Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)
1950-09-22 / 221. szám
Panamák, botrányok, büntettek története Vizierőmüépitkezések a tőkés országokban Ä kujbisevi és sztálingrádi vizi- érőmű-telepek, a turkméniai főcsatorna meg építése a legrövidebb idő alatt csak a győzedelmes szocializmus országában, a szovjet nép alkotó erejével lehetséges. A kapitalista országokban — mint mindent — az energiatermelést is <: nyereségnek és -a profithajhá- szá-snak rendelik alá. Marakodás a Niagaráért Néhány példa a burzsoá országok energiagazdálkodására. A Niagam-vizesés óriási energiatartalékát minden tervszerűség nélkül. mini kis folyók menti apró v ízimalmok, aknázzák ki a jobb- parton az Egyesült Államokban, a balparton Kanadában. Az USA és Kanada már több mini 40 éve tárgyal és vitatkozik a Szent Lőrinc folyón létesítendő Beauhar- nois 3. számú vizierőmű-telep építési feltételeiben, de megegyezésre még ma sem jutottak. Az amerikai gabonamonopóliumok ugyanis veszélyeztetve érzik magukat a kanadai buzakirályoktól, mert lehetségesnek tartják, hogy az uj vizlgócpont megépítésével az uj v’ziiüon a kanadai gabona elárasztaná az Egyesült Államokat. A Nílus folyón az Asszuánt zsilipet csak öntözési célokra hozták létre. Nem használták ki a lehetőségeket egy óriási vizierőmű-telep építésére és villamosenergia termelésére. Ez ugyanis egyáltalán nem illett bele az angol gyarmatosítók tervébe, akik Egyiptomot gazdasági visszamaradottságban akarják tartani. Egyiptom villamosenergia-szükségleté- mek kielégítésére hőenergiával működő villany tel epeket létesitet tek. ezeket külföldről behozod szénnel fütötiék, s a szállításon az angol szénmonopoliumok nyerészkedtek. Halálos építkezések A kapitalista országok nagy ppitkezéseinek története a panamák, botrányok, gaztettek krónikája. A Nílus deltája gátjainak a Szuezi-csatoma építésénél a munkások százezrei pusztultak el mert nélkülözték a legelemibb jóléti gondoskodást és egészség- ügyi berendezéseket. Az Álpesek- ben lévő Szent, Gotthárd-alagut építése során a munkások akkora tömege esett áldozatul, hogy a burzsoá statisztika a számokai közzé sem tette, csupán annyit jegyez meg: „A nagy vállalkozás majdnem szerencsétlenül végződött, mert az adminisztráció nem gondoskodott az egészségügyi követelményekről, és a munkások tömegével pusztultak el.“ Ami a Panama-csatorna építkezésénél folyt, az valóságos panama. A különböző társaságok több mint 30 éven át pazarollak és tékozol- ták a népnek-az építkezésre kiutalt pénzét s a csatorna partjait túlzás nélkül halálpartoknak lehet nevezni, olyan sok ember halt meg maláriától, a kimerítő munkától, az embertelen életfeltételek miatt. Füstös, sötét világvárosok Nem mutat derűsebb képet a kapitalista országok városainak villamosítása sem. New-York, London és Párizs energiagazdálkodását — egyes modern villanytelepek kivételével — az elmaradottság jellemzi. Mindhárom városban kíméletlen harc folyik a villamossági és gáztársaságok közt. Ezért lehet látni gázégőket a házakban, különösen a külvárosokban, sőt még petróleumlámpákat is a kültelkeken. Londonban hőenergiával dolgozó villanytele- pek vannak, amelyek messziről hozott szenet használnak. .Kéményeik állandóan füstölnek, megfertőzik a város levegőjét s betetőzésül a villamosenergia egyré- szét elvezetik azokba a körzetekbe. ahonnét a szenet szállítják. 1947 telén, amikor a hófúvás elborította a vasútvonalakat, a kikötök pedig befagytak, London villanyáramellátásban példátlan válságot élt át. Most olajjal fűtött villanytelep megépítését tervezik, holott mindenki tudja, hogy Angliában nincs olaj, tehát az uj állomás import-olajjal fog dolgozni. Mindez a tőkés gazdálkodás el- korcsosulásának. a termelési anarchiának a következménye és nem utolsó sorban annak, hogy a fejlődéssel a trösztök és monopóliumok érdekei ellentétesek. „Slratégiai öntözés" Az Egyesült Államok aszályos államaiban a pusztává lett földeknek csak mintegy másfél százalékát öntözik, a terület többi része továbbra is pusztaság marad. A Szaharában az imperialista gyarmatosítók a lakosság kizsákmányolásából élnek, az öntözés itt a legkezdetlggesebb. 40 éves múltra tekinthet vissza Afrika öntözésének terve. De ez a 40 év meddő vitatkozások sorozata csupán, miután a gyarmatosítók jobbnak látják, ha semmit sem építenek és úgy folytatják s kizsákmányolást, A szoviet nép korszakalkotó építkezései Amig a kapitalista rendszer ilyen esztelenségeket publikál, a szovjet emberek megkezdik a kuj- bisevi és sztálingrádi vízierőművek és a turkméniai főcsatorna építését. E három sztálini építmény 22 millió hektár föld öntözéséhez és elárasztásához ad vizet. Ezek a területek két és félszeresen felülmúlják az Egyesült Államok öntözéses területét, tizennégy szerte nagyobbak ' Dánia egész vetésterületénél és negyven- ötszörte nagyobbak Belgium vetésterületénél. Ugyanakkor, amikor a Szovjetunióban a hydro- energetikát teljesen a technika megteremtésének. fejlesztésének szolgálatába állítják és a békés épitőmunka céljaira használják, a kapitalista országokban a hydro- energetika az uj világháborúra gyujtogatókat hizlalja, s az USA katonai klikkje széles körben használja fel egy háború előkészítésére. A volgai hydroelektrikai óriások építése, a Turkmán:főcsator- na létrehozása a kommunizmus' győzelmeinek aranykönyvébe uj ragyogó fejezetet ir, s bizonysága a szocialista rendszer fölényének a minden izében rothadt, végnapjait élő kapitalista rendszerrel szemben. Hári elutárs tudja: van mit megvédenünk Hári Sándor elvtársnak, a zalaegerszegi Gépjavitó NV dolgozójának ráncokba szedte az arcát az az 52 esztendő, amelyből negyvenhetet nehéz munkában, szabadság és jogok nélkül élt le. De a szeme vidáman, fiatalosan csillog. Melegen sugárzik belőle a jövőbe vetett kit s ezt a kapitalizmus sanyargatása sem volt képes kiölni belőle. ő is a béke hű harcosa, mint sok millió munkástársa szerte a világban. Munkájával, gondolkodásával, tetteivel a békéért harcol, a béke ügyét szolgálja. Két világháborút élt át. Két világháborúba hajszolták bele a gyárosok és a földesurak. Fülükbe ordították a jelszót „harcoljatok a királyért és a hazáért". Most a mi jövőnket építjük Most a békés építő munkánkról beszél. Arról az 5 évről, amely uj korszakot jelentett életében. — Mikor 45-ben hazaérkeztem a Szovjetunióból, láttám a romokat, felrobbantott hidakat, tönkretett gyárakat. Ez mind a fasiszták „müve“ volt. De éreztem, hogy a romok közül egy uj élet nő ki, ez az élet pedig miénk lesz, dolgozóké. — Motorszerelő a mesterségem. Ahogy hazaértem, mindjárt munkába is álltam. Nehéz idők jártak akkoriban. De tudtam, hogy a mi jövőnket épitem munkámmal. — Dolgoztunk és munkánk eredményét mi, dolgozók magunk élvezzük, A Párt vezetett, irányított bennünket. Vezetője volt újjáépítésünknek, életszinvonalunk emelkedésének. 1946-ban 600 forint körül kerestem, most már 900 forinton is felül van a fizetésem. Ez is az életszínvonal emelkedését jelenti. Meg a gyárak, utak, munkáslakások építése mind nekünk, dolgozóknak a * javát szolgálja. Ezért jegyeztem tavaly 600 forint tervkölcsönt. És nem hiába. Megindul a hatalmas ruhagyár építése Egerszegen. Városunk iparosításán nak első lépése. Békénket minden erővel megvédjük — Tudom, hogy mit jeleni óbudai dolgozóknak a Sztálin-hid felépítése, mert hosszú ideig dóin goztam Pesten. Tudoan, hogy milyen jelentősége van a földalatti gyorsvasutnak, amely megkönnyíti a dolgozók közlekedését. Most ajkát összeszoritja, keze ökölbe szorul és amikor megszólal, hangja kemény, határozott. — Ezekért az eredményekért harcolok jó munkámmal, hogy ezzel is megakadályozzam az imperialisták aljas háborús tetteit. Nekem elég volt két háború, ilyen szabadon akarok élni, ahogy most élek. És ezt akarja elrabolni tőlünk az amerikai imperialista banda. Tapasztalhatjuk, hogy az eszközökben nem válogatnak, ha céljaik eléréséről van szó. Példa rá az is, hogy Korea békés lakosságát, gyermekeit, asszonyait, kórházait, iskoláit kíméletlenül bombázzák, En is ott leszek az elsők között — Ezekért a bitang tetteikért még felelnek majd! Most karját felemeli, mint aki lesújtani készül vele. — Ha megpróbálnak a mi békénkre, szabadságunkra törni, ha romba akarják dönteni mindazt, amit eddig kemény munkával építettünk, nem vagyok fiatal, de én is ott leszek a békét védők első sorában, mert tudom, hogy mögöttünk áll a hatalmas Szovjetunió és a világ minden becsületes dolgozója. HELYENKÉNT ESŐ Várható időjárás: Mérsékelt szél. változó felhőzet, helyenként esővel. Nappal a hőmérséklet 20—* 25* éjszaka 1Ö fok körülállandó mgsorszamok: KOSSUTH RADIO 5.00: Frissen, fürgén, hanglemezek —* 5 20: Lapszemle. — 5.30: Hanglemezek. — Ö.C0: Falurádió.— S 30: Hanglemezek. — 7 00: Hírek. — 7.20: Hanglemezek, közben naptár. — 7.55: Műsorismertetés — 7.45: Magyar nóták, közben kb. 8.00: Lapszemle — 8.30: Műsorzárás. — 12.00: Déli harangszó, hi- r k. — 13 30: Hírek németül. — tv.00: Hírek. — 15.15: Hirek szer- 65! — Ifi.00: Rádióiskola — 17.00: Hí ek oroszul. — 18 00: Hirek szerből — 20.00: Hirek. — 20.20: Hirek. — 24.00: Hirek. — 0.10: Hirek franciául. — 0.20: Hirek angolul. — 0.30: Műsorzárás. PETŐFI RADIO 5 00: Frissen, fürgén, hanglemezek — 5.30: MHK negyedóra. — 5.45: Termelési lapszemle. — 5.55: Hanglemezek, közben 6.35: Előadás — 7.30: Hanglemezek — 8.00: Hanglemezek. — 10 00: Hirek. — 11.30: Műsorzárás. — 14.50: Hirek — 15.00: Rádióiskola — 18.45: Hirek szerből — 20.20: Hangos újság. — 21.00: Hirek. — 21.45c Hirek szlovénül — 23.00: Hirek szerbül — 23.45: Hirek szlovénül, — 24.00: Műsorzárás. HÉTFŐ KOSSUTH RADIO 11.30: Országh-vonósnégyes. — 12.15: Indulók. — 13.00: Színes ouzsika. — 14.10: Uttöröhiradó — 14.25: A Melódia-együttes ját- ,zik. — 15,30: Szovjet zongoramü-dk. — 15-55: Hanglemezek. — '8.20: Iskolások rádiója. — 17-40: Dalolj védünk — 18.20: Bartók r:űvek — 19.30: Hegedűszólók. Péntek* 1956. szcpí. 22HETI RÁDIÓMŰSOR A Magyar Rádió műsora 1950 szeptember 25-től október 1-ig — 20.30: Díszelőadás az Operában Bartók halálának 5- évfordulója alkalmából. — 22-20: Magyar muzsika. — 23.20: Éjféli muzsika. PETŐFI RADIO 15.00: Iskolások rádiója — 16.30: Tarka muzsika — Í8-4*0 Néphadsereg híradója. — 19.10 Szomszédnépek dalai. — 19.40 Egy falu — egy nóta. — 20.00 Vidám zene. — 21-00: Falurádió — 21.15: Magyar dalok. — 22.00 Szív küldi szivnek — 22.20: A lengyel rádió műsora. KEDD KOSSUTH RADIO 11.30: Mesterművek. — 12.15: Cigányzene. — 13.00: Balettzene. — 15.30: Orosz dalok. — 15.55' Keringők- — 16.10: Szovjet napok — szovjet emberek. — 16.20: Iskolások rádiója. — 17.10: Ci gányzenekar. — 17.50: Termelési híradó. — 20-15: Ünnepi hangverseny. — 21.45: Színes melódiák. — 22.15: Könnyű zene — 23.00: Magyar művészek muzsikálnak Bartók műveiből- — 23.43: Tánczene. PETŐFI RADIO 15.00: Iskolások rádiója — 16.10: Szórakoztató zene. — 17.30: Szovjet sporthiradó- — 17-45' Dolgozóknak zenéről — 19.00 Tánczene. — 19.40: Egy falu — egy nóta. — 20.00: Cigányzene. 20-45: A klerikális reakció és a jobboldali szociáldemokraták szövetsége. előadás. — 21.05: Operától az operettig. — 22.00: Szov jet dalok- — 22.20: Mi történik a világgazdaságban? — 22.35: Szív küldi szívnekSZERDA KOSSUTH RADIO 13.00: Zenés félóra. — 14.10: Uttöröhiradó. — 15.55: Operett- részletek. — 16.20: Iskolások rádiója- — 17.00: Építőipari félóra, — 18.00: Ifjúsági rádió műsora. — 20.30: ,Ingyenélők“, közvetítés a Vidám Színházból. — 23.30: Magyar művészek muzsikálnak. PETŐFI RADIO 15.30: Iskolások rádiója. — 15,40: A földkerekség egyhato- dán. — 15.55: Operarészletek. — 17-3Ö: Hogyan lett az ember óriás? — 18.00: Könnyű zene. — 18-40: A magyar munkásmozgalom har cos múltjából. — 18.55: Táncze ne. — 19 40: Egy falu — egy nóta. — 20-00: Szív küldi szivnek. — 21.00: Falurádió. — 22.00: Szórakoztató evsti muzsika CSÜTÖRTÖK KOSSUTH RADIO 12.15: Énekkar. - együttes játszik. — mekrádió — 15.30: — 15-55: Könnyű- 12-45: Házi- 14.10: Gyer- Női szemmel. dallamok —16 10: Szovjet napok, szovjet emberek. — 1620: Iskolások rádió la — 17.10: Cigányzene — f so; Termelési híradó. — 20.30: Üzemi műsor. — 21.00: Népnevelők mű sora. —' 22.20: Bartók műveiből. — 23.20: Tánczene. PETŐFI RÁDIÓ 15.00: Iskolások rádiója. 16-50: A béke dajá, versek. 17.35: Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. .— 18.40: Szív küldi szivnek. — 19.35: Fi- delic közvetítés az Operaházból- — 22.00: TánczenePÉNTEK KOSSUTH RADIO 12.15: Fuvószene, — 13.00: Könnyű dallamok. — 14.10: *Ut- törőhiradó- — 14.25: Házi-együttes játszik. — 16.20: Iskolások rádiója. —- 17.10: Dolgozóknak zenéről — 17.40: A Szovjetunió a szocializmus országa. — 18 00: Szerkeszd te is műsorunkat — 19.30: Szovjet dalok. — 20.30; A béke és a munka dalai. — 23.35: Tánczene. PETŐFI RADIO 1500: Iskolások rádiója. — 1.5.40: Tarka-barka — 17.00: Szív küldi szivnek — 17.20: Tudósok a mikrofon előtt. — 18.00: Ifjúsági rádió műsora. — 19.10: Cseh Filharmóniai Zemekar játszik. — 19.40: Egy falu — egy nóta. —- 30 00: Vidám zene. — 21-00: Fa- ’urádió. — 21-15: Cigányzene — 32.15: Szórakoztató zene a lengyel •ádió hallgatóinak. SZOMBAT KOSSUTH RADIO 1215: Cigányzene. — 13.00: Hanglemezek. — 16-10: Szovjet napok- szovjet emberek. — 16.20: Iskolások rádiója. —-* 17.10: Operettrészletek. — 17-50: Termelési hiradó- — 20.30: Üzemi műsor.—- 22.20: Tánc éjfélig. PETŐFI RÁDIÓ 15.00: Tarka muzsika. — 16.4(h Szív küldi szivnek. — 17.10: Tanuljunk énekszóra oroszul. — 17.30: Cigányzene. — 18.05: Tánc- zene. — 18.40: Szép esti muzsika^ — 19.20: Moszkvai jellem, színházi közvetítés. — 22.20: Szív küldi szivnek. VASÁRNAP KOSSUTH RADIO 8.30: Szív küldi szivnek. *— 900: Vidám zenés kalandozás. — 10.00: Egy falu — egy nóta. — 10-45: Külügyi negyedóra. — 1,25: Rádiózenekar. — 13.00: Ze* nés posta. — 14.15: Studiózene- kar. — 15.30: Üzemi műsor. — 17.10: Ivan Petrov énekel — 17-30: Kincses kalendárium. — 19.00: Orosz mesterművek. — 20.20: Tánczene. — 21.30: Totohi- rek. — 22.25: Bartók-művek. — 23-25: Hanglemezek. PETŐFI RADIO 8.00: Magyar nóták. — 8.30: Falurádió. — 10-15: Női szemmel. — 11.00: Miska bácsi levelesládája. — 12.00: Déli muzsika. — 13.00: Szin^s muzsika. — 14-00: Tánczene. — 14.30: Igaza van — nincs igaza. — 15.00: Kérdezz — felelek. — 16 00: Gyermékszinháj műsora — 16.40: Szív küldi szívnek. — 17 00: A lélek mérnökei. — 17-40: Tánczene. — 18.40: Szórakoztató szovjet muzsika — 19.00: Köraiyü dallamok. — 22.00: Cigányzene. — 22.45: Bölcsődalok.
