Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-14 / 214. szám

7 százalékos „teljesítmény" — és ami mögötte van Ki a felelős a vörösmezei épít­kezésnél Balogh Sándor és öttagú brigádja által elért 7 százalékos „teljesítményért“? — vetettük fel legutóbb a dolgozók széles nyilvá­nossága előtt, az eset kivizsgálá­sát az üzemi pártszervezet vette kezébe és ennek alapján a követ­kezők kerüllek napfényre: Vörösmező egy eldugott kis puszta Somogy megyében. Négy másik pusztával szomszédos, ame­lyeken szintén a nagykanizsai Ma­gasépítési NV dolgozói végeznek különféle építkezéseket. A munkavezető nem érti munkáját A hét százalékos teljesítmény „elkövetői", a Balogh-brigád már nem dolgozik. — „Itt hagyták a vállalatot’* — mondják az ottani munkások. A munkavezető, Kul­csár Ferenc ács kerül elő az egyik épületből. Már az első szavaival védekezik. — Kérem, én még 50- ' hasem voltam munkavezető. Nem is tudom, hogy kell kiállitani a munkalapokat. Az én mesterségem ács, ahhoz jobban értek. Kiderült, hogy Kulcsárt Horváth József az öt környező építkezés munkavezetője tette meg helyette­sének. de a munka kizárólag Kulcsárra hárult, mert a többi építkezések is elég feladatot rót­tak rá. így derül ki továbbá az •is, hogy kulcsár tudatlanságából nem került fel Baloghék munka­lapjára egy ideiglenes raktár fel­építése sem, amivel ugyan nem értek volna el 100 százalékot, de a teljesítményüket jelentősen nö­velte volna. írnok sincsen a láthatáron. Per­ceken belül Németh elvtárs, az üzemi pártszervezet titkára rájön arra, hogy a munkáknál nagy szervezetlenség uralkodik. A fe­lelős munkavezető — Horváth elvtárs — nem tudja ellátni a teendőjét, a megbízottja pedig nem ért a dolgokhoz. Szervezetlenség a munkában így fordult elő az is az építke­zésnél, hogy a földásást eredeti­leg a II. osztályú munkák közé sorolták. közben rájöttek, hogy nehéz, sziklás a talaj és az bi­zony IV. osztályú. Ezért tudott csak az öreg Kanta József 2 nap alatt két köbméter földet kiásni ,és igy csak 14 százalékos teljesít­ményt elérni. Kovács Zoltán épí­tésvezető, amikor kint járt, figyel­meztette Kulcsárt, hogy kérjen ellenőrzést és naplózzon a föld­munkákra. Kulcsár viszont nem tudta, hogy az mit jelent és nem csinált semmit. Ugyanígy nem tett a hibák or­voslására Kovács Zoltán építés­vezető sem. Ellenőrizni, kellett volna a munkavezető munkáját, hiszen elsősorban ő tartozik fele­lősséggel az építkezésért'. Nagyobb gonddal és körültekintéssel kel lett volna megvizsgálni a munka­vezető munkáját. Rá kellett volna jönnie," hogy az anyagelosztást, a munka megszervezését és a munkavezetőkre háruló feladató kát nem tudja elvégezni. az építésvezető munkájáért, felelős a munkavezető mun­kájáért is és mindener\ ami p- vállalatnál történik, jelen esetben Kovács Zoltán építésveze­tővel együtt a vörösmezei 7 szá­zalékért is. Rossz politikai munka A vörösmezei látoga'ás során fény derült a gyenge politikai munkára is. — A szerdai politikai beszámolókat még egyszer sem tartották meg — mondják a dol­gozók; — de az uj normáról is keveset hallottunk. A dolgozóknak ez a kijelentése is azt bizonyítja: Vörösmezőn el- lanyhult a bizalmiak, népnevelők munkája. Nem kapják meg a dol­gozók a pártszervezet által előiri politikai oktatást. így nem csoda, ha nincsenek tisztában az uj normák fontosságával. A bizalmiak fele­lőtlensége mellett hibás z párt- szervezet is, mert egyszer sem nézett utána, milyen politikai munka folyik Vörösmezőn. „JÚ HELYRE A gyökérnyomó gépek ütemes kattogása tölti be a nagykanizsai Kefegyár „stanc“ műhelyét. Az egyik pirosszínűre festett r gépnél Horváth Károlyné kezei közül egy­másután kerülnek ki a vadonatúj- surolókefék. Legutóbbi bérhéten is 174 százalékra leljesítetto--új. nor­máját és a fizetésosztáskorÁÉ45-fo- rint duzzasztotta bérzacskpját. Nemcsak a fizetésének örült, amit az új normában becsületes munká­val szerzett, hanem a tervkölcsön- köfvényeknek is, amit szintén meg­kapott. >p ­Szeretettel simogatta végig a sze­meivel a vöröszöldes színű 100 fo­rintos kötvényeket és tagoltan be­tűzte a feliratát; „Ötéves Terköl- csönkötvény'1. Asszonyi kíváncsi­sággal fordította meg. A hátlapján mohón nézte végig a kisorsolásra kerülő nyeremények összegét. De hirtelen visszafordította. — A legnagyobb dolog nem a nyeremény — mondja Horváth Ká­rolyné —, bár mindig jól jön egy kis pénz. Az eredmény máris min­denütt megmutatkozik. — A zalai falvakban egymásután gyulladnak ki a villanylámpák. Újabb és újabb beruházások foly­nak falun. Épülnek a gépállomások, kutúrotthonok, iskolák mind a terv- kölcsönjegyzés eredményei. — Büsz­kék lehetünk arra — mondotta —, hogy forintjainkkal hozzájárultunk. De Horváthné tisztában van az­zal is, hogy Nagykanizsán is tör­téntek beruházások forintjaiból. Mosolyogva említi az üveggyár bő­vítését, az utcák rendbehozatalát, a vasutas napközi otthon építését. — Jó helyre adtuk a pénzt és a beruházásból magamat is segítet­tem. Itt van ez a gép, amin dolgo­zom. Sokkal jobb, mint a régi volt és a beszerzéséhez én is hozzájá­rultam forintjaimmal. Örülök, hogy hallgattam akkor a Párt szavára és tervkölcsönt jegyeztem. A Párt ígéretét a beruházásokkal bevál­totta, saját életszínvonaluk emelke­désen tapasztalhatjuk, de betartot­ta az ígéretet a sorsolással is, ami most folyik Budapesten. — Eb­ből is megtanulhatja az ellenség, hogy a kommunisták szavára, mint sziklára lehet építeni. A hibák felszámolásának útja az egerszegi Magasépítési NV-nél: szívós politikai felvilágosító munka Az építésvezető felelőssége Nem menti Kovács Zoltán épí­tésvezető felelősségét az a körül­mény sem, hogy szétterjedt mun­katerületei felett az irányítást nem tudja egyenlő mértékben el­látni. Teljesen igaza van, viszont abban, hogy a Magasépítési NV- nél az építésvezetők elosztásában nagyfokú szervezetlenség 'és fejet­lenség uralkodik. —A legnyugatibb építkezésem Zalafárnok, a legkeletibb pedig Vörösmező — tudjuk meg Kovács építésvezetőtől. — Van kilenc különféle építkezésem. így leg­többször csak hetente egyszer, vágy jobb esetben kétszer tudok s munkahelyekre kilátogatni. . Felvetődik a kérdés: a nagyka­nizsai Magasépítési NV miért nem körzeti alapon osztja be a mun­katerületeit. Gazdaságosabb lenne az építésvezető kiszállása, köny- nyebben r.udnák az egyes ufbaeső munkaterületeket is. ellenőrizni,. A munkák helyes megszervezésé­ért, mint minden üzemi szakkér­désben. elsősorban a vállalatve­tő személyébe« felelős, így felelős Az elmúlt hét újabb győzelme­ket hozott a zalaegerszegi Magas- építési NV dolgozóinak munkájá­ban. Az uj normát több muinka- ágban sikerrel túlteljesítették s komoly eredményeket ér<fek el a sztahánovisták tapasztalatainak alkalmazás terén. A kőművesek például közfal-falazásban átlagos 130 százalékos normateljesitményt értek el. Schönig Antal evtárs., kőmüves-sztahánovista heti ‘átlaga 150 százalékra emelkedett s ezzel az eredményével egyetlen héten 220 forintot keresett. Példáját kö­vették az építkezés többi dolgozói is; uj munkamódszerekkel, a munkaidő jobb beosztásával és gondosabb anyagellátással az építkezésen dolgozók heti átla­ga együttesem elérte a 104 szá­zalékot. A normairendezés után — ha csak a 35. bérhetet vesszük ala­pul — jgen érdekes képet kiapunk az uj normák . teljesítéséről. A próba elszámolás szerint szeotem- bér 4-én például a következőkép­pen alakultak az egyes munkane­meknél az -eredmények a régi és az uj normák figyelembevé­telével: Szakma Régi norma szerinti áti, telj. kőművesek állványozók ácsok segédmunkások üvegesek műkövesek Az egyes munkanemeknél — mint a táblázat is mutatja — lé­nyeges eltérés mutatkozik. A segédmunkások például még a normát sem tudták teljesíteni Ennek oka jórészben abban volt, hogy helytelen volt az elosztásuk, de miután ezen változtatott az építésvezetőség. túl is szárnyal­ták normájukat. Az ácsoknál ugyanez volt a helyzet. Viszont szembetűnően magas a műköve­sek átlagos teljesítése. Eredmé­nyeiket minden különösebb .újí­tás, fejtörés nélkül. teljesen a régi mószerekikel érték el. A fes­tőknél a meszelés normája mu­tatkozik tágnak, amit ők maguk is észrevételeitek „Könnyen teljesíthetnénk ezzel a normával a 200 szá­zalékot is“ mondják. Ezt a normát nem rendezték, ellenkezőleg: egy fü­lért adtak uj abban minden négy­zetméterre. ■; Az építkezésed általában ki­elégítő az anyagellátás és a mun­ka helyes elosztása. Hiba azon­Uj norma szerinti átlag: 104 százalék 206 94 91 128- „ 179 ban, hogy a PB határozata után sem fogtak hozzá teljes erővel régi hibáik kijavításához. Az üzemi bizottság nem nyújt kellő segítséget a munkahelyi bizott­ságnak s így annak munkájában csak igen lassú a fejlődés. A po­litikai felvilágosító munka gyenge, sége, a ( bizalmiak passzivitása szükségessé teszi. hogy a párt- szervezef­nagyobb súlyt fektessen az aktivisták irányítására A legutóbbi üzemi- értekezletre például ' ügy,- „mozgósították“ a dolgozókat, hogy kiírták a hir­dető táblára „délután 4-kor üze­mi értekezlet“ —és" utasítást ad­tak a kapusnak, hogy sénkit sem szabadj kiengedni. Nem ez a módja a mozgósításnak! A személyes beszélgetés és meggyőzés sokkal több ered­ménnyel jár. Most az a feladat, hogy teljes aktivitással rákapcsoljanak elv­társaink és a népnevelők valóban szívügyüknek tekintsek a hiá­nyosságok felszámolását. UJ JELLEGET AZ IFJÚSÁG MUNKÁJÁNAK Rákosi elvtárs mondotta a DISz alakuló kongresszusán: ,.A magyar ifjúság most már széles fronton, akadálytalanul törhet előre azon az úton, amely a szocializmus nagy céljainak megvalósításához vezet‘‘. Való­ban az új ifjúsági szövetség megalakulásával új, hatalmas lehetőségiek nyíltak meg mun­kás, paraszt és értelmiségi fia­taljaink előtt. Megnyilt előttük az út, hogy a Párt vezetésével egy a Komszomolhoz hasonló ifjúsági szervezetet kovácsolja­nak. A Komszomol példája nyomán való haladásról azon­ban — megállapíthatjuk — több szó esett, mint cselekedet. Nem indult meg a munka megyénk­ben, hogy tanulmányozzuk a Komszomol munkamódszereit, hogy azokat alkalmazni tudjuk a mi viszonyainkra. De ugyanúgy nem érezték harci feladatnak DlSz-szerveze- teink, hogy megvalósítsák az első kongresszus határozatait. Bár június 17. előtt a munka lazában égtek fiataljaink, ez a lendület, ez a versenyláz a DISz megalakulása után erősen visszaesett, Az elért eredmé­nyek elbizakodottá tették ifjú­sági szervezeteinket. Példa erre a bázakerettyei ifjúság. A kong­resszusi munkaversenyben több mint 42 ezer forintot takarítot­tak meg az üzemnek. Kiváló munkájukért pénzjutalomban és dicséretben részesültek. Ettől a? időtől kezdve a munkalendület leállt, a fiatalok nem kapcso­lódtak bele a hosszúlejáratú versenyekbe. A vezetőség itt el­hanyagolta a szervezési munkát, gondolva, hogy az eddigi mun­kalendület magábavéve is elég a további eredmények elérésé­hez. Ezek a hiányoságok észlelhe­tők megyénk magasépítési üze­meiben is, különösen Lovászi­ban, ahol az alapbér és norma­rendezésről úgy vélekedtek a fiatalok: „majd meglátjuk, mi lesz“. A DISz ifjú gárdistái itt súlyos hibába estek. Ez az el­lenség hangja! Ahelyett, hogy mozgósították volna az üzem dolgozóit az új norma mielőbbi túlteljesítésére, maguk is az el­lenség uszályába estek. Falusi DISz-szervezeteink — bár az aratás és cséplés folya­mán már kivették részüket a munkából a terménybegyüjtűs­nél és a további munkák folya­mán már nem vitték a kellő mértékben az agitációt. Mi az oka, hogy az egyes fel­adatok nem mozgósították elég­gé ifjúságunkat? Egyik föoka az, hogy a DISz munkájából hiányzik a sajátos ifjúsági jel­leg. Hogy ezen a hibán segíteni tudjunk, szükséges, hogy párt- szervezeteink az eddiginél sok­kal nagyobb támogatást nyújt­sanak az Ifjúsági Szövetségnek. Az egyes feladatok elvégzésénél a pártszervezeteink adják meg, az ifjúság jellegének megfele­lően a munkájukat. Községeink legnagyobb részében nincs meg­felelő kapcsolat az ifjúság és a pártszervezet között. Nem kap­nak feladatokat és az ifjúsági vezetők „ösztönösségére“ (és az ellenséges befolyásra) van bíz­va a fiatalok munkája a kampá­nyok nagy részében. Fel kell számolni, teljesen ezt a helyte­len módszert és az önálló meg­bízatások adásával, azok ellen­őrzésével kell az ifjúságot rá­vezetni a helyes útra. Az ön­álló, ifjúsági jelleggel bíró meg­bízatások adása eredményezni fogja a fiatalok felelősségérze­tének növekedését. Azzal a tu­dattal indulnak így harcba, hogy a Párt megbízott bennük és a bizalomra feltétlen méltók akarnak lenni. Megértik, hogy a dolgozók leöíobbjai, az ország vezetői tetteket, eredményeket várnak tőlük és ez a felisme­rés forfía hevíteni munkájukat A politikai feladatok elvég­zésénél külön jelszavakat, külön munkamódszereket kell kidol­gozni az ifjúság részére. Érezzék, hogy ez külön ifjúsági munka, érezzék, ho'-- ez különbözik a többi tömegszervezet módszerei­től, ifjúsági sajátosságai legye­nek. Hogy ennek megoldása rá­juk vár, ezt nem végzik el má­sok helyettük. Ebben és csakis ebben a for­mában tudjuk biztosítani, hogy a DISz rohamcsapattá, a párt- szervezet leghübb segítőtársává legyen. így fogja elfoglalni Zala me- ifjúsága is méltó helyét a maga frontján a gazdasági és politikai munkában. Igv tudják valóra váltani ígéretüket, mely az alakuló kongresszuson hang­zott el: megfogadjuk, hogv követni fogjuk a Komszomol oéldáiát munkánkban, harcunk­ban, hűségben és áldozatválla­lásban, ff Jé népnevelő munkával Pacién ló! halad a kukorica szállítási szerződéskötés Pacsa község dolgozó parasztjai szép eredménnyel vették ki részü­ket gabona szállitási szerződések kötésében. Most sem akarnak le­maradni. Erről a munkáról szá­mol be Kiss Béla elvtárs a pa- csai földmüvesszövetkezet ügyve­zetőjének levele. Kedves elvtársak! Olvastuk a „Zalá’c-ban, hogy a lenfi földmüvesszövetkezet szep­tember 10-re 100 mázsa kukori­cára vállalta a szállitási szerződé­sek megkötését. Erre a hírre mi pacsaiak is nekigyürköztünk. Még aznap népnevelő értekezletet hív­tunk össze, Leszűrtük, a gabona- szálli'ási szerződés tapasztalatait és , elhatároztuk, hogy a szövetke­zeti napra mi is elérjük a 100 mázsát. A kulák persze nem azért a nép ellensége, hogy'ne támadja a munkánkat. Most, is akcióba lé­pett és a rossz Iérmés meséjével igye kezet1 kis- és középparaszti,jainkat lebeszélni a szerződés kötésről. Módszereik azonban már ismerő­sek. Népnevelőink visszaverték ezeket a támadásokat és igy az ellenség elleni harc közben telje­sítettük a szövetkezeti napra tett felajánlásunkat. A. legjobban ki­vették részükéi a munkából Csizmadia Ferencné elvtársnő, aki a békebizottságnak is tagja, Nad- rai Kálmánná, Ferenczi Károlyné és Doktor ' Károly. Munkánkat azonban nem hagyjuk abba. Az eddigi úkerek csak még fokozot­tabb munkára biztatnak bennün­ket. Tovább visszük harcunkat, hogy a szállítási szerződések ha­táridejéig előirányzatunkat ne csak teljesítsük, hanem azt túl is szárnyaljuk." Egymillió 350 ezer jubel megtakarítás, A zladouszi gépgyárban be­fejeződött az észszerüsitési javaslatok kiállítása. A ki­állításon a gyár dolgozói által benyújtott 238 javaslatot mu­tatták be. Mini 3 statisztikák mutatják, a benyújtott javas­latok közül 107-et már meg­valósítottak és ezzel az év első felében egymillió 350 ezer rubelt takarítottak meg. Csütörtök, 1950 szept, 14, 145 százalék 273 154 118 267 347 ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom