Zala, 1950. szeptember (6. évfolyam, 203-228. szám)

1950-09-19 / 218. szám

Szövetkezeti árumintavásár Poloskán — az egyre emelkedő életszínvonalról beszél Szülői munkaközösségeink uj feladatok előtt Nehéz lenne elsorolni, hogy mi minden is van itt PölöS- Icéii a most megnyílott szövet­kezeti árumintavásáron. Rá: diók, kerékpárok, minőségi szövetáruk, női- és gyermek- ruhák. kabátok, cipők. A helyszínen vásárolhatja meg egyre fejlődő szocialista ipa­runk szebbnél szebb termé­keit a falu dolgozó paraszt­sága. Túlnyomórészt minőségi áruk ezek. Az elmúlt hetekben és na­pokban a különböző közsé­gekben megtartott szövetke­zeti árubemutatóknak igen nagy sikerük volt. Nem is csoda, hiszen a falu dolgozói szép összeget kaptak a be­adott gabonáért. — A munkás-paraszt szövet­ség megszilárdítását és to­vábbi elmélyítését célozza a ma megnyíló pölöskei minta­vásár is — mondja megnyitó beszédében Nunkovics elvtárs, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. —• A be­csülettel beadott gabonáért jó iparcikket, jó ruhát. cipőt küld a falunak a munkásosz­tály. A finomabbikból! A községi kulturház termé­ben nem lehetne egy gombos­tűt sem leejteni­Ezt a sok szép és olcsó árut a további jó munkánkkal vi: szonozzuk — mondja Cziráki Imre dolgozó kisparaszt. Már most vetjük a rozsot kinn a határban. — Ezt mind az ipari mun­kások küldték nekünk — mondja egy fejkendős paraszt néniké. — Boldog vagyok. Kovácsné a lányának gyö­nyörű barna ruhaanyagot vá­sárol : — Abból a finomabbikból vágjon le 3 és fél métert! Elég volt nekünk rongyos- kodnunk a Horthy idejében — mondja a szövetkezeti eláru­sítónak Telik bőven a munkaegységből Bartha József elvtárs a termelőcsoport tagja. A gyö­nyörű rádiókat szemlélgeti- Egy télikabátot már ott szo­rongat a hóna alatt. — Futja bőven a munkaegy­ségből, még marad, is! Azelőtt a kutya se törődött a paraszt- emberrel, most meg ime min­denből a legjobb a legszebb, amit kinél a földművesszö­vetkezet. Meghallgatja a rádió hang­ját aztán előveszi a bugyelá- rist és kiszámolt 380 forintot. Fontos a kultúra, szórakozás is! Néhány méterrel odébb az egyik asztalon könyvek sora­koznak. A helybeli gépállomás traktoristája, Nagy László elvtárs és még mellette 20— 25-en az ideológiai és szépiro­dalmi könyveket vizsgálgat- ák. A Párttörténetet és egy szépirodalmi könyvet vásá­rolt. — Összekötöm az elméletet a gyakorlattal. Tanulok, hogy még jobb munkát végezzek. — Nem vagyok én párttag, de megveszem ezt a könyvet — mutat a „Rákosi per“-re, egy idősebb bácsika. A világért meg nem mondaná, hogy hívják. Kifizeti, aztán utat ör magának a kijárat leié. — Hadd tanuljanak belőle a gyerekek is, ismerjék meg az 'gazi embert —. Ennyi még a mondanivalója. Az árumintavásárt minde­nütt ilyen siker kiséri a za­lai falvakban, mert tudják a dolgozó parasztok, hogy a munkásosztály a földműves- szövetkezeten keresztül jó és olcsó árut ad. ____________ (J. I.) Szé p eredmények, súlyos lemaradások a 36-os bérhéten a kanizsai Magasépítésinél Az uj norma a nagykanizsai Magasépítési NV építkezésein is győzelmet adatott. Az el­múlt 36-os bérhét folyamán az üzemi normateljesitési átlag elérte a 122 százalé­kot, ami kiváló eredmény. Egyes kiváló teljesítmények­ről is számolnak be jelentések. Igri József ács 283, Horváth József kőmives 230, Ifcsics József tetőfedő 230, Farkas István segédmunkás 219, He­gyeshalmi József fesitő 224, Benedek István ács 189, Páti Juiia segédmunkás 182, Pati Katalin segédmunkás 194, Tí­már Miklós segédmunkás 173, Orbán István ács 169 és Nagy Sándor segédmunkás 169 szá­zalékos heti átlagteljesítményt értek el valamennyien más­más építkezéseken. Ezek az eredmények azon ban korántsem jelentik azt, hogy a Magasépítésnél már nincsen tennivaló. Az összes építkezésen, amelyekről kiemeltük a legjobbakat, igen gyenge teljesítményekről is be­számolhatunk. Három segédmunkás Konta József. Balogh Lajos, Gyűrűs Lajos az egyik építkezésen ird és mond 14, 28 és 26 százalé­kos, teljesítménynek alig mond­ható eredményt értek el. Sár- di János villanyszei’elő. Petri- novies József, Józsa József, Páviekovics József, Szabó Imre segédmunkások. Dekán György ács, Papp Vilmos és Grük János kőművesek mun­kája is alig volt több a semmi­nél ezen a héten, mert telje­sítményük 31 százaléktól 55 százalékos eredményig terjed. Ezek a számok beszélnek. Elmondják azt, amit lapunk is szóvátett: az elmúlt hét folyamán a pártszervezet és a szak- szervezeti bizalmiak ne­velő munka,a ellanyhult éppen azért, mert csak a jól mutató átlagot vizsgál­ták és a részlege^ ^mara­dások megvizsgálásáról, a lemaradások nyomán fo­kozott lendülettel induló nevelő munkáról elfeled­keztek. De a számok összehasonlítása arról is beszél, hogy azokon az építkezéseken, ahol a szak­munkások teljesítménye álta­lában jó, ott az egyes segéd­munkások telj esit menye mé­lyen alul marad va.gy fordít­va- Például a 169/50-es épít­kezésen Orbán István ács 169 százalékot ért el, viszont ezen az építkezésen érte el Kanta és két társa lehetetlen telje­sítményét. Hasonló a 41/50— 11-es építkezésen Benedek ács és Józsa segédmunkás telje­sítménye közöttti különbség. Fordítottja ennek a 164/50-es építkezésen Nagy segédmun­kás szép teljesítménye és Papp Vilmos 53 százaléka. Ilyen vonalon is meg kell vizsgálnia a vállalat műszaki osztályának az építkezéseken dolgozók helyzetét. Neme a munka szervezé­sével kapcsolatos hibák folytán állnak elő ilyen egészségtelen tünetek, amelyek emellett rendkí­vül furcsának is tűnnek. Hiszen átalában a segédmun­kások teljesítményét a szak­munkások munkájának lendü lete fokozza, vagy csökkenti, mert a segédmunkások rend­szerint a szakmunkások mun­káját segítik elő. Ha azok job­ban dolgoznak, a segédmun­kásoknak is fokozott munkát kell végezniök, hogy anyaggal lássák el őket. vagy elhárít­sák útjukból az akadályokat. Az uj norma teljes győzel­méért vívott harcban tehát még igen számos és komoly feladat hárul a pártszerve­zetre, az ÜB-re és nernke- vésbbé a műszaki osztályra. Az elsőknek a politikai mun­ka vonalán, az utóbbinak a munka szervezése vonalán, technikailag kell segítségére sietni a munkásoknak. A szülői munkaközösségek a nyári eredményes munka után uj erőt gyűjtve kezdik meg működésüket. Városaink és falvaiuk MNDSz szerveze­teiben lázas készülődések foly­tak, összegezték az iskolai munkaközösségek eddig vég­zett munkáját s az uj vezető­ségek megválasztásáról dön­töttek. Asszonyaink érzik, hogy az iskola az övék s a jövő nemzedék nevelésében ko­moly és felelősségteljes fel­adat hárul rájuk. Látják, hogy most már iskoláinkban a dolgozók gyermekei, számára megnyílt a tudományok kapu- ja s elvből következik, hogy át is érzik felelősségüket, azt, hogy a szülőknek és az isko­lának közös a célja: az ujtipu- su szocialista ember kineve­lése. Szülői munkaközösségeink két év kemény munkája után az iskola rugói, mozgatói let­tek. A nevelőkkel vállvetve harcoltak a kulák és kleriká­lis reakció ellen, biztosították a gyermekek zavartalan tanu­lását és nem egyszer komoly hozzájárulással segítettek a hibák kijavításában. Hosszú és szívós politikai harc ered­ményezte, hogy végre eljutot­tunk odáig, hogy a szülők csakúgy, mint a tanulók má­sodik otthonuknak tekintik az iskolát. Szívesen és boldogan küldöm leányomat a közévis­kolába, mert tudom, hogy tu­dásban gazdag szocialista em­berré nevelik“ — igy fejezte ki szeretetét az iskola iránt Hosszú Lászlóné Zalavég- tótimajori édesanya. „Szere­tem az iskolát s majdnem minden nap elmegyek valame­lyikbe, mert számomra, öröm hallgatni, milyen szépen tanít­ják nevelőink a szocialista tu­dományokat1' — jelentette ki a nagykanizsai szülői munka- közösség elnöke. Nemcsak ő, hanem minden szülő tudja, hogy nevelőink legnagyobb része szeretettel, gondosko­dással neveli, irányítja tanít­ványait- De a szülők is segí­tik őket nehéz munkájukban. Csinosítják az iskolákat, szé­pen fehérre meszelik, hogy külsőre is elárulja, hogy ez a dolgozó nép iskolája. A zala- végi szülői munkaközösség tagjai ivóidéul virágos csere­peket helyeztek el az ablakok­ba hogy még szebb legyen gyermekeik második otthona, így cselekedtek az egerváriak is. A sok szép eredmény mel­lett azonban vannak olyan, munkaközösségek, amelyek nem álltak hivatásuk magas­latán. Összes tevékenységük csak abban merült ki. hogy egy-egy előadásra elmentek s ezzel teljesítve is hitték kö­telességüket. Most, az uj ve­zetőségek választása után ezek a munkaközösségek is javítsák meg munkájukat. A tegnap megtartott választá­sok során az uj munkaközös­ségekbe a Párthoz, a dolgozó néphez hű. gyermekei boldog­ságáért és békéjéért kemé­nyen harcolni tudó asszonyok kerültek be. A tanácsválasz­tások ugyancsak felelősségtel­jes feladatot hárítanak áss zó­náinkra. Rajtunk is függ, hogy egyetlen asszony sem maradjon távol, amikor a ta­nácsokba a legjobbakat meg­választják. Át kell érezniök. hogy csak­is közös erőfeszítéssel javít­hatjuk a továbbiakban köz- oktatásügyi intézményeinket. Közös erővel kell felvennünk a harcot a lemorzsolódás el­len. nehogy egyetlen munkás vagy paraszt tanuló kimarad­jon a nyolcadik osztályból. Még tovább kell javítani a szülők és a nevelők közötti kapcsolatokat A szülők is­merjék meg gyermekeik neve­lőit. a nevelők pedig tanítvá­nyaikat, környezetüket. Fel kell számolni a letűnt rendszer maradványát, nehogy az iskola és a szülői ház ne- nelése ellentétes legyen. Ez azt eredményezné, hogy gyer­mekeink tétovázó, világnézívt nélküli, az uj társadalom szá­mára használhatatlan embe­rek lennének. Az uj választások a békéért vívott harc jegyében zajlot­tak le. kifejezték dolgozó asz- szanyaink harcos helytállá­sát a, Szovjetunió vezette nagy béketáborban. Pártunk leg­messzebbmenőkig támogatja munkaközösségeinket s őrkö­dik békés, építő munkánk fe­lett. Lesújt minden imperia­lista ügynökre, a titoista bé­rencekre, akik jövő nemzedé­künk, szabad és független ha­zában élő gyermekeink éle­tére törnek. VECZKÓ JÓZSEF. 3 tanuló tapasztalatszerzésen Budapesten Három ácstanuló, Horváth György. Varga Ferenc és Tóth János, akik a nagykanizsai Magasépítési egyik építkezé­sén mind poltikai, mind a ter­melőmunkában kiemelkedtek, a pártszervezet indítványára a. vállalat tapasztalatszerzés céljából a budapes+; Béke-uti nagy lakásépítkezésekhez kül­dött. Az ifik örömmel fogad­ták a kitüntetést, mert átérez- ték. hogy ez a küldetésük azt szolgálja, hogy minél jobb szakmunkások váljanak belő­lük. ötéves tervünk sikere ér­dekében. GYŐZELMES ESZTENDŐ Született: Pöiöskén, 1949. szep­tember 8-án. Neve: „Béke“-tszcs. Hosszú küzdelem, szívós kitartó harc előzte meg létrejöttét. Ti­zenhatan tartoztak az úttörők közé. akik az ellenség minden rémhíreivel lázitásaivaj szemben keményen, állták a sarat. Kovács Antal elvtárs. a cso- por elnöke, úgy emlékszik vissza ezekre a napokra mint a front- katona a legnagyobb harcaira, de amiből mégis győztesen került ki. Ez a győzelem lelkesítette, ha­totta át a csoport minden tagját. Tudták ők nagyon jól, hogy nem- sokáig lesznek ennyien .— A si­ker titka: a jó muka, — mondo­gatták. Szervezett^ láttak neki a feladatok elvégzéséhez. Tavasszal máir zsendült a ve­tés a határban, mikor Berta Jó­zsef 12 holdas középparaszt beál­lított a csoport irodájába Áruljátok már el — kíváncsisko­dott —. hogyan csináltátok, hogy a ti Vetésiek legszebb a határban. Régi gazda vagyok, gyerekkorom óta ezt a munkát végzem, értem én is a módját, — hiszen még az apámtól tanultam, mégis le­főztetek. — Akkor pedig úgy látszik mégsem egészen érted. Nagyot fordult a világ azóta, hogy te megtanultad. — hangzott a vá­lasz. — Hát először is: gépimun­ka, műtrágya nemesitett vető­mag. szervezett munkával min­dent az idejében Ez most a mód­ja. Szó. szót követett. A vége az lett, hogy másnap Berta József két fiával együtt, már munka­egységre dolgozott. A falu ekkor megmozdult. Mint a villám szaladt végig a hir a házak között: belépett a közösbe a mpdQs Berta, meg a két fia Szervezett agitáció akkor még nem folyt, mégis öt család kövek te még a héten a példát. Majdnem mind a középparasztok soraiból kerültek ki. Mire megsárgult a kalászba szökkent szár. az őszi 80 hold helyett már 140 holdon kezdték meg az első közös aratást. De mi­csoda termés volt. 12 mázsát csé­peltek el holdankint az egyénileg gazdálkodók 8 mázsájával szem­ben. Ebben az időben olvasták a „Zalá“-ban, hogy a kanizsai „Vö­rös Csillag“-tszcs önálló termelő- szövetkezet lett Ez volt most a beszédtéma munka után. Hát eiv- társak. — szólalt fe] az egyik csoportértekezleíen Berta István, a középparaszt fia, aki azóta tag­jelölt lett — mutassuk meg, hogv mi is meg tudjuk azt csinálni, amit. a „Vörös Csillagban “-ban. Nagy szó leime ám, ha mi is ön* áftósitani tudnánk magunkat. Az egész csak azon múlik, hogy uj tagok beszervezésével megerősít­sük magunkat. Megerősödünk szervezetileg, politikailag, gazdasá- gilag. aztán eljárunk mi a saját lábunkon is A felszólalás után megszületett mindjárt a határozat: minden tag vállaLja, hogy egy uj tagot meg­győz a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. A határozatot tett kö­vette. A tavalyi 16 tagú csoport megerősödött, megizmosodott. Földterületük elérte a 305 hol­dat. Most már csak egy baj volt Több. mint másfélszáz parcellába volt a földjük. A Párt és a kor­mányzat ezen is segített. Három hete történt, hogy megjelentek a szakemberek és ma már a 150 nadrágszij parcella helyett 4 tag­ban kezdhették meg az Ősziek ve­tését. Most aztán már nem volt aka­dály. 14-én este ünneplőbe öltöz­ve jelentek meg a tszcs irodájá­ban. Alig fértek be a kicsiny he­lyiségbe. A hatalmas lelkesedés majd szétvetette az irodát, mi­kor harcuk erőfeszítéseik ered­ményeképpen Tistyán elvtárs, a Megyei Tanács elnökhelyettese átnyújtotta az önálló termelőszö­vetkezet engedélyokiratát. — Nem állunk meg az eredmé­nyeinknél — jelentette ki a gyű­lés után Váci István. — Ha meg­elégedtem volna sorsommal, úgy ma is hétholdas kisparaszt len­nék Ma 305 hoLdunk van, de itt sem állhatunk meg További jó munkánkkal, a felvilágosító mun­ka kiszélesítésével azt akarjuk elérni, hogy jövőre Pölöske szo­cialista község legyen. (b. z->

Next

/
Oldalképek
Tartalom