Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-17 / 217. szám

Kudarcot vallott a kupec-kulák merénylete: még jobban a sxepeíneki Béke-tsxcs Ifj. Vukits János szepetnekj kupec-kulák Fülöp Anna se­gítségével 220 kiló kukoricát és több takarmánytököt lopott e! a „Béke“-termeIőcsoport földjéről- Vukitsot letartóztat­ták. (Rendőri hir.) A szűkszavú .ielentés mö­gött különös történet szálai bonyolódnak. A történet pe­dig élénk fényt vet a sarok- baszoritott fenevadra, az el­lenségre. aki eredményeánk- től 1‘ujva, prüszkölve támad- Vukits is ott támadott, ahol — ő igy vélte — a legtöbbet árthat a dolgozóknak. Téve­dett- Mi voltunk az erősebbek <ost is, nem az ellenség. A rmelőcsoportot nem tudta- /engiteni most sem, mint bogy előző kísérlete is kudar- )t vallott. A „lebeszélő“ Akkor támadott először, nikor a szépetneki dolgozó arasztok első ízben próbál- ■; óztak tszcs-alakitással. A atal kulák-legény volt az -;yik lebeszélő“. Mert voltak yenek a községben akkori­on. .,Nem érdemes belépni a rmelőcsoportba, mert nem s z méa enni sem“ — hajto­gatta uton-utfélen a lebeszé- 1 kkel együtt Vukits is. — „Elszegényedtek, ha beléptek, nem lesz egy ruhátok sem. /me­zetekbe vehetitek a koldusbo­tot1 — duruzsolták a dolgozó parasztok fülébe. Voltak is néhányan, akik meginogtak. De ez nem tartott sokáig, az Alkotmány ünnepén mégis megalakult Szepetneken a ter- melőcsoport Persze» hogy nem tetszett ez Vakítanak, hiszen „fáradsá- posn és „áldozatos“ munkáját látta kárbaveszni. Ilyent nem hagyhat annyiban egy vala­mirevaló kulák, ezért keresett valami módot az újabb táma­dásra. Nem kellett sokáig törnie a fejét. Csak vissza kellett emlékezni néhány év­vel előbbre. Volt egy jó ügye. még most is sokat mulat ezen. Egy gyereket ugratott be; rá­vette, hogy lopjon gabonát, majd közös lesz a haszon. De Vukits ,kőszívűnek“ bizo­nyult: nem osztozott a gye- r"kkel. Hagyta, hogy az fi­zessen 40 forint büntetést, mi- 1 rájöttek az ügyre. Ökulákv ga szépen kimosakodott. Merénylet! Most is ilyen módszerhez fo- vmodott. A termelőcsoport egyik tag­ját, a fiatal .Fülöp Annát kör­nyékezte meg. Elmegyünk együtt a tszcs földjére, le­szedjük a kukoricát és én majd megfizetem neked az árát11 — adta elő tervét. A lány nem gondolt arra. hogy dolgozó társait árulja el azzal, hogy szövetkezik a kupeccel a csoport rovására. Beleegye­zett az aljas merényletbe. Éj­nek idején mentek ki a kuko­ricaföldre, együtt szedték le a termést, majd Vukitsnál fosztották le a kukoricát. A kupec ekkor már úgy tervez­te, hogy a lopott kukoricát a hivatalos áron felül ,80 fo­rintért adja el. Azonban ku­lák tervez — de a dolgozó nép végez! Vukits mégsem adhat­ta el a kukoricát. Letartóztatták. így hullt le az álarc az el­lenségről. s szakadt vége egy kuoec karrierjének. A% alma és a fája Szepetneken senkit sem le­pett meg Vukits gaztette. Mit is lehetett volna várni tőle1? Hiszen az apja nyilas volt, testvérei is; az egyik pedig egy esztendeje lépett hosszút Nyugatra. Az apósa sem sok­kal különb; volksbundista volt az öreg és nyilas. Anyósa pedig hasonló okokból inter­nálva is volt. Az már szinte természetes volt. hogy az ifjú Vukits kimutassa végre a foga fehérjét. A Béke-te-rmelőcsoport tag­iéit sem lepte meg az ügy. A kupec-kulák merénylete nem hogy megzavarta volna őket, de még jobban eggyókovácsol- ta a csoportot. Átestek a tűz­keresztségen, éberségüket töb­bé nem játszhatja ki egyetlen kulák sem. Fülöp Annát, aki szövetkezett ellenük a kulák- kal, a csoportértekezlet ki­zárta. Aki az ellenséggel pak- tál. az nem lehet tagja a tszcs- nek. A merényletre pedig az­zal válaszolnak, hogy jó és eredményes munkával kezdik működésűiket. Fokozni kell a felvilágosító munkát a nagykanizsai járásban a kukorica szállítási szerződéseknél A nagykanizsai járásban váltakozó lendülettel halad a kukoricaszállitási szerződések kötése. A legutóbbi összesített jelentés szerint a járás eddigi eredménye alig haladta túl a 25 százalékot. A földműves- szövetkezetek összesen kb- 100(1 mázsára kötöttek szerző­dést dolgozó parasztokkal. Vannak a járásban községek, amelyek kiugró eredményeket értek el ezen a téren. Kere- csenyben például 200 százalék az eredmény már most. a nagyrécsei földmüvesszövet- kezét pedig 150 százalékra tel­jesítette már szerződéskötési előirányzatát. Persze van az éremnek másik oldala is és vannak községek, ahol gyen­gén megy ez a munka, mert a földmű vessző vetkezet elha­nyagolja a szerződéskötést, így van ez például Komárva- roson és Miklósién is. ahol egyetlen kilóra sem kötöttek szerződést. Koinárváros eseté­ben ez annál is érthetetlenebb, hiszen ez a község nagyon so­káig élenjárt a gabonabegyüj- tési versenyben. Az elmaradt községekben fokozni kell a szerződéskötéssel kapcsolatos felvilágosító munkát, s arra kell törekedni, hogy mielőbb elérjék a szerződéskötési elő­irányzat 100 százalékát. 3 küldöttet választoltak a kanizsai erdőgazdaság dolgozói az erdőmonkások tanácskozására Lelkeshangu gyűléseken válasz­tották meg küldötteiket a nagy­kanizsai Állami Erdőgazdaság dolgozói az erdőgazdaságok dol­gozói első országos tanácskozásá­ra. A csemetekertészet dolgozói Kula Anna kertészeti szakmum kásnőt küldik. A második küldött Székely Lajos erdőművelési előadó, a har­madik Farkas Jenő. a kiskorná-* romi üzemegység állandó szak­mnnlráfia A Fémúrugyúr üxemátlaga 106°\0 ax új norma első hetében Szeptember 1-től kezdve a Fémárugyárban is az uj nor­mák túlszárnyalásán igyekez­nek a dolgozók. Az uj norma bevezetése előtt nehéz helyzetben volt a vállalat. Üzemi Bizottság nem volt. Volt elnökét. Kincses Józsefet eltávolították az üzemből lazítás és fegyelme­zetlenség miatt. A titkára pedig eltávozott a vállalat­tól. Az ÜB-t csupán Cseh Ist­ván jelentette, aki ideiglene­sen vállalta a teendők ellátá­sát. A bizalmi hálózat sem működött rendesen. Mindösz- sze két bizalmi volt: Magyar József és Varga József. Bár­mennyire is várták a dolgo­zók az uj normát, mégis váratlanul jött. Csak augusztus 30-án tudták meg, hogy két nap múlva ők is u.j normában dolgozhatnak. — A dolgozóink örömmel és megértéssel fogadták az uj normát — mondja Cseh Ist­ván. aki jelenleg az ÜB-t kép­viseli. Ez megmutatkozott az első heti eredményeken is. Balázs József menetiuró re­szelésén 128 százalékra teljesí­tette az uj normát. Horváth Mária párttag. Kommunista példamutatással végezte mun­káját és már az első héten az egyengetésnél 120 százalékot ért el. — Voltak az első napúkban hibák is — mondja Szalai István művezető —, de eze­ken igyekszünk állandóan ja­vítani, mert tudjuk, hogy az uj norma túlteljesítése a helyes munka- szervezéstől is függ. Lőczy István esete erre a legjobb példa. Lőczy már ré­gen begyakorolt szakmunkás a menetfuróreszelésnél. Az uj norma bevezetése előtt áttet­ték a központfúró reszelésé- séhez. Uj volt neki a munka­kör. Az uj normával nehezen boldogult. Szalai művezető visszahelyezte Lőczy t régi munkakörébe és az eredmény már az első nap megmutat­kozott 155 százalékos teljesít­mény formájában. — A fiatal munkásoknak is segítséget kell nyujtaniok az idősebbeknek — mondja Cseh István. — Például Bebők An­tal mint fiatal kováessegéd került nemrégiben a vállalat­hoz. Néhány munkában még járatlan, igy göbölyitésnél is sok a t^nulnivalója. Az uj normájával a 100 szá­zalék alatt maradt. Felfigyelt erre Benczik Sándor és a töb­bi idősebb szakmunkás ko­vács. Megmagyarázzák a munka helyes elvégzését. Ta­nítják Bebököt, akin látszik, hogy fog rajta az oktatás. — Nem szabad engedni — mondja Benczik —, hogy va­laki ebből az üzemből az uj normát ne teljesítse. Hasonló véleményen van Kunics Ferenc gépkalapácsos- kováes is. Eleinte nehezen me­legedett be az. xij norma telje­sítésébe. A harmadik nap aztán ő is rákapcsolt és telje­sítményével 143 százalékos ki­váló eredményt ért el. — Az uj norma célja — mondja Kunics —, hogy igaz­ságos normákkal érjünk el minél több és jobb termelést-' Az ötéves tervünket csak xxgy, tudjuk sikeresen végrehajta­ni, ha minél többet termelünk, a mi esetünkben, ha minél több fúrót gyártunk. Hogy az ötéves terv első éve a sikeres megvalósítás felé halad, an­nak a legfőbb bizonyitékái az üzemek beruházása. Mi is több gépet kaptunk. Ehhez hozzá­járult a tervkölcsön is. mert annak jelentős összege is elő­segítette a gépi beruházáso­kat. Az uj norma első hetében si­keresen szárnyalták túl a Fémárugyár dolgozói az uj normákat. Ezt bizonyítja a 106 százalékos üzemátlag. Fel­adatok azonban vannak bő^ ven. Elsősorban ÜB-re van szüksége a vállalatnak, amely az igazgatóval karöltve irá­nyítja a termelést és jelen esetben — a pártszervezet hiá­nyában — a politikai munkát is. Szükség van a bizalmi há­lózat újjáalakítására is, amelynek összekötő kapocs­ként kell működnie a dolgo­zók és az üzemi bizottság kö­zött. FURS'INEBEN BÍZIK FALU levéssel az ebéd után Fürts- még a konyhában foglala- kodott s mint ilyenkor kas, a jó háziasszony gon- íságával rendbe tett min­it. Hátha még vendég top- u be, ne legyen széjjel sem- . mert aki .a rendet szereti, bizony máshol is észreve- . a rendetlenséget. Látogatóban meg éppen ics hiány; valóságos bu- .íjárás néha Fürsték ottho- . a. A falu asszonyai- ha va­lami tanács-féleségre van szükségük, nem kerülik el há­zukat. Hallgatnak is rá, mondják, okos asszony. Nem­csak azért, mert kommunista és MNDSz ügyvezető- Min­denre tud valami gyógy irt, akármilyen panasszal is jöj­jenek hozzá. A napokban a szomszéd Anda gazda szólítot­ta meg, amint éppen a ma­lomba ment nagy igyekezet tel. „Úgy hallom» húszon nyolcán már odabe vannak a tszcs-ben" — Lesznek azok hamarosan többen, csak nyis­sa jól ki szomszéd a szemét, mert még meglátjahogy nem SÜaániap. I960, szept. 17. sokára a fél falu a csoport­ban lesz. Aztán úgy hallom, hogy maga is éppen ezen gon­dolkodik: belépjen-e? —“ Azon hát• de csak hallanám valaki­től, milyen az élet odabent. Látni látom — vakarja meg a fejét, — dekát mondjon már valamit, mit tegyekV‘ Fürstné. ha a csoportról vau szó. nem fukarkodik a szóval. Van is a tarsolyában elég jó érv, amivel éppen ott csap le az ellenségre, a Csíny át G-yörgy-féle kulákokra. meg a Kozma-féle háborús prédiká­torokra- ahol a legnagyobbat csattan. Anda gazda megnyu­godott. amikor Fürstné is ne- kibiztatta. Majd még megbe­széli otthon az asszonnyal, azután döntenek, hogy marad­janak-e a régiben, vagy hogy újat kezdjenek-e. Lám. Kötő Rózsa, meg a Teri már könnyen beszélnek Hallgattak a jó szÓTa, az okos beszédre. Büszkék is ám rá, hogy a csoport bevette őket tagjai Közé. Pedig az esperes ur annak idején ugyancsak osztogatta a ..jó tanácsokat“, ha nem is nyíltan, de értette a módját, hogy burkolja be tetszetősen ,.jóindulatu ságát". Dehát mi haszna, ha jobban hallgatnak a népnevelőkre- Meg hát ki tagadhatja le, hogy mégis csak nagy dolog ez a tszcs, látták Vasszilvá­gyon is. hogy mekkorát ha­zudott Csinyát kulák' amikor csajkáról, közös vályúról be­szélt. ..Persze, neki nem tet­szik, hogy itt erősödik a tszcs — vélték Kötőék —, mert ha mi erősebbek leszünk, Csinyát ur kiskirálysága mindig ösz- szébb zsugorodik azon a 60 hold birtokon Ezt azután megértik a fa­luban is- Hosszú volt az ut, amíg idáig eljutottak. Fürts- nó nem titkolja* hogy az ered­ményben benne van az ő munkája is. Szerénykedik igyan, azt mondja: ,.A Párt segített, év. csak meamagya- ráztam a faluban a. Párt sza­vát.“ Igen, a Párt ott vau mindenütt, ahol az uj élet alapjait rakják le. Ott van a du életében csakúgy, mint Fiirtané -elvtársnő egyéni éle­iében. A kettőt el sem lehetne választani egymástól Ami- or hiszen a falu és ő annyira '-szeforrottak! Anda szomszéd sem fojtja magába véleményét, ha éppen ■ legidőszerűbb kérdések ke­rülnek szőnyegre egy-egy ilyen be s zél geté s nél • — Ilyen asszonyok kellenek nekünk a falu tanácsába. Mert hát aki másodmagával j00 holdra köttet a gépállo­mással^ talajmunka szerződést az aztán igazán talpraesett asszony. Fürtsne meg éppen a javából való. nem hiába mondják róla, hogy ,,ember­nek is becsületére válnék, amit a község érdekében tesz“ ó113^ -az^ nyugodtan rábízhatnánk az ilyen asszony­ra ügyesbajos dolgainkat; ért az ilyesmikhez, szivén vi­seli a mi ügyünket. — Volna is itt elég dől- g'unk szokta ilyenkor mon- clam. — Az, hogy a csoportot megszerveztük és a községben 2 ezer holdra kötöttünk gépi szerződést- még csak a kezdet. Vaskent kell ennek a falunak élni ha a mi kezünkbe kerül majd egészen a kormányrúd- A tanácsválasztás megint egy lépést jelent előre. A ma­gunk urai vagyunk már most is. de ha a tanácsot megvá­lasztjuk egészen megváltozik nálunk az élet. Így jutottak e) a. csoporttól a tanácsig Maguk sem vet­ték észre, hogy' már közben azt is számba vették- amit eddig a terv adott Becsének. Ezek szerint számoljunk csak : autóbuszjáratot kaptak, meg­javították a Kanizsa felé ve­zető utat, meglesz a villany, a vezetékek már bent vannak. Megkapták a kastélyt, abban lesz a kultúrotthon. Már meg is érkezett a berendezésére 15 ezer forint. Mit adott még a terv? Hát 250 kötetes könyv­tárat'1 — egészíti ki a sort Fürstné. — Kellene még ide valami: nagyobb szövetkezeti bolt. Azután magunknak kell meg­javítani a faluba vezető utat Meg hát a kultúrotthon rend- behozásánál is lesz elég mun­kánk. Egyszóval össze kell fognunk és aztán közös erő­vel neki a dolognak. Jó lesz-e igy, János bácsi? — De mennyire, csak már választhatnék. Megmondom őszintén, szeretném magát is látni azon a listán. Ügy hal­lottam, hogy a népfront bi­zottság ebben az ügyben már összeült. Kiváncsi vagyok’ kire esik majd a választás. Azután csendesen, hozzátet­te : — Az én szavazatom arra esik majd, akiben bizhatunk mindannyian. No, de megyek már, sok a dolgom — búcsú­zott, de méí? az ajtóból vissza­szólt. — Hát ha megegyezüuk otthon, akkor a választásra kettős ünnepünk, kettős vá­lasztásunk íesz^ Az egvik n csoport, a másik a község legjobb asszonya. (ser főző)

Next

/
Oldalképek
Tartalom