Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-29 / 227. szám
Magyar anya! Családod, gyermeked jövőjét Békekölcsönnel biztosítod! Békekölcsönnel harcolunk a békéért! Nem is órák, de percek alatt adott lelkes választ felszabadult népünk minden becsületes dolgozó fia és lánya a Párt, a Magyar Nép köztársaság minisztertanácsának felhívására. Népünk 'legjobbjai: szfahánovisták.^ élmunkások, tudósok és művészek túláradó lelkesedéssel mondják cl, miért jegyzik a békekölcsönt. NAGY LAJOS. Kossuth-dijas iró: — Én a békekölcsönből annyit jegyzek, amennyit csak tudok. Tavaly 2000 forint tervkölcsönt jegyeztem. A békekölcsönből 3000 forintot jegyzek, mert tudom, hogy mi a béke és mi a háború. A békét feltétlenül munkával és minden erőfeszítéssel meg kell védenünk. A békére harccal is fel kell készülni, hadd lássa az ellenség, hogy erősek vagyunk, KADOSA PÁL, Kossuth díjas zeneszerző: Nagy dologról volt szó a tervkölcsönnél, de most talán még nagyobb a tét: nem kevesebb, mint a béke, tehát az élet. Mi, magyar zeneszerzők, tömegdalokkal és egyéb művekkel is igyekeztünk erősíteni a béke táborát. Most kötelességünk ezen túlmenően anyagi erőnkhöz képest támogatni a béke nagy ügyét, hiszen csak a békeharc sikere biztosíthatja, hogy a jövőben is új müvekkel gyönyör, ködtessük és szórakoztassuk a dolgozókat. Tavaly 4000 forintot jegyeztem, az idén 8000-et, TOLNAY KLÁRI, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze: — Miért jegyeztem 5000 forint békekölcsönt? Mert a mi államunk, amelytől mint művészek már eddig is olyan sokat kaptunk és amely igazi tehetőséget ad nekünk arra- hogy művészetünket a legszebb. legigazibb törekvések szolgálatába állítsuk, ez az állam, a Magyar Népköztársaság: a béke állama. Ezért is jegyzek boldogan békekölcsönt, mert tudom, nem elég. ha csak a színpadon állok ki a béke ügye meliett,az életben is azt kell tennem. ★ A tegnap reggel megjelent kormány felhívás után a „Megvéd jük a békét!“-mozgalom Országos Tanácsának tagjai elsőként jegyezlek békekölcsönt. Jegyzésükkel hangsúlyozni kívánják, hogy a „Meg- védjük a bókét!1'-mozgalom Országos Tanácsának célkitűzései és a békekölcsön ügye egy célt szolgálnak. Alább közöljük a „Megvéd- jük a békét!' -mozgalom Országos Tanácsa egyes tagjainak nyilatkozatát: MUSZKA IMRE sztahanovista vasesztergályos — A magyar nép a béke megvédéséhez még kevéssel járult hozzá. Amikor Koreában véres harcok dúlnak, fegyverrel védik a békét, nálunk jólöltözötten járnak az emberek, jól élnek, nyugodtan dolgoznak. Igazában senki sein érez áldozatot, amikor békekölcsönt jegyez. Én 2000 forintot jegyzek Havi keresetem 1200 forint, de számítok arra, hogy normám túlteljesítésével el fogom érni a 2000 forintot, ami azt jelenti, hogy az új norma túlteljesítésével és a termelés növelésével én is hozzájárulok a béke megvédéséhez. KODÁLY ZOLTÁN. Kossuth-dijas zeneszerző: — „Inter arma si’.ent Musae“ — ezt a régi mondást már két háború alatt véres valóságban minden szörnyű következményével tapasztaltam. Nem szeretnék <‘gy harmadikat megérni. SZABÓ ISTVÁN, vezérőrnagy-a 7000 forint békekölcsönt Jegyeztem azért- hogy munkámon túl ezzel is hozzájáruljak a béke és a szocializmus építésének megerősítéséhez. Különösen most, amikor előttünk zajlik le az amerikai imperializmus minden emberi mi- voltábó" kivetkőzött barbár támadása a koreai nép ellen, meg kefl hozni a békéért, saját magunkért, a Szovjetunió vezette béketábor megerősítéséért minden áldozatotERNST ANTALNÉ, Csepel, Rákosi Művek Varrógép, gyár — A béke megvédéséhez jó munkám fokozásával - járulok hozzá, hogy ezt a békét meg> is tarthassuk, ahhoz szilárd anyagi alap és erős hadsereg kell. A magyar dolgozó nép most ki fog állni és saját államát úgy fogja erősíteni, hogy békekölcsönt jegyez. BERECZKY ALBERT, református püspök. — Tudom, hogy az egész világon — keleten és nyugaton egyaránt — az emberek százmilliói békére és építő munkára vágynak- Nagy ügyekre nem szabad sajnálni az áldozatot. A béke ügye, ma a világ legnagyobb ügye, és ezért hozzuk meg mindannyian örömmel azt az áldozatot, ami tulajdonképpen nem is áldozat, hanem egyszerű kötelesscgteljesítés. H szovjet hazafiasság fényes megnyilvánulása Az alábbi cikket az Izvesz- tija közölte a Szovjetunióban legutóbb kibocsátott tervköl- csön jegyzésekor. A legutóbbi szovjet tervkölcsönt 24 óra alatt már je' lentősen túljegyezték. Ez is mutatja, hogy a Szovjetunió dolgozói, milyen egyhangú lelkesedéssel fogadták a kölcsön kibocsátását. A szovjet emberek népes gyűléseken hatalmas lelkesedéssel jelentették ki, hogy szívesen adják pénzi&nek ß kolhozok nagyszerű eredményeiről, a sztálini nemzetiségi politikáról beszéltek a szoviet parasztküldöttek a sajtófogadáson A Kárpát-Ukrajnából jött kolhozparasztok sajtófogadást tartottak a Margilszigeten, Elmondták- hogyan lettek földmunkásból, kis- és középparasztból a technika min. den vívmányát használó, büszke, önludatos, szabad szovjet polgárok. A sajtófogadást Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter üdvözlő szavai nyitották meg, majd Fehér Lajos elvtárs köszöntötte a kolhozparasztokat. A bolhozparaszfok boldog élete Elsőnek Benedek György, a Szocialista Munka Hőse, a berehovóí Kalinín-kolhoz elnöke beszélt. Elmondta, hogy a felszabadulás után kapott egy hold szőlőjével lépett be a kolhozba s munkacsoportjával 115 mázsás szőlőtermést ért el egy h-ektáron. Ekkor kapta meg a „Szocialista Munka Hőse“ kitüntetést, majd ennek az eredménynek további 15 százalékos fokozásáért a Le- nin-renddei tüntették ki. Elmondta azt is, hogy az egyéni gazdálkodók kezdetben mosolyogtak a kolhoztagokon, amikor azonban látták, hogy a kolhoz minden terménye szebb, mint az övék, megindultak a kolhoz felé. Sütő Béla elvt^rs a magyarok életének fejlődéséről számolt be, A magyar falvakban mindenütt magyarnyelvű iskolák vannak, s a sztálini nemzetiségi politika elvei alapján megvalósult a boldog, szabad élet az iskolák, könyvtárak, falusi klubok rendszere. Ezután Sütő elvtárs a kolhozparasztok háztáji gazdálkodását ismertette, majd a szociális juttatásokról beszélt, amelyek magukban foglalják az öregek és betegek ellátását, az ingyenes orvosi gyógykezelést, vizsgálatot a városi poli- klinikán, gyógyüdülést a szanatóriumokban. Varró Mihály Novöszílksz falu Marx Károly-kolhozának elnöke a kclhözparasztok jövedelméről szólva kijelentette, hogy az egyik tag, amíg a múltban Magyarországon évi 12 mázsa terményt keresett, a kolhozban félév alatt 29 és félmázsa búzát, 19.40 mázsa rozsot s a többi termény mellett 4875 rubelt vitt haza. Szabaddá leit a kárpáiukraioaí nép Lengyel József elvtárs a munka-- egységgel való számolásról beszélt és a minőségi munka fontosságát hangsúlyozta, Tóth Mihály elvtárs pedig az őszi munkák jelentőségéről mondott néhány szót. Ezek után Popovics Demeter eivtárs;, a küldöttség vehetője, a Wrahcrvói j'áráá párttitkára, az LJ1&» rán Szocialista Szovjet Köztársaság Legfelső Tanácsának tagja beszélt. — Küldöttségünk tagjai, magyar kolhozparasztok — mondotta — több magyarországi termelőszövetkezetet, gép- és traktor- állomást- állami gazdaságot, falut látogatnak meg és a szovjet embert jellemző őszinteséggel átadják kolhozaink termelési tapasztalatait. Hisszük, hogy a szovjetúnióbeli és magyarországi magyar dolgozó parasztoknak ez a találkozása nagyban hozzájárul Magyarország és a Szovjetúnió népéi baráti kapcsolatainak elmélyítéséhez. Ezután Kárpátjukra j na dolgozóinak sivár múltjáról szólott Po- pc-vics elvtárs, majd így folytatta; — A dicső Szovjet Hadsereg, szeretett Sztálinunk vezetésével szabaddá tette a kárpátukrajnai népet, amely bekapcsolódott a negyedik sztálini újjáépítési és fejlesztési ötéves terv végrehajtásába és közös, szeretett nagy hazánk kormányzásába. Popovics- elvtárs az ipar és a kereskedelem fejlődését a berehö. vói járás példájával mutatta be- Elmondta, hogy a járásban több mint 20 üzem dolgozik, ruhagyár, téglagyárak és más üzemek. Az ipar fejlődésével együtt fejlődik az állami és szövetkezeti kereskedelem, minden falusi dolgozó könnyen hozzájut az ipar termékeihez. A Párt és a kormány hatalmas segítsége A ''mezőgazdaság fejlődéséről szólva kijelentette: — Pártunk és szovjet kormányunk mindjárt a felszabadulás utáni első évben segítségére sietett a dolgozó parasztoknak, -vetőmagot, műtrágyát, gazdasági felszerelést bocsátott rendelkezésére. A jó felvilágosító munka következtében a mi parasztjaink is felismerték a mező- gazdaság egyetlen helyes útját, megszerveztük a kolhozokat. Elmondta, hogy az egyéni gazdálkodás mellett a gabonatermés átlaga alig haladta meg a 8—9 mázsát, a kolhozban pedig hektáronként már 14—15 mázsát termelnek, szőlőből a régi 30 —35 mázsa helyett ma hektáronként átlag Gö—S0, sőt 130 tüássát érnek el. Felsorolta, hogy a bvrehovóí járásban 154 mezőgá'zdasógi munkás és kölhozlsta kapott kitüntetést, majd ismertette azt a segítséget, amit a kormány a szakemberek útján nyújt. Ezután kitért az ifjúsági nevelésre. A tanácsrendszer győzelme — Mindez a fejlődés azért vált lehetségessé — folytatta —, mert a politikai hatalom a dolgozók kezében van. A helyi tanácsokat munkásokból, dolgozó parasztokból és értelmiségből választottuk. Hangsúlyozta a magyarok teljes egyenjogúságát s kiemelte, hogy a berehovóí körzet 34 magyar falujában 27 középiskola, 33 kezdőiskola, magában Rere- hovóban 4 középiskola és 3 kezdőiskola van. Kárpát-Uk- rajnában öt magyar újság jelenik meg. A magyarok teljes egyenjogúságát bizonyítja, hogy a küldöttség tagjai között 6 magyar kolhozparaszt van- akik elnyerték a „Szocialista Munka Hose“ címet s így a Szovjetúnió legkiválóbb fiai közé kerültek. Ezután beszélt arról, hogyan használják fel a kolhozok a szovjet technika és agrotechnika vívmányait, beszélt a szakoktatás kérdéséről, a gépesítés kihasználásáról, s kiemelte, hegy mindehhez hozzájárul a kozhoztagok versenymozgalma a terméseredmények növeléséért a mennyiség és minőség tekintetében egyaránt. — A szovjet' kolhozparaszt — mondotta befejezésül Popovics elvtárs — benne a mi kárpátukrajnai magyar kolhozparasztságunk is —- szorosan Pártünk és kormányunk köré, szeretett Sztálin atyánk köré csoportosulva, magabiztosan halad a kommunizmus felé. A sajtófogadás végén Erdei Ferenc köszönetét mondott Popovics elvtársnak és a küldöttség tagjainak az értékes felvilágosításokért. Vidéki kőrútjuk első napján a szovjet parasztküldöttek meglátogatták a martonvásári Növénytermelési Kutatóintézetet, ahol a kiváló terméseredményeket elért kolhozparasztok beszéltek munka- módszereikről. egy részét kölcsön formájában az államnak, hogy ezzel még jobban elősegítsék az ország hatalmának megerősödését. Munkások, kolhozparasztok, alkalmazottak a tudomány és a művészet dolgozói, a kölcsön készséges aláírásával bizonyították határtalan szerctetüket és odaadásukat a szocialista haza, Lenin és Sztálin nagy pártja iránt. A szovjet emberek jól tudják. hogy mire fordítják a kölcsönökből befolyó összege' két. A háboruelőtti sztálini ötéves tervek évei alatt ezek az összegek fontos szerepet játszóitok áz ország szocialista iparosításában és a mezőgazdaság újjászervezésében, uj, hatalmas ipari centrumok létesítésében, uj városok, iskolák, főiskolák, tudományos. kulturális jóléti intézmények emelésében. A Honvédő Háború éveiben a szovjet hazafiak a kölcsönökkel előmozdították az ellenség feletti győzelem ügyét. A háboruutáni években a kölcsönök a népgazdaság gyors helyreállítását és fejlesztését segítették elő. A szovjet nép tudja, hogy e kölcsönök hozzájárulnak a gazdaság, a tudomány, a kultúra uj, hatalmas előreviteléhez, a dolgozók anyagi jólétének további emeléséhez. Az ivanovói textilkombinát sztahanovistája N. A. Jur' mova, egy gyűlésen felszólalt és a kölcsönnel kapcsolatban valamennyi dolgozó érzelmeit fejezte ki. amikor ezt mondta: — Mi, szovjet emberek azt akarjuk, hogy országunk még. erősebb legyen, hogy földünket uj gyárak és üzemek, iskolák és klubok, lakóházak, parkok és kertek tegyék szebbé. Építjük és felépítjük a kommunizmust. Ez az °ka annak, hogy szívesen kölcsönadom az államnak megtakarított pénzemet. ' A dolgozók a gyűléseken elmondott felszólalásaikban egyöntetűen kihangsúlyozzák, hogy a kölcsönöknek milyen uagy jelentősége van a háboruutáni sztálini ötéves terv időelőtti teljesítésében. a szocialista ipar és az egész, népgazdaság növekedésében. A szovjet emberek elhatározták, hogy a háboruutáni ötéves tervet határidő előtt teljesítik. E cél elérésében, nagy -szerepet játszanak a tervkölcsönök, amelyeket a szovjet emberek lelkesedéssel jegyeznek, mert tudják, hogy ezzel a kommunizmus építéséi, a béke ügyét szolgálják-. Szombatig 78.520 nyereménytéteit fizetett ki az Országos Takarékpénztár 18,680.585 forint értékben Az ötéves tervköicsön-nyere- mények első sorsolása óta nagy iramban folynak az egész országban a nyeremények ki* fizetései. Az OM^ágos T'áka* fékpénztár. Központja, budapesti és Vidéki fiókjai, valamint a posta budapesti és vidéki hivatalai szeptember 23-jg, szombatig 78.520 nyerer menytételt fizettek ki a jelentkező nyerteseknek IS millió 680 585 fprint értékbeli. Péntek, 1950, szept. %8.
