Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-15 / 215. szám

Nagykapornak és Nemesrádó MNDSz-asszonyai versenyt szerveznek az őszi mankók sikeréért

A Vasvázasban minden üzemrész túlhaladta a 100 százalékot

JÖVÖHETI RÁDIÓMŰSOR

VI. évfolyam 215 szám.

Ära 50 fillér 1950. szeptember 15 Péntek

AZ ŐSZI MUNKA: HARC

ünnepélyesen megkezdődött a tervköfcsön eiső nyereményhuzása

Olt Károly elvtárs megnyitó beszéde

Az egész ország dolgozóinak osztatlan figyelme közepette tegnap délután 4 órakor Budapesten, a Zeneművészeti Főiskola nagytermében megkezdődött az ötéves tervkölcsön nyereményeinek első sorsolása. A nagytermet zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, álmunk ások, sztahanovisták, a termelésben kitűnt dolgozó parasztok az ország minden részéből ia tömegszervezetek képviselői, Kossuth-dijasok és még sokan mások.

A tervkölcsön hatalmas sikere

A nyeremények húzását ünnepség előzte meg, a melynek keretében Olt Károly elvtárs pénzügyminiszter mondott beszédet. Beszéde elején emlékeztetett a múlt évben kibocsátott tervkölcsön hatalmas sikerére, amely lehetővé tette, hogy az eredetileg 500 millióra tervezett tervkölcsönt a jegyzési határidő előtt dolgozó népünk több mint 50 százalékkal túljegyezze. Olt eivtárs ezután megállapította: a tervkölcsön sikere-a mrunkás-paraszt szövetség sikere','a kommunisták sikere, akik megvilágították népünk előtt, hogy külföldi, imperialista kölcsön nélkül,“ a- Szovjetunióra támaszkodva, saját erőforrásainkból építsük a szocializmust. — A kölcsön jegyzés megerősítette népünk egységét, egybeforrotiságát, a nép államával, ~ és újabb lendületet, újabb liar cos optimizmust kölcsönzött neki — mondotta Olt elvtárs.

Határtalanul bizunk a Pariban

— Tudatossá vált az a felismerés. hogy a szocializmust épitő országban nincs kétféle érdek, az állam érdeke és az egyén érdeke elválaszthatatlanul egybefonódik. Minden üjabb érték, amelyet a dolgozó _ munkájával, vagy pénzbeli- kölcsönével az államnak ad, hozzá tér vissza, az ő javát szolgálja. A kölcsönjegy- zés megerősítette a nép bizalmát vezetői iránt és megmutatta, hogy egységesen sorakozik fel az állam vezetői, a Párt és szeretett Rákosi elvtársühk mögött, hogy határtalanul bízik az Ő vezetésében -és egyetért a szocialista épités politikájával.

tozást. a mezőgazdaság fokozatos szocialista átalakulását jelenti. A falu egyre inkább tudatára ébred, hogy a kapitalista ut, a régi ut, amelyen múltban járt, a stabilizált nyomor útja és a dolgozó parasztság részére 3 fel- emelkedés egyedül a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodáson keresztül vezet. Dolgozó parasztságunk a Párt és a Szovjetunióban járt parasztküldöttség felvilágosító munkája nyomán egyre inkább felismeri ezt a tényt és ennek tudható be a termelőszövetkezetekbe való tömeges jelentkezés.

Eddig túlteljesítettük a tervelőirányzatot

— A dolgozók növekvő öntudatának, áldozatkészségének segítségével a termelés , területén mind inkább kefejlődő szocialista módszerekkel és nem utolsó sorban az ötéves tervkölcsön eszközeivel, a dolgozók az ötéves terv ismételten felemelt előirányzatait a gyáripar minden á-gápan 1950 második negyedében is túlteljesítették. A mezőgazdaságban tudjuk, hogy a kalászosoknál elért jó terméseredmények és a begyűjtés politikailag és gazdaságilag egyaránt fontos sikere támasztja alá ezévi tervünk teljesítését. Népgazdaságunk összes ágai a szocia lista akkumuláció újabb és újabb forrásait nyitják meg. Jogosan épül tehát állami költségvetésünk a Szovjetunió példájára döntően a szocialista szektor adóbefizetésére és nyereségére.

— Ezek az eredmények világossá teszik, hogy a tervkölcsön) egyzés jó befektetés volt, mert a munka frontján vívott harc mellett hozzájárult a terv teljesítésének és túlteljesítésének biztosításához — folytatta Olt Károly elvtárs —. Népünk megismerte a szocialista tervkölcsön jellegét, mint a szoI cialista építés, az egyéni takarékosság és a komoly egyéni nyereménylehetőségek eszközét. Megtanulta azt, hogy a nemzeti kölcsö- nünk alapvetően különbözik a kapitalista állam kölcsöneitől. A mi népünk megértették azt, hogy az ötéves tervkölcsön, akárcsak a 'Szov- jetúnió iervkölcsöne, a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásNézz végi# a zalai földeiken! Szántó-vefő dolgozó parasztokat látsz, traktorok hasítják a, földet a nagyranőtt táblákon- Körülnézel és azt mondod: Zala megye dolgozó parasztsága alaposan nekilátott az őszi munkának. Van is ebben igazság, mert valóban úgy néz ki a helyzet, mintha mindenütt nekiláttak volna a munkának. De nézz csak körül alaposabban és azután ' alkoss véleményt. Ugy-e. Te is úgy látod, hogy vannak medvénkben mén községek, járások, ahol nem úgy megy a 'munka, ahogy vártuk•

Azokra a községekre gondolunk, amelyekben vasárnap a ^nyilvános képviselőtestületi Üléseken ígéretek sora született: ekkorra és ekkorra befejezzük az őszi munkákat. Persze, minden ígéret annyit ér, amennyit valóra is váltanak belőle. Most pedig, néhány nappal az ünnepélyes ígéretek kinyilatkoztatása után egyes helyeken ugyancsak gyengén megy a munka. Nézzük meg példának okáért a zalaegerszegi járást Ebben a járásunkban megy talán legvontatot- tábban eddig az őszi munka. Nem csoda. Vannak ebben a járásban olyan községek is, mint Zalaszentiván. ahol eddig mindössze epy-két hold őszi árpát vetettek el. Olyan gyenge ez az eredmény, hogy pirulás nélkül nem is lehet beszélni róla.

Persze az ilyen helyeken is

jobban mehetne a munka, ha

— tegyük fel — a dolgozó parasztság inkább hallgatna az okos szóra, a Párt és a kormány tanácsára, ami — tapasztalatok hosszú sora bizonyítja ezt — most is a dolgozó nép érdekét tartja szem előtt- A tanács tehát jó. A baj azonban ott van, hogy egyes községekben inkább hallgatnak a kuíák ..tanácsára“. hoiott már pem egyszer meggyőződhetett dolgozó parasztságunk arról, hogy ezek a tanácsok nem eredményt, de eredménytelenséget szülnek, tehát az ellenség malmára hajtják a vizet. A kulák most is előszeretettel duruzsolja a becsületes dolgozók fülébe a „nem érdemes...“ kezdetű _és eléggé elcsépelt rémhírét- Most is azzal érvel, hogy a dolgozó parasztságnak semmi haszna nem lesz abból, ha korábban veti el — mondjuk — az őszi árpát. Sőt abból _ sem lesz haszna, ha több őszi árpát vet, mint tavaszit.

De nézzük meg csak ennek a dolognak a másik oldalát. Hogyan is néz ki ez a valóságban. Azt már az első hallásra nyugodtan mondhatjuk, hogy a kulák meséjének most is az ellenkezője igaz. Hallgassuk meg csak akárhány józangon- dolkodásu. becsületes dolgozó paraszt véleményét erről a kérdésről. Már ekkor látjuk hogy a kulák ismét csapdát akar állítani dolgozó parasztságunknak. Köztudomású tény ugyanis, hogy a.z őszi ■árpa — helyes talajelőkészités és talajművelés segítségével

— 30—40 százalékJoal is többet fizet, mint tavaszi testvére. Dolgozó parasztok sokéves tapasztalata bizonyítja ezt és e/ürt terjed megyeszerte is a dolgozó parasztok között egyre jobban az a mozgalom, hogy a tavalyinál nagyobb

földterületen vessenek őszi árpát. Sok lenti-járásbelí dolgozó paraszt példáját hozhatnék fel, akik maguk kérték őszi árpa vetés-területük növelését. Vájjon tennék-e ezt, ha nem lennének meggyőződve tökéletesen lépésük helyességéről? Aligha. Döntő érv tehát a magasabb terméshozam, amihez hozzájárul az is, hogy az őszi árpa már szeptember közepén vethető, tehát már jól bokrosodva megy a télbe. Tavasszal is legkorábban sarjad, dús növésével pedig szinte kipusztitja a gyomnövényeket. Korai érése pedig az aratási munkák szervezettségét segíti elő.

íme, ez a néhány érv is kétségtelenül bizonyítja, hogy a kulák sarokbaszoritott fenevad módjára minden elképzelhető alkalmat megragad, hogy ártson dolgozó népünknek, jól leéli tehát vigyázni falvaink- ban, az éberséget egy pillanatra sem hagyjuk lankadni. Dolgozó parasztságunk kisérje figyelemmel a kulákokat is, nehogy ők vigyék át gyakorlatba tulajdon „tanácsaikat“, más szóval: nehogy szabotálhassák az őszi mezőgazdasági munkákat.

Dolgozó parasztságunk előtt a legfontosahb feladat most az, hogy maradéktalanul teljesítse kötelezettségeit, amelyeket növénytermesztésünk kétéves terve ró reá. s munkáját mindig pontosan és a minisztertanács határozata által megszabott határidők szem előtt tartásával végezze. Legyen példa a nagykanizsai és a zalaszentgróti járás dolgozó parasztsága. Ezekben a járásokban példamutatóan Haladnak az őszi mezőgazdasági munkák. A nagykanizsai járásban például már befejeződött a bibor vetése, amiben különben a termelőcsoportok dolgozói jártak élen. A zala- rzentgróti “járásban különös- i képen a tüi'jei gépállomáshoz tartozó területen halad lendületesen a munka, mivel a dolgozó parasztság élve a m u n lm s osztály segítségével igénybeveszi a gépek munkáját- Tisztáiban vannak ezek a dolgozó árasztok azzal, hogy ..'a gépi munka is a termés- eredmények növelését segíti elő.

Nagy általánosságban _ — ezt nyugodtan mondhatjuk — Zala, megyéken már mindenütt folynak az őszi mezőgazdasági __ munkák- Bizonyos; hogy megyénkben is _ egyre több hive lesz a „több ősziárpát“ . mozgalomnak. mert dolgozó parasztságunk meggyőződik arról, hogy a Párt tanácsa most is az o' javát akarja. Állami gazdaságaink és termelőcsoportjaink -példája nyomán mind több ésjtöbb egyénileg dolgozó paraszt is kezd neki a szántás után már nemcsak a bibor és az ősziárpa, hanem a rozs vetésének is. Es mind,, nagyobb lesz azoknak'a földeknek a területe is. ahol vetik már a búzát is- Mert van már'erre is" példa Zala megyében.

Szríntani és vetni— ez most a feladat, amit akkor öld meg jól dolgpzó parasztságunk, ha igyekszik minéj- előbb, a határidő előtt elvégzi ezt a műm kát. így kívánja tőle dolgoz; népünk, de igv kívánja á saját jól felfogott A; '’«»ke is, it

— A' kölcsön jegyzés még ’ jobban megerősítette népünkben azt a felismerést, hogy a megvalósult szocializmus országának, a Szovjetunió példájának nyomán kell előre haladnunk- A kölcsön jegyzés során a szocialista öntudatnak olyan megnyilatkozásait tapasztalhattuk, amelyek azt mutatták, hogy milyen nagy mértékben erősödik népünk, fejlődik szocialista öntudata, és alakul ki a- szovjet ember példájára nálunk is az uj szocialista ember-- tipus.

Gazdasági eredmények

Olt Károly elvtárs ezután a kölcsön jegyzés gazdasági eredményeiről, uj berüházásokról "számolt be. — A szocializmus felépítésének, függetlenségünk biztosítékának kulcsa a nehézipari termelés. az 1949 évinek jóval több rpint kétszeresére emelkedik — mondotta a továbbiakban. — A mezőgazdaság területén ez az idősszak az, amely a legmélyebb váloszíály uralmát -erősíti és' a kölcsön jegyzésben való példaadás, akárcsak a munka frontján elért eredmények a mi államunkban a becsület és dicsőség dolga.

Pártunk, államunk állja szavát

— Fejlődésünk eddigi eredményei azt bizonyították, hogy a mi Pártunk szavára építeni lehet, akár a kősziklára. A nép állama állja a szavát és befizetett pénzét mindenki visszakapja és a dolgozók széles rétege komoly nyereményekhez jut. A tervkölcsön ügye dolgozóink szívéhez nőtt, -hiszen mindenki nap mint nap a saját munkahelyén látja a terv eredményeit. Látja, hogy forintjaival jól gazdálkodtak és minden fillére jól fíadzik, saját és az egész dolgozó nép üdvére.

—- Az érdeklődés természetesen a nyereményeknek is szól. Hatalmas összeg, több mint 30 millió

forint kerül kisorsolásra több mint 76 ezer kötvénytulajdonos között. Azoknak, akiknek ez alkalommal nem kedvez a szerencse, tudniuk kell, hogy még 9 alkalommal félévenként ugyanilyen nyeremények kerülnek kisorsolásra és a nyereménnyel ki nem húzott kötvények mind visszafizetésre kerülnek.

— Tisztelt kölcsönjegyzők! Kedves Elvtársak! — mondotta Olt Károly elvtárs —. A mai napnak különös jelentőséget ad az, hogy elsö tervkölcsönünkről és annak első sorsolásáról van szó. A tervkölcsön, mint szocialista építésünk megannyi más eszköze és állomása, a nagy Sztálin vezette hatalmas Szovjetúnió gazdag tapasztalatainak felhasználásával, a szovjet nép példaadása nyomán született. A magyar nép tudva azt, hogy szabadságát és a szocialista építés tapasztalatait a nagy szovjet népnek köszönheti, igyekezett ezen a területen is méltó lenni a Szovjetúnió barátságára.

Meg keli védenünk kivívott eredményeinket

— A dolgozók államának megszilárdítására a hároméves és ötéves terveink sikere, a kőlcsön- j egyzés terén elért eredmények, megannyi állomások azon az úton, amelyek győzelmeinket jelzik. De minden elért eredményünk, minden kivívott sikerünk felett gondosan őrködnünk kell. Az amerikai imperialisták nyílt fegyveres agressziója a koreai nép szabadsága ellen, a koreai városok barbár bombázása, asszonyok, gyermekek gyilkolása tanúsítja, hogy a háborús úszítók mindent elkövetnek, hogy újabb vérözönt zúdítsanak az emberiségre, megsemmisítsék a szocialista építés eredményét. Minden győzelmünk egy-egy tégla a béke harcos megvédésének ügyéhez. A dolgozó magyar nép a tervkölcsön ügyében is szilárd egvségben, egy emberként követte a Párt és vezére, Rákosi elvtárs útmutatásait es a mai ünnepséggel is azt bizonyítja, hogy ez a kölcsön az ő terv- kölcsöne, amellyel a béke ügyét is szolgálja. - ^ A békéért

— A mai ünnepség forrassza még szorosabb egységbe népűn- hét az előttünk álló nagy feladatok, az ötéves terv sikeres végrehajtására és a túlteljesítésre a szocializmus építésének munkájára, a békeharc magyar szakaszának megvédésére. Legyen mai ünnepségünk is mozgósítás annak a harcnak győzedelmes megvívására. amelyet az imperialista államok békeszerető dolgozói, a kínai néphadsereg győzelmein fellelkesült elnyomott gyarmati népek. a szocializmust épitő testvéri népi demokráciák egy táborban folytatnak a nagy Szovjetunió vezetésével a béke megvédéséért és amely harcnak irányítója a világ dolgozóinak szeretett vezére, a bölcs Sztálin — fejezte be beszédét Olt Károly elvtárs.

Ezután rövid szünet következett. majd megkezdődött a húzás. -