Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-26 / 224. szám

Mit ír" a Tervtől a megye dolgozó népe Ez év januárjában 'az. öt­éves tervünk kezdetével indí­tottuk be lényegében szocia­lista építésünket. Gerő elvtárs is ebben jelölte meg tervünk fó' felada'át: ,,Az ötéves nép- gazdasági terv főfeladata az, hogy lerakjuk a szocializmus alapját, nemcsak városban, hanem falun is, hogy lényegé­ben győzelemre vigyük a szo­cializmus ügyét az egész ma­gyar népgazdaságban“. Mi zalaiak küiönösen nagy fejlődésnek nézünk elébe. Me" gyénk kiemelkedik eddigi ipari elmaradottságából és mezőgaz­daságunk korszerű, nagyüzemi gazdálkodássá fog fejlődni. Tjznél több ipari nagyüzemet hozunk létre. Már megkezdőd­tek az előkészületek az 1200 munkást foglalkoztató zala­egerszegi konfekciógyár épí­téséhez. De ezenkívül Nagy- Lovásziban, Bázake- Csömödéren, Zala­kanizsán rettyén. szentivánon több hatalmas Ve' gyiüzemeb malmot, gabona­raktárt építünk. Csupán villamosításra 112 milliót fordítunk, ezzel minden községbe bevezetjük a vil­lanyt, úgyszintén 5 milliós költséggel a telefont is. 253 kilométer hosszú bekötőút épül. 3500 uj lakás, köztük Egerszegen 200, Nagykanizsán 500. Ugyancsak 112 milliós be­ruházással több uj gépállo­mást épitünk. 30 milliós talaj- javitási munkát végzünk el, ezenkívül közel negyedmilliár- dot ruházunk be mezőgazda­ságunk fejlesztésébe, 8 uj is' kola épül. Minden faluban kulturotthont hozunk létre. Megszüntetjük az analfabétiz­must. Hatalmasak ezek a tervek, de eddigi eredményeink a ké­telkedők előtt is bebizonyítják annak realitását. Nézzünk csak néhányat. Ez ~év januárjától közel 50 százalékkal emelke­üé!t iparunk termelékenysége, 77 százalékkal emelkedett dol­gozóink átlagos órabére. A za­lai tszcs-k kétezernél több ál­latot, 1 millión felüli beruhá' zási hitelt kaptak már eddig is a Tervtől. Eddig 19 község­ben gyulladt ki a villany. 3 uj gépállomásunk, a szülőottho­nok, tüdőgondozók, az uj kul- turotthonok hirdetik az ötéves terv ezévi sikerét Zalában. Eredményeinket munkásosz­tályunk, dolgozó parasztsá­gunk és értelmiségi dolgozóink áldozatos munkájának köszön­hetjük. A magyar dolgozók előtt a továbbiakban sem kétséges, hogy Pártunk szilárd kézzel vezeti hazánkat az ötéves terv utján, a szocializmus felé. A magyar nép bizakodva tekint jövője elé, mert tudja, hogy a hatalmas Szovjetunió vezeté­sével a béketábor egyre szi­lárdabb, legyőzhetetlenebb és ezt erősitik a mi sikereink is. A dolgozók egységevei a békéért Rendőrkézen az árurejtegető, spekuláns ellenség: Cser Sándor, nagykanizsai kefegyáros és Acs Jenő nagybakónaki kuíák-kocsmáros Az ellenség egyre leplezetleneb­ből, egyre meztelenebből áll dol­gozó népünk előtt. Államvédelmi szerveink egyre, másra rántják le az álarcot róluk. Egyszer a szabotáló kulák ál­arcát viseli, másszor az üzemben szabotáló, normalazító jobboldali szoedemét, aztán a sorbaállító, áru. rejtegetőét. S az álarc mögött min­dig ugyanazt találjuk: az imperia­listák aljas ügynökét, Truman alá­zatos lakáját. Ez volt a Húsértéke­sítő NV bűnös vezetősége, Szita, Imreh és a többi, akik aljas, bűnös tevékenységükkel szolgálták impe­rialista megbízóikat olyformán, hogy ezzel saját zsebüket is töm­ték. íme a kártevő ellenség: ki­szolgálja az imperialistákat, meg­károsítja a dolgozó népet, s mind­ezeken meggazdagodik. Az üzemsorvasztó, kapitalista Dolgozó népünk undorral és mélységes megvetéssel fordul el f.z alattomos ellenségtől, aki Nagyka­nizsán legutóbb az árurejtfegetö ké­pében mutatkozott be. Cser Sándor kefeüzem-tulajdonosról van szó. Az ő tevékenysége is háromoldalú volt. Igyekezett mindenből minél többet felvásárolni, hogy megza­varja a becsületes dolgozókat, s eleget tegyen a tengerentúli meg­bízóknak. Az Ady Endre-utcában van az üzeme. 1946-ban 24 munkása volt, ma már csak nyolcán dolgoznak. A munkások szerint 30 embernek adna kenyeret az üzem. Cser as évek során terv­szerűen apasztotta a dol­gozók létszámát, hogy el­kerülje az államosítást. Ahogy bocsátotta el a dolgozókat, úgy vonta ki a termelésből a szinte beszerezhetetlen nyersanyagokat. Közszükségleti cikkeket rejteget Cser kártevő tevékenységére kü­lönben az hívta fel a figyelmet, hogy feleségét mindenütt meg lehetett találni az utóbbi időben, ahol a legkisebb lehetőség is nyílt a sorba- állításra. Az áílamrendörség felfigyelt erre és házkutatást tartott az üzemtu­laj donor» lakásán. Másfél mázsa lisztet. 44 darab negyedkilós m~-ü- szappant, 21 darab p'; szappant, 10 pár vadonat uj cipőt, textilanyagot, nagymennyiségű zsírt, s két rádiót találtak. A család rendkívül gyanúsan visel­kedett a házkutatás alkalmával. Néhány keresztkérdés aztán kibuj­tatta a szeget a zsákból. Kiderült, hogy Cser a sógornőjénél tartja a felhalmozott áru értékesebb részét. A sógornőnél aztán meglepő eredménnyel járt a házkutatás: fél zsák leveles dohányt, több mint 2 mázsa lisztet, 14 perzsaszőnyeget, egy írógépet, 2 villanymotort, 15 mázsa csöves és mor­zsolt tengerit, 27 pár va­donatúj férfizoknit talál­tak. De ez még mindig csak a kisebb része volt a talált holmiknak. Mert az udvaron ölberakva nagymennyiségű finom kefefát találtak, amit már a gyár termelé­sétől vont el az árurejtegető ellen­ség. Rábukkantak nagymennyiségű, több má­zsa feldolgozott finom szőranyagra. aminek beszerzése nagy nehézsé­gekbe ütközik, összesen 30.000 Ft értékű anyagot vont el az üzemből, A kétszeres háztulajdonos Cser Sándor nyilvánvalóan azzal a szán­dékkal halmozta saját és rokonai lakásán a nagymennyiségű köz­szükségleti cikket és a termelésből kivont nyersanyagot, hogy ezzel minél nagyobb kárt okozzon egyre erősödő népgazdaságunknak. Cser Sándor fejlődésünk gátja akart lenni. Aljas üzelmeiről azonban államrendőrségünk lerántotta a leplet és a volt jobboldali szociál­demokrata árurejtegetőt őrizetbe vette. Jól jövedelmez? Ugyancsak őrizetbevette a nagy- kanizsai államrendőrség Ács Jenő nagybakónai kulák-kocsmárost is, aki régebben tojás-, baromfi- és gyümölcskereskedő volt. Amikor iparát beadta és kocsma-engedélyi váltott ki, feketevágásokkal kezdett foglalkozni. Úgy látta, hogy ez az üzlet jöve­delmező, amiért is vérszemet ka­pott és egyre több és több állatot vágott le engedély nélkül. Néha fondorlatot is alkalmazott. Kivál­tott egy vágási engedélyt és ezzel több állatot vágott le, hogy hiva­talos mezbe bujtassa aljas mester­kedését. — A rendőrségre egy­másután több feljelentés is érke­zei/ feketevágásairól — ezekvek a következménye volt az őrizetbcvé- tel. Ács az elmúlt héten is 2 szarvasmarhát és egy borjut vágott le engedély nélkül. A húst részben kimérte, részben pedig szaláminak dolgozta fel, amit aztán a környékbeli közsé­gekben és Nagykanizsán hozott forgalomba a hivatalos árnál drá­gábban. A feketén levágott serté­sek zsírját kisütötte, majd a hivatalos 14 forintos ár helyett 20 forintért el­adta. Az árusításra természetesen szin­tén nem volt engedélye. A kanizsai és környéki dolgozók megnyugvással veszik tudomásul az imperialista ügynökök ártalmat­lanná tételét és felháborodott gyű­lölettel követelik: dolgozó népünk igazságszol gátfutása könyörtelenül sújtson fejlődésünk elvetemedett ellenségeire. A iloltjozú nép nyugatmának, békéjének megvédéséértb mind az öt földrészen a kom­munisták, a kommunista pártok harcolnak az első vonalban. Akár Visinszkij elvtársnak, a Szovjetunió kül­ügyminiszterének az ENSz közgyűlése elé terjesztett bér /cejavaslatát vizsgáljuk, akár az imperialista államok legá­lis-féllegálisán működő kom- mnni sta p árt j ai n ak te vékenysé gét, a mai végsőkig feszült világhelyzetben törekvéseik egyetlen célra összpontosul­nak : megvédeni a békét. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a béke ügye valami kizárólagos kommu­nista monopólium. Ellenkező­leg. Nálunk Magyarországon is a Párt, mint a dolgozók legjobbja, mint azok élcsapa­ta. csupán vezetője és irányí­tója az összes dolgozó millió harcos béketörekvésének. A Párt tudja a legjobban, hogy egész épitő munkánkat, az öt év alatt elért összes eredmé­nyünket döntené romba egy újabb imperialista támadás, egy újabb világháború. Pár­tunk politilcája békepolitika. De a béke ügye nemcsak a mi ügyünk. Ezért, ennek védel­mében együtt megyünk, együtt kell mennünk mind­azokkal, akik számára ez a kérdés mindennél fontosabb még akkor is, ha pillanatnyi­lag nem is értenek minden­ben egyet velünk. Vájjon pél­dául a zalai kis- és középpa­rasztok ezrei részére, akik pil­lanatnyilag még húzódoznak a kollektiv gazdálkodástól, nem legelső és döntő feltéte­le-e további, munkájuknak ^ a béke? Ezt bizonyítja Horváth Lajos 12 holdas lickóvadoma- si középparaszt példája, aki már az őszi búzáját is elve tette, kijelentette, hogy az őszi munkák gyors és pontos elvégzésével akar hozzájárul ni a béke megvédéséhez, ami­nek szabad, nyugodt életét köszönheti. De vájjon a kato­likus hívők életét, nyugalmát nem éppen úgy veszélyeztet­né-e egy harmadik világhá­ború? Ebben _ a kérdésben, milliók és milliók életének a kérdésében egyet ért, egyet akar pártállásra, vallásra, nemre, fajra való tekintet nélkül, minden, hazáját, osz­tályát, népét szerető dolgozó Az a sok ezer és tízezer zalai szülő és feleség, aki hiába várta a front poklából az ismerős sorokat és helyette hosszú idő múltán egv szűkszavú, a Vöröskereszttől érkezett köz­Ezért halad vontatottan a kukorica szállítási szerződéskötés Leplezzük le a spekulációt Nem úgy halad a megyében a kukorica szállítási szerződé sek megkötése, ahogy kellene. A begyűjtés körül is nehézsé­gek vannak Az előirányzat­nak csupán fél százaléka gyűlt még be a földművesszövetkeze­tek magtáraiba. Megvan en nek is a maga oka. A zalaegerszegi hetipiaco­kon a morzsolt kukoi’ica kiló­ját 2 forintért méri a, spekulá­ció a harácsolás egy két elve­temült ügynöke. Hogyan le­hetséges ez? Úgy, hogy az arra illetékes szervek, ennek meggátlására eddig még sem­minemű intézkedést nem tet­tek. Tegnapelőtt rendőrségünk két morzsoltkjukoricával lán­coló egyént fülelt le. Laci Fe­renc, a vasmegyei Nagytilaj községből szekerével négy má­zsa szemes tengerit hozott a megyeszékhelyre- Már Kovács Károlyt Pókaszepetken levél utján értesítette, hogy a meg­jelölt napon pontos időre a vá­ros bejáratánál várja. Átveszi az ő kukoricáját is. mégpedig 65 forintos áron. Saját beval­lása szerint Egerszegen Laci 100 forinton felül akarta el­adni az egyik zugkereskedő- nek. Az pedig jó borsos ha szonnal adott volna túl rajta. A két ráncolótói elkobozták a kukoricát és beszállittatták velük a földmüvesszövetkezeti magtárba. így spekulál és tör nemzet- gazdaságunkra más helyeken is a reakció. Hatóságaink éber­sége mellett maguknak a dol­gozó tömegeknek is fel kell figyelniük az ellenséges ele­mekre és szigorú., igazságos ítélettel mindenkorra el kell venni kedvüket aljas támadó terveik végrehajtásától. lemény'en. vagy egy baj társ zavaiból tudta meg a leg- szomorubb hirt. nem irtózat- ta] gondol-p vissza ezekre az időkre? Itt nincs különbség és nem is lehet kommunisták és nem kommunisták, pártta­gok és pártonkivüliek között- Helyesen mondotta Kraj Fo- rencné. ságod i dolgozó pa­rasztasszony: „A múlt világ­háború tönkretette az ura­mat. Én tudom, hogy mit je­lent ez. Látom azt is. hogy a kommunisták a békéért harcolnak most. Én nem va­gyok párttag, de becsületbeli kötelességemnek érzem, hogy minden erőmmel támogas­sam ezt a küzdelmetA Minden dolgozó, pártállásra való tekintet nélkül, egyfor­ma gyűlölettel ítéli el azokat a gyárosokat, földbirtokoso­kat, akik a halálba hajszolták a saját önzö érdekeikért a legkedvesebbjeiket. Az egyetértés alapja tehát megvan. De ma, amikor az amerikai imperializmus a hős koreai nép ellen indított orv- támadásával újabb háborút kezdeményezett, mikor azért erőlködik, hogy ezt a hábo­rút még jobban kiszélesítse, világméretűvé tegye, vájjon megelégedhetünk-e mi az alapokkal? Nem. Békénk, függetlenségünk védelmében, széles népi egységre van szük­ség. amelybe be kell vonná aktiv békeharcossá kell tenni minden, a hazáját szerető, épitőszándéku dolgozót. Ezt a széles népi egységet kell meg valósítanunk a ta­nácsválasztásokon.. A béke kérdésében meglévő egyetért tés alapjait kell kiszélesíteni és egyetlen tömör egységbe forrasztani összes dolgozóin­kat. Azzal mérjünk újabb ha­talmas csapást azokra, akik a háború kiszélesítésére szövik aljas terveiket, hogy egy em­berként adjuk le szavazatun­kat a legjobbakra, a tanács jelöltjeire, akik bekerülve az állami közigazgatásban, a vá­lasztók. a dolgozók érdekeit szem előtt tartva, még ha­talmasabb erőkifejtéssel har­colhassanak alkotó békénk- ért. Éppen ezért, a tanácsválasz­tásokat a kommunisták és az egész dolgozó nép, valameny- nyi demokratikus erő szoros egységfrontjának jegyében készítsük elő. a Nemzeti Füg­getlenségi Népfront zászlaja alatt. Az ellenség ismeri az egy­ség hatalmas erejét. A vá­lasztási küzdelem megindulá­sával fokozottabban kell szá­molni az imperialisták ötödik hadoszlopának, hazai ügynö­keinek, a kulákoknak, jobbol­dali szociáldemokratáknak erősbödő támadásaival. Tehát fokozottabb éberségre is szük­ség van- Kíméletlen eréllye] kell lecsapni rájuk, akár ku Iákokkal, akár a katolikus egyházzal kötött megáll a po- dás_ végrehajtását meghiusi- tani törekvő klerikális reak­ciósokról van szó. Mint példá­■ 1 a becsehelyi pap. aki a tszcs-be való belépés ellen la­zítja a falu lakosságát, ezp a módon igyekszik megbontó ni a falu dolgozóinak egyse; gét. Kíméletlenül vágjuk ki magunk közül ezeket a geny- gócokat, úgy, hogy megszün­tessük a fertőzésnek, bomlasz- tásnak minden lehetőségét. Igv indítsuk meg a harcot a választás sikeréért, a béke újabb győzelméért. Ne felejt­sük el soha azt. hogy minél egységesebbek vagyunk, mi­nél erélyesebben számolunk le az egységünkre törő belső ellenséggel, annál eredménye­sebben védjük ötéves tervünk sikereit, a további épitő mun­kát és ami mindehhez szük­séges: a békét. (b. z.) Kedd, 1950. szépt, 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom