Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-08 / 209. szám

A virágzó, boldog, szocialista mezőgazdaság Gerencsér György eiviárs előadása Zalaegerszegen a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól Az Arany Bárány nagytermét zsúfolásig megtöltötték a város és a környező falvak dolgozói. Az utcán is nagy tömegekben álltak fiatalok és öregek egy­aránt, hogy hangszórón keresz­tül hallgassák végig Gerencsér György elvtárs országgyűlési képviselő beszámolóját a Szov- jetúnióban szerzett tapasztala­tairól. Rövid két óra alatt szinte vé­gig repültünk azon all ezer ki­lométeren, melyet a 200 tagú magyar parasztküldöttség be­járt. A beszéd nyomán ott érez­tük magunkat a hatalmas Szov­jetunióban, a világ legfejlettebb mezőgazdaságában. Láttuk ma­gunk előtt a kolhozok, szovho- zok, gépállomások, tudományos intézetlek, növény- és állatte­nyésztési intézetek nagy és di­cső munkáját. Megcsodáltuk a Szovjetúnió szocialista országá­nak terményeit, hatalmas ered- ménveit. A már sokszor feltett kérdés­re — hogyan folyik az élet a szovjet kolhozokban, hogyan él­nek a kolhozparasztok? — is­mét világos és meggyőző fele­letet kaptunk Gerencsér elvtárs előadásából. —D— Hogyan történik a munka­egység megállapítás a kolho­zokban? Erről többek között a következőket halljuk. — A munkát minden reggel kiosztják egymás között, egyé­nekre. A norma általában nem magas, könnyen teljesíthető, az ország egész területén ala­posan kipróbált és bevált el­vek alapján állapítják meg Figyelembe veszik a talaj mi­nőségét, munkálhatóságát. Rossz, nehéz talajon alacso­nyabb, könnyen munkálható talajon magasabb a norma. Este a munka után felmérik a megmunkált, területet és a végzett munkának megfelelően írják be a munkaegységet. A normát szigorúan veszik, a lusta, dologtalan. hanyag embernek nehéz a sorsa, de annál jobb a szorgalmasé. —n— Mennyi a keresete a kolhoz­parasztnak? !-— A kolhozokban dolgozók keresete attól függ, milyen mun­kát végeznek egyénileg és mi­lyen eredményt ér el egységesen a kolhoz. — Például a „Halk- Abad“-kolhozban a következő munkaegységet érték el: Egy munkaegységre 16 rubel, félkiló búza, fél rizs, fél. szárí­tott gyümölcs és fél kiló hús esik. Az évvégi elszámolásnál a húsmennyiséget kilogramban, élőállatban is át lehet venni.-D­A ,,Kaganovics”-kolhozban 350 hold gyapotföldön kiváló minőségű gyapotot termelnek, ezenkívül ezer holdon gabonát. Tízezer apró- és na^’wszágjuk van összesen. A tavalyi bevéte­lük 3 és fél millió rubel volt. A kolhozban dolgozó Akman- dzson Zsura-család évi jövedel­me 3 dolgozó taggal: 26 ezer rubel, 34 mázsa gabona, 665 kg hús, 20 mázsa főzelék és 13 má­zsa gyümölcs. Hol van olyan középparaszt nádunk, amelyik­nek ilyen dús, bőséges jövedel­me van? Melyik közé mar ászt tudott fiának autót venni, mint ahogy ezt Akmandzson tette. Pedig ennek a családnak a ke­resete közepes.-n­Milyen a kolhozparaszt la­kása? — Megnéztük több kolhoz­paraszt lakását. Három, négy, sőt 5—6 derékos épületek. Vil­lanyvilágítás még az istálló­ban, a birkaólban is van. A villanyt teljesen ingyenesen adja a kolhoz. Szinte kivétel- r.