Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-30 / 201. szám

Bázakereityc is szocialista község lesz Jelentős túlteljesítések üzemeinkben az uj norma: első napjaiban Gabonabegyüjtésben Kovács János, csömödéri kisparaszti 2107 százalék VI, évfolyam 201 szám. Ara 50 fillér 1950. augusztus 30 Szerda TILTAKOZUNK! Felperzselt városok és fal­vak üszkös falai merednek az ég- felé. Megkínzott, legyilkolt férfiak, deli ifjak, öregek, anyák és csecsemők holtteste tetemrehivóan kiáltja: nem halt meg a fasizmus, él és rombol az imperialista rabló- íalkák léptei nyomán. Korea! Az egész haladó emberiség egyetlen tiltakozás, izzó gyű­lölet a vérszopó halálgyáro- gok gaz merénylete ellen. Til: takozunk, hogy a csikágói gengsztertörténeteken nevel­kedett amerikai milliomosok vérgőzös kedve a fronton el­szenvedett vereségért, a .»hír­nevükön“ esett kiköszörülhe- tetlen csorbáért vijjogó bom­bák záporát zuditsák egy épitő, hős népre! A magyar kormány táv­irata az ENSz-hez az egész magyar dolgozó nép szikla- szilárd véleményét fejezi ki. „A Magyar Népköztársaság kormánya ... szükségesnek tartja“ — mondja a távirat- — Igen. szükségesnek tartjuk az emberiség békéje, szabad fejlődése érdekében, hogy az angolszász kalózok takarod­janak ki hordáikkal együtt a véráztatta koreai földről- Szükségesnek tartjuk, köve­teljük, hogy hallgassák meg a koreai nép képviselőjét az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében. A magyar nép hallatja sza­vát a világ dolgaiban, fel­emeli szavát egy tőlünk tizen­ötezer kilométerre lakó, mé­gis olyan közelinek érzett bé­kés nép érdekében! És a ki- lencmilliós magyar nép szava nem gvenge sóhaj, hanem egy szabad, felnőtt, szocializmust épitő nemzet határozott állás- foglalása. Erejét az adja meg. hogy ugyanezt követelik az egész világon a becsületes emberek- A mi erőnk abban áll, hogy százmilliókkal együtt kiáltjuk a koreai né­pen ezernyi sebet ejtő impe­rialistáknak: megellj! Az a mi erőnk, hogy az egész ha­ladó viláo- helyesli és támo­gatja a béke élharcosának, a nagy Szovjetuniónak javas­latait a koreai helyzet békés rendezésére vonatkozóan. Ve­lünk ea-vütt sokszázmillió be- keharcos akarata elhallatszik a Fehér Ház banda-tanyájára és megremegteti a háború apostolait. Páni félelem költö­zik a Fehér Ház falai közé, mert a koreai nép — ime a tenger felé kergeti Truman katonáit, mert az elesett ko­reai hősök helyére százak állnak. Koreában és minde­nütt — ássák a sirt a kapita­lista világ számára. Ezért van ereje a magyar nép tiltakozó szavának, ezért van nagy jelentősege a ma­gyar kormány táviratának Mert mi a haladást, a békét, az igazságot, az erkölcsöt, az emberiességet képviseljük. — szemben az emberbőrt viselő, pénzsóvár kapitalista farka­sokkal- Nekünk fáj minden élet, amelynek lángja a ko­reai harctéren kialszik. Min­den bomba, géppuskatüz, amely a koreai gyárat vagy házikót dönti romokba — fá.l nekünk. Kidől esr^ ember, a szocializmust építők soraiból. Összedől egy gyár, ahol a szo­cializmust építik, _ beomlik egy ház. ahol szocializmust éritő emberek laktak. A Ko­reában ledobott bomba a szo­cialista világra — ránk is buli. A kiuzócölöpböz kötö­zött, megvesszőzött szabad­ságharcosra mért ütések, a szivébe mártott tőr — miránk is mért ütés, a mi szivünkbe is irányított tőrdöfés. Mi tú­lontúl sokat vergődtünk az urak idején a hátunkra mért ütések, a tőkés iga alatt. Amióta felszabadultunk — mert velünk vau a Szovjet­unió és a béke tábora — ki- védtünk minden imperialista tervet, mely minket újra ra­bigába akart dönteni. Megfu­tamítottuk a mi liszinmanja- inkat, a bérenceket, árulókat, bárhogy szivén viselték sor­sukat a világ népeinek első számú közellenségei: az USA monopoltőkés urai. S ha most a gyilkot tartó kar Koreában lendült magasba, hogy ledöfjön, életbevágó kö­telességünk, érdekünk, hogy ezt a kart mi is segítsünk le­fogni. Úgy, hogy kórházat küldtünk a sebek ápolására, úgy, hogy _ szeretetcsomagok ezreit és tízezreit küldjük a hősöknek, úgy, hogy most együtt kiáltjuk a világ né­peivel : tiltakozunk.^ A magyar kormány jegyzé­ke : irás. Ennek az erejét tá­masztja alá millió és millió hétköznapi tett- Mi már elta­karítottuk a második világ­háború romjait. Nem' azért» mintha ebben segített volna a Marshall-terv áldása“, ha­nem azért, mert mellettünk állt és áll a Szovjetunió, mert vezet bennünket a Párt. niert szilárdan állunk a béke tábor­ban, mert sikerrel vertük meg népünk belső ellenségeit. De a. nagy próbatétel nem ért vé­get. Tiltakozó szavunk erejét éppen az adja meg, hogy ná­lunk is'névtelen és neves hő­sök ezreit szülik a munkás hétköznapok. Amikor a ko­reai szabadságharcosok grá­nátja betalál — velük együtt mér csapást az ellenségre az uj normában elért magas szá­zalék. Összedől egy vályogte­tős koreai falul Nézzetek ide, bátor harcosok, termelőszövet­kezetek százai indulnak el ezekben a napokban, hogy cse- répfedeles falvak. kulturhá- zak, iskolák nyújtsák a szo­cializmus áldásait a dolgo­zóknak. A koreai parti tüzér­ség kilő egy amerikai hadiha­jót — mi kilőjjük a kapitalis­ta múltat, felépítjük helyére a szocialista jövőt. Négyszázmillió felé halad a stockholmi bákealáirások szá­ma. Levelek és táviratok se­rege, országok, testületek til­takozása megy az ENSz-felé- Véssenek véget a koreai orv- támadásnak, Öldöklésnek! A népek szabadságvágya és ere­je legyőz minden akadályt. A gonosztevőkre pedig a népek itélőszéke vár! Ezért forral­nak bosszút a halál megszál­lottjai. — de néni fordíthatják meg a történelem kerekét. A világ népei összefognak és szilárdan eltökélték, hogy nem engedik tovaterjedni a Koreára ledobott .tiíz.e sóv át- Ezt fejezi ki az egész világon erősödő parancs: tiltakozunk, tiltakozunk, tiltakozunk! A Biztonsági Tanács sürgős intézkedéssel vessen véget az amerikaiak koreai agressziójának — követelik a világ* népei A világ szabadságszerető népei egyre erőteljesebben tiltakoz- nak az amerikai imperialisták koreai agressziója ellen, elitélve a barbár légitámadásokat és követelve az idegen csapatok kivonását A világszerte mutatkozó felháborodást világosan tükrözi a stock­holmi felhívást aláírók számának hatalmas emelkedése. Ma rrtár nincs egyetlen ország sem, amelynek dolgozói ne sorakoztak volna fel a világ békéjének megvédése mellett. KÍNA Kínában a legutóbbi adatok szerint már 84,850.000 békealá- irást. gyűlt össze. Az elmúlt két hétben az aláírások száma löbb, mint 25 millióval emelkedett. SZOVJETUNIÓ Jakuskin akadémikus „Követel­jük az intervenció beszüntetését Koreábancimü Írásában kiemeli, hogy az egész földön az emberek százmilliói emelték fel tiltakozó szavukat az amerikaiak állatias- sága ellen. amelyet annak az ENSz-nek zászlaja alatt követnek el, amelynek az emberiség béké­jének megvédése lenne a felada­ta. Nikolaj Petrov, Sztálin-dijas népművész így ir: „Az egész vi­lág itudja, hogy az amerikai imperialisták a szabadságszeretö népek es­küdt ellenségei. A nők, gyer­mekek és öregek ezreinek !e- gyilkolására az Egyesült Álla­mok kormányára hárul a fele­lősség és az amerikai banditák nem kerülik el a népek igaz­ságos Ítéletét! Cirina Szetkina Sztálin-dijas filmrendezőnő az amerikaiak ko­reai agressziójáról írva megálla­pítja, hogy az emberek százmil­liói tiltakoznak a . XX. század barbárjai ellen. Tyihon Treptov, moszkvai acélöntő munkás a moszkvai rádióban ezeket mond­ta: — Egyszerű acélöntő munkás vagyok, traktorokat; turbinákat, lakóház-alkatrészeket. gyártok, amelyek a békés ép kés céljait szolgálják. Tudom, hogy az Óceán túlsó oldalán az acélöntés mun­kája mást jelent. Halált, rombo­lást, háborút. Mi, egyszerű szov­jet munkások teljesen egyetér­tünk kormányunk döntésével, követeljük az amerikai csapa­tok azonnali kivonását Koreá­ból, A Pravda beszámol arról, hogy a szovjet dolgozók újabb és újabb sikereket érnek el a békemű­szakokban. A Novotaginszk-kohó­üzem olvasztárjai az elmúlt hét hónap alatt kétszer több fémet adnak az országnak, mint 1949- ben egész év alatt. A bakui olaj­munkások mindegyike békemű­szakban dolgozik. CSEHSZLOVÁKIA Az üzemek, földmüvesszövetke. zetek dolgozói a Biztonsági Ta­nácshoz intézett táviratukban kö­vetelik az imperialista gyilkosok -kivonását Koreából. A Mariánské Lázné üdülőhelyen csehszlovák, magyar, lengyel, olasz szakszer­vezeti tagok békegyülésen tilta­koztak az zmerikaiak agresszió] , ellen. ALBÁNIA Az Albán Szakszervezeti Ta­nács a Biztonsági Tanácshoz in­tézett táviratában követeli, hogy a Biztonsági Tanács sürgős intéz­kedésekkel vessen véget az ame­rikai imperialisták koreai beavat­kozásának és a gyilkos bombá­zásnak. HOLLANDIA A Telgraph cimü holland lap közli Herrefson professzor cikkéi, aki elitéli a holland kormányt, amiért ■ helyeselte az amerikaiak' Korea elleni támadását, amivel megsértette az ENSz alapelveit KANADA Kanadában egyre fokozódik a tiltakozó mozgalom az amerikaiak koreai agressziója ellen. Az autó­buszokat. villamosokat röpcédu­lákkal ragasztották fele, amelye­ken ez a jelszó volt: „Egyetlen életet sem Koreáért!“ IRÁN Iránban eddig 30 ezer ember irta alá a stockholmi felhívást. BUKAREST A Bukarest melletti repülőté­ren hatalmas ifjúsági békegyülést tartottak, amelyen mintegy 20 ezer román ifjú vett részt, hogy tiltakozzék a háborús uszitók el­len. NÉMETORSZÁG Az ifjúsági szervezetek élesen tiltakoznak a nyugati övezetek ujrafegyverzése ellen és védelmi arcvonalb., tömörülnek annak megakadályozására. A békeharco­sok meklenburgi tartományi bi­zottsága a Biztonsági Tanácshoz, intézeti táviratában leszögezi, hogy minden intézkedést támo­gatnak. amely az uj világháború megszüntetésére irányul. ANGLIA A glasgowi békeértekezleten határozatot hoztak, amely felhiv a Béke Hivei Állandó Bizottsága stockholmi kiáltfványának támo­gatására. FINNORSZÁG Eddig már több mint 700 ezer finn dolgozó, pap, tudós és poli­tikai személy irta alá a stockhol­mi felhívást. Kekkonen. Finnor­szág miniszterelnöke, számolva a finn nép széles tömegeinek bé- keíörekvésével, szintén aláírta a felhívást. SPANYOLORSZÁG A Béke Hivei Világkongresszu­sa Állandó Bizottságához egyre másra érkeznek levelek Franco Spanyolországából, amelyek béke- aláirásókat tartalmaznak. A leg­utóbb két levél érkezett, amely ben a madridi akadémia neves tudósai írták alá a felhívásokat, Ä front több szakaszán támadást indított a koreai néphadsereg Jihiu felszabadult ' A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága közli, hogy a néphadsereg a front több szakaszán támadást inditott­A néphadsereg egységei, amelyek Jihin (Giko) irányában nyomul­tak előre, az ellenség szilárd vé­dőállásai, nagy erőkoncentrációja és konok védekezése ellenére felszabadi ották Jihin (Gikot) az ellenség védelmének fon­tos pontját és közlekedési cso­mópontot, amely északkeletre fekszik Tegutó! (Taikiu). A Jihin (Giko) felszabadításáért vivőit harcokban a néphadsereg csapatai sok ellenséges katonát és tiszt­tel megsemmisítettek, megse­besítettek és fog-sági*? ejtet­tek, A legutolsó hadijelenfés közli, hogy a keleti partvidék körzeté­ben vivőit harcokban a néphad­sereg csapatai az ellenség több mint nyolcszáz katonáját és tiszt­jét semmisítették meg, löbb mint háromszázat foglyul ejtettek. Zsákmányoltak nyolc különféle űrméretű lövegst. négy fényszó­rót, sok nehéz- és könnyű gép­fegyvert, géppisztolyokat, karabé­lyokat, rádiókészülékeket és hadi­anyagot, A néphadsereg légvédelmi jü- zérsége nagy veszteségeket okoz a támadó amerikai légierőknek. A légvédelmi egységek au­gusztus 17-től 22-ig három B—29- amerikai bombavetőt és három vadászgépet lőttek le. Az amerikai bombavetők augusz­tus 27-én támadást intéztek Nam- pho (Tin-nampo) városa elien és több mint 3Ü bombát dobtak' a város központjára. A bombázás következtében sok lakóház, 'böl­csőde, iskola, színház és sok egyéb kultúrintézmény elpusztult. A vá­ros lakosságának soraiban sok a halott és a sebesült. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága közölte augusztus 29-én reggel, hogy a népihadsereg egységei valamennyi fronton visszaverik az amerikai és Li­Szin-Man-féle c^apa;ok elentá- madásait. Súlyos csapásokat mérnek az el­lenségre és továbbra is kemény harcokat vívnak- A népi hadsereg azon egységei, amelyek Gunjié felszabadiiptták, az ellenség ko­nok ellenállását leküzdve, tovább vivják támadó harcaikat. A népi hadsereg egységei ezekben a har­cokban több, mint 800 ellenséges katonát semmisítettek meg, illető­leg sebesitettek meg Kétszázat foglyul ejtettek. Zsákmányoltak 3 harckocsit, öt 105 milliméteres töveget, hét gi milliméteres akna­vetőt, 4 rakéjalöveget, 12 légvé­delmi gépfegyvert, több mint 50 könnyű gépfegyvert, sok nehéz génfegvvert. karabélyt valamin*

Next

/
Oldalképek
Tartalom