö,o meg;den.étik az Iszkra című h:f 'f. bokrából lobban a bíng“ Az ’szkra szerkesztésében alapvető vezető szerepét töltött be a b- izzóéi lelkesítője és megszer- Lenin. Sajátxnaga szerkesz- ■ i lap -minden szamát. A lap • uv alatt éz a jelmondat állt; „Szikrából lobban a láng!" Ezekkel a szavakkal válaszoltak annakidején a dekabristák Puskinnak, a nagy orosz költőnek, aki versben üdvözölte őket szibériai száműzetésükben. Lenin megszervezte az „iszkra“ eljuttatását Oroszországba, felkutatta a szükséges anyagi eszközöket, Lenin és Sztálin a bolsevik sajtóért Az „Iszkra" hasábjain Leninnek 5 mintegy ötven cikke jelent meg. E cikkekkel Lenin megvilágította a marxista elmélet, valamint az orosz- országi és nemzetközi munkásmozgalom gyakorlatának leglényegesebb kérdéseit, kidolgozta a prole- láriátus harcának taktikai kérdéseit. Lenin utasítására Oroszországban több földalatti nyomdát létesítettek, amelyekben sokszorosították az „Iszkra" külföldről érkezett szá. mait. A legfontosabb szerepet az Í90.1 szép'emberében Sztálin irányítása alatt létesített bakul nyomda játszotta, amelyben akkor kezde t megjelenni a „Brdzola’“ (Harc) című újság. 1902 márciusában jelent meg Lenin „Mi a teendő“? című klasszikus munkája, melyet Lenin úgy tekintett, mint az „Iszkra" taktikájának és szervezési politikájának összefoglaló művét. E munkájában lángeszűén fejtette ki az űjtípusú proíétárpárt ideológiai alapjait. Lenin és az általa teremtett marxista újság, az „Iszkra“ fáradhatatlan harcának eredményeként a II. Kongresszuson megalakult az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt elfogadták a Párt programját, és szervezeti szabályzatát és megalakították a Párt központi szerveit, A bolsevik sajtó — ujüpmu sajtó Később azonban a mens évik szaka dárok segítségével, akik az opportunista mensevíkekkel szembeni békülékenység álláspontjáról a nyílt mensevík álláspontra helyezkedtek, magukhoz ragad ák az „Iszkrát" és opportunista propaganda eszközévé tették. De az az ügy, amelyért három óven keresztül harcolt a. lenini „Iszkra”, győzelmet aratott. A lenini „Iszkra" hagyományai folytatódtak és megsokszorozódtak a bolsevik sajtóban, amely elviszi a tömegek közé a marxízmus-leninizmus eszméit é3 harcra mozgósítja a tömegeket a kommunizmus győzelméért, A bolsevik sajtó — újtí. pusú sajtó, amelyet elszakíthatatlan szálak fűznek a néphez és amely önzetlenül szolgálja a népét. Az a zászló, amelyet a lenini „Iszkra" magasba emelt, legyőzhetetlen erővé vált. Ezt a zászlót magasan hordozza a dicső bolsevik Párt és minden testvéri Kcrrnnu- nis a Párt, melyek lelkesítik és vezetik a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért indított leküzdhetetlen nemzeikőzi mozgalmat. Egy kh természettudomány Ml vezeti a hangot? A fény, az elektromosa ág, a a uruúlernák mv.A/:A; nagyon érdekük az em- hnrekí-t. a hangok világában Műnk. Akárhol vagyunk, akármit le'-T.ink, hangok kísérnek minden felé, Minden mozgásunk va- éatmlyen hangot kelt. Vizsgáljuk mer 'r*hát, hogy mi vezeti a ham go •. A hanghullám különböző távol* -■ág--Arra terjedhet szék Az ágyúra:- p-yűául 10—lő kilométerre haiih-ü-v a mozdonyfütty 2—3 ki. iométerre, a suttogás alig néhány •épéí-re terjed tovább. Ezeket a hangokat a levegő továbbítja, A" nemcsak a levegőtovábbit* :\3. ? hangot- Fektessük a fülünket .? ''műi sínre és meghalljuk a Auüóieviö vonat zakatolását jóval •hőbb és sokkal nagyobb távolság- r-oA mintha a hangot a levegő kr:vetítené. Tehát a fémek job- i-i- n és gyorsabban, továbbítják a hangot: mint a levegő. Hogy a fémek milyen jól továb- b''ják o hangot azt egy egyszerű, b - meglepő kísérlettel bizonyíthatjuk be. Erősítsük a zongora- hoz egy fémhuzalnak a végét, a másik végét pedig vezessük ei a okáénak egy olyan részébe, aho- > rí mái z zongora hangjai a leva- gón keresztül nem juthatnak el. Ha ,j .huzal szabad végét egy he* •" düvo! kötjük össze, a zongora hangjait haliam fogjuk. Az a be- v vorn ásunk, hogy a hang a hege öviből jön. Mér régen megfigyelték- hogy Hóid milyen jól vezeti a hangot. Az mmert orosz iró, Karram- ~jk .Az orosz állam története“ című mű -ében leírja, hogy a kuli kovói csata előtt Dimitrij Don- s:koj fejedelem maga ment felderítésre s fülét a földro fektet- • e hallotta meg a közeledő ta- 'úrhad lovainak dobogását. Gyakran ínegfígyelíhefríük, már ezt az első pillanatra különösnek ‘únc esetet: a gépész, vagy a gépkocsivezető egy fapálcika végét .3. motor különböző reizeihez érin. !. iái-...ke másik ''égéhez pedig 3 fűiéi. Viszi- sőt gyakran a pálcr '.n véget a fogai közé veszi. Mi* vei a Aj jól vezeti a hangot — nvf. a gépész ki í: használ — . ; yen-módon meghallja a motor különböző alkatrészeinek műnké. Csütörtök, 1950. dec. *8. ját és így megállapíthatja, hogy jól működneik-e azok. ; A víz szintén jól vezeti a hangot. Ha lebukunk a víz alá, jól hallhatjuk a kövek egymáshoz való ütődését. a hullámverés által a parira gördített kavics zaját, jól halljuk a hajógép zakatolását is. A víz jó hangvezető tulajdonságának napjainkban sokoldalú alkalmazása van. A bábomban a tengeren ennek segítségével végezték az ellenség felderítésére irányuló méréseket és Így mérik a tenger mélységét is. A felsorolt példák azí bizonyít ják számunkra, hogy a hanghullám nemcsak a levegőben vagy I általában a gáznemü a nyagók bar.. í hanem a folyadékokban és a szilárd testekben is terjedhet. A hang számára csak egy akadály van és ezt egy igen egyszerű kísérlettel meg is ismerhetjük. Ha egy ébresztőórát üvegbura alá helyezünk, az óra csörgését jól fogjuk hallani. De ha a levegőt kiszivattyúzzuk a bura alól, a hang elhal. Miért? Azért, mert a hang légüres térben nem terjed. És ezt könnyen meg is magyarázhatjuk Hiszen a légüres térben semmisem jöhet rezgésbe. A hanghullám — sűrűsödések és ritkulások változása —- ha útjában légüres térhez ér, eltűnik, mintha elvágták volna Lidia Korabelmikova Nowa-Hutában Lengyelországban, már hosszú ideje rendkívül népszerű Lidia Kor ab e{py ik óva anyag takarékossági mozgalma. Az ifjúság a gazdasági élet minden területén magáévá tette a szocialista termelés megvalósításáért küzdő komszo- mol kezdeményezését. A varsói Békekongr-esszuson - Lidin Kora belnyikova, mint a szovjet béke- küldöttség tagja vett részt. A lengyel dolgozók, de különösképpen. a Lengyel Ifjúsági Szövetség tagjai kitörő örömmel fogadták. Kcrabelnyikova felkereste a Krakkó melletti Nowa Hut-át. a szovjet segítséggel épülő hatalmas kombinátot. A fiatalok lelkes ünnepléssel fogadták Korabei nyikovát, aki részletesen ismer tette előttük a komplex takarékosság elvét. Fsídaiaiti isi! Varsán?!! A lengyel kormány törvényerejű rendeletet hozott a Varsóban létesítendő földalatti vasú'rcl, melyei az 1951—56. években 11 km hosz- szűságban építenek meg. A földalatti kétpercesként közlekedik majd, egv óra alatt 45.000 személyt szállít és összeköti Varsó külvárosait a központi résszel. A földalatti, srzovjét tapasztalatok alapján a moszkvai Metro mintájára épül. A NYUGATNÉMET SZÉNHIÁNY HALÁLOS ÁLDOZATAI A katasztrófáiig nyugatnémet szénhiány halálos áldozatokat is követel a lakosságtól. Tudvalevőleg mind többen lepik el a vasútállomásokat, hogy ott szénhulladékokat szedjenek fel lakásuk fűtésére. Legutóbb Alma Ziehu 40 éves hamburgi asszonyt és egy 19 éves hamburgi fiút elgázolt egy mozdony. A szlovákiai asszonyok értekezleteBrutislavában kétnapos értekezlete ültek össze Szlovákia asszonyai és leányai. A szlovákiai nők feladatait Helena Bachrata, a Csehszlovákiai Nők Szövetsége szlovákiai bizottságának elnöke ismertette. Megállapította, hogy a termelésben foglalkoztatott nők száma Szlovákiában már eléri a férfimunkaerők létszámának 32 százalékát. Nagyon sok nő vesz részt a munka versenyben és az élmunkás-mozgalomban. ami azt igazolja hogy a nők viszonya a munkához; a múlthoz képest jelentősen megjavult- A termelés szolgálatában álló nők he’yzetét komolyan megkönnyítik a gyermekgondozók és szülőotthonok, amelyeknek száma szintén komoly mértékben emelkedett az ufóbbi hónapokban. Mtiruos, pártos művészeiétf Kanizsai képzőművészek kiállítása, Több mint két esztendő-li már el azo.a, hogy a nagy- kanizsai képzőművészek hamu .átlók a dolgozóknak akkori legújabb műveket. Most Sztálin elvers, a művészetek legnagyobb pártfogója tiszteletére ismét kiállították műveiket, ezúttal azonban nem a legujabbakat. A köz ben eltelt két esztendő alatt ugyanis meddőik maradiak a kanizsai képzőművészek. Ceruzájuk, ecsetjük, vagy éppen vésőjük alól alig került ki egy-egy ujabb mű és ezek legtöbbje nem ükrözte vissza híven azt a ha talmas fejlődést, amit ez alatt a két év alatt hazánk és dolgozó népünk a Párt vezetésével megtett. A vasárnap megnyílt kiáiiiitás azonban mégis biztató igére’nek számit a jövőre nézve, s arra nézve, hogy a kanizsai képzőművészek is eljegyezték magukat a leghaladóbb művészeti irányzattal, a szocialista realizmussal. Az Ásvány óla jközpont kultúrtermében megrendezett kiállítást Városi Pártbizottság nevében Kelemen László elvtárs nyitotta meg, aki rámutatott arra, hogy a művészet ma már nem öncélú. .aminek semmi köze sincs a való éleihez, hiszen a művészet ma már a dolgozóké és a néppel fog. lalkozik. — Vegyék tudomásul ezt városunk képzőművészei is — mondotta — s a jövőben műveik a népről szóljanak a néphez, egijben pedig tükrözzék vissza azt a hatalmas harcot, amit Pártunk vezetésével vívunk a szocializmusért. . Művészetük harcos kiállású, pártos legyen és optimista derűt árasszon magából. A városi tanács részéről Sze- beni Kálmán, a végrehajtóbizott. ság titkára mondott rövid beszédet, amelyben hangsúlyozta: a mi művészeink is kövessék azt az utat, emelget a szovjet művészet példája ngomán a Párt mutat, mert semmi szükségünk nincs arra, hogg a mai ngugati haladásellenes „művészet” felé kacsintgassunk. 4 kiállító műrészek névé ben Balogh Gyula elvtárs üdvözölte a megjelenteket, majd megállapította, hogy a kiállításra va- lamennvien készületlenül jöttek. — Persze ez sem teljesen helytálló — mondotta —, mert az a gyakran hallott kifogás, hogy „gazdasági vonalon va gyünk elfoglalva, nem érünk rá dolgozni“ — valójában csak annak a 'énynek az elleplezósére szolgál, hogy elszakadtunk a szó- clalizrnus építésének hatalmas tempójától, ami tökéletesen meg. látszik müveinken is. Éppen ezért Zt a kiállítást csak kezdő lépcsőfoknak tekintjük további fejődésünkben. A továbbiakban azt fejtegette, hogy egg művésznek nem szabad megállnia, hanem lépést kell tartania a fejlődéssel ök pedig megálltak, művészetük nem har- cos és nincs is benne az a forradalmi lendület, aminek szocialista építésünk jelenlegi szakaszában feltétlenül meg kellene lennie. Hivatkozott Lenin elvtárs tételére is, amely szerint „a művészet lükrözője a valóságnak“. Ennek a tételnek pedig érvényesülnie kell a művész minden művében. .4 marxíatnus-leninizmum nélkül a művészet nem ló- tezhet — folgtaita. — Aki ezt nem érti, az lemarad, s elvész az igazi művészei számára. — Majd íelvetette a kérdést, hogy ilyen körülmények között lehet-e szó 3 művészi szabadságról? így vá- 'aszolt: — Zsdánov elvtárs azt mondta a szovjet irodalomról, hogy az irányzatos. Ugyanúgy a mi művészetünk is irángzatos cs erre mi is büszkék vaggunk, s-kár a szovjet íróik és művészek. Ez számunkra nem kéngszer, mert őrömmel vállaljuk ezt az irángzaíosságot. Aki ezt látja, az azt is látja, milyen nagy szükség van az elméiéire, ami a művészetek fejlődésében is a legbiztosabb irángtű. Végül Balogh Gyula elvtárs felkérte a megjelenteket: jól nézzék meg a kiállított műveket és majd hasonlítsák össze azokat a Munka Ünnepén rendezendő következő kiállítás anyagával, amelyen be fogják bizongitani, hogg a kanizsai képzőművészek is tántoríthatatlan harcosai a békéért folgó küzdelemnek. A kiállítás maga — egy-két ujabb műtől eltekintve — magán viseli a kétéves hallgatás nyomait. A képek javarészt tájképek és hiányzik a szocializmust épiíö munka ábrázolása. Harasz- tos Károly, Balogh Gyula. Sze. menyei Ferenc és Nagy Márton képei. Vörös János és Hanula Károly szobrai hiányosságaik mellett is előre vetítik a május 1-i kiállítás várható eredményességét. Javítsa meg munkáját a Szabókisipari Termelőszövetkezet 35 taggal dolgozik Nagykani zsán a Szabókisipairi Termelőszövetkezet. Alakulását hosszú viták és tanácskozások előzték meg, Már-már rendben volt minden, mikor ismét akadályok gördüPek a tagok elé. Persze, könnyű volt megállapítani, az ellenség tevékenységét. mely nyomon kísérte minden lépésüket. Végre, diadal maskodva a nehézségeken, meg alakult a szövetkezet. Vince Gyula ügyvezető szerint jól megy a munka és a tagok megtalálják számításukat. Czvetkó Lajos szövetkezeti tag azonban hibákról beszél. Olyan hibákról, amelyeket lehet, de kell is orvosolni. — Az ügyvezető gyakran utazik — mondja Czvetkó Lajos és ezekről az utazásokról a tagság csak utólag szerez tudomást, A múltkor is Vince Gyula, Godina János és Szarnék György Kapos várra utaztak munkamód szer átvétel céljábóL A tagságot nem tájékoztatták erről, amikor pedig visszajöttek, tapasztalataikat nem adták át. — Ugyanígy voltunk egy na* gyobbízubásu szerződéskötésnél, — folytatja Czvetkó Lajos. — amikor a tagságot egyáltalán nem tájékoztatták és most ott állunk hogy a szerződésben előirt ruhákat nem tudjuk határidőre, a kellő mennyiségben számtani. Nin cserek értekezletek és igy hely télén a munkaszervezés is. Az elmondottakból valóban az látszik, hogy hibák vannak a szövetkezetnél, melyek közül a czervezetienség áll előtérben. A Szövetkezet minden ténykedéséről tudnia kellene a tagságnak. Az ügyvezetőnek az együttes érdekeket kell képviselnie és ténykedését a közösség szolgálatába állítania. Súlyos mulasztás a munkamódszerátadás felületes keze lése. A szövetkezet vezetősége vizsgálja meg, hogy a felsorolt hibák milyen mértékben állnak fenn, Tartsanak üzemi értekezletet. Kérjék a pártszervezet segítségét. Vince Gyula ügyvezető, kinek- oroszlánrésze van a szövetkezet létrehozásában, javítsa meg munkáját. Ne sajnálja a fáradságot és őrködjön a szövetkezet tisztasága felett. Ezzel Vince Gyula és a szövetkezet valamennyi tagja nemcsak önmaguknak, nemcsak a szövetkezetnek, hanem népi de mokráciácknak, Pártunknak és a békéért harcoló dolgozók összességének tartoznak. Hirdessem a