élkül, minden kolhozparaszt lakásában megtaláltuk a vil­lanyvasalót, villanyrezsót és a rádiót. A lakásaik tiszták. íz­lésesen berendezve, rengeteg paplannal és szőnyegekkel. Egy egy paraszt családnál 15 —20. de volt olyan hely, ahol 50—60 paplant is találtunk. Kíváncsiságunk odáig terjedt, hogy még a padláson is körül néztünk, ahol 3—4 zsák rizsát és 5—6 zsák gabonát találtunk, ami még a múlt évi keresetből maradt meg. Ahogy a kolhozokat jártuk tapasztalhattuk, hogy mind­egyiknél ott van a szülőott­hon, bölcsödé, kulturház és 8 —10 osztályból álló általános iskola- Mind a legkorszerűbben vannak berendezve. Legnagyobb becsülete a kol­hozban a gyermekeknek van. Valamennyi egészséges, okos és bátor. Roppant szeretik őket. Nagy tiszteletnek és sze­retetnek örvendenek az öregek. Ezt a gondtalan, nyugodt éle­tet, a virágzó, gazdag kolhozo­kat a Szovjetúnió Bolsevik Párt­ja. kemény harcban, a szocia­lista tervgazdálkodással terem­tette meg. A cárizmus alatt ezek a területek kietlen sivatagok voltak. A Szovjetúnió a szocia­lista tervgazdálkodás során ha­talmas öntözőcsatornákkal látta el ezeket a területeket. Mező- gazdasági gépekkel segítette a kolhozparasztokat munkájukban, megbirkózva a természet erői­vel, kiűzték a nyomort és az üzbég és tadzsik dolgozó pa­rasztok jó munkájával ma már a szocializmusban a kommuniz­mus megvalósításáért folyik a munka. A kolhozok parasztjai tud­ják, mivel tartoznak hazájuk­nak, a nagy Szovjetúniónak és Sztálin elvtársnak. Ezt a két nevet olyan lelkesen, olyan bol­dog mosollyal ejtik ki, hogy abból kiérződik a haza és Sztá­lin elvtárs iránti végtelen ra­gaszkodás és szeretet. Az üzbég és tadzsik kolhoz­parasztok azt üzenik a magyar parasztságnak, hogy minél előbb kövessék az ö példájukat, hagy­ják el a nyomorúság parcelláit. Egyesüljenek és teremtsék meg a virágzó, boldog szocialista mező gazdaságot. 150 hold ősziárpát vetetlek állami gazdaságaink Geisén három vetőgépet húz a traktor A megye állami gazdaságai csak egyéves múltra tekint­hetnek vissza. De máris bebi­zonyították a gépesített nagy­üzemi gazdálkodás hatalmas fölényét- Az eredmények eléré­sénél nemcsak az játszott sze­repet, hogy nagyobb volt a technikai felkészültségük, ha­nem az is, hogy az állami gaz­daságok dolgozóinak megvál­tozott a munkához, a gazda­sághoz. az államhoz való vi­szonya. A ;jó gazda gondossá­gával végezték a munkát. Ma­gukénak érezték a földet. Amikor ma zugnak a trak­torok az állami gazdaságok földjén, azt jelenti, hogy meg­indult a jövő évi kenyér biz­tosításáért folytatott csata­üzemi értekezleteken a pártszervezet irányításával — figyelemmel a minisztertaná­csi határozatra — minden ál­lami gazdaságunk elkészítette az őszi szántási-vetési ütem­tervet. Szeptember ötödikéin 105 hold biborherét, 70 hold fűrna­pot, 150 hold őszi árpát vetet­tek el. Egyszerű, eddig meg­szokott munkamódszerekkel, — eszközökkel ezt az ered­ményt nem lehetett volna re­mélni. Az állami gazdaságok dolgozói ezen is változtattak­Horváth Antal. a. pelsei paz- dósán kovácsa olyan tökéletes vonószerkezetet készített hár- mdsvetőnép vontatására, honit bármilyen fordulásnál is a sö­rok tökéletesen csatlakoznak. Véph Károly és Varpa István, a felsőrajki gazdaság gépészei a henperek és tárcsák csapd- pyázását, valamint a trakto­rok uti-rdíjainak tökéletesebbé tételét oldották mcp tintásaik­kal. Aratják a hajdinát, csépelik a maglucernát az állami gazdaságokban Legjobb brigád a zalalövői „Táncsics* * Állami gazdaságainkban a sarju kaszálásokkal és behor- dással teljesen végeztek. A silózás céljára vetett kukori­ca, nagyrészben már be is van silózva. Ugyancsak megkezd­ték a főnövényként vetett haj­dina aratását, továbbá a mag­nak hagyott lueerna cséplését is. Az elmúlt bérhéten végzett munkálatok Szerint a zalalövői állami gazdaság üzemi átlag­teljesítménye 206 százalék. K legjobb brigád a zalalövői ál­lami gazdaság ifjúsági „Tán- csios‘‘-brigádja volt. A leg­jobb munkacsapat címet a. héten a zalalövői .,Dózsa“ munkacsapata szerezte meg 240 százalékos heti átlag mun­kateljesítéssel. Leggyengébb eredményt az alsófakosi üzem­egység teljesítette, ahonnan még heti jelentés sem érke­zett be a megyei központba. Tótszentmárton dolgozó parasztjai az őszi mezőgazdasági munkák sikeréért Akik itt vannak, valamennyien dolgozó parasztok és — népneve­lők. Amiről tárgyalnak, az a jelen pillanatban legfontosabb teendő­jük: az őszi munka. Itt ülnek a kultúrotthon nagytermében, mely nek falain ilyen felírásokat olvas­hatnak: „Zsivio Stalin! Zsivio Rákosi!“ Igen. a község, amely' nek kulturotthonában vagyunk horvót község. Tótszentmáüon. S a község dolgozó parasztsága mos! újabb rohamra készül, az ideinél még magasabb terméseredmények eléréséért, amit még jobb és pon­tosabb munkával biztosit. Mert a feladat az. hogy jövőre — a minisztertanács határozatának megfelelően — tovább fokozzák terméseredményeiket. Ez pedig lehetetlen volna, ha már most nem kezdenék meg munkáikat. Erről beszél Pattogó Józsefné elvtársnő, a EéFOSz járási tit­kárságának kiküldötte. Azt mond ja el, milyen fontos ez a munka, ami csak akkor lehet eredmé­nyes és sikeres, ha kiterjedt fel­világosító munkával készülünk hozzá. A dolgozó parasztok pedig megszívlelték ezeket a szavakat Egyik is, másik is szólásra emel­kedik és elmondja ezzel kapcso latban a véleményét. De a felszólalások nyomán egyre homályosabbá válik az értekezlet erede'i célja. Egyre kevesebben beszélnek ?.z őszi munkáról. Ehe­lyett egyre' több szó esik arról a problémáról, aminek irányítást végeredményben nem ennek a/ értekezletnek a célja, bár enné’ nem kevésbbé fontos. Gyuricz elvtárs, a tótszentmár to-ni pártszervezet titkára volt a? első. aki P burgonya, tengeri és széna-begyűjtés fontosságáról be szélt. Hangoztatta ez minden dolgozó paraszt hazafias köteles­sége. Elfelejtette azonban megem­líteni, hogy az őszi szántás, vetés hasonlóképpen hazafias kötelessége dolgozó parasztságunknak. Gyu­ricz elvtárs a község dolgozó pa­rasztjai nevében vállalta. hogy' október 25-ig 100 százalékig befe­jezik „C’‘ jegyre is a tengeri, burgonya és széna begyűjtését, Ezzel a feltétellel versenyre hív­ta Semjénháza és Petrivente dol­gozó parasztságát. Ehhez 'P felhíváshoz' örömmel csatlakoztak Semjénháza és Petri­vente küldöttei. Sőt! Semjénháza dolgozó parasztjainak nevében Vlasies Rémusz elvtárs azt vál­ta. hegy a begyűjtési terv teljesítéséről már október 20-án táviratilag ér­ésűik Rákosi elvtársat. Ilyenformán az eredeti cél el­sikkadt és most nem tudni ho­gyan is készülnek fel ezek a köz­ségek az őszi mezőgazdasági mun­kák gyors és pontos elvégzésére. Viszont volt az értekezletnek egy pozitív pontja is. A „Felsza- badulás“-termelőcsoport elnöke, Kőfalvi György elvtárs bejelen­tette: október 25-ig legalább 5Q százalékkal növelik -a termelőcso­port tagjainak létszámát. A vál­lalást nagy lelkesedéssel fogadták az. egvbeg.yült népnevelők. Végén mégis megtalálták a népnevelők az ereded hangot és az értekezlet után a hallottakkal felfegyverezve indultak munkád ba az uj kenyércsata sikeréért. Halálos tcstisírtés: 1$ havi börtön Halált okozó súlyos testi- sértés bűntettével vádolva állt Zalaegerszegen a megyei bíróság előtt Bujxor Lajos, oltáréi lakos. Junius elején apósát. Szabó Ferencet dula­kodás közben úgy hasbarugta, hogy az belső sérüléseibe más­nap belehalt. A megyei^ bíróság a vádlot­tat másfél évi börtönbüntetés­sel sújtotta. A mikor Csó tár Gyula szent- pyörpyvölpyi 12 holdas közévparaszt fia elsőizben em­lítette mep apjának, hopp be kéne lépni a tszcs-be, a pazda örepeclő arcát elöntötte a me­rer/. Keményen csapott öklével az asztalra, aztán rámordult Jenő fiára: Hagyj már békén! Van is neked fogalmad arról, hogy mi. az élet? Elpocsékol­nád a földet. Persze, nem né­ked kellet^ érte megdolgoznod- Nem akarom hallani többet, megértetted! Én vagyok a pazda a háznál és úgy cselek­szem, ahogy nekem jól esik. Jenő még mondani akart va­lamit, de apja szúrós tekiv- ete elhallpadtatta- Elgondol­kodva kiment, leült a lócára, aztán csak nézett maga elé. Az járt az eszében, amit a DISz vezetőségi ülésén, meg a taggyűléseken beszéllek meg- TJgy határoztak, hogy ők is teljes erővel bekapcsolódnak a felvilágosító munkába, sé­mivé a szent nyörgyvölgyi „Uj ÉW-tszcsnek. Egyik ilyen gyűlés után rög­ződött meg benne, hogy szü­leit beszervezi a termelőcso- csoportba. Tudta, hogy nehéz feladatra vállalkozott, de nem Döntött a Csótár család gondolta, hogy ilyen ellenál­lásra találjon­Három nap telt el a viharos eset óta. Ezalatt az idő alatt gondterhesen végezte munká­ját. Állandóan azon járt az esze, hogyan tudja, meggyőzni apját, ami-kór szólni sem en­gedi. Végül a községükben le­zajló események hozták meg számára a lehetőséget. IV is gyűléseken a falu dol- gozói egymásután léptek be a termelőcsoportba, meg­győződve annak előnyeiről- A termelőcsoport taglétszáma 38-ról egyszeribe 150-re emel­kedett. A népnevelők járták a köz­séget és megfordultak Csótá- y'knál is. A házigazda meg­hallgatta a népnevelőket- az­tán csak annyit mondott: Mén gondolkodok rajta- Majd meg­látom. Amikor a népnevelők elmen­tek, Jenő apja előtt elkezdett beszélni a DISz munkájáról Szó szót követett. Végül eluj- ságolta, hogy a DISz f iatalok cd Pa több. mint 20 tagot szer­veztek be a termelőcsoportba. — Hát te, mint a DISz- elnöke? — kérdezte kíváncsian az öreg. — Hogy menjek én agitálni, mikor mi magunk se léptünk ke? —.szólt a fiú. Kis szünet után az apa törte meg a csendet: — Hát ez igaz. de azt mond meg nekem, miért akarod mindenár cm, hogy mi i s belépjünk a. csoportba? Hát hiányt szenvedsz valamiben? Jenő most latba vetette min­den tudását. Érezte, hogy itt az alkalom. Könnyedén, nyu­godtan kezdte: — Nem is er­ről van szó, édesapám. Meg­van nekünk mindenünk ami open szükséges. Tudja, hogy 'n nem riadok vissza a mun­kától. hiszen együtt dolgo- -uvk. Eddi a is seaitett a Párt. íz állam. He miért ne könnyi- tenénk a helyzetünkön ha erre megvan a mód■ Láthatja a ter~ vp'őrsoportnk fejlődését, fö­lényét az egyénileg gazdálkodók kai szemben. Kev>esebb mun­kával jobb életet tudunk ma­gunknak biztosítani• Ott volt Vasszilvágyon és Becsehelyen is. ugye? /' — Ezen nem vitatkozom ve­led — vág közbe a. gazda. — Szép, szép..., de a földemet, azt nem adom... Jenő csodálkozva nézett ap­jára és amikor megszólalt, hangja tele volt meggyőzés­sel, fiatalos hévvel. — Apám, hogy mondhat ilyent. A ter­melőcsoport hatalmas földje a miénk is lesz. Maholnap a fel­költi belép, csak szégyenszemre egyedül mi nem cselekszünk helyesen? 12 hold helyett 70ú holdunk lesz! Az öreg felállt. Büszkén né­zett a fiára. Arcát elöntötte a mosoly. Egy ideig csak nézte« Az ő ayerméke ott a DISz-ben, lám. harcol az uj, boldogabb ociolista jövőért és most őt ■s rávezette a helyes v*rn. Végtelenül boldog volt. De mm szóit, csak kézenfogtg Tenőt és elindultak a tszcs tel-é. A jobb jövő felé vezető vton. Az egész Csótár család Péntek, 1950. szept. #.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom