Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-01 / 203. szám

Küszöböljék ki a kezdeti hibákat a Magasépítési NV uj normában dolgozd építkezésein «építsük a pártot* ■ ■■ i ,.—— , , Miért nem vált eddig Zala megyében a sajtószervezés a párímunka szerves részévé? Több heti politikai és mű­szaki előkészítés után a nagy- kanizsai Magasépítési NV dol­gozói hétfőn már gyakorlatban is megismerkedtek az uj nor­mával. A vállalat legtöbb épít­kezésén és műhelyében a jó előkészítés nyomán a dolgozók örömmel és megelégedéssel fo gadták az uj normákat. 200 százalékon felüli eredmények — Végre nálunk is eljött an­nak a napja, hogy többi üzemekhez hasonló mércékben vehetjük ki részünket a szocia­lizmus épitéséből — mondta Dunai Ferenc kőműves, a há­romfai épitkezésnél. Már az uj norma első napján egy újítás­sal a vashágcsók felszerelésé­nél 200 százalékos teljesít­ményt ért el Hasonlóan, kitett magáért a letenyei épitkezésnél Hajdár Károly és négytagú kőműves- brigádja. akik az uj normát 216 százalékra szárnyalták túl. Raj Luk kivül még számtalan kitűnő normatubeljesitésről érkezett jelentés a versenyfe­lelőshöz. — Az első napi eredmények szerint — mondja Berekalj i elvtárs versenyfelelős — az uj normában átlagosan 99 száza­lékos teljesítményt értünk el, A lemaradás okai Az egy százalékos lemara­dás rámut-aJt arra, hogy né­hány helyen elhanyagolták a politikai és a műszaki felvilá- gositó munkát. Nagyradán Ferencz Imre munkavezető még hétfőn sem ismerte az uj normákat. A munkákat mun­kalapok nélkül adta ki a dol­gozóknak. A hiányosságra csak délután 3 órakor figyel lek fel az ellenőrzés során. | Az utólagos munkalapkiadá­sok ellenére is az uj norma teljesítésében jelentős vissza­esést okozott ez a hiányosság. Hiányos volt a felvilágosító munka a Szentlászló-pusztai építkezésnél is. A dolgozók szorosnak találták az uj nor­mákat és az ellenőrzésen kint járt normást arra akarták rábeszélni, hogy lazítson nor­májukon. — A bizalmiak Szentlászlón csak éppen megemlítették az uj normát — mondja Haszon Károly normás,. — A központ­ból pedig az utóbbi 3 héten senki sem járt kint a munka­helyen és nem is magyarázta meg az uj norma jelentőségét. Az első napi lemaradásban nagy része van a. szentborbási építkezésnek, ahol a dolgozók anyaghiány miatt csak 70 szá­zalékban teljesítették uj nor­májukat. Az anyaghiány mel­lett azonban közrejátszott a rossz munkaszervezés is. Bár a munkavezető tudott az anyaghiányról, mégis a kőmű­vesek mellé négytagú segéd­munkás brigádot állított, amely egész nap tétlenségre volt kár­hoztatva, igy például a Troma- féle segédmunkás brigád csak 39 százalékos teljesítményt tu­dott. felmutatni. Hiba van a segédmunkások­ban is. Pusztakovácsiban Ma­jor János segédmunkás malter­keverő panaszkodik: MunWavisszatartós! ■— Nem tudom az uj nor­mámat teljesíteni, alig keze­sek valamit. Ma is 3 köbméter maltert kevertem a kőműve­seknek és utána egész nap áll­tam. Közben az is kiderül, hogy Majior panaszkodik, vi­szont a malterkeverésen kivül más munkát nem volt haj­landó végezni. A segédmunkások munka­megszervezése sok helyen hi­bás- Legjobb példa erre a ne­mesnépi építkezés. Körmendi László kőműves és háromtagú brigádja sztahánovisia fala- zási módszerekkel 193 száza­lékban teljesítette normáját. A munkavezető a sztahánovista kőművesek mellé helytelenül 5 segédmunkást adott. A segéd­munkások egymást zavarva a munkában 47 százalékot értek el. Valóságban két segédmun­kás elég lett volna a kőműve­sek anyagellátására. Fokozni a politikai munkát! Hasonló a helyzet a nagy- kanizsai épitkezésnél is. Vi­szont más ott, ahol a munkát jól szervezik meg. Például a nagykanizsai ÁVESz-épitkezés- nél Nagyidai Erzsébet segéd­munkás három szakmunkást át el kifogástalanul anyaggal, igy aztán 135 százalékot ért el- Az uj norma első napjának tanulságai alapján fokozni kell a politikai munkát. A pártszer vezet irányításával röpgyűlése- ken. egyéni agitációk formájá­ban á<t kell beszélni az uj norma kérdéseit, A Magasépí­tési NV-nél is rá kell térni arra. hogy a szakmunkások mellé feleslegesen sok segéd­munkást ne állítsanak be. Jó kezdeményezés volt a helyszíni ellenőrzés, melyet a műszaki osztály tagjai végeznek. Egyé­ni meglátásaikkal, legtöbbször a helyszínen elejét tudják ven­ni a hibáknak. felelős nem tud átlátni a bizal­mak nélkül és munkája■ nem is lehet eredményes nélkülük. Az újraszervezett bizalmihálózajnak az uj norma bevezetésekor vég­zett jó munkája biztatást jelent arra, hegy üzemünkben egészsé­gesen indult meg a munkaver seny állandósítása, továbbfejlesz­tése és biztatás arra is, hogy újra­választott üzemi bizottságunk jó munkát fog végezni. Bázakerettyén szintén átszer­vezték a bizalmihálózatot, több helyt nem álló bizalmit leváltot­tak. Az ÜB terve szerint a bizal­miértekezleteket állandósítják és rajta lesznek, hogy a bizalmiak szervezzék a munkaversenyt. — A bizalmihálózat trüzpróbája kétségkívül az uj norma beindí­tása volt és elmondhatjuk, hogy bizalmijaink megállták a helyü­ket — jelenti ki Varga elvtárs. — Hibák azonban még akadnak, különösen ott, ahol az ÜB nem adott megfelelő támogatást. Le- niczky elvtárs, ÜB tag például nem tárgyalta meg az egyik mun­kahelyen a bizalmival az alap- béremelés és normarendezés kér­dését, hanem az autóból kiáltott a bizalmi felé: itt van a brossura, ezt olvassa fel a munkásoknak. Természetes, hogy ez a bizalmiak teljesen magára maradva nem végezhetett egészen jó munkát. Mindkét üzemben megindult a szocialista versenyszerződések kö­tése. Kissé mintha elkéstek vol­na már vele, de eredmény min­denesetre az, hogy a szervezés a termelési felelősök irányításával az újraszervezett bizalmihálóza­ton keresztül bonyolódik le. Az eredmény fogja megmutatni, mennyire végzett jó munkát a bizalmihálózat. a telefonkagylót: A gazolintele­pet... Szabadság, a mérnök úrral szeretnék beszélni... Akkor vala­melyik másik mérnök urat küld­jék — mondja a telefonba a párt- titkár Aztán Varga elvtárs telefo­nál: — Rendben van mérnök ur — mondja valamelyik furómér nőknek és átadta a kagylót Lő- kög elvtársnak. Tudomásul vet­tük mérnök ur. Szabadság! mondja végül és leteszi a kagy­lót. Az ember kicsit furcsán érzi magát. Nem kellene-e a kommu­nistának élenjárni ,a polgári -°ökevények maradványai ellen 'ivott harcban is^ A Dunán’uh Ásványolaj mérnökei nem „urak“ hanem a szocializmus építésének dolgozói? Ezt viszont az üzemi fűnkéi onáriusainknak kall leg­jobban tudniok. Már két év telt el azóta, hogy megjelent Révai elvtárs „Százez­rek kenyere“ cimü cikke a Sza­bad Népben. A két év alaü el­ért újabb győzelmek, újabb eredmények gazdasági és politi­kai vonalon még közelebb hozták dolgozóink hatalmas tömegét a Magyar Dolgozók Pártjához és szeretett vezérünkhöz, Rákosi elvíárshoz. Révai elvtárs az emlitett cikké­ben már 1948-ban megállapítja: „A Szabad Nép nem egy lap a sok közül. Az ország vezető Párt­jának központi lapja, harci szerv, irányitó szerv, nevelő szerv, amelynek rendszeres olvasása nélkül a párttag nem lehet jó kommunista. a pártmunkás nem lehet jó pártmunkás, melynek rendszeres olvasása nélkül senki sem lehet tudatos résztvevője és támogatója népi demokráciánk építésének, a szocializmus alapjai lerakásának Ha megnézzük megyénkben Pártunk központi lapjának pél­dányszám emelkedését, meg kell. hogy állapítsuk: Ezen a téren ko­moly hibák történtek. Pártszervezeteink a saj lóter­jesztést sokáig hatodrendü kér­désként kezelték. Úgy gondolták, hogy ez a kiadóhivatalnak, nem pedig a pártszervezetnek a fel­adata. Nem ismerték fel azt, hogy mind a párttagok, mind a pártonkivüliek hatalmas tömegé­nek nevelésében, felvilágosításá­ban egyik legfontosabb szerep a pártsajtónak jut Ez látszik meg a megye terü­letén szocialista szektorunkban és területe alapszervezetemknél. A türjei gépállomás, a zala- szentgróti téglagyár rossz sajtó­munkája kihat a termelő mun­kára. Bázakerettyén az Asvány­Az Ásványolaj ipari Köz­pont alá tartozó két bázake- rettyei üzemben, a fúrásnál és a termelésnél is közel egy hónapos múltra tekinthet vissza az uj norma. Ez alatt az idő alatt az üzemek dolgo­zóinak átlagos termelése fo­kozatosan, egészséges ütem­ben emelkedett. Hozzájárult ehhez természetesen a koreai hét. amikor a dolgozók 216 ezer forint értékű felajánlást tettek, az Alkotmány ünne­pe, amikor 20 ezer forint volt a teljesített felajánlások ösz- szege- A normákat általában sikerült a dolgozók nagy ré­szének túlteljesíteni és jelen­leg a szakszervezeti bizott­ság szerint az üzemi átlag 108 százalék az ezelőtti ^ hó­napban, az elavult normában elért 126 százalékos üzemi át­laggal szemben. Az uj norma a dolgozókat észszerüsitésekre, újításokra ösztönözte és az eredmények­re igen szép számmal talá­lunk példát. Az újítások kö­zül kiemelkedik Lukács Ist­ván hegesztő két újítása. Az egyik a szivattyuszelepek fel hegesztésével kapcsolatos és igen nagymérvű anyag- és >>? unkáid óm e at oka vitást ered - ményezett A másik, amely Szintén Lukács elvtársnak és két társának, valamint Ma­darász művezetőnek tulajdo­nítható: a hernyótalpas trak­tor fogaskerekeinek felhe- Tesztésével kapcsolatos. Eddig az elkopott fogak kiegészíté­sét nagy anyagfelhasználás­sal, hosszú munkával végez­nék A csoport most egy sah 'ovi iktatott közbe, amellyel — iin porma által meanHnpi tt órás munkaidő hp- '»etf 70 óra alaf* végzik el a munkát és komoly mennyisé- nv_ anyciáot takarítanak meg. Lukács elvtárs újításait felterjesztették és a megta­olaj NV-nél is rosszul áll a köz­ponti pártsajtó terjesztése. Van­nak üzemi pártszervezetek, ahol az első lépéseket helyesen tették meg a Szabad Nép példányszá­mának felemelésére. A zalalövői Állami Gazdaságban, a kanizsai Magasépítési NV-nél, a Vasvázas­ban már eddig is szép eredmé­nyeket értek el az elvtársak. Az utóbbi üzemben például az üzemi dolgozók 95 százaléka olvas saj­tót. Ezeken a helyeken már meg­vannak gyakorlatban is a sajtó­felelősök s a pártszervezet irányí­tásával már rendszeresen foglal­koznak a Szabad Nép terjeszté­sével. A megye területén megalakuló megyei sajtó-bizottság és ennek ki- épiteti szerve, a városi és járási saj­tóbizottságok, üzemi, alapszervi, kerületi sajtóelőadók munkája nyomán meg kell, hogy javuljon pártsajtónk példányszáma a me­gyében,, Ennek a hálózatnak a kiépítése közelebb segij, bennün­ket népidemokráciánk fejlődésé­nek utján a szocializmushoz. Megszünteti sajtómunkánk eddi­gi kampány szerűségét, n saj tó­^erjesz*és folyamatos állandó munkává, a pártmunka szerves részévé válik­BARSI BÉLA 'k Üzemi és falusi pártszervezete­ink Barsi elv társnak ezt a cik­ké’ legközelebbi pártnapjukon vi­tassák meg és annak eredményé­ről, a mutatkozó hiányosságok kiküszöbölésének módozatairól Pártunk megyei lapján keresztül is indítsunk tapasztalatcserét. A Zala a hozzánk beérkezett levelei­ket a következőkben közölni fog­ja. kar it ás összegének megállapí­tása most folyik. A műsza­kiak közül különösen Mada­rász elvtárs segítsége jelen­tett komoly fegyvert az uj norma túlteljesítéséért indí­tott harcban. Több hasznos észiS-zerüsitési és újítási ja­vaslattal látta el a dolgo­zókat- Uj kulcsot készített a toronyszerelők részére. Tóth Györgynek újítást adott át, segítette Lukácsékat és maga is több újítást vezetett be műhelyében. Az eredmények rögzítésére és továbbfejlesztésére meg­indult az üzemben a hosszabb- lejáratu szocialista verseny- szerződések kötése. Az őszi munkákat tárgyalják meg vasárnap a körjegyzőség székhelyein Vasárnap minden körjegyzőségi székhelyen körzeti értekezleteken vesznek részt a földmtivesszövet- kezetek ügyvezetői, termelési fele- ’ősei, MNDSz, DéFOSz és DISZ szervezetek titkárai. Az értekezlet az őszi szánt ás-vetési munkálatok­kal kapcsolatos teendőket beszéli meg. Az értekezlet előadóit a DéFOSz megyei titkársága, máris biztosította. Azután a körzetek legjobb ak­tívái, visszatérve falujukba, kis- gyülések keretében beszélik meg a falu dolgozó parasztjaival az őszi szántás-vetési ütemterv idő­ben történő végrehajtásának mó­dozatait. a keverőszántás ml- • lobbi befejezését, a vetőmag! isz- Ttás és csávázós pontos elvégzé­sét, Péniekj 1959. szept. I. Megjavul a szakszervezeti bizalmiak munkája a lovászi és bázakerellyei üzemben A Politikai Bizottság határoza­tának végrehajtása és nem kis­mértékben az alapbéremelés és normarendezés végrehajtása során az üzemi szakszervezeti bizottsá­gok figyelme fokozott érdeklődés­sel fordult a szakszervezeti bizal­mihálózat működése felé az Ás­ványolajipari Központ lovászi és bázakerettyei üzemében is. A munkaverseny eddigi szervezésé­nek hibái legfőképpen abból adódnak ezekben az üzemekben is, hogy. a bizalmihálózat alig. vagy egyáltalán nem működött. — Ez legfőképpen a mi hibánk volt — mondja Varga Ferenc elvtárs, a bázakerettyei üzem ÜB titkára. — Nem gondoskodtunk arról, hogy a bizalmiakat feladat tokkal lássuk el, egészen megfe­ledkeztünk erről a kérdésről és igy természetesen adódott, hogy a kevésbbé képzett bizalmiak gyatrán működtek. A lovászi üzemben hasonló volt a helyzet. Az ÜB volt tit­kára. Ferencsics elvtárs igen rosszul viszonyult a kritikához és a Párt figyelmeztetését nem tette magáévá. Az ÜB vezető funkcionáriusai nem látták, hogy munkájuk csak akkor lehet jó és ered­ményes. ha a széles tömege­ket átfogó bizalmihálózatra támaszkodik, amelynek moz­gatása az ÜB feladata. — A Politikai Bizottság határa zatának megjelenése után első­rendű feladatunknak tekintettük a bizalmihálózai átszervezését — mondja Büki elvíárs az ÜB-tjtká- ra. — Tisztában vagyunk azzal,, hogy ilyen sokrétű és hatalmas üzemet az ÜB-titkár és termelési Ur vagy dolgozó? A * o Kórralr^'*^ö * fyoi /-vl o -j üzemek ÜB irodája. Jelen van­nak: Horváth Elek elvtárs. üze­mi párttitkár, Varga Ferenc elv­társ ÜB titkár, Lőkös István elv­társ termelési felelős és az új­ságíró. A megbeszélés tárgya: a kommunisták példamutatása. Csak rá kell nézni műhe­lyeink teljesítményeinek kimuta­tására és egyszerre meg lehet ál­lapítani- kik a kommunista mun­kások. Valamennyien élenjárnak a termelésben — fejti ki állás­pontját Horváth Elek elvtárs és •a két szakszervezeti elvtárs he­vesen „igenelve“ helyesel. Tér mésze^esen példa is akad Nem is egy- Maga a két funkcionári­us: Horváth és Varga elvtárs is példa: kommunisták és ékmmká- sqk. A dolgozók példaképei, £? mégis... Horváth elvtárs füléhez emeli Bázakerettyén az első hónapban 108 százalék az üzemi átlag

Next

/
Oldalképek
Tartalom