Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-06 / 181. szám

Teljesített! a szerződéses termelési előirányzatot! A szerződéskötésben a termelőcsoportok jártak élen Zala megye dolgozó paraszt­sága megértette, hogy bíbor, repce és a szöszösbükköny ter­meléséhez rendkívül fontos nemzetgazdasági érdek fűző­dik. Az idei bőséges repce- és bibortermés a nép államával szerződést kötött Ids'- és kő- zépparasztoknak szép anyagi hasznot jelentett. Pacsa köz­ségben például negyvenezer fo­rint többlet-vétel volt a repcé­ből és bíborból. Retek János szentkozmadombjai 18 holdas középparaszt 3351 forintot vett át a dolgozó nép államától nem egészen 2 holdról termelt szer­ződéses bibormag fejében. A kezdetben gyengén indult politikai felvilágosító munka ezen a héten jó lendülettel folyt. A Növénytermeltető Nem­zeti Vállalat karöltve a Párt járási bizottságaival, a falusi népnevelőkkel, jól tudatosította dolgozó parasztságunk között a szerződéses termelés előnyét, jelentőségét. Különösen a termelőcsopor­tok jártak elől jó példával. A petriventei és a nekeresdi cso­port jóval túlteljesítette az elő­irányzatát. A zalahárshágyiak szántóterületük jó részére szer­ződtek le. A földmüvesszővetkezctek kö­zül a pördeföldei, zalaegerszegi, nagylengyeli és a pakodi terme­lési felelősök jó munkáját kell kiemelni. Sehein Ödön a hahóti földművesszövetkezet termelési felelőse 5 hold juttatott földjén bíbort termel a jövő esztendő­ben. Pácsán is kitünően ment a munka. > felvilágosító és szervező munka eredménye, hogy me­gyénk dolgozó parasztsága a beérkezett jelentések kiértéke­lése alapján újabb győzelmet aratott a kulák és klerikális reakció felett, amikor arról szá­molhatunk be örömmel, hogy a repcéből 101, bíborból és szö- szősbükkőnyből 100 százalék­ban teljesítette Zala megye szerződéses termelési előirány­zatát 4-én estis. 5 község* harca a békéért, a szocializmusért, a boldogabb Jövőért A bucsuszentlászlói körjegy­zőséghez tartozó községek — Bucsuszentlászló, Kisbucsa, Ne­meshet és. Nemessándorháza és Nemesszentandrás — dolgozó parasztsága felismerte a bősé­ges gabonatermésért. a dolgozó nép kenyeréért folyó harc je­lentőségét és elhatározta, hogy minden erejének és tudásának igénybevételével győzelemre viszi ezt a harcot. A gabonát a határidőre a legkisebb szem­veszteség nélkül learatta ésbe- hordta a dolgozó parasztság. Az egyetlen Nemesszentandrás község kivételével a csépiést is elvégezték már. Természetesen oktalan dicsekvés lenne azt mondani, hogy a községek dolgozó parasztsága most már megnyerte a csatát. A harc még folyik, sőt egyre élesedik, hiszen a kulákság és a kleri­kális reakció itt is egyre á dá­kabban támadja a dolgozó nép kenyerét. A községek dolgozó parasztsága látja ezt, ezért még nagyobb igyekezettel, még nagyobb gonddal és még fokozottabb éberséggel őrködik munkájának gyümölcse felett. A betakarítási munka tapasz- alatai alapján azonban annyit már dicsekvés nélkül is el­mondhatunk, hogy a " községek lakosságának túlnyomó több- égé becsülettel harcolt minden zem gabonáért. És ebben a larcban nemcsak a termelő- munka minőségét emeli, há­rem öntudatban is jelentős lé- oésfc tesz előre a dolgozó" pa- -asztság: megmutatja még.job- ian szeretetét a szocializmus is a béke utján haladó hazája ránt. A három hete megindult tér­ni é nyb’együ jtés uiindcrauél többet on utat. Azt. hogy a községek dolgozó parasztjai közül sokan öntuda- osabbam, gyorsabban és lelke­sebben teljesitik beadási köte­lezettségüket, mint akár csak ?gy évvel ezelőtt is. Ebben a munkában élen halad Kis­bucsa. Nemeshetés és Nemes­sándorháza. A másik két köz­ség jócskán elmaradt. Különö­sen szembetűnő Nemesszent- •indráa elmaradása. Ebben a községben nem folyik jó nép­nevelő munka éa igy nem tud­ják (vagy talán nem ia akar­ják) megérteni a terménybe- gyűjtés gyors teljesítésének je­lentőségét és fontosságát. Kis­bucsa messze az élen jár. Ezévi teljes begyűjtési tervét ínár 109 százalékra teljerí tette. Ne- neahetfe és Nemessán'd orháza is jóval túl van már a 100 szá­zalékon. Az eddig elért eredmények alapján ezek a községek bát­ran csatlakozhattak Szegvár és Mindszent felhívásához és vállalhatták, hogy ezévi be­gyűjtési tervüket augusztus 10-ig teljesitik. így néz ki a községek dol­gozó parasztságának igazi arca. így válaszol a dolgozó paraszt­ság az amerikai imperialisták, a háborús kalandorok piszkos mesterkedéseire. így segíti dol­gozó parasztságunk a koreai nép szabadságharcát. És igy építi a dolgozó nép állmát egy boldog országggá. amelyben a nép boldog és megelégedett. Az újért, a jobbért harcolni kell. keményen meg kell dol­gozni érte. de megvan az ér­telme, mert napről-napra több örömünk telik az életben. A terméybegyüjtés jól kez­dődött. de a legnagyobb hiba most az lenne, ha egyes köz­ségekben azt vélnék: jól indult a beadás, tehát jól is megy to­vább. Az ilyen nézet csak az ellenségnek használ, mert meg­könnyíti aknamunkáját. Ezért az ilyen nézetek ellen erélye­sen fel kell lépni. Nem enged­hetjük, hogy az oktalan elbiza­kodottság, felületesség, az el­lenséggel szembeni engedé­kenység kisebbítse terménybe- gyüjtésünk sikerét. Ellenkező­leg éppen most van szükség a legnagyobb erőfeszítésre, a tervszerű és szívós munkára. Ezért kell különösen vigyáz­nunk. hogy a jó termésből egyetlen szem setn vesszen kárba, ezért kell nekünk is tö­megmozgalommá tenni a ter­ménybeadási versenyt; hadd szülésén a kemény munkából teljes győzelem, s dolgozó pa­rasztságunk egymással verse­nyezve erősítse hazánkat, saját és az egész dolgozó népünk boldogabb jövendőjét. BOJÉR ISTVÁN körjegyző, Bucsuszentlásztó. 1 kanizsai Magasépítési NV műszaki értekezletének eredményei és hiányosságai Amilyen jelentős üzem Zala megyében a kanizsai Magas­építési NV, olyan komoly ba­jokkal küzd. Dúl a szervezet­lenség. lassanként elfeledkez­nek az egyéni felelősségről és mindennek tetejében az. ön­költség is emelkedik. Ezek azok a bajok, amelyeknek gyökere: a vállalatnál meg­búvó ellenség. Közelebbről: a hírhedt Bölcsföldi-éra itt-ott még felbukkanó úgynevezett bizalmi embere11. Ezeknek a kezenyoma felfedezhető min­denütt. ahol baj van és az ezek elleni egyre fokozódó harc a feladata a Magasépí­tési NV üzemi pártszervezeté­nek. Szervezetlenség — egyéni felelősség hiánya — növekedő önköltség. Mindhárom baj olyan valami, amiről nagy­mértékben tehet a vállalat mű­szaki osztálya is. De ezt nem is célunk most tovább rész­letezni, hiszen lapunkban elég­szer foglalkoztunk ezzel a kér­déssel. Sokkal érdemesebb azonban foglalkozni azzal a műszaki értekezlettel, amelyet a növekvő bajok megszünte­tése, a hibák felfedése vé­gett a napokban tartották. A többóra hosszat elhúzódó értekezlet kétségtelenül igen tartalmas és a vállalat szá­mára iránvtmutató jelentőségű volt az elkövetkezendő hóna­pokra. Mégis felvetődik a kér­dés : vájjon sikerült-e kikü­szöbölni a hibákat és a mély­ponton lévő vállalatot ismét az egészséges fejlődés útjára vinni? A felelet nem lehet más, csak ez az egy szó: igen! Ezt bizonyítják elsősorban a hozott határozaton és a válla­lat felelős vezetői részéről tör­tént megnyilatkozások. Gon­dolunk itt többek között Hor­váth László műszaki osztály vezetőre, aki beismerte: .,A hi­bákért mi vagyunk a felelő­sek. Ilii, a műszaki osztály építjük a vállalatot, jól is. meg' rosszul is“. Imre József elvtárs, a személyzeti osztály vezetője a politikai fejlődés fontosságát hangoztatta. A így segítik férjeiket az uj normák túlteljesít és ében as MNDSz lovász Az MNDSz lovászi szerveze­tének asszonyai 500 forinttal segítették bekötözni a hős ko­reai szabadságharcosok, sza­badságharcos asszonyok sebeit, amikor a Koreába induló kőn házvonatra adakoztak. Az üzemhez tartozó lakótelepen békebizottságuk még külön 180 forintot gyűjtött. Most újra valami fontos ese­mény történik a szervezetben. Együtt a tagság, kivétel nélkül. — Asszonytársak! — mondja Béna Ilona ügyvezető. — Az amerikai munkások munka­bére 1948-ban 20 százalékkal volt alacsonyabb mint 1935 ben. A kapitalista világban te­hát mérhetetlent zuhant az életszínvonal. Nálunk viszont elmondhajuk, hogy soha nem éltünk olyan jól, mint éppen most. As €isssonyok ügye is ! — Az ügyvezető asszonytárs szavaival tökéletesen egyetér­tek — mondja hozzászólásában Nyitrai Sándomé. A fasiszta világban a mi férjeink — saj­nos tapasztalatból tudom — késhegyig menő harcot vívtak VQy'GQV fillér órabér emelé­séért. Emlékszem, hogy 2 fil­lérrel emelték az 1930-as évek elején a férjem órabérét, de nyomban rögtön ott kisértett az áremelkedés. Ezzel szemben nézzünk szét ma! — A normák rendezéséről tárgyalnak e percben férjeink odaben az üzemben, meg alap- béremelésről. Az üzemnek több lesz a 'termelése, csökken az önköltség az elavult normák helyébe lépő uj normákkal. A férjem is mondta, úgy érzi, hogy a meglazult normatelje- sitmény után felvett munka­bére nem áll egyenes arány­ban a termelékenységgel. És azzal ment el a termelési érte­kezletre. hogy vállalja a? uj normák túlteljesítését már az élső napokban. Együtt a felvilágosító munkában. — Mi. MNDSz nőnevelök, megértettük ennek a kérdés­nek fontosságát. Köszönjük a Pártnak, hogy a szocializmus építését gátló normákat ren­dezi és az egyes szakmák kö­zötti bérfe^zülséget. fizetési aráhytalanságokat megszünteti Mi ezt a kérdést úgy visszük ígitációs munkánkban az asz­Vasdrnap, 1950. ang- 6. szonyok között, hogy ők is megértsék annak jelentőségét és a felvilágosító munkában szívvel. lélekkel vegyenek részt. A nagy tetszéssel fogadott hozzászólás után Kun Mik- lósné. vezetőségi tag kért szót: A Párt őrködik — A norma és alapbérrende­zés tovább segíti életszínvona­lunk emelését, növeli a béke­tábor erejét. Rákosi elvtárs azt mondta, hogy nem ehetjük meg a jövőnket. Én sokszor el­mondom odahaza a gyerme­keimnek. ha valami jó falat van. — ami bizony gyakori vendég az asztalunkon mosta­nában — hogv ne együk meg egyszerre. Hát ilyen féltő gonddal őrködik a Párt is- a munkásosztály jobb jövője felett. — Nekünk a termelés front­ján i$ helyt kell államink, oéldát kell mutatnunk. Ezt s feladatot átérezve munkánkat mi is felajánljuk olyan érte­lemben. hogy abból közvetve vesszük ki a részünket azzal, hogy férjeinket, gyermekein­ket a munka verseny fokozá­sára. az önköltség csökkenté­sére, az uj normák túlteljesí­tésére serkentjük, odahaza pe­dig takarékoskodunk! (J. I.) politikai képzettség meglát szik a munkán is, amit tények kel is bizonyított. Hodu 1st ván vállalatvezető felemii tette az egyéni felelősség kér désót. s utána sietve megje gyezte: „Azért, hogy a vál­lalat igy néz ki. mindannyiar felelősek vagyunk“. Számos felszólalás hangzöti el a műszaki értekezleten Legtöbbjük igen hasznos vol és építő jellegű bírálat. Olyar problémák kerültek felszínre amelyekről eddig csak hallga­tólagosan vettek tudomást. A vállalatnak az első terv félévben jelentős deficitje volt. Érthető tehát, hogy es foglalkoztatta leginkább as értekezlet résztvevőit, akik igyekeztek magyarázatot ke- resni arra: honnan adódik a hiány? Sikerült is a vita fo­lyamán nyomára akadni egész sereg olyan kiadásnak, ame­lyeket nyugodtan el lehetett volna mellőzni és ezzel jelen­tősen csökkenthették volna a vállalat önköltségét. Dehát a szervezetlenség ezt nem en­gedte meg. Az ilyen hiábavaló kiadásokhoz járultak a napi­renden volt lopások, amelyek­kel kapcsolatban jellemző eset­ként említette meg Imre elv- társ, a közelmúltban a válla­lat éjjeli őre falopáson ért egy közraktári munkást. Mi­kor felelősségre vonta, a tol­vaj igy méltatlankodott: „Hogyhogy, máskor lehetett itt fát lopni, most meg már nem?'1 Növelték az önköltsé­get a bércsalások és az olyan ,,szokások“, mint az is, hogy — galamboki építkezésnél még fél 2 órakor is sziesztáztak a munkások. Az ilyesmi a poli­tikai munka hiányosságára vall, amit az elmúlt időkben, a párttitkár távollétében ugyancsak elhanyagoltak. A műszaki értekezletnek eredményei mellett voltak azonban hiányosságai is. így például az is. hogy a felszó­lalók zöme megfeledkezett például a jobboldali szociál­demokraták elleni harcról. Ta­lán azt gondolták, hogy „nem beszélünk róluk, tehát nincse­nek“. Vájjon nem lennének a kanizsai Magasépítési NV-nél jobboldali szociáldemokrata ügynökök, akik ellen harcolni kell? Aligha hisszük. Azon kívül kevés szó esett az ipar jelenleg legfontosabb kérdéséről, az alapbéremelés­ről és a normarcndezésről. A Magasépítési NV még nincs túl ezen a problémán, tehát foglalkoznia kell ezzel a kér­déssel a műszaki osztálynak is. Erre pedig kiválóan alkal- kalmas lett volna műszak értekezlet is. amelyen az épi tósvezetők alaposan megtár gyalhatták volna ezt a prob lémát. Ez a kérdés az előbbi vei együtt háttérbe szorult és ebben a két kérdésben nem is mutatott utat a műszaki érte­kezlet az elkövetkező időkre­A határozatok, amelyeket a műszaki értekezleten hoztak, biztató jelek arra, hogy a nagykanizsai Magasépítési NV megtalálta a kivezető utat. Ez az ut pedig a szervezet­lenség felszámolásán. az egyéni felelősség elvének he­lyes alkalmazásán és az ön­költség rendszeres csökkenté­sén keresztül vezet a vállalat újabb felemelkedése felé- Ha­nem ezek a határozatok is csak akkor érnek valamit, ha azokat meg is valósítják. A műszaki osztálynak pedig azon kell lennie, hogy valóra váltsa a határozatokat. Ebben a törekvésében komoly támo­gatást kell nyújtani a műszaki osztály felé az üzemi párt- szervezetnek és a szakszerve­zetnek. A jó Közös munka hozza meg a műszaki értekez­let igazi eredményét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom