Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-03 / 205. szám

Magyar diák a Szovjetunióban Látogatás a „Kovája pobjéda“ kolhozban Az egyetemi tanév sikeres be- ejezése után az egyetem vezető- ége úgy határozott, hogy kime­rünk tanulmányútra a kolho- okba. szovhozokba, traktorállo- i ás okra. kísérleti állomásokra, fagyon örültünk, hogy saját sze- •áinkkei láthatjuk, milyen a vi- tg legfejlettebb mezőgazdasága. A LENINGRÁDI KERÜLET Nova ja pobjéda” nevű kolhozá­én vagyunk tizenhatan egyetem­ek. Mint „ friss levegőt, ugy • ívtuk be Iván Lagunovnak. a ölhöz elnökének szavait: „Ez a ilhoz 1931-ben alakult. Azelőtt t zárt, unalmas, szegényes ta­tai élet uralkodott. Az emberek egeitől estig dolgoztak, mégis >ak a legszükségesebb volt meg. I voltunk zárva a világtól. Vil- nyriak, mozinak, könyvtárnak a írét sem hallottuk. De volt ku- ík, aki, izgatott a beszolgáltatás U.en, a közös gazdálkodás ellen. kultúra ellen, a fejlődés ellen, ki szívta a vérünket*. A kolhoz- !nök szavai nyomán megeleve- edett előttünk mindaz, ami 20 ■ wei ezelőtt lezajlott a mai vi- ágzó kolhoz helyén. A kulák nem sokáig izgathatott, tanyák parasztjai egy napon >sszejöttek. Elhatározták, hogy ij életet kezdenek. A dolgozó pa­sszt jobb életének útját, a kő- ősségi gazdálkodást választották. \.z alakulást -követő évben már .raktorállomás is volt. Házaikba oedig bevonult a kultúra lámpá­ba, a villany. Ma már van me zijuk. könyvtáruk, klubjuk. És van olyan ötéves tervünk, amely szerint öt év múlva mezőgazdasá­gi város lesz itt.- — „4250 HEKTÁR Föld van a tulajdonunkban — folytatja a kolhozelnök. — Ebből 120Ö hektár a szántó. A földet 250 dolgozó műveli a traktor állomás gépeinek segítségévei. 570 tehenünk, 215 sertésünk, 360 juhunk, 150 lovunk van és ezren felüli az aprójószá- gok száma ” A JJovája pobjéda” kolhoz földjeit javarészt a hatéves füve sitett vetésforgó alapján művelik. A vetésforgót a belogorkai tudo­mányos kísérleti állomás dolgozta ki a kolhoz éghajlatának megfő lelően. A munkások 12 brigádban dolgoznak. Hat a mezőgazdaság­ban. hat az állattenyésztésnél. A vetésforgó hat éve alatt ugyanaz a brigád kezeli a művelésre ki adott földet. A munkásoknak jó a viszonyuk munkájukhoz. Büsz­kén tekintenek végig munkájuk gyümölcsén: a ringó gazdag buz3 y rozstáblákon, a káposztatáblá- on a burgonyaföldeken, a kck- aeiz ültetvényeken. •\ brigádok között szocialista • n ka Verseny folyik. Egy-egy ^07-tag havi átlag-keresete 500 rubel. Áz évi elszámo- ■ü természetbeni juttatásban 'szegülnek. A jövedelemből ■ 2 százalékot félretesznek nem látható kiadásokra, pl. -b 'nyújtásra. A termelés pon- - a kidolgozott terv szerint fo- A tervet a tagság jóváhagy - A traktcrállomással is éven- ■ t megállapodnak, mikor és ven munkára veszik igénybe gépeket. A KOLHOZ VEZETŐSÉGÉT rtden második évben ujravá- szíják. de ha valaki közülük sszul dolgozik, közben is kér he k leváltását. Van a vezetőség- ón egyetemet, végzett agronómu? termelési ágak élen pedig leg- lább technikumot végzett szak- mber áll. A kolhoztagoknak mindnek van ídiója. A faluban pedig van étosztályos iskola és gyönyörűen erendezett napközi otthon. Min­denkinek van a tulajdonában a (ízei mögött kis föld, amelyen ga­bonán kívül bármit termelhet, £ ■árthat tehenei, sertést, juhot pró jószágot. A közben ideérkezett agronómus üszkén újságolja, hogy a kolhoz -ddig mindig becsületesen elszá­molt az állammal, a múlt évben ; a kötelezőn jóval felül adtak be. A mi termelőszövetkezeteink­nek mintául szolgálhat az a pon­tos adminisztráció is. amit ott láttunk. Egy ember végzi ezt a munkát, de a pontos grafikono­kon mindig látni, hogy melyik brigád, melyik ember, mit dolgo­zod, hogy áll a munkái)erseny, miből mennyit vetettek, mennyi termett, a munkások közül ki mi­lyen összegben veit fel pénzt, mennyi jár még neki, stb.' Fe­lesleges munkát senki sem végez ,a „Novája pobjéda“ kolhozban, de amire szükség van. azt min­denki becsülettel elvégzi.- MÁR DÉL ELMÚLT. A kol­hoz elnöke ebédre hiv bennün­ket. Szép, tiszta. ízlésesen be­rendezett étterembe megyünk. Étlapot tesznek elénk: „Tessék elvtársak, válasszanak”. Kitűnő, ízletes ételt tálaltak. A kiszolgá­lás látitán önkéntelenül is arra gondoltunk, milyen ostobaságokat talál ki a reakció nálunk: Az ét­teremben megtudjuk, hoky aki nem akar itt étkezni, az otthon is ét­kezhet. Az üzemi konyha segít­ség a dolgozóknak. , Délután még megnéztük a kö­zeli traktorai! omást, amelyik öt kolhoznál a hozzátartozó 11.000 hektár területen a kaszálást 95 százalékban, a vetést 70. az ara­tást 65 százalékban végzi el az ott lévő gépekkel.' A traktorállo- más központi telepe rádión tartja fenn az érintkezést a földeken dolgozó traktor istákkal, kombájn- vezetök\él és egyéb gépkezelők­kel, s irányítja őket. JÓLESŐ ÉRZÉSSEL indultunk hazafelé. Sok szépet láttunk, vi­rágzó kolhozföldeket, a munkái becsülettel végző kolhozparaszto­kat, egészséges, tiszta lakásokat, gépeket, amelyek könnyűvé te­szik a nehéz paraszti munkát Ilyen jövő áll a- mi dolgozó pa­rasztságunk előtt is, h8 mind fo­kozottabb mértékben lép rá a szovjet parasztság által kitáposoí útra. a nagyüzemi gazdálkodói szocialista útjára.­NÉMETH JÓZSEF Györgyi visszaindul a nagy Szovjeiiuiiia Vasárnap, ISS» mcpi. S. , Még csak most indul, de gon­dolatban már látja a hatalmas varost, a nyüzsgő életet, a Né- va partját, a Téli Palotát, az annyi sok hősi harc színhelyét; Leníngrádoí. Ide készül vissza Gerencsér Györgyi, mint ösztöndíjas ma- őyar diák, hogy folytassa, egye­temi tanulmányait. Orvostan- hallgató. Egy év a Szovjetúnió- ban már mögötte van, a máso­dik évre készül. Mintha hazamennék — Olvan mintha hazamennék mondja. — Egy pillanatra nem éreztem magam idegenül. A szovjet emberek annyira ba­rátságosak és annyira bennük el a segíteni akarás, hogy akik csak egész rövid időre érintkez­nek velük, azokban is mély nyo­mot hagy egy-egy ilyen talál­kozás.-— Bevallom, eleinte komoly nehézségeim voltak. Hiszen úgy kerültem ki, hogy nem is­mertem az orosz nyelvet. Izga­tott voltam az első időkben. A szovjet diákok azonban megma­gyarázták: Erről itt le kell szók- n.?m. Az izgulással nem segí­tünk magunkon. Ha a legkisebb nehézségem is van, ők segíte­Ők is akarjak, hogy minél íobb eredménnyel tegyem le a vizsgáimat és mint jó orvos, vé­gezhessem majd idehaza mun­kámat. Valóban olyan támogatásban részesítettek mind a diáktár­saim. mind a professzorok, hogy nagyrészben nekik köszönhetem eredményes vizsgáimat. Tudásunk legjavát adjuk A szovjet emberek jóindulata minden téren megnyilvánul. Közvetlen viszony alakul ki ott a.. ^kok és professzoraik kö­zött. A tanáraink legfőbb tö­rekvése is az, hogy a leadott anyagot minél tökéletesebben elsajátítsuk. De a tanuláshoz való viszony is más, mint ná­lunk. Mindenki becsületbeli kö­telességének tartja, hogy tudá­sa legjavát adja. A tanuláson kivm nincs is semmi másra gon­dunk, A Szovjetunióban min­den egyetemi diák ösztöndíjat kap. Ki többet, ki kevesebbet a tanulmányi eredmény szerint, de ahoz bőségesen elég, hogy semmiféle anyagi gondunk ne legyen. Telik belőle könyvekre, ruházkodásra is. Még ami na- gyön megkönnyíti a tanulásun­kat, az, hogy a szovjet tanköny­vek egyszerűek, világosak, min­denki számára érthetőek. A tan­könyvek állandóan követik a tu­domány fejlődését, mindig a legmodernebbet, a legújabbal adiak vissza. Természetesen azért az itthon történő eseményekkel is állan­dóan tisztában vagyunk. Oda­kint megkapjuk a Szabad Né­pet és a magyarnyelvű tudomá­nyos szaklapokat. Réndszeres pártéletet élünk. Jolánul ássál hálálom meg a Pártnak Egyszóval, semmiben sem szenvedünk hiányt. így azután lehet is tanulni. Ez a második év már az én részemre is köny- nyebb lesz, A kezdeti nehézsé­geken túl vagyok. Az idén még többet, még jobban akarok ta­nulni, hiszen azért küldtek ki. Meghálálni pedig ezt a nagy kitüntetést csak így tudom. Kü­lönben is kommunista . vagyok, élen kell járnom a tanulásban. Ha pedig mint végzett orvosnő hazajövök, a Szovjetunióban szerzett tapasztalataimmal aka­rok munkálkodni a magvar or­vostudomány fejlesztésén, a dolgozók gyógyításán. A fszcs-k járnak élen a szállítási szerződéskötésben A kukorica Szállítási szer­ződéssel kapcsolatos politikai felvilágosító munka eredmé­nyesen halad a letenyei és a nagykanizsai járásokban. Itt is a termelőszövetkezeti cso­portok járnak elől jó példá­val. _________ Be zárultak a nyári napközi olQnok Csömödér és Iklódbördőce községekben 2 hónapon át majdnem minden kisgyermek a nyári napközi otthonban ka­pott bőséges ellátást és jó gondozást. Most bezárultak az otthonok kapui. A szülők le­vélben mondtak köszönetét a tártnak, hogy ezeket a nap­közi otthonokat létrehozta. Pártunk megyei lapja, a „Zala“ egyre fokozottabb mér­tékben veszi igénybe a széles dolgozó tömegek segítését, te­vékeny támogatását a lap szer­kesztésében. A szerkesztőségbe beérkező munkáslevelek számos olyan problémára hivják fel f figyelmet, amelyek szocialista építésünk egyik, vagy másik területének eredméyneit, hiá­nyosságait tárják fel s egyúttal tanácsot is adnak az esetleges hibák kijavítására. A.z, hogy ezek a levelek egyre sűrűsöd nek. egyre inkább közérdekű kérdéseket politikai tényeket vetnek fel. hű kifejezője an nak. hogy a lap sajátja dolgo zóinknak, magukénak tekintik Nemcsak abban jut ez érvény­re, hogy saját írásaikat olvas­hatják a Zalában, hanem leg főképpen abban, hogy rendsze réssé teszik a lap szerkesztésé- ben váló részvételüket. Mit eredményez ez a nagyirami fejlődés? Elsősorban: nemcsak olvasók a dolgozók, hanerr munkatársai is a lapnak. A 'munkáslevelezők számánál gyarapodása, visszatükrözi a tö megek politikai színvonalának emelkedését. azt. hogy a köve telniények is megnövekednek a lappal szemben s a fel-adéol sokoldalúságával együtt fokozó­dik a sajtómunka ellenőrzése Gondoljuk csak el, hogy naj mint nap tizezrek bírálják, el­lenőrzik a lapot s a politikum szemével vizsgálják nemcsak a külső formát, hanem külö­nösképpen a belső tartalmát. Nem egy Ízben fordult mái elő. hogy a szerkesztőség tag jai alaposabb ellenőrzés nél küli adatra támaszkodva, té vés beállit-ásbán Írtak egye kérdésekről s ennek helytelen ségéről későbben épnen a munkáslevelek számoltak be. s egyúttal közölték a helyes a da tot. Fel kell azonban vetnünk itt funkcionáriusaink felelősségé is anélkül, hogy ezzel a la munkatársainak felelősségét kisebbítenék. Gyakran előfor dúlt, hogy egyes eltársginl anélkül. hogy meggyőződtek volna valamely dolog igazsá gáról, egyszerűen tényként kö­zölték n szerkesztőséggel, mint ahogy ez lapunk augusztus 26ri számában megirt .,Gépál­lomásaink feladatairól“ cimü vezércikkünkkel kapcsolatosan is tőként. Ha kellő éberséggel kezeltük volna az egyik felelős funkcióban lévő elvtársiunktól kapott adagokat, akkor ner fordulhatott volna elő, hogy a zülatámoki gépállomás munlcá Hirdessen a ját alábecsüljük hibái mellett is. Cikkünk -egyik kitétele igy szólt; ,,Az egyéni felelősség hiányát huzza alá a zalatár- noki gépállomás mulasztása is. mert a puszt-amagyaródi tszcf cséplési munkálatát végző gép hez nem adták ki az uj hajtó­szíjakat. bár ott feküdt kihasz náiatlanul a raktárban“. Ugyanakkor a kérdéses szíjak nem a gépállomás, hanem c megyei központ raktárában voltak, ahonnan azután később segítséget kaptak. Igazuk var a gépállomás dolgozóinak, ami kor igy írnak: ,,Az egész csép­lési idény alatt egy félméteres szíj sem hevert kihasználása nul“. És még hozzáteszik „Vannak komoly eredmé­nyeink is. A nyári talajmun­kát Pártunk segítségével 224 százalékra teljesítettük“. E2 azonban csak az egyik esel. A másik a letenyei gépállomás politikai vezetőjével kapcsola­tos. Tény, hogy Nagy elvtárs nak még sok javitanivalój' van a JB vel való kapcsolatán az viszont nem áll fenn. hogy a gépállomás az utolsók közöti kullog a versenyben. Ellenke­zőleg: egyike legjobb gépállo másainknak­Végül emlékezetes a lenti JB példája is. Lapunkban ar ról irtunk, hogy a lenti JB tői nem voltak kint Kerkafalvár a tszcs megalakulása ideién s azt megelőzőleg sem. Tény hogy a JB egyik tagja. Mar­kács elviárs az alakulás előtt 4 nappal volt kint a községben az előkészítő bizottság szerve zése céljából. A megalakulás­kor pedig Tóth elvtárs veti részt a járási mezőgazdasági osztály egyik tagjával a cso­port ünnepélyes alakulásán. A felhozott példák figyel­meztetnek bennünket arra hogy az adatbeszerzés és az in­formáció adása fokozottabb felelősséget hárít funkcióvá riusainkra. a lap munkatár­saira. munkás és paraszt leve lezőinkre egyaránt. Nem tűr hetjük. hogy akár hanyagság­ból, akár pedig az ellenség akciójá­nak „eredményeként“ téve: adatok jussanak be Párt-unk megyei lapjába. Fokoznunk kell forradalmi éberségünket alapossá kell tennünk munkán­kat: ez biztosítja a bolsevik lapokhoz hasonlóan Pártunk megyei lapjának hitelességét megbízhatóságát. 9 zalaszentgróli járási tanács és pedagógusok a koreai szerelef-csomagok mieiőbbi elküldéséért A zalaszentgróti járási ta­nács oktatási osztályának dolgozói együttereznék a. mi szabadságunkért is hősiesén harcoló koreai néppel. A já­rás pedagógusai gondolnak azokra a tanítókra és gyer­mekekre, akiknek tantermeit a gyilkos kapitalista bomba vagy ágyúgolyó szétzúzta Nagy lelkesedéssel tölti el Aet az a tudat hogy Korea lolgozó népe napról-napra ulyosabb és súlyosabb csa­pást mér az angol-amerikai '‘tolakodott haramiákra, ígéretet tettek, hogy a szo­bai ista emberré való nevelés uunkáját a Párt útmutatásá­val becsülettel végzik el. így erősitik a békefront rájuk eső szakaszát. A harcoló, bátor, a szabadságért életüket is fel­áldozni kész koreai katonákat szeretetcsomag küldéssel is segítik, hogy mielőbb győze­lemre vihessék harcukat. Felhívással fordultak a megve járási és városi taná­csaihoz és pedagógusaihoz a szeretetcsomag küldésével npesolatosan: „V ál’aljuk, hogy szeptem- er 5-: e a szer etet-csőm a gokat ‘isszegyüjtjük és postára ad­uk. Tudatosítjuk a falu dolgozói köxö*t a csomag küldésének hatalmas jelentőségét V n ernes kezdeményezéshez a zalaegerszegi járás pedagó­gusai is csatlakoztak és már­is szop eredményeket értek el. A Párt lapjának erőssége: megbízhatósága, hitelessége

Next

/
Oldalképek
Tartalom