Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-07 / 208. szám

Minden ifi teljesítette az uf normát, de még sok a tennivaló a fegyelem terén Két hónap tolt cl az ifjúsági kongresszus óta- azóta az ifjú­sági mozgalom komoly fejlő­désnek indult. Ezt bizonyítja, hogy az ifjúság nagy tömegei tevékeny harcot indítottak az új normák túlteljesítéséért, az önköltség csökkentéséért és a selejt megszüntetéséért. így történt ez a Gépjavítóban is. Ifik az élen Az uj normák bevezetése óta számos ifjúmunkás nevé­vel találkozunk a munkaver­seny táblákon. A gépműhely­ben Marton János 186 százalé­kot, Dobri Sándor 129 százalé­kot. Gondos József 143 száza­lékot. a traktorjavitóműhely- ben Bagonyai Sándor 120 szá­zalékot,, a kismotorjavitóban Di’avarits József 116 százalé­kot ért el. — A legutóbbi héten már egy ifjúmunkásunk sem volt, aki 100 százalékon alul teljesí­tette volna az uj normáját — jelenti ki büszkén Németh László elvtárs, az üzemi DISz szervezet egyik vezetőségi tagja. Tévedés azonban azt hinni, Bogy a DISz-nek már nincsen semmiféle tennivalója. A mun­kafegyelem terén még sok ja­vítanivaló vár a vezetőségre. Sok a lógás, a hanyag munka az ifjúmunkás tanulók között. Hétfőn szemtanúi voltunk, amikor Éles József ifjúmunkás tanuló, a mellette most már önállóan dolgozó Cseh Magda ifjúmunkást gépjének leállítá­sával. szemtelenkedéssel za­varta. Le a fegyelmezésre rászo­rulnak az idősebbek is. Sebők Antal a DISz vezetőségi tagja volt. Nem járt jó példával dolgozótársai előtt. Munkáját hanyagul látta el,, emiatt le­váltották a DISz vezetőségé­ből. Szigorú intézkedések — Sebőknél használt a kri­tika — mondja Németh elv- társ — azóta megjavult a vi­szonya a munkához is. Bár még csak tanuló, máris ön­álló munkát végez és az uj normáját 100 százalékra telje­sítette. Vannak súlyosabb esetek is. Tóth László ifjúmunkást több­ször is figyelmeztették, hogy DISz ifjúhoz nem méltóan vi­szonyuk a munkához. Megma­gyarázták neki, hogy ^ főnöke nem azért foglalkozik vele, bogy visszafeleseljen és tiszte­letlenül viselkedjék. Tóthnak a figyelmeztetés nem használt, mert nemrégiben is olyan nagymértékben fogyasztotta aZ egyik mulatságon a hegy levét, hogy másnap nem tu­dott megjelenni a munka­helyén. A DISz taggyűlésen az ifjú­munkások^ egyhangú határo­zata méltatlannak találta Tóthot a DISz tagságra és egyhangúlag kizárták az ifjú­sági szervezetből. Nevelőmunka — Állandó nevelőmunkával akarjuk elérni, hogy a DISz- tagjaink munkához való vi­szonya példaképünkhöz, a hős lenini komszomolistákhoz mél tó legyen — jelölte meg a DISz alapszervezet feladatár Németh elvtárs. Az oktatási idényre már fel­készült a DISz. A párttag és tagjelölt ifjúmunkások a párt­szemináriumokba kapnak be­osztást. de a pártonkivüLieket is bevonják az oktatásba. — Az oktatás munkájának sikere érdekében az uj évad­ban az ifjúmunkásokat egyéni meggyőzés alapján osztjuk be a szemináriumokba — mondja Németh elvtárs. — Ezzel is el akarjuk kerülni a lemorzsoló­dást. Az oktatáson keresztül akarjuk DISz tagjaink politi­kai fejlődését elősegíteni és ezzel, valamint a munkához való viszony megjavításával akarjuk elérni, hogy mi ifjú­munkások erős tartalékhadse­regei legyünk a Pártnak. A Párttal szoros kapcsolatot tart fenn a DISz szervezet. A legutóbbi hat hónap alatt a Pártba felvett tagjelöltek 70 százaléka az ifik közül ke­rült ki. Kulturmunka A kulturális munkában is megindult a fejlődés. Pár hete megalakult a DISz kulturcso- portja. Már bemutatkozó elő­adást is tartottak az orosz- tonyi gépállomás avatásán. — Kulturmunkánk célja — mondja Hege Károly kultur- felelős — megismertetni a DISz tagjaival a szocialista kultúrát és ezen keresztül a szocialista kultúra terjesztése dolgozótársaink, különösen a falusi dolgozók körében. A DISz alapszervezet mun­kájában van még ezernyi ten­nivaló. A legfőbb javításra váró feladat a vezetőség mun­kájának egységessé tétele. Ugyanis előfordult a Gépja­vító DISz vezetőségi ülésén, hogy azon csak egy-két veze­tőségi tag jelent meg. Tovább kell fokozni fegyelemmel a munkaverseny lendületét, mert főleg ezen kesztül válik a DISz alapszervezet a hős lenini Komszomolhoz méltó szervezetté. Az uj normák teljesítésének feltétele: Téglagyáraink versenyinozgalmának kiszélesítése „El a kezekkel Koreától!" előadássorozat a megyében A hét folyamán szerte a me- J gyében a hős koreai nép szabad­ságáért és függetlenségéért ví­vott harcát ismertető előadások lesznek, amelyek során többek között Letenyén és Lentiben be­mutatják az „El a kezekkel Ko­reától!“ dokumentfilmet. Váro­sainkban és üzemeinkben máris széleskörű szervezés indult meg az előadások sikerének biztosí­tására. — Pártbizottságaink és pártszervezeteink már most szervezzék meg a vidékiek ré­szére is a csoportos részvételt, minthogy dolgozó parasztsá­gunk körében olyan érdeklődés nyilvánul meg, amely kifejezi a' hős koreaiakkal való együttér­zésünket. Az előadások a következő dőpontokban lesznek: Zala- szentgróton 7-én este 8 órakor Szabó János elvtárs; Lovászi­ban 7-én délután fél 5 órakor Horváth Miklós elvtárs: Báza- kerettyén 7-én fél 5 órakor Mi­ke Zoltán elvtárs; Lentiben 8-án este 8 órakor Szabó István elvtárs; Letenyén 8-án este 8 órakor Siklósi Mihályné elv­társnő és Zalaegerszegen 7-én este 7 órakor Németh Károly elvtárs tart előadást Korea sza­badságharcáról. Mire fordítja jövedelmét a nagyfakosi tszcs? Az uj normák teremtette termelési feltételek, a terme­lés színvonalának és mennyi­ségének emelkedése komoly feladatok elé állították dol­gozóinkat csakúgy, mint a vállalatvezetőségeket, egyúttal a nagykanizsai cserépipari központot is. Téglagyáraink termelése az első hetek kisebb visszaesése után egyre emel­kedő irányvonalat mutat s noha helyenként számottevő akadállyal kell megküzdeni, sikeresen teljesitik ezek az üzemeink is tervüket. Az. hogy téglagyáraink egyes munkahelyein hullám- zanak az eredmények és még nem érték el a 10Ö százalékot, jórészt a szűk keresztmetszet­ből ered- A- kérdést ezzel kap­csolatosan két oldalról kell feltennünk. Az egyik az, hogy maguk a dolgozók sem tesz­nek gyakran javaslatot a szűk keresztmetszet megszün­tetésének módjára, más oldal­ról a cserépipari központ sem követ el minden lehetőt, hogy a termelésben szükséges, kü­lönösebb beruházást nem igénylő eszközöket biztosítsa a dolgozóknak. Ezzel együtt­jár pártszervezeteink poli­tikai munkájának gyengesége is helyenként, mint például a nagykanizsai üzemben. Mi az oka, hogy itt globálisan nem tudják teljesíteni a nor­mát1? Amikor az üb-ben fel­vetették a kérdést, azzal vá­laszoltak elvtársaink: öregek a gépek, nem jóminőségü a föld. Az igaz ugyan, hogy a géppark jórészt még a kapi­talisták korából maradt ránk, ez azonban nem jelenti azt, hogy észszerüsitéseket. újítá­sokat ne hajtsunk végre a je­lenlegi termelési viszonyok között is. Viszont arra már nem találtak elfogadható ma­gyarázatot az üb-ben, hogy miért hevertek hosszú hete­kig a hosszúlejáratú verseny­szerződések az üzemi bizott­ság' fiókjában, amikor tudva­levő. hogy a szűk. keresztmet­szetek leküzdésének egyik alapvető követelménye és se­gítője: a verseng. Ha erre nem fektetünk súlyt, akkor hogy várjunk kezdeménye­zést, uj lendületet? Nem. elég -sak Nagy József tésrlakíhor- 1ónak az egyórai 1016 tégla- ihordás normájához képest két ezret teljesíteni, támo­gatni kell a többi dolgozókat 's uj eredmények elérésében. Ennek pedig egyik fontos, fel­tétele: fokozott -politikai se­gítség a. szűk keresztmetszetek kitágításában. Kisebb téglagyárainknál ál­talában ugyanezekkel a jelen­ségekkel találkozunk. A mol­nári üzem példája is mutatja, hogy a cserépipari központ nem fordít elég gondot a ter­melés szervezésére. Nincsenek megfelelő szivattyúk, sínek és egyéb berendezések s ez je­lentősen hátráltatja a dolgo­zók versenyző készségét, fo­kozza ^ a selejt emelkedését, egyszóval a termelés idősza­kos visszaesését eredményezi. A pórszombati téglagyárban sok a cserépselejt. mert nincs padló s igy a talicskák a föl­dön tolva rázódnak, s mire a lerakó helyre szállítják a kész árut, sok_ összetörik be­lőle. Esős idő esetén pedig szintén nehézségbe ütközik a felázott földön a szállítás, ezeken a napokon szünetel a termelés. A politikai munka gyengeségéről számol be Ku- kuruzsnyák József elvtárs, a molnári téglagyár ÜB titkára, aki többek között megálla­pítja: Munkásaink nem akar­ják megérteni a verseny fon­tosságát. Ezért az egyéni ver­seny nem is fejlődött ki az üzemben.“ Azóta itt is erőtel­jesen fellendült a verseny, mert a pártszervezet napiren­den tartja a politikai felvilá­gosító munka megjavítását. Összefoglalva: uj lendületet kell adni téglagyáraink mun­kájába, hogy a hátralévő idő alatt minden üzemünk,^ harc­ban az uj normák túlszárnya­lásáért, teljesítse és szár­nyalja. túl az évi tervet. Eh; hez pártszervezeteink, üzemi bizottságaink adjanak foko­zott támogatást csakúgy, mint felsőbb szerveink. A nagyfakosi Dózsa-termelőcso- port — sok más tszcs-hez hason­lóan — a beruházási feryvel fog­lalkozik már. A jó termésered­mények lehetővé teszik, hogy a csoport építkezésekkel, gépek be­szerzésével fejlődjék. Idei beru­házási tervük leglényegesebb ré­szét egy nagyméretű lábüs-pajta épitéfs képezi. Ezzel olyan hi­ányt szüntetnek meg, aminek je­lenlétét lépten nyomon érezték. A terv másik része szorosan ösz- szefügg a csoport villamosításá­val. Villanymotort szereznek be, amelynek segítségével hajthatják a már meglévő szecskavágót és da­rálót. Ezenkívül a tervben szerepel a csoport környékének csinosítása is. Szóba került a tszcs kulturhá- zául szolgáló volt kulákkas+ély teljes tatarozása is, ami ugyan­csak helyénvaló lenne. Ünnepélyes tanévnyitás Zalaegerszegen A diákok első útja a Párthoz vezetett Valamikor a diákok nyomott hangulatban, kedvetlenül ké­szültek az iskolai évnyitóra. Most hosszú sorokban vidáman, jókedvűen forradalmi indulókat énekelve vonulnak végig Zala­egerszeg összes középiskolásai az utcákon. Az új iskolai év új feladatok elé állítja a fiatalokat, új mun­kát jelent számukra, de ezt a munkát ma már boldogan, jó­kedvűen végzik és ennek nyo­mán új eredmények születnek A megyei pártbizottság elé vezetett első útjuk, ahol hosz- szasan éltették a Szovjetúniót, Sztálin elvtársat, a Pártot és Rákosi elvtársat. Paizs István középiskolai ta­nuló a zalaegerszegi diákság nevében mondott hálás köszöne­tét azért, hogy a Párt a fiata­loknak mind fokozatosabb mér­tékben biztosítja a tanulási le­hetőséget, ígéretet tett, hogy mindazt szorgalmukkal, jó ta­nulásukkal szolgálják meg. Be­szédében hangsúlyozta, hogy ezt az iskolai évet a béke iegyé­ben nyitják meg és jó tanulás­sal harcolnak a szocializmusért. Utána a járási, majd a váro­si pártbizottság elé vonultak fel, ahol lelkesen tüntettek a Párt és a béke mellett. Miért fekete a pacsai kenyér? A kenyér — ha ugyan meg­érdemli ezt a nevet — a pa- csai földművesszövetkezet pék­ségéből indult el- Egy zaba szentmihályi dolgozó paraszt hozta be tarisznyájában- szer­kesztőségünkbe. — Ilyen ke­nyeret kapunk kérem a pacsai földművesszövetkezettől már az aratás óta — mutat vád- lóan a kenyérre, amely lapos, fekete, szalonnás, nedves és sulyo-s mini az agyag, — Ezt adja a földművesszövetkezet 1.60-ért, egységes kenyér gya­nánt. Másutt pedig az egysé­ges kenyér szép fehér, magas, mint a kalács. Az az érdekes, bogy a pa­csai földművesszövetkezet pék éirafások a nagykanizsai Állami Zeneiskolába Három tanszakra: zongora,, hegedű és magán­ének-szakra a beiratások 9-ig tartanak. Naponta délelőtt 9— 12-ig, délután 4—6-ig. Beira- tási dij nincs, a tandijat a nö­vendékek szociális származá­sának, tanulmányi előmenete­lének és anyagi helyzetének meg^e’e’ően egyénenként álla pitják meg. A munkás és dol­gozó parasz1 származású gyer­mekek tanulmányaik első két évében tandijmentesen tanul­hatnak. Az iskola .fgazgató­sága felhívja a régi növendé­kek figyelmét, hogy 9-ig fel­tétlenül jelentkezzenek, mert a lényegesen kisebb tandijak miatt oly nagy az érdeklődés, hogy későbbi jelentkezéseket nem vehetnek figyelembe. A zenei óvodába 4—6 éves korig ’ehet be’ra kezni I+t a gyer­mekeket az edd:e: heti két ő- ’• elvett heti 3 alkalomma1 foc lalkoztatják. Csütörtök, 1950 Szept. 7­ségc is adott egyszer egy hé tág szép kenyeret, nyilván éppen akkor néztek körmére az ügy­vezetőnek és nem kevésbbé a pacsai. malmosnak. Amikor el­múlt a „veszély“ ismét sár- szerű lett a kenyér. Az ügyve­zető a pacsai dolgozó parasz­tok felháborodott reklamálá­sára csak vállát vonogatta, rendeletre hivatkozott és kije­lentette, hogy elmehetnek akár a „jóistenhez“ panaszra, az egységes kenyér csak ilyen lesz. Sürgős vizsgálatot köve­telünk a SzövOSz-tól és az el­lenőrző hatóságoktól a Pacsai földművesszövetkezet péksége és ugyancsak a pacsai malom ügyében. Ki kell vizsgálni, hogy ki keres népi demokrá­ciánk és a pacsakörnyéki 10 község dolgozó parasztjainak rovására s sárszerü kenyéren és le kell leplezni az ellensé­get. akár az ügyvezető, akár a pék. akár a malmos álarcát öltötte fel. Párt iii rek A szép ember 4-től 10-ig terje­dő héten minden alapszervezetben politika! pártnapot tartunk. A -rtnari anyaga: A nemzetközi helyzet és a békeharc fe’adatai. A ^eszédvázla et a szokásos utón lejuttattuk pártszervezeteinkhez MDP Központi Vezetősége Agitáeiós és Propaganda Os*tá!y

Next

/
Oldalképek
Tartalom