Zala, 1950. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1950-12-20 / 295. szám

A pártszervezet erositésév el, politikai és szakképzés fokozásával javítja ki hibáit a pölöskei gépállomás A pölöskei gépállomás az őszi mélyszántás előirányzatát csu­pán 56 százalékig teljesítette. Kovács Lajos elvers, az üzemi pártszervezet vezetőségi tagja a következőkben számol be a le­maradás okairól. — A legnagyobb hiba az volt — mondotta .—- hogy pártszervezetünk gyenge, írányitóképtelen volt. Megmutatkozott ez a szárazság ideje alatt, amikor maguk a gép­állomások dolgozói is azon a vé­leményen voltak, hogy Várni kell a szántással addig- amig esőt kiapunk. — Az üzemi pártszervezet tu­dott erről és mégsem teljesítette feladatát, utat engedett ennek a helytelen felfogásnak, az ellen­ség hangjának. így abban az időben traktoraink egy része kihasználatlanul állt. megkés­tünk a munkával!, amit a nagy- esőzés később- október, novem­ber folyamán betetézett. — Nem fektettünk kellő súlyt a műszaki képzésre sem. A munkák indulásánál ez a hiányos­ság is kiütközött a traktoristák között Egyetlen egy sincs, aki az elő­irányzatát teljesítette volna. A legjobb eredményt Bregovics Gyula érte e] 88 százalékos tel­jesítményével,, míg Kosta József 87 Százaléknál tart. — A pártszervezet elhanya­golta a politikai oktatást, nem irányította a gépállomás munká­ját- ezenkívül nem fordított gondot a pártszervezet erősíté­sére sem. Hosszú időn keresztül nem vettek fel tagjelölteket nedig a gépállomáson jó egyné­hány dolgozó kiérdemelte volna ezt jő munkájával. — Erre a hibánkra Rákosi elvtárs beszéde után döbben­tünk rá. Most már ezen is javí­tottunk és 8 uj tagjelöltünk van, Köztük Horváth István szerelő, aki gondosan végezie munkáját és ennek tudható be, hogy mo­torhiba miiatt komolyabb kiesé­sünk nem volt. Ezenkívül Lo­vászi László gépkoesikisérőt is felvettük a tagjelöltek sorába, ő kiváló eredményeket ért el mint népnevelő is a békekölcsönjegy- zésben- a DISz-szervezetben is jó munkát végez. Rendigyer József trakforista is a Párt tag­jelöltje. — Későn vettük észre a hibá­kat. Pedig itt voltak előttünk és éppen a mindennapi munkánk­ban fordultak elő. De most ala- pqaan okultunk. Az egyik hiányosság volt a pártszervezet gyengesége. Most uj, friss érő­iét hoztunk be. Nagy hiba volt, hogy elhanyagoltuk a politikai ne­velést is. Éppen ezért mosf alapfokú politika; iskolát in­dítottunk. Megmutatkozott a szakmunkáshiány is. Éppen ezért rövidesen három mű­szaki tanfolyamot indítunk és igy a tavaszi munkákhoz 15 uj Iraktoristát és segedUak- toristát képezünk ki. Ezzé] meg­szüntetjük a szJakmunkáshiányt. — A pártszervezet erősödése, a politikai felvilágosító munka kiszélesítése, a rendszeres szak­mai előadások megszervezése Ígéret arra. hogy a jövőben gép­állomásunkon nem érvényesül az ellenség hangja és a pölöskei gépállomás a jövőben nem ma­rad le a munkákban. Verseny mozgalmunk hiányosságai az építőiparban A nemzetközi helyzet nap- ról-napra feszültebbé vá­lik és az osztályharc egyre job­ban élesedik. Áz építőipar dol­gozói tudják, hogy jó munká­júikkal erősítik a békefrontot és elősegítik a szocializmus rni- ' előbbi felépítését. Ha végignézzük megyénk terü­letén az ez évben elvégzett mun­kánkat, megállapíthatjuk, hogy jó munkát végeztünk, amit bizo­nyít, hogy a rombadöntött há­zakat újjáépítettük és az iskolá­kat, kórházakat egymásután hoz­tuk rendbe. A dolgozók részére uj kulturházakat, mozikat épí­tettünk. Amit a Horthy-rendszer- ben 20 év alatt nem tudtak meg­valósítani, azt mi elvégeztük rö­vid péhánv esztendő alatt. Mun­kánkat Pártunk irányítása mel­lett végeztük s igy -az eredmény nem is maradhatott el. Ha jó munkánkról beszélünk, nem hallgathatjuk el hibáinkat sem, ami főleg abban domboro­dik ki, hogy nem foglalkoztunk kellőképpen termelésünk fokozá­sának eszközével, a versenymoz- galommai az építőipar területén. A versenyek szervezését elha­nyagoltuk, nem tudtuk azt egész­ségesen kiépíteni. Azt hittük elég, ha beszélünk róla, elég, ha hosszutávu versenyszerződést kötnek dolgozóink papíron. A versenymozgalom nem terelődött olyan mértékben reális vágány­ra, mint kellett volna-. A hiá­nyosság különösen a vállalat- és üzemvezetők részéről mutatko­zott, ami aztán továbbmenve az üzemi és munkahelyi bizottsá­gainkhoz, hogy ott mint harmad­rendű kérdést kezeljék. Nem vet­ték minden esetben figyelembe az alulról jövő kezdeményezése­ket és keveset foglalkoztak a dol­gozók részéről tett versenyvál- íal ásókkal. A zalaegerszegi Magasépítés^ Vállalatnál a dolgozók 65 százaléka versenyszerződést kő lőtt. Ezt szépen papírra fektet­ték és fölt ették a polcra, ahonnan aztán csak három hónap múlva, az építkezés befejezése után vet­ték le és akkor -azt hitték, hogy jó munkáit végeztek. Ugyanakkor nem értékelték hetenként a ver­sen v állását, nem mutattak rá azokra a hiányosságokra és szűk keresztmetszetekre, melyek fenn­álltak a vállalásokkal kapcsolat­ban. a versenyvállalások nem tudták magukat kiforrni, terme lésüket nem tudták a dolgozók fokozni, mert egyes elvtársak és szaktársa-k mostohán kezelték a termelésnek ezt a fontos rugó­ját. Megtörtént az is egyik tégla­gyárunkban. hogy a normaren. dezés után, amikor a dolgozók 110—115 százalékot értek el, ter­melésüket nem fokozták, sőt szá­zon aluli teljesítményre süllyed­ték. Ez csupán azért történt, mert a dolgozóikait nem világosí­tották fel, nem szervezték be a további versenybe. Maguk a dol­gozók ugyan kezdeményeztek páros- és egyéni versenyt, de ezt a lelkiismeretlen vezetők nem tették magukévá. Megfeledkeztek arról, mivel tartoznak a dolgozó nép államának, megfeledkeztek kötelezettségükről, mellyel béke- harcunkat kell erősítenünk. iyf inden egyes vállalat, üzem- • Vezető, üzemi bizottság, munkahelyi bizottság tagjának el kell mélyülni azokban a gon­dolatokban, melyek lehetővé te­szik, hogy versenymozgalmunkat és ezált.ai termelésünk fokozását a megkívánt és reális alapra hoz­zuk. Ezeket tudnia kell minden dolgozónak, akit Pártunk, a nép bizalma arra -a. feladatra és arra a helyre állított, hogy munkájuk által biztosítsák jólétünk fokozá­sát, termelésünk gyarapodását és a szocializmus mielőbbi megvaló- sitását. Minden egyes vezetőnek, funkcionáriusnak a verseny gaz­dájává kell, hogy váljon és ma­gáévá 'kell tegye a feladatot, amelyet elénk Pártunk, bölcs vezérünk. Rákosi elvtárs célul ki­tűzött. Több kötelességérzés mel­lett fokoznunk kell harcunkat a béke megvédése érdekében. Szlukovinyi Vince MÉMOSz megyei titkár A béke és az 5 éves terv ügyét szolgálja A GYORS JERMÉNYBEGYÜJTÉS Amikor mi, dolgozó parasztok eleget teszünk terménybeadási kö­telezettségünknek és átadjuk a dol­gozó nép államának C-jegyre fe­lesleges terményeinket, nem feled­kezhetünk meg pillanatig sem ar­ról, hogy mindeji zsák beadott tér. mény fegyver a kezünkben a béke megvédésére az imperialista hábo­rús uszít ókkal szemben; s ugyan­akkor építőeszköz is a kezünkben, amellyel a szocializmust építhet­jük hazánkban. De ha erre gondolunk, akkor már gondolnunk kell a velünk szomszé­dos Jugoszláviára is, amelynek né­pét eladta, kiszolgáltatta az ameri. kai imperialistáknak az áruló Tito. Jugoszlávia népe is békét akar, mint mi. De nekik boldogság he­lyett nyomort szántak azok, akik elárulták népüket. A jugoszláv dol­gozók nyomorognak és éheznek, akik pedig szót mernek emelni a béke mellett, azokat bűnözők mód- jára bebörtönzik. Ez az az úgyne­vezett „amerikai szabadság", ami osztályrészül jutott a jugoszláv nép­nek. Mert a fasiszta Tito az ame­rikai imperialistákat szolgálja, nem pedig a nép érdekét. Sötétlelkű gazdáival együtt a belgrádi hóhér is egy új világháború kirobbantá­sán töri a fejéi, mert szeretnék le­mészárolni a világ szabadságszere- tő, békeszerelő népeit. De gaz ter­veiknek már eleve befellegzett, mint ahogy Koreában sem sikerül kicsi- karniok a győzelmet, mert a hős koreai nép a kínai önkéntesek se­gítségével kiűzi hazájából az im­perialista betolakodókat. Nálunk, a mi szabad hazánkban egészen más a helyzet. A hatalmas Szovjetúnió példája nyomán, Pár­tunk irányításával nagyszerű ered­ményeket ériünk el. Kaptunk me­zőgazdasági gépeket és ezek na­gyon nagy segítséget jelentenek számunkra. Azokat a gépeket, ame. lyekkel dolgozhatunk, mind a terv. szerű munka, a tervgazdálkodás adta nekünk. A terv pedig mindig több és több gépet ad nekünk, hogy még könnyebb, még eredményesebb legyen a munkánk. Ezt kell látnunk, amikor a ter- ménybegyűjtésről van szó. Szívesen adjuk be terményfeleslegünket, mert tudjuk, hogy a békét erősítjük vele, ötéves tervünk sikeres meg­valósításához járulunk hozzá ezzel. Szívesen adjuk, mert államunk sok­szorosan visszatéríti nekünk külön- féle formában. Ha sikerre visszük a terménybe- gyüjtést, jó munkát végzünk a bé­ke védelmében, ha megvédjük a bé. két, még több mezőgazdasági gé­pet kapunk a tervtől, s a több gép- pel még többet termelhetünk Mi ezt látjuk és sikerre is visszük a terménybegyüjtés ügyét. KOVÁCS KÁROLY, Gelse. Olvasd és terjeszd a Zalái Hz antlráshidai állatni pazdssag az állattenyésztés Illesztéséért Ali, az andráshidai állami gazdaság- vezetői, dolgozói az állattenyésztés kétéves fej­lesztéséről szóló miniszterta­nácsi határozatot nagy öröm­mel olvastuk. Áttanulmányoz­ok azt részleteiben is. Meg­állapítottuk, hogy bi :ony e téren bőven van nálunk is tennivaló. Nyomban hozzá, is fogtunk, hogy a, határozat óbb pontjainak végrehajtá­sát a magunk vonalán is megkezdjük. Az elmúlt gazdasági év ele­ién nálunk öt és félholdra ju­tott egy számosállat, míg a második félévben már meg­valósítottuk a minisztertaná­csi határozatban kitűzött fel­adatot, mert az előirt 2.4-es lét­számmal biztosítottuk az át­lagot. Főként az állattenyész­tés fejlődésének az volt az egyik gátló oka, hogy sokféle állatot tartottunk a gazdaságban, de egyik ágat sem építettük ki megfelelően. Hiba van azonban még min­dig a minőség és belérték te­kintetében. Ezen a téren ko­moly fejlődést várhatunk a jövő évre összeállított üzem­tervünk alapján. Azzal is szeretnék itt foglal­kozni, mint döntő hiányosság­gal, hogy állatainkat nem tud­tuk ellátni saját magunk ta­karmánnyal. Hová vezetett ez a körülmény? Oda, hogy közel 20 vagon szénát és 50 vagon abraktakarmányt kellett fel­vásárolnunk máshonnan. Meg­vallom úgy, ahogy van, nem minden időben tudtuk biztosí­tani állataink számára azt a takarmányt, ami éppen szük­séges lett volna. így történt ez a hízósertéseknél is. Ezt a közel félmillió forin­tos kiadást, amit takarmány- felvásárlásra fordítottunk, el­sősorban úgy csökkentjük, hogy a jövő évben 19 százalék­ban takarmányt termelünk. Másodvetéseink pedig 25 szá­zalékot: tesznek ki, igy a szov­jet példa nyomán bizíosiíjuk a zöldfutószalagot. Az abrakvásárlás azonban továbbra is szükséges, mert a mi gazdaságunk nemesített vetőmagok termelésére van beállítva. Felosztottuk különböző idő­szakokra az évet és összeállí­tottuk, bogy sorrendben mi­lyen takarmányt adunk az ál­latoknak. Ugyancsak a szovjet szo­cialista állattenyésztés példá­jára megkezdjük az egyedi takarmányozás bevezetését. Már ebben az esztendőben is alkalmaztuk ugyan nagyvona­lakban. Súlyos mulasztás volt azonban, hogy a jól tejelő ál­latok elé is ugyanolyan ad er­got adtak az állatgondozók, mint a rosszul tejelőknek. Nem szerveztük meg eléggé az abraktakarékosságot sem, hanem csak úgy látómra lök­tük az állatok elé. így az át- higos tejhozam igen alacsony: G liter első éves gazdaságunk­ban. Nagyfokú szervezetlensé­günk is hozzájárult tenyész- állományunk nem helyes irányban való fejlődéséhez. A legeltetés terén szánd a ián esetben előfordult, hogy nem Időben hajtottunk legelőre. Hosszú kilométerekre jártak inni az állatok, pedig n.novi­ból állt volna az egész, hogy a. legelő melletti területen ki­tisztítsuk az elhanyagolt ka. tat. Hizómarháinknál — bár az előirt, sulygvarapodáat értük — ha itatásukat ke.. ■ módon megoldottuk volna istállóban való vízvezeték itatóválynk beállításával. In marabb elértük volna ezt ' súlygyarapodást. Beállítottuk üzemterv iin kJ hogu 1951 -ben vízvezeték le­ni istállóinkban. A tej előállítási ára nálunk jóval felette áll un engedottnek, amit fejőst ' - neink szelektálásával, gon. zószemélyzetünk kiképző'' ., takarmánynormáink helyes olcsó beállításával, nem utol sósorban a tej kezelési teehe ka feljavításával, a fe.jési a tag emelésével 70—73 fillér- aka run k leszori tani. Az egyedi takarmányé helyes módszerét két bét óta alkalmazzuk és ennek előny“ máris megmutatkozik y több tej hozamban. A hasas üszőknek és tehe­neknek előkészítése a 'égkor, szervibb elmélet szerint törté­nik. Elles előtt a teheneket VI nappal szára ra állítjuk. Erre az időre megfelelő módon emeljük a takarmány és ab­rakmennyiséget. Majd pedig minden túlteljesített liter tej után az előirt átlagon felül DÓtadagot kap az anya. Az 1951- es esztendőben a Szov­jetunióban bevált módszer szerint mesterségesen nevel­jük a borjakat. Ezzel a tehe­net is megkímél iük, a borja; viszont könnyebben tér ál a tejről a rendes. takar mán ura, és a választási súlya is leg­alább 15 kilóval magasabb. Sertéstenyészetünk jövő évi iránya: a zsirsertés. Nevezete­sen a magyar szőke mangali­ca. Újonnan épült fiaztatóban vannak az anyaállatok elhe­lyezve. Meg van minden remé­nyünk arra, hogy a mini szter­eón ácsi határozatban előirt hét fialási átlagot nyolcra emeljük, 1952- ben pedig kilencre. Nemcsak jó munkájukkal, oolitikai és szaktudásuk fo­kozásával, hanem hasznos gyakorlati tapasztalatokkal í gyekeznek állattenyésztés i dolgozóink a minisztertanácsi határozat teljesítésének ma- radéklalan megoldásához hoz­zájárulni. • Ezek lennének nagy vona­lakban azok a teendők, ame­lyeket a minisztertanácsi ha­tározatnak az állattenyésztés két éves fejlesztési tervével kapcsolatban a jövőben meg akarunk valósítani. Alaposan áttanulmányozzuk még a ha­tározatot és dolgozóink ta­pasztalatai, javaslatai alap- ián visszük győzelemre azt­SIMON KÁLMÁN, az andráshidai állami gazd. vezetője. IS jé feibagyifüő községeb állatai részére pétabraktaKarmány ólaimat kapna?. A Hajdú megyei Földes ver­senyre szólította az ország va­lamennyi községét, hogy decem­ber 21 re, Sztálin elvtárs 71. szü­letésnapjára tejbsg.yüjtési köte­lezettségének maradéktalanul te­gyenek eleget. Megyénk községei a versenv- felhivás jelentőségét megértet­ték, számos községünk magáévá tette. Például Ivemendollár, Zala- isívánd, Misefa kis. és középpa- raszitsága évi előirányzatát telje­sít ette is. Az egerszegi tejipari vállalat körzetéhez tartozó községek Kö­zül több már az évi terv íuV i- jesitcsén dolgozik. — Azokban a községekben — mondja Gyopáros Lajos e.’vtárs válialaiveze‘ő —, ahol december '1-ig a legjobb volt a tejbegyüj- tés eredménye, feldíszített teher, autókon pótabraldakarmányt vi­szünk ki. így akarjuk ez utón is még jobban elmélyíteni a man- kás-pamszt szövetséget,

Next

/
Oldalképek
Tartalom