Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-04 / 179. szám
Akik előre segítik és akik hátráltatják a gyors termény begyűjtést I 1 I Zala megye dolgozó parasztsága nagy lelkesedéssel tette magáévá Mindszent és Szegvár községek versenyfelhívását. Vállalták, hogy még augusztus 20-a előtt felesleges gabonájuk legnagyobb részét beszállítják a földművesszövetkezet magtárába. A községen belül egymással is versenyre keltek a kis- és középparasztok. A cséplőgépek mellett végzett agitáció is jó hatással van a begyűjtési versenyre. Danes István türjeí 2 holdas kisparaszt C-vételi jegyre 13 mázsa 71 kilogram keménygabonát adott be. Terménybegyüjtési kötelezettségének 1872 százalékban tett eleget. Pillanatnyilag ö a megye legjobb terménybeadó gazdája. Minden szabadforgalmú gabonáját odaadta a nép államának. Pesti Boldizsár zalalövői 4 holdas kisparaszt feleslegének 87 százalékát vitte be a szövetkezetbe, A kötelező mennyiségen felül 10 és fél mázsát, Tálí SAdor zalahárshágyi 8 holdas kisparaszt 11 mázsa 33 kiló felesleges beadott gabonájával ugyancsak 100 százalékban teljesítette a nép állama iránt becsületbeli kötelességét. Gróf Károly mikekarácsonyfai 14 holdas középparaszt C-vételi jegyre 25 mázsa és 86 kilót, Fekete Péter zalalövői 12 holdas középparaszt 21 mázsa 58 kilót egyenest a géptől szállított be a gyűjtőhelyre. Szabadforgalmú gabonájuk 84 százalékát adták be. I 2 | Dolgozó népünk ellenségei csak azt lesik, azon törik sötét agyukat, hogyan és hol tudnak mindennapi kenyerünkre törni. Gál Vendel bödeházi cséplőgéptulajdonos kulák gépében a dobsin leszakadt és összetörte a dobkosarat. Ha becsületesen kijavíttatta volna, ez a hiba nem fordulhatott volna elő __ állapította meg a szakellenőri vizsgálat. Tegnap a kulákot előállították az eger- szegi államügyészségen. Rodek György tórszentmártoni kulák is esküdt ellensége a dolgozó népnek. A kitelepített kulák csemetéje most úgy folytatja apja aljas tevékenykedését, hogy zsizsikkel megfertőzött gabonát vitt be a földmíívesszövet- kezet magtárába. Mihovics Iván is uszályába került a reakciónak. Mindkettőjük ellen megindult az eljárás. Lispeszentadorján községben vontatottan megy a gabonabeadás. Itt a kulákok és a fc kete reakció ügynökei háborús rémhírekkel próbálnak zavart kelteni a dolgozó parasztok között. A Párt népnevelőinek éberen kell figyelniük az ellenség minden legkisebb megmozdulását is. Fokozzák a felvilágosító munkát, mert csak így tudja teljesíteni a község dolgozó parasztsága az Alkotmány ünnepére vállalt gabonabeadási kötelezettségét. Ez lesz a legnagyobb arculcsapása a háborús rémhíreket terjesztő ellenségnek. Toplak István Söjtörön kézihadar óval csépelt ki magának egy mázsa rozsot. Ellene is megtették a feljelentést. Az elbizakodottság rossz tanácsadó Pózva ezért nem tudja mára teljesíteni a vállalt beadási kötelezettségét Pózva kisközség többször is hallatott magáról az utóbbi időben. Legutóbb a tarlóbukta- tási munkálatokkal végzett elsőnek a megyében. A gabona- behordásban is az elsők között voltak és a cséplést is jó időben megkezdték. Mindez az eredmény a Párt népnevelőinek és a tömegszervezetek agitátorainak jó politikai fel világositó munkája nyomán jött létre. Büszke is volt rá egész Pózva lakossága, a Párt, a tömegszervezetek, na meg a Népfront bizottság is, hiszen alaposan kivették részüket ők is a szervező, a felvilágosító munkából. Azután jó munkával példát is mutattak. „Itt minden jól megy1.“ Augusztus 2-án megint újabb eredménnyel tetézte sikereit Pózva község. Teljes egészében befejezte a cséplést. Volt is vidámság az egész faluban. — Jó. hogy hallgattunk a Pártra. a Népfront tagjaira — hallottuk. Most megvan a becsülete a falunak. Fülébe jutott a szóbeszéd Borsos Pál elvtársnak. a helyi pártszervezet titkárának is. — Megy ott minden elvtárs, ahol a Párt jól viszi a dolgot — mondja büszkén. — Meg kell nézni nálunk, ez aztán igen! A cséptéssel már végeztünk. Alkotmányunk nagy ünnepére pedig felajánlottuk, hogy augusztus 4-re 100 százalékban teljesítjük évi kenyérgabona beadásunkat. ...de meg leszünk holnapig Augusztus 4-től pedig most, amikor e cikket írjuk csupán egy nap választ el bennünket. Ugyan, hogy is állhatnak Pózván a gabonabegyüjtéssel? Elvégre ennek a jó kedvnek biztos kellő alapja van. Mindjárt meg is érdeklődtük, de csak úgy kerülő utón. Ugyan elvtársak mi is hát a vállalásra egy nappal a határilő előtt a teljesítés? Borsos elvtárs legnagyobb meglepetésünkre a következőképpen válaszolt; — Hát ezt nehéz lenne megmondani, mert nem tudjuk. hogy mennyi az előirányzat. Ezt csak a szent- iváni körjegyzőségen tudják, mi bizony még nem néztünk utána. Annyit tudok, hogy az A és B-vételi jegyre 82 mázsát, a C re pedig 18 mázsát gyüj- tökünk be eddig. De meg lesz holnapig a 10Ó százalék! Elvégre jó példával járunk elől. Éppen itt van Acél János kisparaszt. Népfront bizottsági tag. ő is példát mutat. — Igen, én is megtettem a kötelességemet — mondja állát vakargatva Acél János. — Tudom mi dukál, nekünk kell elől járnunk jó példával. Én is úgy 300 százalékon felül telje- sitettem a beadást. Igazol a vételi jegy. — Na és a népnevelő munka? — érdeklődünk. — Megy az kérem — mondja Borsos elv- társ. — Igyekeztünk, hogy a cséplést minél előbb befejezzük. A lerménybegyüjtés úgy is megy. Beviszi azt mindenki. Annyit már megállapítottunk. hogy Pózván úrrá lett az önelégültség. Úgy bizony! Túlságosan merész volt a vállalásuk. A népnevelő munka pedig a begyűjtésnél leállt. Bizony alapos a lemaradás Zalaszentivánról aztán megkaptuk a jelentést arról, hogy mennyi Pózvának a beadási kötelezettsége. — A-B-vételi jegyre- hangzik a jelentés — 93 mázsa. — Ez igen, ez szép eredmény gondoljuk, még egy-két zsák és meg van a 100 százalék. — C-vételi jegyre — hallgatjuk tovább a kagylóból — 183 mázsa a kötelezettség. — Tessék!? — kérdezzük. mintha rosszul hallottunk volna. De telefon túlsó végén rnegerősi- tik, hogy jó értettük. A 183 mázsával szemben alig 10 százalék a beadoH mennyiség C'jegyre. Pózva igy aligha tudja teljesíteni felajánlását. Pózva példája is mutatja, hogy az elbizakodottság micsoda rossz tanácsadó. Okuljunk Pózva példájából. (Siklós.) Egy termény felvásárló küíöuos magatartása A kustányszegi terményfel- rásárló munkája igen vontatott. Egyrészt azért, mert hol Becs- i'-ölgyén, hol Kustányszegen t’égzi a munkáját. A SzövOSz megyei titkársága most úgy döntött, hogy Becsvölgyén gyüjtőtelepet létesít, Srágli Fülüp terménybe- tfvüjtő azonban a legmesszebb- menően elzárkózik a pótgyüjtő kioktatásától. Eddigi különösen szeszélyes magatartásának az eredménye, hogy a két község a gabonabeadási kötelezettségét csupán 19 százalékban teljesítette! Megengedhetetlen, hogy továbbra is egy-két ember szeszélyeskedése miatt most a legfontosabb munka, a gyors terménybeadás szenvedjen hátrányt ebben a két nagyközségben. Nem lenne érdektelen komolyan a mélyére nézni Srágli Fülöp „különös“ magatartásának! Zala megye dolgozó parasztsága a szocialista mezőgazdaság utján Bőséges gabonatermést takarítottak be Zala megye termelőcsoportjai és a termelő- szövetkezetek. Az elért termés- eredmények mind döntő erővel bizonyítják szocialista mezőgazdaság fölényét a kapitalista gazdálkodásmód felett. Az a tény, hogy a termelőcsoportok a gabonatermelésben jóval magasabb holdanként! átlagot értek el. mint az egyénileg dolgozó parasztok, felfokozta dolgozó parasztságunknak azt az érdeklődését, amit eddig is tanusitott ' termelőcsoportjaink munkája iránt. Ma már alig találkozhatunk Zala megyében egyénileg dolgozó paraszttal, aki — ha csak titokban is — ne lenne meggyőződve arról, hogy a mező- gazdaságban egyedül a nagyüzemi termelés a kifizetődő- Csakhogy — mint Sztálin elv- társ tanítja — „a földművelésben kétféle utón \ehet nagyüzemi gazdaságokat teremteni: az egyik ut a kapitális t a ut, amely a parasztokat tömegesen koldusbotra juttatja és munkát kizsákmányoló nagy kapitalista birtokok megszervezéséhez vezet; a másik ut a szocialista ur, amely a kis parasztgazdaságoknak nagy kollektiv' gazdaságokba való egyesítésével valósítható meg anélkül, hogy a parasztokat koldusbotra juttatná és a munka kizsákmányolását vonná m,aga után. Pártunk a mezőgazdasági nagyüzemek megterem0 és ének szocialista útját választó ta, Sztálin elvtársnak ez a meg: állapítása vonatkozik a mi viszonyainkra is. Ez a mi mezőgazdaságunk fejlődésének távlata is és ez a döntő eszköze a szocializmus győzelmének falvainkban és mező- gazdaságunkban. Ezzel tisztában van dolgozó parasztságunk is, hiszen ott van nap- ról-napra előtte az eleven példa. A kulákgazdaság jólétet teremtett a — kuláknak, de emellett embertelenül kizsákmányolta a cselédeit. És ezt tenné ma is. ha dolgozó népünk ébersége nern vetne gátat féktelen kizsákmányolókedvének. A termelőcsoportokban és termelőszövetkezetekben viszont minden másképp van. A kizsákmányolás lehetősége megszűnt, s mindenki aszerint részesül a jövedelemből, amennyit dolgozott. Az igazságos jövedelem- elosztás biztosítja a dolgozó* egyre fokozódó jólétét. Dolgozó parasztságunk minderről személyesen is meggyőződhetett, hiszen mind többen tesznek csoportos látogatást termelőcsoport jainlcnál. ahol _ ^ a dolgozók már azt is el tudják mondani hozzávetőlegesen mennyit tesz ki idei jövedelmük. Ez óvatos becslések szerint is magasabb lesz az elmúlt esztendeinél. Megyénk dolgozó parasztsága tehát az uj termés betakarításával egyidejűleg kezdte még jobban figyelemmel kisérni a termelőcsoportok munkáját. Ez egymagában is biztosíték ahhoz, hogy terme l őszöv etkezeti mozgat mun k a következő hónapokban tovább fejlődjék. így mezőgazdaságunk még jobban felzárkózhat a szocializmust építő iparunkhoz. Eddig ugyanis az a helyzet, hogy mezőgazdaságunknak még csak kis hányada halad következetesen & szocializmus utján. Erről mondja Sztálin elvtárs. hogy „ahhoz • •. hogy a szocializmus építése győzelemre jusson országunkban, teljesen elégtelen, ha csak az ipart társadalma sitjuk, ahhoz át kell térni az ipar társadalmasításáról az egész mezőgazdaság társadalmasítására11. Ha ezt nem tesszük meg, akkor nem szüntetjük meg a kapitalizmus visszaállításának _ lehetőségét sem, hiszen a kisáru- tcrmelő gazdaságok szüntelen magukban hordják a kapitalizmus csiráját, a kapitalizmus restaurációjának veszélyét. A mezőgazdaság szocialista fejlesztése a célunk és erre mutatott irányt Pártunk Központi Vezetősége, midőn meg- h atározta mezőgazdaságunk szocialista szektorának őszi fejlesztése érdekében elvégzendő feladatokat. Mindezeket a feladatokat eredményesen oldják meg a Járási Pártbizottságok irányításával a falusi pártszervezetek. Erre mutat az, hogy megyénkben már eddig is közel 40 községben fejezte ki a dolgozó parasztság azt az akaratát, hogy uj termelőcsoportot akarnak alakítani. De számos _más községben előkészítő bizottságok fáradoznak nem kevés eredménnyel további termelőcsoportok létrehozásán^ A nagy- kanizsai .»Vörös Csillag“ termelőszövetkezet létrehozta Sáncban az „uj belépők cső- porvjátu, amelyben mintegy 17 uj gazda van. aki ket a termelőszövetkezet vezetősége rendszeresen oktat az alapszabályra, a munkaegységgel való számolásra. Ezt a szervezőmunkát egyes helyeken .— különösen a ha- tármentí községekben — az ellenség próbálja megzavarni. Borsfán például a kulákság háborús rémhírek keltésével akarta meghiúsítani az előkészítő bizottság komoly eredményeket felmutató munkáját. A község dolgozó parasztjainak csattanós válasza az volt, hogy 28 taggal megalakították a termelőcsoportot. ■ Az ellenség tehát működésbe lépett ezen a területen is — ez tűnik ki a tényekből. Minden áron akadályokat akar gördíteni mezőgazdaságunk őszi fejlesztése elé. Ezért nem lehet most sem megfeledkezni a lenini hármas jelszóról.: a szegény parasztra tárna s zkod - va, a középparaszttal megegyezve szüntelenül harcolni kell a kulákság ellen. Ennek meg kell mutatkozni az uj tér- melőcsoportok szervezésénél is. Gondot kell fordítani arra is. hogy minél több középparaszt lássa meg a helyes utat. „Tévedés lenne azt hinni, hogy a kolhozokat csak , szegényparasztokból kell alakítani — figyelmeztet Sztálin elvtárs. — A mi kolhozainknak szegény- és középparaszti kolhozoknak kell lenniök-íí Ezt az elvet alkalmazza a nagykanizsai .,Első Május“ termelőcsoport, amikor fejlesztési tervénél arra vett irányt, hogy a kis- kani zs ai középparaszioka í nyerje meg — a szegényparasztság mellett — a termelőszövetkezeti eszmének. A mezőgazdaság őszi fejlesztésénél a döntő hangsúly most is a felvilágosító műm kán van, amit alaposan meg kell szervezni, ha olyan eredményekre számítunk, amelyek valóban biztosítják mezőgazdaságunk fejlődését. Ezzel ismét közelebb jutunk célunkhoz: a szocializmushoz. Népnevelőink munkáját segíti elő a Hépseveli füzet olvasása. Péntek, 1S50. augr- 4.
