Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-16 / 216. szám

9» !gy könnyebb, eredméisyeseal! a munka" Eddig 64 nadrágszij parcella között bolyongott az „I. Megyei Tanácskozás“ termelőcsoport tagsága. Sok idő kárba is veszett A gépeket sem -fu&ták kihasz­nálni. A nagyüzemi gazdálkodás­ra a kisparcellák persze. hogy nem alkalmasak. A Párt és kor­mányzatunk meghallgatta az alul­ról jövő kezdeményezéseket, ahol a körülmények megfelelők voltak megkezdődött a részleges tagosí­tás. így Oroszionyban is Farkas Géza, a község kulákja. meg a vele egy húronpendülő ellen­ségek elterjesztették a hirt. hogy a tagosítás megzavarja majd a falu nyugalmát. A dolgozó kis- és középparasztok azonban meg­értették. hogy a nagy táblák na­gyobb jövedelmet több munka­egységet jelentenek a csoportnak ★ Megtörtént a táblák kijelölése az összesítés, kijelölték a csere- t érül eteket. Aztán elérkezett a nap. amikor minden dolgozó pa­raszt a faluban tisztában volt az­zal, hogy a kulák fecsegés alap­talan. Hallották a Pártban, a DéFÓSzban és meg is győződtek róla. hogy a tagosítás semmi hát­ránnyal nem jár. Alig néhány kisparasztot érin­tett, inkább a kulák Farkas Géza területéről van szó. ★ A termelőcsoport és a gépállo­más dolgozói előzőleg' családlá­togatások során megmagyarázták a tagosítás jelentőségét és azt is, hogy minden gazda a sajátjával egyenértékű földet választhat magának. Horváth József elvtárs Virág József ékhez ment be. A (tszcs h. elnökét Srágli elvtárssal, a gépállomás trahloristá javai együtt örömmel fogadta a házi­gazda: — Teljesen egyetértek ve­letek. Tudom, hogy az én négy hold szántóm, meg a 800 öl ré­tem is beesik a tagosításba, de én már választottam is magam­nak ugyanannyit. Jobban járok veje, mert nem kell hosszú kilo­métereket kutyagolnom fel az Aranyhegyre. It van mindjárt kődobásnyira a lakástól. ★ Másnap együtt volt a bizottság. Horváth Ferenc 3 holdas kispa- raszt lépett elsőnek a bizottság elé. A mérnök a térkép fölé ha­jolt. — Magának — fordul Hor­váth Ferenc felé — ez a három holdja majdnem másfél dűlő hosszú. Két tagban is van. —Az bizony. Egy tagba,n kéne Ugv szeretném­— Válasszon Ferenc bátyám. Rendelkezésére áll ott a kanyar­nál az a nagy tábla — mutatja —, meg másutt. Válogathat 8—10 helyről is. Föiéje hajol a térképnek. Ala­posan megfontolja. Ráér, hisz senki se sürgeti. Végül megta­lálja a kedvére valót. — Ebből az utmenti parcellából hasítsa­nak ki 3 holdat, mellette meg ott a rét. abból 800 ölet — Helyes. Legyen az — vesz' át az elnök a szót. Közben Virág József is megérkezik. . mögötte még vagy nyolc. Mindannyian alaposan fontolóra veszik a tér­képet. Először Virág József szólal meg: Ez közel van. jó föld is, az asszony sem mondhatja, hogy rosszul választottam Három he­lyett most egy tagban lesz a bir­tokom. Elégedetten nevet: „Hát ilyen joggal örömmel él az em­ber* — mondja. Most a kulákok lépnek be. A bizottság kijelöli számukra az igénybe vett terület nagysága szerint, s lehetőleg azonos értékű csere ingatlant. ★ A faluban nagy megelégedés­sel beszélnek arról az em­berek hogy az „I. Megyei Tanácskozás* termelőcsoport bir­toka: 117 hold szántó. 74 hold le­gelő és 13 hold rétje mind egy tagban van. Még aznap este 3 uj taggal gyarapodtak. — 204 hold egy tagban! Meny­nyivel könnyebben megy majd minden. Holnap aztán nekilátunk és jó munkánkkal_bizonyitjuk be a Pártnak, hogy érdemesek vol­tunk erre a nagy megsegítésre — mondja Druskóci Józsefné, elnök felesége — Megmutatjuk azoknak, akik még ma ké telkednek, hogy mire képes val.óban a gépi munka, a közös összefogás. Úgy igyekezünk, hogy i helyi tanáes megalakulásának ünnepnapjára befejezzük az ősziek „■lvetését. így üljük meg ezt a napot! Kenyér- és takarmánygabona beadásban élen jár az egerszegi járás Szénabeadásban ZaiaLövŐ az első A gabonabcgyüjtés még nem ért véget. Mégis a beérkezett jelentések azt mutatják, mint­ha megpihentünk volna a ba­bérokon. Pedig erre semmi k nincs. C-vételi jegyre csu­kni fél százalék az emelkedés '■ elmúlt héthez viszonyítva Különösen gyenge a lenti já­rás teljesítése. Élen jár az gerszegi járás. Pártszerveze­teink népnevelői, a DéFOSz *s MNDSz szervézetek, a föl d- m'üvesszövetkezetek aktívái fokozott mértékben kapcsolód­janak bele a gabonabegyüjtés fontosságának tudatosításába! A takarmánygabona, beadá­sa valamivel jobb ütemben tart, de ez sem kielégítő. Első helyen 98 százalékos teljesítményével a zalaeger­szegi járás áll. Nem sokkal marad el a nagykanizsai sem. Csak 2 százalék a különbség köztük. Harmadik a lenti já­rás. Az előirányzatot 89 szá- alékban teljesítette. Sorrend­ben a zalaszentpróti járás kö­vetkezik. Eredménye 85 száza­lék. Utolsó helyen 70 százalé- os beadással a letenyei járás lolgozó parasztsága kullog. A tét város közötti versenyben különösen gyenge az ered­mény: Nagykanizsa 58, Zala­egerszeg 63 százalék. A szálastakarmány begyűj­tésében jól áll a megye. Zala- lövő mintaközség országos viszonylatban is jó példával jár elől ebben a munkában. A község dolgozó parasztjai hív­ták ki versenyre a megye va­lamennyi községét Tartják is első helyüket. A takarmány- gabona beadásával szemben a szálastakarmány begyűjtési kötelezettségét Zalaegerszeg város is jól teljesítette, ha­sonlóképpen jól halad a mun­ka Kiskomárombán is 13 termelöcsoportból önálló termelőszövetkezet lesz Megyénk termelőszövetke­zeti mozgalmának hatalmas arányú fejlődése lehetővé tet­te, hogy a jelenlegi három ön­álló termelőszövetkezet mellé további 13 kérhette az önálló termelőszövetkezetté való át­alakulását. Csoportjaink tag­sága ismeri azokat a hatal­mas előnyöket, amit ez az ezidőszerint legfejlettebb szö­vetkezeti gazdálkodási forma jelent és a felvilágosító mun­káink egyik célkitűzése éppen ennek elérésére irányult. Mind a 13 ünnepélyesen ké­szül a közelgő nagy napra, amikor kimondják önállósá­gukat és megválasztják az uj vezetőséget. A szóbanforgó tszcs-k a következők lesznek: zalolövői ..Vörös Zászló“’ za- la szent m ihályi „Felszab adu ­láspölöskei ..Béke“, tófe:)i „Petőfi“, a tótszentmártoni ..Felszabadulás“, bánolcszent- györgyi „Béke“’ petriventei „Népköztársaság“, letenvei „Vörös Csillagszentgyörgy- völgyi \Uj Élet“, nemesnépi „Vörös Hajnalnovai „Vörös Zászló“. Eddigi jó munkájuk, amely- lyel kiérdemelték ezt a hatal­mas megtiszteltetést arra ösz­tönzi e szövetkezetek tagsá­gát, hogy erpdményeik foko­zásával. úgy a gazdasági munkában- mint az egyénileg 'olgozó kis- és középnarasztok további bevonásával kiérde­meljék Pártunk és kormány­zatunk további támogatását­A 13 önálló szövetkezet pél­dája azonban ösztönözze arra - nnelőszövetkezeti csoport­okat is. hogy hasonlóképen ősiksék gazdaságilag és szer- ezetileg csoportjukat. A Magyar-Szovjet Társaság központjától már megérkezett Nagykanizsára a ,.Világ legfej­lettebb mezőgazdasága“ című ki­állítás gazdag képanyaga, amely­nek elrendezése már javában fo­lyik a Szakszervezeti Székház nagyterűiében Holnap délelőtt kerü; sor a kiállítás ünnepélyes megnyitására. A kanizsai MSzT minden előkészületet meSled> hogy a vidéki látogatók a kiál­lítás nydvatartásának ideje alatt bármikor alaposan tanulmányoz­hassák a szovjet mezőgazdaságot bemutató képeket. A nagykani- zsakörnyéki falvakban ugyanis nagy érdeklődés nyilvánul meg a kiállítás iránt. Dolgozó paraszt­ságunk a parasztküldöttek be­számolói utján már megismerke­dett a világ legfejlettebb mező- gazdaságának eredményeivel, most pedig a képkiáUitás segít­ségével akarja bővíteni ismere­teit a képkiállitás két hétig lesz nyitva VÁLASZTUNK százalékban vegeitek el. hzutan a sorrend így alakult: Pölöske 95 százalék, Palin 71, Felsőbagod 69, Tűrje 60 és Orosztony 47 százalék. A megyei központ átlaga 90.2 szá­zalék. A legjobb traktorista Iványi István (Letenye), eredménye 380 százalék. A legjobb női traktorísta ugyancsak a leíenyeí gépállomás­ról Németh Mária elvtársnő 271 százalék. Az. egyéni versenyzők közt jó eredményt mutatott fel Papp János elvtárs, a lenti gépál­lomás traktoristája: 303 százalék. A brigádok közötti versenyben a lenti gépállomás Pass ifi-brigád áll az élen„ 147 százai ékkai. A helyi tanácsok választása va­lóban beszédes- bizonyilélca annak, hogy nmia kommunisták ígérnek, azt valóra is váltják. Hogy is mondja Alkotmányunk? „A Ma­gyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé“. Október 22-én ez a mondat ölt eleven testet. Választ az ország, választ a dolgozó magyar nép. Minden város, minden község dolgozói a saját soraikból választják meg demokratikus, titkos szavazással azokat, akikben a legjobban bíz­nak, akiket a legjobban becsül­nek. A múlt bűnös rendszereinek száműzzük, eltisztitjuk a magvát is. Akkor a hatalom gyakorlása a kizsákmányoló gazdagoké, viri- 1-is kulákoké, mihaszna uraké volt. Az egész megye képe a bős Szovjet Hadsereg véráldozata árán a mi nagy Pártunk útmu­tatása mellett megváltozott. Zala is az urak megyéjéből a dolgozó nép megyéjévé lett. Éppen ezért minden egyes becsüle+es ember ne csak jogának, de kötelességé­nek is tekintse, hogy szavazatai­nak leadásával a tanácsok révén a községek, járások. ■ állania to­vábbi vezetésében tevőlegesen részt vegyen. Ez a választás a Párt, dolgozó parasztságunkkal szövetséges munkásosztályunk, né­pünk hatalmának újabb megerő­södését jelenti. Ünnep, a legnagyobb ünnep lesz számunkra ez a nap, mert azzá avatják azok az eredmények, sikerek, amelyeket a Szovjetunió segítségével, Pártunk vezetésével és a magunk erejével eddig elér­tünk. A tízezer holdas gőgös herce­gek, kótyagos bárók. pókhasu püspökök, a falu gyűlölt ellensé­gei, a basáskodó kulákok bitorol­ták évszázadokon át nálunk a ha­talmat. És hogyan? A nagyka­pornak!, türjei apátságok, „gróf1 Eszterházy és Festetich „herceg“’ pz és tízezer holdas birodalmának sötét cselédoduiban sinylődölt napszámosok. napszámos asszo­nyok időelőtti halálokról tanús­kodó kopjafák tudnak ezekről ?. szürnyü időkről bőven számot ad­ni, És megkérdezhetjük azokat a középparasztekaf is, akiknek feje alól elárverezíe'-te az utolsó pár­nát is az urak hatalma, -ha az adót meg nem fizette. Ök is tud­nak egyet-mást mesélni ezekről az időkről!... Órák hosszáig tipródotf az egerszegi. „tekintetes vármegye- háza“’ előtt a múlt idők kisparaszt- ja- Összetörte még. a kalapja szé­lét is bütykös ujjüi között, amíg végre elhatározta, hogy jogos pa­naszával s gőgös zalai félistenek elé járul. Ha. öt-hat sikertelen kí­sérlet; után véletlenül fogadták, annak az volt az oka, hogy egy­két zsák liszt, vagy egy hízott- disznó gyarapította a „méítósáeós“ főispán ur vagy ‘alispán ur titká­énak soha ki nem elégíthető „sze­rény“ igényeit. A dolgozó minden Vasárnap délután a , Gördülő Opera" ifjúsági előadás»- tart Vasárnap a Pedagógiai gimná­zium tornatermében a „Gördölő Opera“ előadása előtt 4 órai kez­dettel a Budapesti MÁV-szimíó- nikus zenekar díjmentes hang­versenyt rendez Zalaegerszeg dol­gozóinak. A hangverseny után pedig zenés és táncos tehetségku­tatást tartanak. A megyei tanács oktatási osz­tálya felhívja azoknak a fiatalok­nak a figyelmét, akik a zenéhez és tánchoz tehetséget éreznek és kedvük is van, hogy az eddigi képességeik tovább fejlesztése ér­iekében a hangverseny előtt je­lentkezzenek a pedagógiai gim­názium1 tornatermében. Szombat, 1950. szept. 16. léhütő urféle előbt meg kellett, hogy alázkodjék. ígéretet is ka­pott rogyásig — éppen csak az ügyét nem intézték el soha. „Minden bujá;-baját akassza a szögre, jöjjön a virágos Zalaeger­szegre!“. Ilyen forma rigmust Czubor Mátyás, volt egerszegi méitóságos polgármester ur köz­szemlére tetetett ki a város ál'al parkosittatott egy-egy forgalmas utcafrontjára. Ä szögre azonban a zalaegerszegi nyomorgó proletá­rok gondjukkal-bajukkal együtt őt is szívesen felhúzták volna. Csak egy kis villát és más „csekélysé­geket" jövedelmezett ez a parko­sítás őkegyeimének. Villany? Hogyne, az is volt. Hévíz és Keszthely, szóval az úri dári- dók színhelyén. A megye 300 köz­ségéből az az áldott és még egye­sek által ma ’is vissza kívánt „úri világ“ talán tíz községet, ha villa­mosított... Minden egyes képviselő- választáson a jelölt utat, hidat, bort, búzát, békességet, meg a fe­ne tudja, hogy még mimindent ígért. a dolgozó arra jó volt, hegy ilyen esetekben „levoksol- ion’“ nekik, meg nyögje az adót- Utat sem a dolgozó nép, hanem a magul: számra építtették. Épültek szép házak, villák is, de kiknek?! A dolgozók munkájára szükségük volt, de azután annyiba se nézték azt a munkást, akinek a verejté­kén pókhasat eresztettek, mint a kutyájukat. Van itt is mire emlékeznünk... Zalaegerszegen a harmincas esz­tendőkben különösen nagy volt a munkanélküliség. A tekintetes vármegye nyilván azért, hogy egy­két léhütő számára zsiros állást biztosítson, gyárat akart építtetni, túl a vasútállomáson. Szociális álarc mögé bújtak: — íme, lássá­tok! — A gyár azóta sem lett meg. Miért? Mert Pehm József, másnéven az országvesztő Mind- szenty, a gőgös zalai láma felállt ezen az értekezleten: — Ha meg­valósul a gyár — (ott van a jegy­zőkönyvben!) — rettentő egészség­telen lesz a megyeszékhelyen a levegő — szónokolta. A maga szemszögéből igaza volt. Ha a munkásosztály gyökeret vert vol­na itt Zalaegerszegen, az ő szá­mukra. az urak számára valóban egészségtelen lett volna itt a le­vegő —, mint ahogy egészségte­len ma is egyeseknek. A munká­sokat kitelepítették a városból. ONCsa-házakat adtak. De mi­lyen áron?! Kérdezzük csak meg Kellermanékat például. Hejj, de sok üresfejü. úri bitang szalad­gált itt a „tekintetes megyeháza“ : süppedő szőnyegein. Kiket képvi-. seltek ezek, ha nem a saját faj­ajukat?! Minden figyelmük arra irányult, hogy valahogyan be ne juthasson a hatalomba a dolgozó nép. De szóhoz jutott-e a dolgozó nép a községi önkormányzatokban? Szó sincs róla. A falu kulákja-ival szövetkezett klerikális reakció uralta a terepet, az „önkormány­zatból“’ kirekesztették, aki nem volt közibük való. így festett a múlt időkben az állam ügyeinek intézése. Ez a múlt azonban soha nem tér visz- sza. Az államigazgatásban, a sa­ját ügyeinek intézésében való jogot Alkotmányunk biztosítja minden magyar dolgozó részére. A nép maga dönt a saját sorsa felett a legkisebb zalai községben is A tanácsrendszerben minden hatalom a dolgozó népé és októ­ber 22-től azok a legjobb zalai dolgozók, akik szavazataink nyo­mán bevonulnak a tanácsokba, minden bizonnyal jól képviselik majd a dolgozó nép ügyét. Fokozzák a yáai szerződéskötés munkáját gépállomásaink! Heti ütemtervét Németh Mária traktorísta 271 százalékban teljesítette Az elmúlt napokban — különö­sen a termelőcsoportok szétszórt parcelláinak összevonása után — nagyobb lendületet vett a megyé­ben az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok részéről a gépi szerződéskötés. Az eredmény azon­ban még korántsem kielégítő. A megyei átlag az előirányzathoz ké­pest: 58 százalék. Csak néhá'ny nap és itt van a szerződéskötések ha­tárideje, szeptember 20. A lenti gépállomás kivételével (113 száza­lék) a szerződéskötési tervét egyik gépállomásunk sem teljesítette. A letenyeiek 80, a palini gépállomás 79, a tiirjei gépállomás dolgozói 48 százalékot értek el. — Különösen gyenge a felsőbagodiak (34 száza­lék) és az orosztonyiak (27 száza­lék) gépi szerződéskötési munkája. A politikai felvilágosítást a trakto­risták nem vették komolyan. Az őszi munkák végeztével vi­szont — egy-két gépállomás kivé­telével — ' fokozódott a verseny­lendület és szép eredményekről számolhatunk be. A heti ütemter­vét 151 százalékban teljesítették a lenti gépállomás traktoristái. A le­tenyeiek 120, a zalatárnokiak 119.7 Holnap nyílik meg Nagykanizsán „A világ íegiejieítebb mezőgazdasága“ kiállítás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom