Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-24 / 223. szám
A nép háborúja ax orvtámadóh ellen A z amerikai agresszorok ^ védőügyvédjei még most is azt állítják, mintha a Koreába betört amerikai csapatok a koreai népet az „északkoreai hatóságok agressziója ellen védelmeznék“. De mihelyt a Biztonsági Tanácsban azt javasolták, hogy hallgassák meg a koreai nép képvise lőj ét, Austin és csatlósai minden erejüket latba vetették, hogy ezt megakadályozzák. Amikor az amerikai imperialisták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen irányuló támadást szervezték, azt hitték, hogy az ország- leigázására elég lesz a Li- Szin-Mamféle bérencek 100 ezer főnyi kiképzett hadserege és MacArthur egy kis expedi- ciós hadteste. A rövidlátó washingtoni politikusok még mindig nem tanulták meg, hogy a vén ifia^ádos, get és városokat“, kitartóan harcolnak az élelmezést szolgáló növények dús terméshozamáért, és határidő előtt beszolgáltatják az államnak a természetbeni adót. A néphadsereg megsegítésére a háború első három hetében csaknem két és félmillió szeretet- csomagot küldtek az arcvonalra. Legnagyobb arányban veszik ki részüket ebből a nemes mozgalomból a parasztok. Teheneket, sertéseket, baromfit, tojást, gabonát, gyümölcsöt, főzelékfélét adnak ajándékba a hadseregnek. Megható szeretettel veszi körül a nép az amerikai beavatkozók ellen vivott csatákban megsebesült harcosokat-. Dél-Korea lakossága is részt vesz a nép együttes felszabadító harcában az amerikai agresszorok ellen ugyanolyan lelkesen és tait, hogy meggyorsítsák a déli tartományokban a gazdasági, társadalmi és politikai élet demokratizálásának folyamatát. Csen-Min Cej, a Kengi tartományból való délkoreai paraszt ezt mondta: Torkig vagyok az amerikai civilizációval. Tudom, hogy nekünk dz csak újabb és újabb nyomorúságot, jelent. Minden erőmet. ha kell életemet is feláldozom, hogy az amerikaiak lábukat soha többé ne tegyék szülőföldem földjére Már a népi hatóságok első intézkedései — a földreform, haladószellemü munkatöryé- nyek, természetbeni adózás, stb. — megmutatták a délkoreai népnek, milyen verő fényes utat nyit meg előtte a népi hatalom, és milyen szakadék szélére hurcolták az amerikai imperializmus li- szinmani bérencei. A délkoreai városok lakossága gyorsan újjáépíti az amerikai légihaderő által elpusztított üzemeket, lakóházakat, kultúrintézményeket. A koreaiak munkanapjuk befejeztével szervezetten vonulnák Id a helyreállitó munkára. A hazafias lelkesedés^ lett úrrá az egész koreai népen. Körülbelül 800 ezer azoknak a száma, akik be akarnak állni a harcoló hadsereg soraiba Egész Koreában, északon és délen folyik a gyűjtés a tankok, repülőgépek és hadihajók építését szolgáló alapra. Augusztus 1-ig ebbe az alapba 178 millió 890 ezer vont fizettek be. A Kína elleni amerikai agressziót napirendre tűzte ax EIXSz különleges politikai bizottsága rf1 ehát a tények azt mutatják, hogy az amerikai területrablók ellen vivott harcban egyesült az egész ko; reai nép, az északi és déli egyaránt. A szabadságszerető koreai nép minden erővel és ^szVözzp 1 folytatna igazságos felszabadító háborúját a® amerikai területrablók ellen. Ebben a harcban a koreai nép oldalán áll az egész har1 ladó emberiség. Ez a koreai* aknak uj erőt ad és rendithe4 tétlenebbé teszi a véglegüí győzelembe vetett hitüketA koreai népi hadsereg kemény harcokban som szabadítja fe{ Dél-Korea városait és falvalt az amerikai Imperialisták és a U- Szin-Man-banda elnyomása alól. A felszabadított területek dolgozói nagy lelkesedéssel és örömmel fogadják a szeretett felszabadító hadsereg sikereiről szóló faireket. A felszabadított területeken gyorsan megindul a békés termelő munka. Képünk Szöul lakosságának tüntető felvonulását ábrázolja. A menetben vitt táblák legtöbbjén ez a jelszó áll: „Mindent a frontnak, mindent a győzelem érdekében!“ ság felállítására irányuló javaslatot. Ugyancsak elfogadta azt az indítványt is, hogy a gazdasági bizottság és a társadalmi bizottság együttes üléseket tartson. Malik elváxs, a Szovjetunió képviselője felkérte a főbizottságot, hogy utalja a politikai bizottság elé a Kína elleni amerikai agresz- szió miatt emelt panaszt, amelyet a szovjet küldöttség javaslatára a főbizottság már napirendre tűzött. A főbizottság elfogadta Malik elvtárs javaslatát. Az indítvány ellen a Kuominíang-klíkk képviselője szólott. A főbizottság a különleges politikai bizottság elé utalta továbbá a következő kérdéseket is: a volt olasz gyarmatok kérdése, Egyiptom és Libia határrendezésének kérdése, az ENSz tagállamainak, vala-: mint az ENSz specializált szerveinek és Franco Spanyolországának viszonyáról, a palesztinai kérdés, az ENSz tagállamai képviseletének elismerése az Egyesült Nemzetek Szervezete által. „Az emberi jogok és alapvető szabadságok Tisztelet- bentartása Bulgáriában, Magyar- országon és Romániában'1 (a Szov. jetúnió e javaslatnál tartózkodott a szavazástól — mint ismeretes, szeptember 21-n a Szovjetunió e kérdés napirendbe iktatása ellen szavazott), a Biztonsági Tanács jelentése. A koreai népi demokratikus köztársaságban bevezették az általános tankötelezettséget. írni tanulnak egy phenjani elemi iskola kisdiákjai. Az ENSz közgyűlésének főbizottsága szeptember 22-i ülésén folytatta a vitát azoknak a kérdéseknek napirendre tűzése felett, amelyeket illetően szeptember 21-én nem határoztak. Csan-Tin-Funak, a Kuomintang képviselőjének kérésére a bizottság elhalasztotta „Formóza kérdésé"- nek megvizsgálását. A bizottság ezután megszavazta a szovjet küldöttség által előterjesztett kérdés napirendre iktatását. A kérdés napirendre tűzése mellett 11-en szavaztak, a Koumintang ellene szavazott, Hollandia és Taiföld tartózkodott a szavazástól. A főbizottság vita nélkül elfogadta a különleges politikai bizoítbaditó háborúja elvileg és gyökeresen különbözik azoktól a háborúktól, amelyeket az imperialista kormányok zsoldos hadseregei folytatnak. A felszabadító háborúban nemcsak a nép hadserege áll szemben a rabszolgatartókkal, hanem a nép minden elképzelhető anyagi és szellemi ereje is. így áll a helyzet Koreában. ahol az amerikai beavatkozók ellen az egész nép harcol — munkások, parasztok, értelmiségiek, kereskedők, iparosok — északon és délen egyaránt- A front és a hátország egységes harci táborban egyesült. „Mindent a frontnak! Mindent a győzelemért!“ — ez lett minden koreai hazafi jelszava. int a phenjani rádió je- M lenti, számos üzemben a termelőképesség fokozására bevezették a második műszakot. A harctérre vonult férfiakat feleségeik és családtagjaik helyettesítik, s ezzel a munka termelékenysége jelentős mértékben túlszárnyalta háborús idők megnöveli normád, és feladatait A ko reai parasztok is önfeláldozó- an segítik a néphadsereget. E jelszóval hogy „lássuk el élelmiszerekkel a néphadseremint az északi tartományok lakossága. Igaza volt a France Presse tudósítójának, aki azt jelentette, hogy a.z amerikaiaknak ,,nehéz lesz megkülönböztetni az északkoreai lakosságot a délkoreaiaktól.“ Az amerikai agresszorok tudják már, hogyan viselkedik velük szemben Dél-Korea lakossága. A partizáncsapatok támadásainak nagy számát és erejét nem _ egyszer elismerték még MacArthur vezérkarának jelentései is. A délkoreai lakosság nagy örömmel üdvözli városainak és falvainak felszabadulását Li-Szin-Man klikkjének fasiszta rendőruralma alól. Most már valóban néphatalmi szerveket. teremt, bevezeti a demokratikus rendet és aktivan résztvesz a földreform keresztülvitelében. A felszabadított és földhözjuttatott parasztok f ö meggy üléseken fejezik ki hálájukat a néphadsereg 'vnnt( Wp gymásután utaznak J Isszák-Koreába a folsza •itott Dél-Korea-lakosságának küldöttségei.: munkások, parasztok, tisztviselők tudósok, diákok. Tanulmányozzák északi testvéreik tapasztalaA koreai nép szent joga és kötelessége hazájának megvédése, senkinek sincs joga ez ellen szót emelni A Kínai Népköztársaság visszautasítja Austin és MacArthur vádjait W. Austin, az USA - küldötte szeptember 18-án a Biztonsági Tanács ülésén idézte MacArthurnak augusztus 16-án és 31-én kiadott jelentését a koreai hadszintérröl, amely hazúg módon azzal vádolta meg a Kínai Népköztársaságot, hogy „nagyszámú koreai eredetű csapategységet1“ küld Koreába. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának képviselője ebben az ügyben csütörtökön a következő kijelentést tette: A Kínában élő koreaiak csatlakoztak a kínai nép szabadságharcához az elmúlt években. Részfvettek a kínai forradalom első három szo- Sosráhan ott voltak 1925-től 1927-ig a nagy északi menetben Vasárnap, 1950. szept. 24. 1927-től 1937-ig az agrárforradalmi háborúban és 1937-től 1945-ig a /apánellenes háborúban. Kínának a reakciós erők és az imperializmus ellen vívott küzdelmében a koreai nép életét és vérét adva harcolt a kínai nép oldalán. A koreai népnek ez a szolidaritása örökké élni fog a kínai nép szívében. Kína kivívta a győzelmet és az ottlakó koreaiak visszatértek anyaországukba, hogy védelmezzék és újjáépítsék hazájukat. Ez természetes joguk és szent kötelességük. Senkinek sincs joga ez ellen szót emelni. Az USA-imperializmus azonban vemcsak sarát csapatait mozgósította Korea elözönlésére, hanem nyíltan besorozta haderejébe annak a Japánnak férfiúit is, amely a legutóbbi 50 évben elnyomta és rabszolgasorba döntötte a koreai népet. Az amerikai imperialista háborús bűnösök agressziója egységes gyűlöletet váltott ki a koreai népből. Természetesen azok a koreaiak sem jelentenek kivételt, akik Koreán kívül élnek. Az amerikai imperialistáknak tehát semmi jógák ellenvetést tenni, ha koreai férfiak résztvesznek anyaországuk honvédő háborújában. Az amerikai imperialisták vádjai tehát nemcsak értelmetlenek, hanem gyávaságuk és arcátlanságuk megnyilatkozása is. A kínai nép visszautasítja ezt a vádat. Mi mindig a koreai nép mellett fogunk állni, ahogy a koreai nép a kínai nép mellett állott a legutóbbi évtizedekben. Határozottan elítéljük az amerikai imperialisták koreai agresszióját, valamint a háború kitérjcszlésére irányuló cselszövéseiket. X^&CvX mM
