Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-02 / 204. szám

Négy Hét a szocializmus boldog országában írja: Gerencsér György, a Szovjetunióban járt paraszküldöttség zalai tagja 1. A most meginduló sorozatos ^ sajtóbeszámolóim célja az, hogy képet adjak a 200 tagú pa- rasztküldöttség egyik csoportjá­nak a szocializmus országában, a hatalmas szovjet földön szerzett tapasztalatairól Beszámolómnál egyetlen cél ve­zet: Úgy mondani el a látott és tapasztalt dolgokat, ahogyan azok az élő valóságban vannak, aho­gyan azt 200 ember látta tulajdon kiváncsi és kutató szemével. A parasztküldöttség 200 tagja megértette, megismerte — amint ez az én beszámolómból is majd kiderült —, hogy miért a világ legfejeletfebb mezőgazdasága a szovjet mezőgazdaság, kolhozok és szovhozok mezőgazdasága. Az én beszámolóm az üzbék- és tadzsik-kolhozok, szovhozok, gépállomások, tudományos dilat­es növénynemesitő intézetek mun­kájáról fog szólni. A beszámoló nyomán megis­merkedtünk a kolhozok gazdagsá­gával, a kolhozparasztok háza tá­jával, otthonával, ifjak és öregek boldog és gondtal&n vidám életé­vel. Megismerjük a kolhozokban fo­lyó életet, a munka módját, szer­vezetét, jövedelmét és családi éle­tét. Látni fogjuk, hogy a szocia­lizmus országban milyen nagy ér­ték a dolgozó ember, az anya, a gyermek, az ifjú és az öreg. C soportunkkal olyan földrészt jártunk be, ahol március­tól októberig egy csepp eső nem c-jk, a nyár 36—42 fokos meleg — és mégis csodálatosán gazdag mezők, gyümölcstől roskadozó fákkal tele gyümölcsös- és szőlős- kertek soha nem képzelt látvá­nya tárult elénk. öntözéses gazdálkodást láttunk, amit a szocialista tudomány és tervezés teremtett meg azon a földön, ami a Nagy Októberi Forradalom előtt puszta, a forró nyarakban kiégett sivatagból állt, de ma buja gazdagsággal önti ter­ményeit a kolhozok csűreibe és biztosítja a kolhozok Parasztságá­nak olyan bőséges jólétet, gondta­lan és boldog életét, amilyent a mi apróparcellás, egyénileg gaz­dálkodó parasztságunk, még me­rész álmaiban sem tud elképzelni ■ magának. A szovjet ember tudója, hogy boldog és szabad életét az Októ­beri Forradalom győzelmének, a nagy Bolsevik Pártnak, Leninnek és Sztálinnak köszönheti, akiknek a neveit kifejezhetetlen áhítattal és forró szerettei ejti ki és zárja szivébe, Ez a szovjet ember — legyen az bármilyen munkakörben, mi­niszter, gyári munkás, vagy kol­hozparaszt, ifjú, öreg, nő, vagy férfi — számomra mindenek fö­lött a legnagyobb élmény volt. amit valaha átéltem. Ift láttam meg a szocialista tu­domány és nevelés természetátala- kitó és egy uj, magasabbrendü embertípust, a szocialista embert formáló hatalmas erejét. A 200 tagú parasztküldöttség ' minden egyes tagját forró hála és köszönet érzése tölti el a nagy Szovjetunió, a drága Sztá­lin élvtárs irtánf, aki Pártunk és kormányzatunk, szeretett Rákosi elvtársunk kérelmére lehetővé A zalaegerszegi Városi Párt- bizottság sajtóértekezletet tar­tott, melyen résztvettek az üze­mek és hivatalok saitófelelőse’ Barsi Béla elvtárs, a Szabad Nép szervezője foglalkozott a sajtófelelősök feladataival. Be­szélt arról, hogy mennyire fon­tos a saitóbeszámolók alapos megszervezése és rendszeres megtartása, az aktívák bevonása a sajtószervezésbe. A Szabad Néo Baráti Körök és a levelezés megszervezése, nagymértékben elősegíti a központi és a megyei 'ette számunkra, hogy négy hetet [ tölthettünk a világ leggazdagabb és leghatalmasabb országában példa képeink: a szovjet emberek között és olyan emlékekkel, tapasztala­tokkal jöhettünk haza, amit köz­A nagykanizsai Magyar-Szov­jet Társaság a közeljövőben nagyszabású kiállítást rendez az élenjáró szovjet mezőgazda­ságról. Többszáz darabból álló képanyag mutatja be annak a mezőgazdaságnak a fejlődését, ami iránt dolgozó parasztságunk egyre jobban érdeklődik. A ki­Pénteken reggel a nagykani­zsai fütőkázban, pályaudva­ron és a műhelyekben ünne­pélyes röpgyüléseken indí­tották be Lengyel József szta­hanovista mozdonyvezető fel­hívása nyomán az ,,Öszi csúcsforgalom legjobb dolgo­zója“ címért folytatott ver­senyt. A dolgozók munkahe­lyeiken egymás után Írták alá csatlakozásukat a ver­senyhez. A mozdonyvezetők vállalták az 500 km és a 2000 tonnás mozgalomba való szo­rosabb és minél több irányvo­__ Nagyrécsén is megtört a jég. Néhány nappal ezelőtt a köz­ségben is megalakult a termelő­csoport, amelynek jelenleg 25 tagja van. A tagok között 11 párttag van, ők mutattak példát a többieknek, akik bátran kö­vették őket a nagyüzemi gazdál­kodás útján, A csoportot a Vö­rös Októberről nevezték el Hor­váth Jakab elnök indítványára. — Mi is a Vörös Októbernek köszönhetjük — mondta Hor­váth elvtárs —, hegy most a szocializmust építő társas gaz­dálkodás útjára léphetünk. Az Októberi Forradalom tette lehe­tővé számunkra a felemelkedést, A Zalamegyei Téglagyárak til­takozott: „Nem mi utaltuk ki a molnári termelőcsoportnak a téglát“. Arról a tégláról van ugyanis szó, amit a molnári tszcs kapott, de amit — mert a tégla rosszminőségü — nem hajlandó átvenni, bár 0 tégla tisztes távol ságból érkezett, jóllehet a tszcs mellett működik egy ‘églagyár is Megállapítottuk: valóban nem lap munkáját. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a saitóbeszámolók a leg­több üzemben nem régen indul­tak be. de ezen az úton halad va további jó munkával jól ce- töltik feladatukat Megbeszélték a még fennálló hiányosságokat, hogy azok kijavítása után az üzemek és hivatalok sajtófelelö- sei könnyebben végezhessék a rájuk háruló feladatokat. Egyhangúlag elhatározták, hogy a sajtóértekezletet rend­szeresítik. kinccsé tenni, ismertetni, dolgozó népünk őszinte szeretete és ügyé­nek, felemelkedésének odaadó szolgálata elvár mindegyikünktől állítást szeptember első felében nyitják meg és előreláthatóan három hétig lesz nyitva. Az MSzT a nagykanizsai járás köz­ségeiben megszervezi a kiállítás csoportos látogatását, hogy mi­nél több dolgozó paraszt lássa a szovjet mezőgazdaságról szóló képeket és tanuljon belőlük. nat elindítását. Növelik a mo- sástól-mosásig való kilomé- ter-teljesitmény növelését. Karbantartják a mozdonyai­kat és ezáltal kiküszöbölik a hat havi részlegvizsgákat. A műhelyek dolgozói a teljesít­mények növelése mellett vál­lalták a minőségi munkát és a selejt teljes kiküszöbölését. A mozdonyokon és a kocsikon szükséges munkákat idő előtt elvégzik, hogy az őszi csúcs- forgalomban ne legyen egyet- 'on mozdony vagy kocsi kiesés sem. a forradalomnak köszönhetünk mindent. Az ünnepélyes alakuló gyű- ’ésről táviratilag üdvözölték né­pünk szeretett vezérét, Rákosi elvtársat a nagyrécsei Vörös Október-tszcs dolgozói. A táv­irat így hangzik: ,,Kedves Rákosi elvtársunk! Örömmel jelentjük, hogy Nagyrécse községben megalakí­tottuk a Vörös Október termelő­szövetkezeti csoportot. Ezzel is a béke táborát és hazánkat erő­sítjük, s dolgozunk a szocializ­mus eléréséért Pártunk és Rá­kosi elvtárs útmutatása szerínt‘‘. q Zalamegyei Téglagyárak utal­ta ki P/ téglát, igv lényegében nem is terheli felelősség ezért, amiért a téglát más. távolabbi községből kellett Molnáriba szál­lítani. A Zalamegyei Téglagyá­rak nem is utalhatta volna ki a téglát, mert — saját bevallásuk szerint — 99.9 százalékban a Ma- gasénifési N’V-k kapják gyártmá nyait. . . . , Nyitva marad a kérdés: ki uta,- 3 ki a téglát? 'Felelet: a Zalaegerszegi Tözelő szer és Épitőanyagkereskedelmi NV A megyei tanács mezőgazda. igi osztálya hatalmazta fel » Tüzßpet a téglakiutalásra. A TüzÉp pedig Ringbauer Sándor zalaszen'-balázsi égető tégláiét ta­lálta legérdemesebbnek arra _a ólra. hogy 2 tszcs hizlaldát épít sen 3 sereseknek A tszcs vi­szont nem é-t egyet „ TüzÉp-peJ 5zérf nem vészi át a rosszminő-- ségü téglák Felteszünk még egy kérdést: a TüzÉp nem utalhatott volna ki •cglát mégis a molnár’ tégla - .várból? T. 2. ez van legközelebb a rermelőcsopor'hoz Bizonyára ’•yt volna erre is rpód Mert nem kellett volna szállítási költséget számítani és a tégla is jóminősé­Sajtóértekezletet tartott az egerszegi Városi Pártbizottság (Folytatjuk) Az élenjáró szovjet mezőgazdaságról képkiállitást rendez a kanizsai MSzT Csatlakoztak a kanizsai vasutasok Lengyel József versenykihívásához az „Őszi csúcsforgalom legjobb dolgozója“ címért Vörös Októher-termelőesoport alakult Nagyrécsén Mégeggszer a molnári téglakiiilalasról: Nem a Zalamegyei Téglagyárak, hanem a TiisÉtt... Emelkedik az életszinvonal A z utóbbi napokban élel- miszer hiányról fröcs- öl különféle rémhíreket re­kedt hangon a Zalaegerszeg és környéki kulák és fekete reakció. A nyugtalanság és háborús hírverés méregkeve- rői ezek. A múltkoriban ir­tunk arról, hogy Horváthné, az egvik ilyen zalaegerszegi spekuláns feltűnően nagy- nennyis'égü cukrot vásárolt össze Németh József, a volt zalai Baross-szövetsógi fa­siszta fővezértől. Felét a fiam. kezelőorvosának vásárol­tam“ — érvelt egyiigyüen Mi tudjuk —- mondják Za­laegerszeg dolgozói —, hogy vannak jócskán, akik a há­borús uszítok szolgálatában állanak, de a számokat az el­lenség sem képes meghamisí­tani­Lássuk csak valójában, mi is hát a helyzet Zalaegersze­gen és általában a megyében 'leírni szer, ruhafélék és a cipő-fronton. Mindenek előtt leszögezzük: az elmúlt hónap­ban a félbarna kenyér jelen­tős mennyiségben vissza ma- ■ndt a pékeknél. Mindenki a félfehéret vásárolta. Termé­szetes is. hisz ma már megen­gedhetjük magunknak ezt. Húsból, zsírból, gyümölcsből, de különösen hüsitőitalokból jóval nagyobb mennyiség fo­gyott el augusztus hónapban, mint a felszabadulás óta bár­mikor. Hol vagyunk ma már 1938-as életszínvonaltól! Hús­ellátásunk szeptemberben még 15 százalékkal javul. H a átménetileg bizonyos élelmiszerekben mutat­kozott valami kisebb hiány, ezt éppen a magasabb élet­színvonalból eredő vásárló­kedvnek. de főkóp az ellenség által felszított vásárlási láz számlájára írjuk fel. Csodála­tos, hogy egyetlen arra illeté­kes szerv sem csapott le ke­ménykézzel ezekre az aljas rémhíreket terjesztő, zavart- keltő hírverőkre! Nézzük meg csak a sorban állókat. Kétségtelen, vannak közöttük becsületes dolgozók, dolgozó asszonyok. A túlnyo­mó többségük azonban pánik­keltésre használja fel a sor­ban állást. Zalaegerszegen néldául Husbolt NV üzlete előtt már reggel 6 órakor hosszú sorok álltak és mind arról károgtak a kisszékeken ülő fekete varjak, hogy be­vezetik majd a jegyrend­szert. duplájára emelik a cu­korárat, csak, negyedkiló húst kap majd egy család- És mi történt? A Husboltban még "■iásnap is volt bőven áru az előző napi vágásból. Végtele­nül fel voltak háborodva a lolgozó asszonyok, amikor látták, hogy még másnap délután is a vármvi vágóhíd hűtőházába 8—;8 mázsa húst irányítottak vissza. Mit csi­nált ezzel szemben a reakció? \ markába röhögött, hogy: Van lám, aki még hallgat •• á nk. A tömeghisztéria később a cukorra vetette magát- Ja valaki az egerszegi Nép- boltckban cukrot lát — mégha ■apui“ is odahaza a szekj rény-aljáha, vagy 20—30 kiló - akkor is cukrot akar vásá­rolni. A statisztikai ^ adatok ’zerint augusztus hónapban kétszer annul cukrot fogyasz­tott a megyeszékhely dolgozó népe, mint az elmúlt esztendő azonos havában. Azt pe­dig, hogy a cukor árat fel­emelik: szemenszedett hazug­ság, hiszen a szolnoki cukor­gyár máris megkezdte a t<?r* nelését és csakhamar korlát­lan mennyiségben áll rendel­kezésére a cukor Zala. megye dolgozóinak, — a reakció leg­nagyobb bosszúságára válto­zatlan áron és meg nagyobb mennyiségben, mint valaha. A gyufa, só és a szappan vásárlására is rávetette ma­gát a rémhirterjesztők sisera- hada. Az egerszegi Népbol­tok azzal adtak csattanóé vá­laszt a zavartkeltőknek, hogy 5 kg helyett 10 kilogram sót kínáltak eladásra a vásárlók­nak. Zalaegerszegen két na­pon át megrohanták az üzle­teket szappanért- Volt, aki 5 —10 kilót felvásárolt. Ugyan­akkor Nagykanizsán,, Zalalö- vőn, Bucsuszentlászlón korlát­lan mennyiségben vehettünk szappant. Ma újabb szappan­hegyek érkeztek a megyeszék­helyre. Most aztán összedug­hatják fejüket a spekulánsok: Van 15 kiló szappanom, 38 kiló kristálycukrom, 20 mé­ter lámpából, 30 csomag gyu­fa a sublót aljában és még se tört ki a háború, pedig Ame­rika Hangja... De okulhatnak mások is! E llátogattunk az egerszegi Állami Cipőboltba Az elmúlt hónapban 2376 vevő 222 ezer forint értékben vásárolt cipőt. Tegyük hozzá, hogy a minőségi áru volt a kereset­tebb. Tegnap a villamossági és kerékpár Népbolt üzletébe 15 férfikerékpar érkezett. Egy nap alatt gazdát cseréit mind a tizenöt, fí * ötven len­ne, akkor is ez volna a hely­zet — mondja a népbolt ve­zetője. Mit jelent ez he nem az életszinvonal emelkedését? Mi a helyzet a textilfronton? Az, hogy -például Zalaapátir-an az árubemutatón egyetlen na­pon 55 ezer forint volt a galom és főként a minőségi árut vásárolták szívesen. Bá- nokszentgyörgyön hasonló volt a helyzet. A földműves- szövetkezetekbe a ^ pamutáru, karton ellátás kielégítő. A na­pokban érkezik a barchet. A burgonyafronton semmi hiba. Naponta kétszer annyit bocsát a dolgozók rendelkezé­sére a GYÜMÉRT, mint az elmúlt hónapban, amid.or a szállítások körül egy-két nap­ig mutatkozott valami kis za­var. Zöldség, ^ hagymaellátás­ban nincs hiány. Gyümölcs is van mázsaszámra. A péksüte­ményben. kifliben és zsemlyé­ben emelkedés mutatkozik. Ezek a tények világosan be­szélnek az utóbbi ©vekben el­ért eredményeinkről az élet­színvonal emelkedésről. Pár; tunk népnevelőire, falu járó csoportokra vár az a feladat, hogy leszereljék a zavarkeltés céljából felszított vásárlási hisztériát és megértessék min­den becsületes dolgozóval: ..ha a nemzeti jövedelem emelke- léséből származó többlet _ na­gyobbik részét az életszinvo­nal emelésére költjük, akkor ma részben azokat a gyára­kat, termelőeszközöket, esszük meg. amelyek arra szolgái­nk, hogy holnapi életszínvo­nalunkat még gyorsabban emelhessük, békefrontunkat méginkább megszilárdíthas­suk. jövőnket megalapozzuk-' Szűnjék hát végre már meg nz okfa!an vásárlási láz! i megyei taitcs segíti a kisiparosokat Is A megyei tanács megalaku­lása óta fokozatosan javul a zalai kisiparosok munkával és anyaggal való ellátása. Ez év első felében a KIOSz szerve- zeíek utján közel másfélmillió forint értékű munká* végeztek el a dolgozó kisiparosok. A megyei tanács megalakulása óla kiadott közületi munkának értéke forintban — amint a beérkező jelentésekből kitűnik — megközelíti a félmilliót. A bürokrácia az ügyintézé­seknél. anyagigénylésnél telje­sem megszűnt. A közeli napok­ban a már eddig elosztott anyagokon kívül szétosztásra kerül: 18 kilogram serlakk, 185 kilogram enyv több mint ezer kilogram talp 600 pár mértékes lábbeli és 80 kg kar- bid.

Next

/
Oldalképek
Tartalom