Zala, 1950. augusztus (6. évfolyam, 176-202. szám)

1950-08-23 / 195. szám

CSODÁLATOS SZOVJET EMBEREK Jansa elvtárs az elemében van, amikor a Szovjetunióról van szó. Szinte kifog'-hatatlanul beszél életének arról a csodá­latos, élményekben gazdag né- hó-"' hetéről, amelyet a világ legfejletiebb mezőgazdaságában töltött. Beszél Moszkváról, á V őrös-térről, a Lenin-mauzo- leufnról, a Kremlről és a Metró­ról, de mindez csak egy részét jelenti a feledhetetlen élmény- sorozatnak. Kirgizia .., Frunze ... nap­sütötte fennsíkok . szovho- zok... kolhozok... Mindunta­lan ezek a szavak ütik meg az ember fülét. A szavak egysze­rűek, de mégis nagyon sokat beszélnek. Amikor Felsőrajkról elindult Jansa Emil elviárs, aligha hitte volna, hogy a gondjaira bízott állami gazdaságitól 6000 kilo­méter távolságba kerül, egy má­sik világrészbe, érdekes külsejű emberek közé, akik a sokmillió szovjet dolgozóval együtt közös célért küzdenek: a kommuniz­musért. De most átadjuk Jansa elv­társnak a szói. Ő beszél, mi pe­dig jegyezzük, amit mond. Hadd ismerjék meg a zalai dolgozók is legalább egy részét gazdag tapasztalatainak.-n­— Azt sem tudom, mit mondjak előbb. Hiszen minden egyformán érdekes. Talán arról, milyennek ismertem meg öt hét alatt a szov­jet embert? Erről is beszélhetek. A szovjet ember egészen más, mint mi vagyunk. Sokkal fejlet­tebb, öntudatosabb, munkájában pedig fegyelmezettebb. S arni a legfontosabb: nagyon szereti szov­jet hazáját és a szovjet nép veze­tőit. Moszkvában a Vörös-téren láttam egy háborús rokkantat. Ne­hezen ment, de amikor a Kreml elé ért, büszkén kihúzta magát és felnézett az ablakokra, amelyek mögött Sz'áiin elvtárs fáradhatat- lanut dolgozik a népek békéjéért. _Q_ — Talán mondanom sem kell, hogy engem elsősor­ban a szovhozok érdekeltek. Főleg azoknak a hasznos tapasztalatait értékesíthetem itthoni munkámban. Megfi­gyelhettem, milyen szerve­zett, öntudatos munka folyik a hatalmas szovhozokban. Kü­lönösen az egyik ívanos-kör- zetbeli szovhoz ragadta meg figyelmemet. Mindent megnéz­tem itt is és sok olyan dolgot tapasztaltam, amit mi is ered­ményesen alkalmazhatunk, — Tanulmányoztam a pártszer­vezetek munkáját is* A szovhoz pártszervezetének irányitó és el­lenőrző szerepe erősen kidombo­rodik, s munkájában a hangsúly a termelésen van. Az agitációs munka is ekörül mozog. Érdekes, hogy külön agi;ációs csoportok vannak megszervezve. Ezeknek munkájában réztvesznek a Párt tagjain kívül a Komszomol tagjai és a pártonklvüüek is, a csoporto­kat pedig a pártszervezet titkára taríja kézben. — Hogy a szovhozok dolgo­zóinak milyen az életük? Nyu­godt és biztos, Munkájuk után mehetnek a szovhoz klubházá­ba, ahol a legkülönbözőbb szó­rakozási lehetőségek állnak rendelkezésükre, a szovhoz mo­zijában pedig a legújabb fil­meket nézhetik meg. Van szin- játszócsoportjuk és bármilyen sportot űzhetnek, A szovhozok dolgozóinak lakásait is meg le­het nézni. Gyönyörű kétszobás, ízlésesen berendezett lakások­ban élnek. Természetesen min­denütt van villany és legtöbb lakásban rádió is található. — Az öntudatos és jól végzett munka meglátszik a dolgozók jö­vedelmén is- Valamennyien igye­keznek túlteljesíteni egyéni ter­vüket, mert ezzel s eg iák népgaz­daságukat, de saját anyagi j^bb- létüket ís biztosítják, mert a terv tulteljesi léséért jutalmat kapnak Találkoztam például egy szovhoz- dolgozóval, aki elmondta; olyan szépen keres, hogy legutóbb egy autót vásárolt. Ez a dolgozó egy­szerű soffőr és a felesége a gaz­daság szőlőjébe dolgozik. Kettő­jük együttes jövedelme megha­ladja a havi 1500 rubelt. Ezeket mondja Jansa elvtárs a messze Kirgiziában szerzett tapasztalatairól. Szavait figyel­mesen hallgatják az állami gaz­daságba távolabbi községekből eljött dolgozó parasztok, akik igy ismerkednek a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságával. Siposné a jövőről beszél a baktüttősi dolgozóknak Siposék ajtaja szinte ötper­cenként nyílik. Alig hogy el­megy egy érdeklődő, jön he­lyette újabb tíz. Már fél Bak- tüttős náluk volt, de még a szomszédos községekből is erre vetődnek s ,,hát csak benéz­nek“ Siposékhoz, aki a napok­ban érkezett vissza szovjet­unióbeli tanulmányút járók A közeb Hanna-majorból Fülöp József ujgazda is átjött meg­nézni, hogy valóban itthon van-e Irén néni? Mert csak igy hívják a faluban. Szeretettel emlegetik, ismerik még a hete­dik határban is, hát hogyne várták volna vissza négy hosz- szunak tűnő hét után! — Nem volt az olyan hosszú! — nevet Siposné s vele kacag­nak a hosszú asztal körül a fa lubéliek. — Bár maradhattam volna még vagy két hónapig! Még az is kevés lett volna any- nyi látnivalónak. 50 ezer rubel évi jövedelem Nem kell kérlelni, hogy be­széljen tapasztalatairól, csak úgy ömlik belőle a szó. Azt sem tudja hirtelenében, hol kezdje. Az elején-e, vagy a vé­gén? Mert hogy se eleje, se vége nem volna annak a sok gyönyörűségnek, amit a világ élenjáró szociálist mezőgazda­ságában látott. Sipos Józsefné mellett még a száját is nyitva felejti Stóvári Antalné, úgy hallgatja csodálkozó arccal. — Tudjátok, amikor meg­néztük a taskendi ..Vorosilov“ kolhozt, bizony nekem is volt mit jegyezni ide, ebbe a blokk­ba. Amikor mindent megvizs­gáltunk, azt mondtam: ez lesz a mi jövőnk is! Nem tudtam eddig elképzelni, milyen is lehet egy kolhoz élete. Most láttam és meggyőződtem, hogy a reakció mekkorát hazudik, amikor azt mondja, hogy a kolhozparasz­tok szegények. El sem hittem volna, hogy a kolhoz elnöké­nek évi jövedelme több, mint 50 ezer rubel. Ö maga mondta. De van olyan kolhoztag, aki­nek még ennél is több. Gon­dolhatjátok, mi minden lehet annak a kamrájában, amikor mind a harmincunkat bősége­sen megvendégelt. 700 mázsa szőlő egy hektáron Furján Jánosné és Sipos Ká­roly 7 holdas ujgazda, mielőtt Siposné elutazott volna, ezt a kérdést Íratták fel vele a note­szába. Most megkapták rá a választ. Varga Ferenc is ál- mélkodva hallgatja, amikor Si­posné megfelel neki a hetekkel ezelőtt feltett kérdésére. — Az kérdezted Ferenc, hogy milyenek ott a ter­méseredmények? Nohát, leesik az állad, ha én azt megmon­dom. Ez a taskendi kolhoz jó­részt csak gyapot és szőlő tér mesztésére van berendezve, de ezek aztán olyan termést hoz­nak, hogy az ember el sem hinné, ha nem látná. Hát csak példának mondom, hogy lát­tam 6—7 kilós szőlőfürtöt. Új­fajta, micsurini keresztezéssel kitermelt fajta ez; hektáron­ként megadja a 650—700 má­zsát. — Ez igen-' sóhajt egyet Olasz Ernő. Micsoda jövedelem van abból. 50 mázsa gyapot — Van ám másból i-s. Ott a gyapotjuk; amikor megalakul­tak — 1929-ben — még csak 6—7 mázsát termeltek hektá­ronként. most meg már többet, mint 50 mázsát. Ehol van e nézzétek, milyen ez! — mutat fel egy magával hozott gyapot pamacsot és egy gubót. — Ez ám az igazi, aranyat ér a kol­hoztagoknak'. Toplak Istvánné ágasbuzát kért. Van abból is bt egy duz­zadt kalász. Megcsodálhatják a szovjet emberek alkotó ké­pességét. Kézről-kézre jár a kalász s közben erre is, arra is terelődik a beszéd. — Sipos Károly leginkább arra kiván­csi, hogy milyen egy kolhoz- paraszt házának belseje. — Hogy milyen? Bemen­tünk az egyik brigádvezetőhöz. Megnéztük a szép tiszta szobá­kat. Négyszobás lakás volt. Oh láttam én rádiót, telefont, vil­lanyvasalót, villanyrezsót. Min­dent, ami csak egy jómódú ko- hozparaszt házában elképzel hető. Az éléskamrájuk úgy tele volt. hogy abból kitelt volna húsz vendégnek is hirtelenjé­ben. Röpködnek a kérdések. Min­denki csodálattal hallgatja Sr posnét akit az a nagy kitünte­tés ért, hogy mindezt szemé­lyesen is megnézhette. Hej, de sokan megcseréltek volna vele! De hiszen nem baj, he lyettük is megnézte az ő sze­mükkel a mi jövőnket, a bol­dogságban élő szovjet kolhoz parasztok életét, örömteljes, vidám munkáját. ___ (S~ő) Bekapcsolták a villanyt a nagyíakosí tszcs-néí A nag'yfakosi termelőcso­port dolgozói vasárnap kettős ünnepet ültek. Alkotmányunk ünnepén gyűlt ki a csoport la­kóházaiban a villany hosszas huzavona után. Az ünnepélyes alkalomra elmentek a termelő­csoporthoz a kisfakosi dol­gozó parasztok, akik együtt örültek a villanynak a tszcs dolgozóival. A villany bekap­csolása jelentős állomása a Dózsa termelőcsoport fejlődé­sének. Most már valóra vált­hatja a csoport azokat a régi terveit, hogy ^ villanyerőve] hajtott gazdasági gépeket al­kalmazzon­Zalaegerszegre jön a „Nagy Sztálin Harcos Élete“ képkiálUiás Zalaegerszegen vasárnap v 27-én nyitják meg ünnepé­lyes keretek közt az Arany Bárány nagytermében .»Nagy, Sztálin Harcos Élete‘‘ képkiál litást. A képkiállitás már több vidéki városban hatalmas sike rt aratott és a dolgozók száz­ezrei nézték végig'- A nagytér jedelmü képsorozatokból álló kiállítást, mely Sztálin elvtárs életét és dicsőséges munkál­kodását tárja dolgozóink elé, minden esetben a dolgozók ha­talmas tömegeit vonzotta magához. A vasárnap megnyíló kép kiállítást az MSzT a Párttal karöltve rendezi meg. Az égé sz^ megyében a dolgozók nagy érdeklődéssel várják a megnyitást és a vidéki üzemek is már megkezdték a csoportlátogatások megszervezését. Minden becsületes dolgozó látni akarja képekben Sztálin elvtárs hatalmas harcát, mely et a világ dolgozó népeiért végzett és végez. 17 uj tszcs alakult augusztus 28-án megyénkben Zala megye dolgozó paraszt­sága egyre nagyobb és na­gyobb számban dönt arról, hogy feladja a sok munkával, gonddal, bajjal járó kis egyéni gazdálkodását és követve a legöntudatosabbak példáját, a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás útjára lép. Alkotmá­nyunk ünnepe előtt 10 nappal látott nyilvánosságot a nagy- szénási ,,Dózsa“ termelőszövet­kezet felhívása. Megyénk cso­porttagjai felismerve ennek je­lentőségét, azonnal csatlakoz­tak hozzá. Az eredmény már az első napokban megmutatkozott. A felvilágosító, népszerűsítő mun­ka az augusztus 20-át megelőző héten egyre inkább fokozódott. A begyűjtésen kívül erre össz­pontosították erejüket párt- szervezeteink népnevelői is. A jól megszervezett egyéni, házi- agitáció minden nap tömgével nyerte meg az uj élet számára dolgozó parasztságunkat. Az ünnepélyes avatások Al­kotmányunk ünnepén voltak. 17 uj termelőszövetkezeti cso­port alakult efen a napon me­gyénkben. Csupán a lenti já' rásban hat csoport alakult. Ezek közül az „Április 4“ Eszes­be Kerkafalván a község vala­mennyi dolgozó parasztja belé­pett. 236 tag 750 hold földön kezdi itt meg a munkát az uj gazdasági évben. Nem vonták ki magukat a belépés alól Alsószenterzsébe- ten sem. Az egész faluból mind­össze 1—2 család maradt ki. összesen 161 taggal alakult meg a tszcs. Tormaföldén sem volt eddig termelőcsoport. IU 50 család 105 tagja 205 hold földjével határozta el magát a megalakulásra. Kútfej községben is alapos politikai felvilágosító munka előzte meg a csoport létrejöt­tét. Az előkészítő bizottság tag­jai házróVházra járva világosí­tották fel a község kis- és kö­zépparasztjait a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. Ennek eredményeként Alkotmányunk ünnepén 44 család 62 taggal elhatározta, hogy 159 hold föl­dön termelőszövetkezeti cso­portot alakit. A sort még folytathatnék, mert megyénkben augusztus 20-án összesen több mint 1100 taggal és több mint 3000 hold földdel erősödött a szövetke­zeti mozgalom. Nem szabad azonban meg­állni ezeknél az eredmények­nél. A dolgozó parasztság nagy tömege várja még, hogy hozzá is bekopogtassanak a már szö­vetkezetbe tömörült paraszt­jaink. népnevelőink és hozzá segítsék őket a már régóta vajúdó elhatározásukhoz és a belépési nyilatkozatra tett aláírásukkal szakítsanak vég­leg a múlttal, lépjenek rá a felemelkedés felé vezető uj útra. Folytassuk tovább a meg­kezdett munkát és. eddigi ered­ményeinket tegyük további győzelmeink kiinduló pont­jává. A nagykanizsai járás továbbra is az élen ^alaszenlinihály 207 százalék A hétfő reggeli jelentések alapján megyénk átlag teljesí­tése gabonabegyüjtésben 97 szá­zalék. A járások közti verseny­ben továbbra is az első helyen áll a nagykanizsai járás 116 százalékos teljesítményével, Utána következő járások: zala­egerszegi járás 107,5, zalaszent- gróti 91 5, letenyei 90.5 és az utolsó helyen áll a lenti járás 76,5 százalékos eredménnyel, A zalaszentgróti és a letenyei járásnak, de különösen az utolsó helyen álló és nagy mér­tékben lemaradt lenti járásnak fokoznia kell a felvilágosító munkát, meggyorsítani a ter- ménybegyüjtés ütemét. Ez a kö­telessége megyénk minden já­rásának, a két első helyen álló járásnak is. A városok közti versenyben Nagykanizsa 137.5 százalékával jóval előtte áll Zalaegerszegnek, ahol a begyűj­tési eredmény 85 százalék, Za­laegerszeg népnevelőinek is fo­kozottabb munkát kell végezni, hogy a lehető legrövidebb időn belül behozzák a lemaradást, A tiz legjobb község a megyében a következő: 1. ZalaszentmiháJy 267 c/o 2. Szentpéterur 240 „ 3. Csődé 205 4. Hosszuvölgy 192 rt 5. Komárváros 187 n 6. Zalamerenye 179 rt 7. Zalasárszeg 172 ff 8. Zalalövő 166 n 9. Magyarszerdahely 157 „ 10* Tótszentmáríon 154 ff A megye leggyengébb közsé­gei közé tartoznak a termény- begyűjtésben: Németfalu, Ká­vás, Gombosszeg, Pálfiszeg, Csonkahegyhát, Páka, Laszto- nya, Zalaszentgrót, Résznek és Lenti. Ezekben a községekben a pártszervezet nem tartotta ke­zében az irányítást, nem vitte kellőképpen a harcot a ter- ménybegyüjtés sikeréért. Ezt a hiányosságot ki kell küszöböl­niük és a jövőben elért ered­ményeikkel kell bebizonyítani, hogy jó munkát végeztek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom