Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-30 / 201. szám

Lev. Nyikulin: Barátunk és elvtársunk, Henry Barbusse Ma 15 éve halt meg Henry Barbusse, a világhírű francia Sr6. IJ enry Barbusset a Szovjet- ■* unióban mindenki ismeri és szereti, A „Tűz“' cimü köny­vét közvetlenül a polgárháború befejezése után olvashatták a szovjet emberek. Az első igazán becsületes mü volt az első világ­háborúról. „Egyszerű és kö­nyörtelenül igaz“ — mondta róla Gorkij. Leleplezi a háborús gyujtogatókat, akik önző kizsák­mányoló érdekeiért százmillió­kat kárhoztattak emberfeletti szenvedésekre. A szovjet embe­rek számára Barbusse könyve bizonyítéka volt annak, hogy^ az a békeharc, amelyet a Szovjet­unió folytat az imperialista há­borús gyújtogatok ellen, feltét­lenül igazságos és szükségszerű. Barbusse a Szovjetunió oda­adó barátja volt, A polgárhá­ború idején könyörtelen cikkek­ben és beszédekben leplezte le az imperialista intervenciót, vá­dolta Franciaország, Anglia és Amerika urait, akik lelkiisme­retlenül rabolják el az elnyo­mottak javait s gyalázatos rá­galomhadjáratot szerveznek a bolsevizmus ellen. „Az emberi igazságot akkor mentitek meg, ha megvédnek az oroszok igaz­ságát“ — irta Barbusse. A z idős Barbusse fiataios hévvel és lelkesedéssel küzdött a világ haladó értelmi­ségének egyesítéséért. Látta a nehézségeket, de fiatalos lendü­lettel harcolt célkitűzéseiért. Fiatalos szenvedéllyel küz­dött, hogy a francia értelmisé­get közelebb hozza a munkás- osztályhoz. „Egyesítsük az ér­telmiséget a francia néppel; védjük meg az emberiséget a háború veszélyétől“ —- hirdette Barbusse. Előre megérezte, előre látta a második világháborút. Világo­san látta, hogy Németországban a fasizmus eszeveszetten készü­lődik és a harcos humanista iró nem hunyhatott szemet a vilá- i got fenyegető veszély előtt. Barbussenek nagy örömet oko­zott a francia értelmiség és a munkásosztály egymáshoz való közeledésének néhány megnyil­vánulása, Elragadtatással be­szélt arról, hogy julius 14-én Franciaország nemzeti ünnepén, hogyan ünnepeltek egymás mel­lett, hogyan vonultak fel együtt a francia munkások, mérnökök, orvosok, írók és művészek ... Dövid idővel halála előtt ■* Sztálinról irt könyvet, „Az az ember, aki feltárja az uj világot'4 —- írja Barbusse Sztálinról. Sztálin élete köré csoportosította a bolsevik Pár­tot, a Szovjetunió világraszóló győzelmeinek történetét. Barbusse megtalálta az utat, mely az emberiség nagy győzel­me felé vezet. Harcolt a kizsák­mányolás, az elnyomás ellen és kemény ököllel döngette .a bör­tönök kapuit, a politikai fog­lyok celláinak falát... , Barbusse akkor halt meg, mi­kor a fasizmus és a nemzetközi reakció erői a második világ­háború tüzét szították. Halála súlyos veszteség volt az egész haladó emberiség számára, Sztálin a „Humanite“-hez in­tézett részvéttáviratában a kő­vetkezőket irta: „Önökkel együtt gyászolom barátunkat, Francia- ország munkásosztályának hü barátját, a francia nép kiváló fiát, a világ minden dolgozójának barátját, a dolgozók imperia­lista háborúk és a fasizmus el­leni egységes frontjának harco* sát — Henry Barbusse elvtár­sat." M ekkora fájdalmat okozott, *** mikor megtudtuk, hogy Barbusse nincs többé és soha többé nem látjuk nyilttekintetü szemeit, magas homlokát, hogy soha többé nem halljuk szenve­délyes hangját! „Öntudata tiszta" — ez a két szó volt abban az utolsó bulle­tinben, melyet Barbusse egész­ségi állapotáról kiadtak. Tiszta öntudat, ez jellemezte Barbusse egész életét. Ezzel a tiszta öntudattal hirdette, hogy győzni fog az igazság és a béke. Most, mikor az imperialista agresszorok, akiket Barbusse annyira gyűlölt és megvetett, a háború tüzét szítják Koreában, most, amikor az emberek száz­milliói öntudatosán harcolnak a világbékéért, Barbusse velünk van. Eszméi Harcra lelkesítik a (dolgozók millióit a népek sza­badságáért, az igazságért és a békéért. A rendőrség házkutatás! tartott a Szabad Német Ifjúság hamburgi és kiéli vezetőségének hivatalában A rendőrség jogtalan házku­tatást tartott a Szabad Német Ifjúság hamburgi tartományi ve­zetősége hivatalában. Elkoboz­ták a „Százezrek rajnai és ruhr- vidéki találkozójára“ felhívó röplapokat. A rendőrök kijelen­tették, hogy a házkutatás a brit megszálló hatóságok utasítására történt. Kiéiből érkező jelentés sze­rint a Szabad Német Ifjúság ot­tani hivatalában is házkutatást rendezett a rendőrség. Ez alka­lommal is elkobozták a nyugat­német ifjú békeharcosok bizott­ságának valamennyi plakátját, amelyek a „százezrek rajnai és ruhrvidéki találkozójára" szólí­tottak fel. Az angol „rögiönitélő bíróság' Hamburgban 3—-6 hónapig ter­jedő börtönbüntetésre ítélte a Szabad Német Ifjúság hat tag­ját. Az ifjú békeharcosoknak az volt a „bűne“, hogy békejelsza­vakat tartalmazó plakátokat ra­gasztottak ki. fvi/j, tpA méoQypMud&má A bolygók és pályájuk A bolygók mozgása » csil­lagok között sokáig talány volt a tudósok számára. Nézzük pél­dául. miként mozog a Jupiter, ez 3 fényes bolygó. A Jupiter főrnozgása abban áll, hogy a csillagok között lassan mozog nyugatról keletre, vagy jobbról balra. 1946-ban az égnek azon a “■»^zén volt ahol a Mérleg csil­lagkép van, ezzel a csillagképpel együtt jelent meg és tűnt el. 1947- ben már a szomszédos Skor­pió csillagkép csillagjai között mozog, amely keletebbre fekszik. 1948- ban még keletebbre látszik Nyilas csillagképében és igy tovább. 1958-ban majd meglát­nak, hogy a Jupiter a csillagos égen befejezte csodálatos világ­körüli utazását. 12 év folyamán teljes kört irt le és ismét a Mér­leg csillagképében lesz. A leg­csodálatosabb az. hogy a Jupiter nem mindig egy irányban, nyu­gatról keletre halad. Minden év­ben mintha néhány napig meg­állapodna, aztán visszafelé kezd mozogni nyugat felé és négy hó­napig ebben a „fordított irány­ban“ halad. Azután újabb meg­állás következik, majd ismét ..egyenes’4 irányban halad nyolc hónapig, a következő megállásig. Ilyen megállásokkal és irányváltoztatásokkal mozognak 4 Szerűti< 1950. augr. 30. a többi bolygók is, csak egyes bolygók a Jupiternél gyorsabban teszik meg a teljes fordulatot, mások lassabban. Kopernikusz magyarázta meg helyesen és na­gyon egyszerűen a bolygók bo­nyolult mozgásait. Az ő magya­rázata szerint a bolygók nem a Föld körül keringenek, mint ko­rábban gondolták, hanem a Nap körül; a Föld körül csak a Hold kering. Mindemellett valameny- nyi bolygó mindig egyirányban halad, nyugatról keletre, meg­állás és megfordulás nélkül. Ha a Napból nézhetnénk,i hogyan mozog a Jupiter, akkor -meglát­nánk. hogy állandóan csak ke­letre halad, mint a Hold a- Föld körül, 12 év alatt teljes kört ir le az égen és ugyanabba csil­lagképbe tér vissza, amelyben 12 év előtt volt. De mi a Jupiter bolygót a Földről nézzük, amely maga is bolygó, maga is kering a Nap körül, ugyanolyan irány­ban, mint a lobbi bolygók. Ezárt a Jupiter mozgása bonyolultabb­nak lálszik nekünk, mint ami­lyen valójában. Hiszen ha a Ju­nker egyáltalán nem mozogna, nekünk akkor is mozgónak tűn­ne. Valóban a Föld a Nap kö­rük kering és egy év múlva ko­rábbi helyére tér vissza- De ml a Föld mozgását nem vesszük észre. Nekünk úgy tűnik hogy a Jupiter mozog és nem mi; azt látjuk, hogy egy félévig előre halad (keletre), azután félévig visszafelé (nyugatra) és egy év múlva visszatér eredeti helyére. A Jupiter ezenkívül még maga is kering a Nap körül, csak a Földnél lényegesebben lassab­ban. Ezt „ mozgást is látjuk, csakhogy ez a mozgás egybekap­csolódik azzal a mozgással, amely a Föld mozgásából származik és nagyon nehéz ezt •a kettőt szét­választani. Azért, hogy Koperni­kusz megoldotta ezt q nehéz fel­adatot, méltán nevezik nagy tu­dósnak. De ha a föld kering a Nap körül, akkor miért csak a bolygóknál látjuk ezt az éven­kénti előre1 és hátra való moz­gást. a csillagoknál pedig nem? Ennek oka a távolság. Amikor utazunk vagy _ repülünk, akkor úgy tűnik nekünk, hogy a tár­gyak felénk közelednek. Minél messzebb van tőlünk a tárgy, annál lassabban távolodik. A nagyon távoli tárgyak pedig szinte egyáltalán nem mozdulnak el, hosszú ideig ugyanabban az irányban látjuk őket. így van ez a csillagokkal is Legtöbbjük olyan messzire van. hogy a mi Nap körüli mozgá­sunkhoz képest, mondhatni, egy­általán nem mozdulnak el. Csak nagyon pontos csillagászati mé­rések segítségével sikerült né­hány legközelebb fekvő csillag­nál nagyon kicsiny évi helyzet­változást tapasztalni.- Ez a felfe­dezés végleg bebizonyította Ko­pernikusz tanításainak helyes­ségét. A tanácsok kádermunkájáról A helyi tanácsok felállításával fokozottabb mértékben kerültek be az uj állami-közigazgatás gé­pezetébe munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk soraiból. A megyei, járási és városi ta­nács apparátusában mintegy 10 százaléka uj káder. De ott látjuk a régi, a néphez hű tisztviselőket és becsületes szakembereket, akik eddigi munkájukkal bebizonyí­tották, hogy méltók erre a meg­becsülésre. A tanácsok felállításával a szervezés é« irányítás egységes leit. Kádermunkánk azonban fo­kozottabb fejlődést kíván, mint eddig. Kádereinkkel rendszeresen és egyénileg kell foglalkoznunk: Fokoznunk kell dolgozóinkban a magasabbrendü felelősségérzetet. Uj kádereinknek módot kell nyújtanunk, szakmai képzettség elsajátítására és a marxi-lenini elméleti tudásunk tpvábbi fej­lesztésére és annak gyakorlatba való átvitelére. Dolgozó népünk elvárja tőlünk, hogy munkájukat ne lélektele- nül. gépiesen végezzék, hanem fokozott lendülettel, odaadással és becsülettel. Nincs még bennük elég szervező képesség és dolgozó népünkkel jobb és szo­rosabb kapcsolatban kell, hogy álljanak, mint a múltban. Munkánkkal serkentenünk kell kádereink fejlődését. E cél érde­kében sem időt, sem fáradságot nem szabad sajnálni. De ne fog­lalkozzunk egyszerre túlsók em­berrel, hanem munkánkba von­juk be az osztályok vezetőit, akiknek a mindennapi munkában van alkalmuk nevelni munkatár­saikat. Meg kell alaposan ismer­ni kádereinket, azok képességeit és egyéni életét Becsülnünk kell kádereinket, mint Pártunk és államunk arany- készletét. Bátran léptessük elő fiatal jólfejlődő kádereinket. El­lenőrzéseink során gyakran ta­pasztaltuk, hogy közigazgatásunk dolgozóival ok nélkül durván be­szélnek. De nem engedhetjük meg a káderek ide-oda dobálását sem, mint) ahogy az egyik járási fő­jegyző elvtárs csinálta. Ahelyett, hogy foglalkozott volna velük el­küld e a helyéről, sőt helytelenül le akarta fokozni és minden in­dok nélkül kisebb beosztásba tenni. Kádermunkánk egyik fő tarto­zéka, hogy sem magunk, sem má­sok hibáit ne kendőzzük el. Ez­zel Pártunkat, magunkat és má­sokat is becsapnánk Ez nem ge­rinces és nem becsületes dolog. Helytelen módszer volna, ha a káderek hibáit elkendőznénk, mert ezzel ártanánk nekik. Kádermunkánk feladata, hogy szocialista embertipust neveljünk akiknek munkájukban, harcuk­ban példaképként áll a hős szov­jet ember. Dolgozóinknak egysé­gesen kell e hatalmas tömegszer­vezetben Pártunk mögé felsora­kozni és Pártunk helyes határo- zatalt munkájukban végrehajtani. Ezt úgy tudjuk elérni, ha sze­mélyzeti előadóink, személyzeti csoportjaink csakis kádermunká­val foglalkoznak, nem mint aj egyik osztályon, ahol káderes elvtársainkat minden munkával megbízták, csak kádermunkával nem. így történt aztán az is, hogy járási osztályaink úgy értel­mezik a kádermunkát, hogy nap, mint nap kádereznek, de káderek előléptetésére, uj káderek beállí­tására javaslatot nem tesznek. Pedig utánpótlásunk biztosítása, egyik főbiztositéka a tanácsok j6 munkájának. Itt a súlypont a fia­tal kádereken van. Pártunk bölcs politikája nyomán, megyénkben gombamódra fejlődnek az uj fia­tal munkás és dolgozó paraszt ká­derek, akik alkalmasak arra* hogy állami közigazgatásunk ap­parátusának friss erői legyenek . E kérdés terén , női káderek funkcióba állításával vannak le­maradások. Csak 3 női vezető­jegyzőnk van 1 női elnökhelyet- esünk. Jövőben kádermunkánkaí :öbb tervszerűséggel végezzük és alaposabban válogatjuk ki a funkcióba állítandó kádereket. A kádermunka a tanácsokon belül nem reszort munka. Munkánk, szorosan összefügg a különböző csoportok munkájával, igy az el­lenőrzési csoport munkájával is. Az ellenőrzés a kádermunka egyik legjobb eszköze. A kádere­ket igazán megismerni és nevelni csak a végrehajtás ellenőrzés© közben lehet. A Bolsevik Párt története e munkánkban sok példát tár elénk, amelyből kádereink tanulhatnak. Kádermunkánk másik fontos eszköze a személyi példamutatás. Kádereinknek elől kell járni a munkafegyelem megszilárdításá­ban. A szocializmus építése, a béke megvédése megkívánja, hogy forradalmi lendülettel dol­gozzunk a mindennapi életben. Munkánkban harcoljunk a béké­ért. Dolgozóinkban mélyítsük el a Szovjetunió iránti szeretetőt és leplezzük le az ellenséget. Vegyünk példát munkánkban, harcunkban a mi szeretett vezé­rünk, Rákosi elvtárs életéből. Ne ismerjünk megalkuvást, opportu­nizmust. Munkánkban dombo­rodjék ki fegyverünk, a Pártunk ideológiájának használata. A jó kádermunka feltételei biztosítva vannak, ennek biztosi­téka a Szovjetunió segítsége, mely őrt áll a béketábor élén, biztositéka Pártunk, megyei, járá­si és városi pártbizottságainak segítsége, támogatása, melyet a tanácsoknak nyújt. LÁSZLÓ ALAJOS Még ma sem megy ritkaság­számba egyes üzemeinkben hogy a betegellenörzést elha­nyagolják, vagy ha a betegek látogatása meg is történik, a szociálpolitikai felelősök felü­letesen végzik ellenőrző mun­kájukat. Még inkább súlyos* bitja ezt a tarthatatlan helyze­tet egyes orvosok nem eléggé körültekintő magatartása, A napokban a bázakerettyei üzemhez tartozó kiscsehi se­gédgázvezeték építésénél sé­rült meg Vörös Lajos és Fe- rencz József, akik a kórházból való visszatérésük után beteg- szabadságot kaptak. Ez eddig rendben is volna: A .hibát Hor­váth Ferenc, az üb szociálpo- Hlikai felelőse azzal követte el. hogy ellenőrzése során nem személyesen győződött meg a betegek hollétéről, hanem az ismerősöktől és rokonoktól ér­deklődött felőlük. Jelentésében azu'án a következő kitételek szerepeltek: ..Vörös Lajos a mezőn volt dolgozni", ,.Fe rencz József vadászni volf", A későbbi vizsgálat viszont azt állapította meg, hogy Vörös a szőlőhegyre ment ki, Ferenc« viszont nem vadászott, hanem csak vadászfegyvert tisztított a kert végében, ahová már nem tér* jedt ki Horváth figyelme. Ugyanígy azonban vadászni is mehetett volna nyugodtan, a betegellenőrző egyszerűen tu-* domásul vette volna azt is anélkül, hogy maga nézett volna utána, megfelel-e ez a valóságnak­Fel kell vetni azonban a la* kóhely szerint illetékes novai és hahóti -orvosok felelősségét js, akik elmulasztották íelvilá* gositani a szóbanforgó dől go-* zókat a vizsgálatkor tenni var* lóikról. Maguk is beismerték később, hogy hibát követtek el a szükséges útbaigazítások és orvosi tanácsok megadásának elmulasztása miatt. Ugyan* ilyen mértékben maguk a dől* gozók is hanyagul jártak el kezelőorvosukhoz. Ez az eset semmiesetre sem kirívó példája a betegellenőr* zés terén tapasztaltaknak, de különösen aláhúzza az orvon sok és belegellenőrök felelőt*, ségét, Nagyobb gondot a betegellenőrzésre!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom