Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-24 / 223. szám

A nép háborúja ax orvtámadóh ellen A z amerikai agresszorok ^ védőügyvédjei még most is azt állítják, mintha a Ko­reába betört amerikai csapa­tok a koreai népet az „észak­koreai hatóságok agressziója ellen védelmeznék“. De mi­helyt a Biztonsági Tanácsban azt javasolták, hogy hallgas­sák meg a koreai nép képvise lőj ét, Austin és csatlósai min­den erejüket latba vetették, hogy ezt megakadályozzák. Amikor az amerikai impe­rialisták a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ellen irányuló támadást szervez­ték, azt hitték, hogy az ország- leigázására elég lesz a Li- Szin-Mamféle bérencek 100 ezer főnyi kiképzett hadserege és MacArthur egy kis expedi- ciós hadteste. A rövidlátó washingtoni politikusok még mindig nem tanulták meg, hogy a vén ifia^ádos, get és városokat“, kitartóan harcolnak az élelmezést szol­gáló növények dús termésho­zamáért, és határidő előtt be­szolgáltatják az államnak a természetbeni adót. A nép­hadsereg megsegítésére a há­ború első három hetében csak­nem két és félmillió szeretet- csomagot küldtek az arcvo­nalra. Legnagyobb arányban veszik ki részüket ebből a nemes mozgalomból a parasz­tok. Teheneket, sertéseket, ba­romfit, tojást, gabonát, gyü­mölcsöt, főzelékfélét adnak ajándékba a hadseregnek. Megható szeretettel veszi kö­rül a nép az amerikai beavat­kozók ellen vivott csatákban megsebesült harcosokat-. Dél-Korea lakossága is részt vesz a nép együttes fel­szabadító harcában az ameri­kai agresszorok ellen ugyan­olyan lelkesen és tait, hogy meggyorsítsák a déli tartományokban a gaz­dasági, társadalmi és politi­kai élet demokratizálásának folyamatát. Csen-Min Cej, a Kengi tartományból való dél­koreai paraszt ezt mondta: Torkig vagyok az amerikai civilizációval. Tudom, hogy nekünk dz csak újabb és újabb nyomorúságot, jelent. Minden erőmet. ha kell élete­met is feláldozom, hogy az amerikaiak lábukat soha többé ne tegyék szülőföldem földjére Már a népi hatóságok első intézkedései — a földreform, haladószellemü munkatöryé- nyek, természetbeni adózás, stb. — megmutatták a délko­reai népnek, milyen verő fé­nyes utat nyit meg előtte a népi hatalom, és milyen sza­kadék szélére hurcolták az amerikai imperializmus li- szinmani bérencei. A délkoreai városok lakos­sága gyorsan újjáépíti az amerikai légihaderő által el­pusztított üzemeket, lakóhá­zakat, kultúrintézményeket. A koreaiak munkanapjuk be­fejeztével szervezetten vonul­nák Id a helyreállitó munká­ra. A hazafias lelkesedés^ lett úrrá az egész koreai népen. Körülbelül 800 ezer azoknak a száma, akik be akarnak állni a harcoló hadsereg soraiba Egész Koreában, északon és délen folyik a gyűjtés a tan­kok, repülőgépek és hadiha­jók építését szolgáló alapra. Augusztus 1-ig ebbe az alap­ba 178 millió 890 ezer vont fizettek be. A Kína elleni amerikai agressziót napirendre tűzte ax EIXSz különleges politikai bizottsága rf1 ehát a tények azt mu­tatják, hogy az ameri­kai területrablók ellen vivott harcban egyesült az egész ko; reai nép, az északi és déli egyaránt. A szabadságszerető koreai nép minden erővel és ^szVözzp 1 folytatna igazságos felszabadító háborúját a® amerikai területrablók ellen. Ebben a harcban a koreai nép oldalán áll az egész har1 ladó emberiség. Ez a koreai* aknak uj erőt ad és rendithe4 tétlenebbé teszi a véglegüí győzelembe vetett hitüket­A koreai népi hadsereg kemény harcokban som szabadítja fe{ Dél-Korea városait és falvalt az amerikai Imperialisták és a U- Szin-Man-banda elnyomása alól. A felszabadított területek dolgo­zói nagy lelkesedéssel és örömmel fogadják a szeretett felszabadító hadsereg sikereiről szóló faireket. A felszabadított területeken gyor­san megindul a békés termelő munka. Képünk Szöul lakosságának tüntető felvonulását ábrázolja. A menetben vitt táblák legtöbbjén ez a jelszó áll: „Mindent a frontnak, mindent a győzelem érdeké­ben!“ ság felállítására irányuló javasla­tot. Ugyancsak elfogadta azt az indítványt is, hogy a gazdasági bi­zottság és a társadalmi bizottság együttes üléseket tartson. Malik elváxs, a Szovjetunió kép­viselője felkérte a főbizottságot, hogy utalja a politikai bizottság elé a Kína elleni amerikai agresz- szió miatt emelt panaszt, amelyet a szovjet küldöttség javaslatára a főbizottság már napirendre tűzött. A főbizottság elfogadta Malik elv­társ javaslatát. Az indítvány ellen a Kuominíang-klíkk képviselője szólott. A főbizottság a különleges poli­tikai bizottság elé utalta továbbá a következő kérdéseket is: a volt olasz gyarmatok kérdése, Egyiptom és Libia határrendezésének kérdé­se, az ENSz tagállamainak, vala-: mint az ENSz specializált szervei­nek és Franco Spanyolországának viszonyáról, a palesztinai kérdés, az ENSz tagállamai képviseletének elismerése az Egyesült Nemzetek Szervezete által. „Az emberi jogok és alapvető szabadságok Tisztelet- bentartása Bulgáriában, Magyar- országon és Romániában'1 (a Szov. jetúnió e javaslatnál tartózkodott a szavazástól — mint ismeretes, szeptember 21-n a Szovjetunió e kérdés napirendbe iktatása ellen szavazott), a Biztonsági Tanács je­lentése. A koreai népi demokratikus köztársaságban bevezették az ál­talános tankötelezettséget. írni tanulnak egy phenjani elemi iskola kisdiákjai. Az ENSz közgyűlésének főbizott­sága szeptember 22-i ülésén foly­tatta a vitát azoknak a kérdések­nek napirendre tűzése felett, ame­lyeket illetően szeptember 21-én nem határoztak. Csan-Tin-Funak, a Kuomintang képviselőjének kérésére a bizottság elhalasztotta „Formóza kérdésé"- nek megvizsgálását. A bizottság ezután megszavazta a szovjet kül­döttség által előterjesztett kérdés napirendre iktatását. A kérdés na­pirendre tűzése mellett 11-en sza­vaztak, a Koumintang ellene sza­vazott, Hollandia és Taiföld tartóz­kodott a szavazástól. A főbizottság vita nélkül elfo­gadta a különleges politikai bizoít­baditó háborúja elvileg és gyökeresen különbözik azok­tól a háborúktól, amelyeket az imperialista kormányok zsol­dos hadseregei folytatnak. A felszabadító háborúban nemcsak a nép hadserege áll szemben a rabszolgatartókkal, hanem a nép minden elképzel­hető anyagi és szellemi ereje is. így áll a helyzet Koreá­ban. ahol az amerikai beavat­kozók ellen az egész nép har­col — munkások, parasztok, értelmiségiek, kereskedők, iparosok — északon és délen egyaránt- A front és a hátor­szág egységes harci táborban egyesült. „Mindent a front­nak! Mindent a győzelemért!“ — ez lett minden koreai ha­zafi jelszava. int a phenjani rádió je- M lenti, számos üzemben a termelőképesség fokozására bevezették a második műsza­kot. A harctérre vonult fér­fiakat feleségeik és családtag­jaik helyettesítik, s ezzel a munka termelékenysége je­lentős mértékben túlszárnyal­ta háborús idők megnöveli normád, és feladatait A ko reai parasztok is önfeláldozó- an segítik a néphadsereget. E jelszóval hogy „lássuk el élelmiszerekkel a néphadsere­mint az északi tartományok lakossága. Igaza volt a France Presse tudósítójának, aki azt jelentette, hogy a.z amerikai­aknak ,,nehéz lesz megkülön­böztetni az északkoreai lakos­ságot a délkoreaiaktól.“ Az amerikai agresszorok tudják már, hogyan viselke­dik velük szemben Dél-Korea lakossága. A partizáncsapatok támadásainak nagy számát és erejét nem _ egyszer elismer­ték még MacArthur vezérka­rának jelentései is. A délkoreai lakosság nagy örömmel üdvözli városainak és falvainak felszabadulását Li-Szin-Man klikkjének fa­siszta rendőruralma alól. Most már valóban néphatalmi szer­veket. teremt, bevezeti a demo­kratikus rendet és aktivan résztvesz a földreform keresz­tülvitelében. A felszabadított és földhözjuttatott parasztok f ö meggy üléseken fejezik ki hálájukat a néphadsereg 'vnnt( Wp gymásután utaznak J Isszák-Koreába a folsza •itott Dél-Korea-lakosságá­nak küldöttségei.: munkások, parasztok, tisztviselők tudó­sok, diákok. Tanulmányozzák északi testvéreik tapasztala­A koreai nép szent joga és kötelessége hazájának megvédése, senkinek sincs joga ez ellen szót emelni A Kínai Népköztársaság visszautasítja Austin és MacArthur vádjait W. Austin, az USA - küldötte szeptember 18-án a Biztonsági Ta­nács ülésén idézte MacArthurnak augusztus 16-án és 31-én kiadott jelentését a koreai hadszintérröl, amely hazúg módon azzal vádolta meg a Kínai Népköztársaságot, hogy „nagyszámú koreai eredetű csapategységet1“ küld Koreába. A Kínai Népköztársaság külügymi­nisztériumának képviselője ebben az ügyben csütörtökön a követke­ző kijelentést tette: A Kínában élő koreaiak csatla­koztak a kínai nép szabadságharcá­hoz az elmúlt években. Részfvettek a kínai forradalom első három szo- Sosráhan ott voltak 1925-től 1927-ig a nagy északi menetben Vasárnap, 1950. szept. 24. 1927-től 1937-ig az agrárforradalmi háborúban és 1937-től 1945-ig a /apánellenes háborúban. Kínának a reakciós erők és az imperializmus ellen vívott küzdelmében a koreai nép életét és vérét adva harcolt a kínai nép oldalán. A koreai nép­nek ez a szolidaritása örökké élni fog a kínai nép szívében. Kína ki­vívta a győzelmet és az ottlakó koreaiak visszatértek anyaorszá­gukba, hogy védelmezzék és újjá­építsék hazájukat. Ez természetes joguk és szent kötelességük. Sen­kinek sincs joga ez ellen szót emel­ni. Az USA-imperializmus azonban vemcsak sarát csapatait mozgósí­totta Korea elözönlésére, hanem nyíltan besorozta haderejébe annak a Japánnak férfiúit is, amely a leg­utóbbi 50 évben elnyomta és rab­szolgasorba döntötte a koreai né­pet. Az amerikai imperialista há­borús bűnösök agressziója egysé­ges gyűlöletet váltott ki a koreai népből. Természetesen azok a ko­reaiak sem jelentenek kivételt, akik Koreán kívül élnek. Az amerikai imperialistáknak tehát semmi jógák ellenvetést tenni, ha koreai férfiak résztvesznek anyaországuk hon­védő háborújában. Az amerikai imperialisták vádjai tehát nemcsak értelmetlenek, hanem gyávaságuk és arcátlanságuk megnyilatkozása is. A kínai nép visszautasítja ezt a vádat. Mi mindig a koreai nép mellett fogunk állni, ahogy a ko­reai nép a kínai nép mellett állott a legutóbbi évtizedekben. Határo­zottan elítéljük az amerikai impe­rialisták koreai agresszióját, vala­mint a háború kitérjcszlésére irá­nyuló cselszövéseiket. X^&CvX mM

Next

/
Oldalképek
Tartalom