Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)
1950-08-26 / 198. szám
Kerkafalva — szocialista község K.ét község — Kerkané- metfalu és Kerkapéníckfalu — egyesüléséből jött létre Kerkafalva. Ami itt történt néhány nappal ezelőtt, az országos jelentőségű dolog. Kerkafalva uj- tipusu község a megyében, szocialista község, ahol a község egész dolgozó parasztsága megalakította a maga egységes termelőszövetkezetét. Azon a környéken eddig nem is volt termelőcsoport. Nem is nagyon próbálkoztak vele. Csak itt-ott hallottak egy-egy csoport eredményeiről és arról, hogy megváltozott azoknak az élete, akik a csoportban dolgoznak. Ezen a vidéken viszont nem volt kimondott nagybirtok. Akik pedig itt élnek, már évtizedek keserves küzdelmeiből a maguk bőrén ismerhették meg az egyéni gazdálkodás minden nehézségét. Ez volt az előzménye annak, hogy Kerkafalva dolgozó parasztsága egyik napról a másikra teljes egészében a szocializmus útjára lépett. Azzal kezdődött tulajdonképpen, hogy Kovács Károly 3,5 holdas kisparaszt a ker- kakutasíaktól hallott a vasszilvágyi termelőszövetkezetről. Nagyon megragadta őt az a sok szép eredmény, amit ebben a szövetkezetben elértek a dolgo-. zók. De még jobban megragadta az, hogy nekik már nem kell ezeknek az eredményeknek az elérésére önmagukat tönkretenni az örökös robotolással. „Nekem kevés földem van __ mo ndta Kovács Károly —, ezen pedig, akárhogy is töröm magam, nem tudok létezniElment a szomszédokhoz, Tóth Jenőhöz, Simon Pálhoz, őr Elekhez, meg Kovács Jenőhöz és elmondta nekik, amit hallott. Azok is úgy gondolkoztak, mint ő, ezért nem volt volt nehéz megegyezésre jutni: „Megalakítjuk a termelöcsoporlot.” Ez augusztus 14-e körül volt. Akik kezdeményezték a dolgot, elmondták tervüket néhány szomszédjuknak: „Hiába robotoltunk évekig, a sorsunkon ez nem sokat változtatott. Most mi változtassunk a sorsunkon azzal, hogy termelöcsoportot ala- kitunkb Hogyan is javulhatott volna az élet olyan kis földbői, mint amekkora Kovács Károly- nak is volt. „Éppen, hogy a kenyerem megvolt — mondja —, másra nem igen gondolhattam. Hogy mégis megéljek valahogy, hát napszámba kellett járnom.” Kerkafalván hasonló volt a többi kisparaszt sorsa is. Ebből pedig csak egy kivezető utat láttak: a szövetkezést. A múlt hét közepén ezért alakulhatott meg 18 család részvételével a termelőcsoport. Ez volt a jel Kerkafalván. Akik már benn voltak a csoportban, nem akartak szólni senkinek sem. Úgy okoskodtak, hogy aki az ö oldalukon van, az úgyis eljön. Jól gondolták ezt, mert két nappal később már 28 kerkafalví család lépett be mindenestől a csoportba. Belépett már Tóth Emil és Gonbos Jenő is. Mindketten középparasztok, akik szinte sértve érezték magukat, amiért senki nem szólt nekik a termelőcsoportról. „Hogyan, hát minket ki akartok hagyni ebből ■—• méltatlankodtak —, hogy nem is szóltok róla?” Beléptek ők is és velük együtt jöttek még sokan mások is. Mire pedig elérkezett Alkotmányunk ünnepe, a gyűlésen már az egész község belépett a termelőszövetkezetbe. Mert akkor már szövetkezetről volt szó, nem csoportról, hiszen 81 család lépett be 236 taggal és 750 hold földdel. Minden dolgozó paraszt benne van a termelő- szövetkezetben, de . mégsincs benn mindenki. Mert van néhány gazda, akikről még nem tudták eldönteni, hogy vájjon középparasztok-e, vagy kulák- nak számítanak. És ott van még Virág István is, a községi DéFOSz-szervezet titkára, aki magatartásával szinte szembehelyezkedett a szövetkezettel. Görbe szemmel is nézik az emberek emiatt, beszélni még sem mernek róla, mert ,,félnek tőle“ Az ő magatartása azonban mit sem változtat azon a tényen, hogy Kerkafalva dolgozó parasztsága ujtipusu szövetkezetei alakított és a községet átformálta termelőszövetkezeti községgé. A szövetkezet dolgozói pedig bizakodva kezdik meg néhány nap múlva közös erővel a munkát. „Boldogulni fogunk — mondja magabiztosan Kovács Károly, az „Április 4(‘ termelőszövetkezet elnöke. — Munkás nép lakik itt, mindig igyekezett, most is törekedni fogunk, hogy megmutathassuk az egész országnak: a mi községünk valóban szocialista község!” Kerkafalva példája ragadós volt. Mert ott, ahol eddig jele sem mutatkozott a szövetkezeti mozgalomnak, most egymásután alakulnak át az egyszerű köz ségek termelőszövetkezeti községekké. Alsószenterzsébet Fel- sőszenterzsébet, Ramocsa és Magyarföld mind azon az utón akar haladni, amin már Kerkafalva is elindult. Ezek a községek néhány kilométerre a jugoszláv határtól termelőszövetkezeti mozgalmunk erős bástyái akarnak lenni, szocialista községek akarnak lenni. A minisztertanácsi határozat ismertetésével adjanak népnevelőink újabb lendületet a terménybegyüjtési versenynek Ismeretes hogy Hajdú, Békés, Szolnok és Heves megyékben, ahol dolgozó parasztságunk Alkotmányunk ünnepére részleteiben is teljesítette begyűjtési kötelezettségét, a minisztertanács határozata értelmében felemelték a .,0“ vételi jegyre beadott gabona után az őrölhető mennyiséget. A rendelet szerint az öt hold alatti kis- parasztok a „C“ vételi jegyre eladott gabona minden mázsája után nem egy, hanem két mázsára kapnak vámőrlési engedélyt. 5—25 hold között minden mázsa után egy mázsát. 25 hold felett pedig 50 kilogrammal őrölhetnek többet. Népköztársaságunk^ kormánya ezzel is kifejezésre juttatta elismerését a kötelezettségeiket becsülettel teljesítő megyék dolgozó parasztsága feléA rendelet értelmében azonban a belkereskedelmi minisztérium ezt mindazokra a megyékre kiterjesztheti, ahol a begyűjtés részleteiben is elérte a 100 százalékotAz átlagot véve alapul megyénk túlhaladta ezt a számot, részleteiben azonban még nem érte el. A—B kenyérgabonára már a 136 százaléknál tartunk, de a .,0“ kenyérgabonára még csak 80, takarmánygabonára pedig 85 százalékra teljesítettük kötelezettségünket. Népnevelőink ^ a termény-begyűjtés agitációjában tudato- sitsák a minisztertanács fenti határozatát, használják fel a végső győzelem érdekében, hogy megyénk dolgozó parasztsága is mihamarabb teljesítse „C“ vételi jegyre és takarmánygabonában is 100 százalékig begyűjtési kötelezettségét. i A kisparasztok mellett megmozdult a középparasztság is Újabb tömeges belépések fszcs-ínkbe Újabb győzelmekről érkeznek jelentések megyénk községeiből. Forr és erjedőben van dolgozó parasztságunk. A népnevelőink és régebbi szövetkezeti tagjaink helyesen használják ki dolgozó parasztságunk megnövekedett érdeklődését a tszcs gazdálkodás felé. Az egyéni agitáció, a személyes meggyőzés, a konkrét érvek .hatására minden nap újabb és újabb tömegek keresik fel szövetkezeti csoportjainkat, hogy végleg kikössenek a szövetkezed gazdálkodás mellett. A kispa- rasztok mellett megmozdult a középparasztság is. Látják, hogy sem terméseredmények, sem jövedelem, sem a fejlődés dolgában nem tudják felvenni a versenyt tszcs-inkkel A szerdai nap folyanján a lenti járásban 34 család 61 tagja, összesen 190 hold területtel lépett be a már meglévő csoportokba. Nován ugyancsak a szerdai napon 5 középparaszt 56 hold földdel erősítette a íszcs-t. Kerkaöarabáson két középparaszt lépett be 20 hold területtel. A letenyei járásban, pedig 80 család 121 tagja 241 holdat vitt be a szövetkezeti gazdálkodásba. A fenti járások példája nyomán kell erősítenie munkáját a öbbieknek is. hogy konkrét világos, meggyőző munkával minél több dolgozó parasztcsaládot győzzenek meg a termelőszövetkezeti csoportba való belépésre. Jut rádióra, kerékpárra és kihásasitásra Stefkóék elszám Vidáman, jókedvűen lépett be a konyhába. Leült az asztalhoz és mosolygó arccal figyelte a vacsorát készitő fe leségét. Hallgatott, de arca elárulta, hogy valami nagy mondanivalója van. Nagyon szerette volna feleségének megmondani az örömteljes hirt; de úgy gondolta, jobb lesz megvárni, mig a gyerekek is bejönnek a munkáról2$ ezer forint Már villanygyujt-ásra került a sor. amire Stefkó István családja körülülte az asztalt. Az egész család a vöckönöi „Béke“-tszcs tagja. A napi munka után mindig elbeszélgetnek egy ideig, Stefkóná már azt is kiszámolta, hogy mennyi lesz az évvégi. elosztásnál a keresetük. Összesen 25 ezer forint körül számolt. Ebből aztán majd mindenre jut — gondolta. Többször is említette férjének, hogy már nekik is elkelne egy rádió, így folyt le mindig az esti beszélgetésük. Végül Stefkó István elhatározta, hogy vesz egy rádiót. Most,_ hogy a család együtt van, minden bevezetés nélkül me^mgyzi. — Vasárnap már hallgathatjuk a rádiót- Vettem egyet e szentiváni szövetkezetben Úgy gondoltam, hogy majd kérünk előleget és abból kifizetjük. A feleségének megcsillant a szeme, a gyerekek is egyszerre hangosabbak lettek. — Milyen jó lesz esténként a rádiót hallgatni. Mindenről tájékoztatva leszünk — mondja örömmel Józsi, a család legfiata- labbja. Azt is megbeszélték. hogy hova helyezik el a rá- liót. Régen és most Mariska lányuk arról beszél, rogy jól dolgoztak, egy rádiót igazán megérdemel a család. 7“ ^Nem is tudom, hogy mit csinálunk a 25 ezer forinttal, ha majd évvégén megkapjuk Erre Stefkó István jóízűen elneveti magát. Az anya pedig igy oktatja a lányát. — Hogy hova tesszük? Előkészítettem már én annak a helyet. Nézd meg a bútorunkat, milyen ósdi, hát majd kicseréljük ezt is. Mert én nem úgy voltam ám, mint te, hogy alig vagy 16 éves, aztán már a stafirungod jórésze már megvan- Semmi nélkül kerültünk össze az apáddal, aztán úgy is maradtunk volna. ha a felszabadulás nem jön. Az én lánykoromat a tiedével össze se hasonlíthatom. Te itt a tszcs-ben egy évben megkeresed a 4—5 ezer forintodat, meg a gabonádat. Én meg tudod miért dolgoztam egy évig? Megkerestem 10 méter ruhaanyag árát. meg két mázsa gabonát. Egész lánckor ómban nem kaptam annyi ruhát, mint te abból a 7 ezer forintból, amit kaptunk az évvégi elszámoláskor. Bútort veszünk, ágyneműt, azután mindannyian jól felöltözünk. Rádió, kerékpár, bútor az előlegből — Ugy-e, édesanyám —.szólal meg Pista —, ha jól kiszámoljuk, meg nekem egy kerékpár is jut. — Meg nekem is — toldja meg Jóska. — Álljunk csak meg -- mondia nevetve a házigazda, — nehogy elkerülje a kordély a szamarat. Azt nem. kérdezitek, hogy jut-e rá? Na, majd mindjárt meglátjuk. Kiszámoljuk, hogyan is állunk. Papír, ceruza kerül elő, aztán a család számolni kezd- Lisztre nincs gondunk. Évi gabonánk már megvan. Három disznó hízik a hidasban. így a zsir sem okoz gondot. Számoltak- Bútor. mind- >""Hk '-’-ereiknek cipő, ruha. — Na, ad hik csak össze — mondia a gazda. — Most maid meglátjuk, hogy jut-e kerék- írre. — A két gverek feszülten figyel. Az apjuk számol, aztán mikor felnéz, csak any- nyit mond. — Hát ha jól beosztjuk, mindegyiktek vehet kerékpárt, meg még a Mariskának is bővíthetjük a etafirunvlát. — Aztán még elgondolkozva hozzáteszi: rádió, ui bútor, ruha, kerékpár, hát gondolhattam ón erre a múltban?... '(Siklós.) — A nagj'kanizsai Petőfi-utcai általános iskola „Dolgozók Iskolájába“ szeptember 5-ig lehet jelentkezni. Megnyílik az V—VI., hetedik és nyolcadik osztály. A dolgozók iskolája ingyenes, a hallgatók csak a tankönyvet és a tanszereket szerzik be. A tankönyvrendelést szepleinber 5-én jelentsék be a hallgatók- A tartás szép. (ember 18-án kezdődik. „Teljesíteni hazafias kötelességünket“ Termelőcsoport alakítására készül Sag-puszta Azt szokták mondani erre mifelénk, hogy „Ság-pusztára még madár is alig repül el”, mert, hogy olyan félreeső völgyben fekszik. Pedig akik ezt mondják, azoknak nincs igazuk. Ma már nincs a pusztában - '-eilen olyan ujgazda sem, aki ne volna tisztában a világ folyásával, aki ne tudná, hop')/ mi történik ezekben a sorsdöntő napokban Koreában. A Párt szava, a Párt tanítása nálunk is termékeny talajra talált■ Hiszen a Párt harcolt annakidején azért, horni mi szabad emberek legyünk szabad hazában. Földet adott nekünk a demokrácia. Ezt mi jó munkánkkal. a terménybeadás időben való teljesítésével háláljuk meg. Ság-pusztán is megvan a jó munka eredménye■ Az elmúlt napokban a ságpusztai ujgazdáíc becsülettel teljesítették kötelességüket a dolgozó nép államával szemben. Nap mint nap 5—6 szekér gabonát vittek be a. Úszói terményrak- íárba. Tudjuk, hogy minden szem gabonába1 újabb csapást mérünk a háborús uszitókra, ezért szállítottuk be a mai napig összes feleslegünket és adtuk el a földművesszövetkezetnek. Mi bebizonyítottuk, hogy élni tudunk szabadságunkkal. Csak egy dolgot említek meg. Amikor még a földesuré volt ez a föld — jól emlékeznek rá, az öregebbek — a holdankénti átlagtermés alig haladta meg a négy múzsát. Most.' amikor az ujgazdák a sajátjukként kezelték és művelték a földeket, megadta Kohljától a —10—11 mázsát is. T ermészeiesen segített nekünk a dolgozó nép állama eredményünk elérésében: művágyával, vetőmaggal, gépekkel Be azért akárhogy is számoljunk. mégsincs annyi jövedelmünk, mint a termelő- csoportbelieknek. Olvastam a, Zalában, hogy g neszelei csoporttagok hogy meggazdagod' tak alakulásuk óta, meg azutáh most egyesültek a nekeresdiekkel. Termelőszövetkezetté lettek. Mennyi lesz majd a jövedelmük jövőre! Hiába, nekünk is csak ez _ az ut lesz a helyes. Meglehet, hogy az ősszel már mi is a közösben leszünk, de lehet, hogy előbb is. Mi. kommunisták azon vagyunk, hogy nálunk minél előbb meggyőzzük vj- z a zdatársavukat a csoportúin- kitásról Ezt pedig hamarosan megcsináljuk. Az lesz még csak igazi nagy csapás a háborús uszitókra és a Htoista ügynökökre! Szabadság! KORONCZ JANOS Liszó-Ság puszta. VÁROSI MOZGO NAGYKANIZSA szombat, vasárnap Eudapesttel egyidőben EL A KEZEKKEL KOREÁTÓL Kisérő műsor: Béke legyőzi a háborút. Előadások kezdetei; Hétköznapokon délután 6 és 8 órakor, — Vasár- és ünnepnapon délután 3» 5. 7 és 9 órakor. Pénztárnyitás: Hétköznap kezdés előtt 1 órával. Vasár- és ünnepnapon délelőtt 11-től fél l-ig és kezdés előtt 1 órával«:
