Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-21 / 220. szám

Fizeti már a tervkölcsön-nyereményekel az Országos Takarékpénztár Nagy sikere van a falusi árubemutatóknak VI. évfolyam 220 szám. Ara 50 fillér 1950. szeptember 21 Csütörtök Termelőszövetkezeteink további erősítése — harci feladat Megkezdődött az ENSz közgyűlése Visinszkij elvtárs útra követelte a Kínai Népköztársaság képviselőjének meghívását Az amerikai szavazógépeiét elutasította a szovjet javaslatot 1950 Junius 18-án alakult ineg megyénkben az első ön­álló termelőszövetkezet. A nagykanizsai „Vörös Csillag“ volt az úttörő. A tszcskbe tö­mörült dolgozó parasztságunk hatalmas érdeklődéssel for­dult az uj, fejlettebb szövet­kezeti forma felé. Ennek ha­tására még a nyár folyamán a becsehelyi „Rákosi“ követte a példát, majd augusztus 20-án, Alkotmányunk évfor­dulóján a neszelei „Dicsőség Sztálinnak“ önálló termelőszö­vetkezet alakult meg. Ezeknek az önálló szövetke­zeteknek a néhány hónapos munkája bebizonyította szö­vetkezeti csoportjaink előtt, hogy ebben a formában a fej­lődés lehetőségei még jobban kitárulnak előttük. Mindin­kább igyekeztek az irányt arra venni, hogy a rendelet­ben előirt feltételeknek meg­feleljenek és ők is kérhessék önállósításukat. A letenyei „Vörös Csillag“- termelőszövetkezeti csoport dolgozói például üzemi érte- kezlerükön határozták el, hogy munkájukban arra töreked­nek. hogy mielőbb megszerez­hessék a kivánt feltételeket. Pontos tervet dolgoztak ki céljaik elérésére. Legelőször is megerősítették üzemi párt- szervezetüket. Gondoskodtak arról, hogy a szövetkezet poli­tikai és gazdasági munkáiban a pártszervezet legyen a mo­tor. Megszervezték a brigád­mozgalmat, felelősöket je­löltek ki, hogy az egyes gaz­dasági feladatokat szervezet­ten, versenyszerűen tudják megoldani. A letenyei „Vörös Csillag“ nem állt egyedül ebben a kér­désben. A tszcs-k dolgozó pa." rasztsága látta, hogy az uj. fejlettebb szövetkezeti formá­ban sokkal hatalmasabb ered­ményeket tudnak elérni. Tisz­tába voltak azonban azzal is, hogy -ezt a kitüntetést ki is kell érdcmelmi. Mind többen és többen csatlakoztak, illetve csatlakoznak ma is ehhez a megmozduláshoz. Ez eredményezte azt, hogy a meglévő három önálló ter­melőszövetkezet mellett már f4T*e emelkedett ezeknek a száma. Ez a szám azonban ma is állandóan növekvőben van. Mihelyt a megfelelő fejlett­ségi fokot elérik tszcs-ink, azonnal kérik önállósításukat. Ez a felismerés kell, hogy adjon újabb lökést a szövet­kezeti mozgalom fejlődésének- Helyesen mondotta Novák Ist­ván elvtárs a tótszentmártoni „Felszabadulás“ önálló tei> melőszövetkeze't alalkulásánál: „Az a lehetőség, hogy tovább fejlődhetünk, hogy önállósít­hatjuk magunkat, ez buzdított bennünket a még jobb, a még tökéletesebb munkára. Ez ve­zetett bennünket harcba, hogy újabb és újabb tagok bevonásával erősítsük csopor- tunkat“. A megindult mozgalom azonban nem jelenti azt, hogy nincs semmi tennivalónk. Az „úgyis megy magától“ elmé­let itt is megmutatkozik. Nem tudatosítjuk kellőképpen tszcs- ink között az önállósítással járó hatalmas előnyöket. En­nek tudható be például az, hogy a bezerédi termelőszö­vetkezeti csoport eredményei nem tükrözik vissza a szövet­kezeti gazdálkodás előnyeit. A csoport nem az alapszabályzat szerint működik. Nemcsak iga­vonó állataikat nem vitték be a közös gazdálkodás,, de egyes tagok földjeiket is a megengedettnél nagyobb mér­tékben egyéni gazdálkodással művelik. Ez arra vall, hogy Bezeréden nem ismerik az ön­álló termelőszövetkezet elő­nyeit, különben egész biztos javítanának hibáikon. A zala- szentgróti járásban azonban más hibák is vannak. A tszcs szervezőmunka nem az ellen­ség elleni harc jegyében fo­lyik, A kulákság és klerikális reakció aknamunkájának visz- I szaverésére vajmi keveset tesznek. Pártszervezeteink, de külö­nösen a tszcs-k üzemi párt- szervezetének feladata, hogy tudatosítsa a dolgozók között a valóban nagyüzemi gazdál­kodás jelentőségét. Feladatuk tehát elsősorban, hogy meg­erősítsék saját üzemi párt- szervezeteiket, folytassák to­vább. lankadatlan erővel cso­portjuk uj tagokkal, újabb földterületekkel való megerő­sítését. Szigorúan ragaszkod­janak az alapszabályokhoz. Az ellenség elleni szívós harc­ban szerezzenek elismerést és tekintélyt maguknak a még egyénileg gazdálkodó paraszt­ság részéről. Ha ezeket a feladatokat megoldják, uj, hatalmas távlat nyílik meg a termelőcsoport.- ban dolgozó parasztságunk előtt, amellyel szolgálják sa­ját maguk érdekeit, de egyben az uj magasabb formájú szö­vetkezetek megalakításával erősitik népgazdaságunkat és a nemzetközi béketábort. A New-York melletti Flushin- meadows ban szeptember 19-én megnyílt az ENSz közgyűlésének ötödik ülésszaka. Romulo, a Fü- löp-szigetek külügyminisztere meg­nyitó beszédében az amerikai im perialista politikát támogatta- Be. szédében azt célozta, hogy a béke és a biztonság fenntartásának kér­désében a felelősséget a Biztonsá­gi Tanácsról a közgyűlésre ru házzák át. Ez a terv a gyakorlat­ban az egyhangúság elvét szün­tetné meg. Itau, indiai küldött határozati javaslatot terjesztett be, amely szerint a Kínai Népköztársaság megbizottainak kell képviselniük Kínát a közgyűlésen. Romuló igyekezett kitérni a kérdés meg­tárgyalása elől. Ezután A. J. Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió képviselője kapott szót. Visinszkij elvtárs leszögezte, hogy a közgyűlés eljárási szabá­lyai alapján csak államfőknek és kormányfőknek, vagy külügymi­niszternek van joga küldötteket kijelölni az ENSz közgyűlésére. Megállapította, hogy ennek alap. ján a Kuomintang-küldött jogtala­nul vesz részt a közgyűlésem mert semmiképpen sem mond­hatjuk hogy országát képvi­seli. Emlékeztette a közgyűlést, hogy a Kínai Népköztársaság külügymi­nisztere már követelte a Kuomin- tang-képviselőjének el távolítását. A szovjet küldöttség - kormánya megbízásából támogatja ezt a kö­vetelést. Visinszkij elvtárs a következő határozati javaslatot nyújtotta be: „A közgyűlés elhatározta: le­hetetlennek rninősiti a Kuo- mintang-csoport képviselőjé­nek részvételét a közgyűlé­sen és annak szerveiben, minthogy a Kuomintang-cso- port nem képviseli Kínát.“ Visinszkij elvtárs javasolta, hogy tárgyalják meg az indiai küldött javaslatát. Csan-Tin-Fu, a Kuomintang képviselője ’ a Szovjetuniót és a Kinai Népköztársaságot rágalmazó beszédével próbálta meggyőzni a közgyűlést, hogy a Kuomintang- klikk jogosult Kina képviseletére. Acheson. az Egyesült Államok képviselője a Kinai Népköztársa­ság képviselőiének meghívása el­len szólalt fel. Követelte, hogy a közgyűlés vesse el India határo­zati javaslatát és a közgyűlés munkájának következő szakaszai­ban vizsgálja csak meg a kinai kérdést. Wierblowski. lengyel küldött felhívta a figyelmet- hogv az Eevesült Államok kormánya már a fehér könyvben kénytelen volt megállapítani a Kuomintang kor rupt voltát Rámutatott, hogy a Kuomintang semmiképpen sem tesz eleget az államiság követelményének. Ezen túlme­nően nem teljesítheti az ENSz alapokmányában megszabott köteV^ttRégreket. r>em védel­mezheti a békét hiszen a há­ború kirobbantása áll érde­kében. A Kuomintangot már kiűzték Kí­nából és létét csak az Egyesült Államoknak köszönheti. Megába pitotta Wierblowski, hogy a köz­gyűlésben helyet kell kapnia a ki­nai nép képviselőjének. A- J. Visinszkij elvtárs újabb felszólalásiában megjegyezte, hogy az amerikai külügyminisztérium nyilvánvalóan azért akarja elvetni az indiai javaslatot- mert fél, hogy a kérdés megtárgyalása során ne­héz helyzetbe jut. Emlékeztetett arra, hogy Acheson már maga is több­izben leleplezte a Kuomintang aljas korrupt voltát, beismerte- hogy a kinai nép lel jesen megvonta támogatását a Kuomintang-klikktől. ,Acheson Ur nyilvánvalóan figyelmen kivül hagyta ezt a két megnyilatkozás sát. Achesonnak aikkor teljesen igaza volt és én meg akarom vé­deni Acheson úrral szemben- mint h-ogy akkor neki kétségtelenül igaza volt“ — folytatta Visinszkij elvtárs. a teremben lévő hallgató­ság és újságírók hangos derültsé­ge közepette. Visinszkij elvtárs idézte a ki­nai amerikai csapatok volt pa­rancsnokának kijelentését, amely szerint a Kuomintang-kílifck er­kölcsi értéküket végképp elvesz­tett gyilkosok bandája. New-Yorkban közölték, hogy Jules Moch, francia nemzet­védelmi minisztert csütörtökön New-Yorkba várják. bogy Marshall tábornokkal megbe­Arthur Deakin, a brit szállító- munkások szakszervezetének főtit­kára nyilatkozatban sürgette az angol kormányt, hogy törvényho­zási úton tiltsa be a Kommunista Pártot. Deakin nyíltan fasiszta ja­vaslata még a brit polgári sajtóban is visszatetszést keltett. A jobboldali Sunday Express megállapítja: „A szakszervezet te­kintélye attól függ, hogy mennyire védelmezi tagságának érdekeit. — Deakin úr azonban e helyett a kormány szolgája lett. Sokkal töb­bet törődik a kormány, minta szak- szervezeti tagság kívánságaival'. Az ugyancsak jobboldali Sunday Dispatch felveti a kérdést, hogy vájjon egyáltalán kapcsolatban áll- nak-e a Deakin-féle szakszervezet bürokratái az általuk állítólag kép­A bonni bábkormány keddi ülésén javaslatot terjesztettek elő, amely szerint halndékta' lanul eljárást kell indítani a bonni bábigazgatás minden tisztviselője és munkása ellen, A szovjet küldöttség nevében felhívta a küldöttségek figyel­mét, hogy a közel ötszázmil­lió lakosú Kinai Népköztár­saságnak képviseletét rendez­ni keM a közgyűlésen. Ezután ismét India képviselője szólalt fel, majd Szíria képvise­lője javasolta a kérdés elhalasztá­sát. A közgyűlés amerikai szava­zógépezete több felszólalás után elutasította a Szovjetunió és India javaslatát és azt a kanadai hatá­rozati javaslatot hagyta jóvá. mely szerint a közgyűlés elnöke küldjön ki bizottságot- amely tanulmányoz­za Kína képviseletének kérdését, terjesszen be jelentést és javaslato­kat a közgyűlés elé. Szavazás után Visinszkij fel­szólalásában bejelentette, hogy a szovjet küldöttség jogelle­nesnek és szabálytalannak tartja az elfogadott határoza­tot. A közgyűlés ezután 32 szava­zattal Entezam-et. Irán képviselő­jét választotta meg elnöknek. Zafrullah Han. Pakisztán képvise­lje 22 szavazatot. Siroky, Cseh­szlovákia képviselője 4 szavazatot Wierblowski, Lengyelország kép­viselője 1 szavazatot kapott. szélést folytasson — jelenti az AFP. Londoni körök sze- rint Moch társaságában Shin- wel angol hadügyminiszter is New-Yorkba utazott. viselt munkástöfnegekkel, és azt indítványozza, küldjenek ki vizs­gálóbizottságot a szakszervezet ügyeinek kibogozására. „A bizott­ságnak kell majd megállapítania — írja a lap — igaz-e, hogy a szak- szervezeti vezérek zsíros állásokat kapnak jutalmul'1. Harry Pollitf elvtárs, az Angol Kommunista Párt főtitkára, eré­lyes hangú nyilatkozatban leplezte le Deakin mesterkedéseit'. ,,Deakin szerint — írja Pollitt elvtárs — mindenki gonosz, lelforgató és ösz- szeesküvő, aki béremelésért, vagy a kizsákmányolás ellen küzd. — Egyetlen szó sincs Deakin legutób­bi nyilatkozataiban, amelyet akár a legkegyetlenebb munkásnyúzó is kifogásolhatna", aki haladó szervezet vagy párt tagja. Ez a rendelkezés vonatkozik valamennyi bonni minisztériumra, a postára és a vasútra is* Az angol és francia hadügyminiszter New-Yorkba repült Marshaüal tárgyalni A Kommunista Párt betiltását követelő fasiszta Deakin javaslatát megvetéséve sújtja a haladó brit közvélemény fi bonni bábkormány eljárás! indít minden haladó tisztviselő és munkás elten

Next

/
Oldalképek
Tartalom