Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)

1950-07-06 / 154. szám

Dolgozik a kombájn Az alanti cikk szerzői Kon- sztantin Borin és Trofim Ká­bán, a kombájnaratás meste­rei, a Szocialista Munka Hősei: A „Maxim Gorkij“-kol­hozban dolgozó gépcsoportunk még soha nem készült' olyan gondosan- az aratásra, mint ebben az évben. Vállaltuk, hogy ‘2800 hold kalászost és napraforgót aratunk le, még­pedig olyanformán, hogy a gépcsoport napi teljesítmé­nye legalább 135 hold lesz. A munkához hatalmas len­dülettel fogtunk hozzá- ^ A nagy- teljesítmény elvégzésé­hez megteremtettük a feltéte­leket : bevezettük az óragrafi­kont és jól megszerveztük a munkát. Az óragrafikon összeállítá­sánál a munkatermelékenység növelésének uj forrásait tár­tuk fel- Csak egy példa erre: —- az őszi búza vetésterületén az emák 300 hold nagyságú parcellát két egyenlő részre, 150—150 holdra osztottuk fel. Cölöpökkel kijelöltük a hatá­rokat, hogy helyesen vághas­suk majd az átjárókat, a ga­bonát szállító kocsik számára. Kombájnjainkat „Sz—80“ tipusu traktor vontatja. A te­rület nagy részét harmadik sebességgel aratjuk le. Kiszá­mítottuk, hogy egy óra alatt &—9 holdat tudunk learatni. Ha minden kedvez, egy kom­bájn ‘24 óra alatt 200 holdat, de még ennél is többet learat. Az igazán eredményes munka nagymértékben a traktor- és kombájn vezető összehangolt munkáján alap­szik. A jó kombájnvezótők, mint Pjotr Kulinyics és Alek- szej Eudja, úgy vezetik a gé­pet, hogy állandóan a gabo­nára figyelnek, le nem veszik szemüket a gabonáról. Ha erősen elgazosodott, vagy sű­rűn nőtt szakaszt vesznék ész­re, azonnal átkapcsolnak a második sebességre, hogy ne terheljék túl a kombájn csép­lőberendezését. Pjetr Kulinyics még az előtte járó kombájn motorjá­nak munkáját is hallgatja és annak alapján állapítja meg a terhelés fokát. Ettől függő­en szabályozza a gépcsoport mozgásának sebességét. Kuli­nyics jó iskolát járt ki: már 1929-től dolgozik velünk a gabonafélék aratásánál. A jó munkát biztosítja az is, hogy a gépcsoportot kezelő és ki­szolgáló kolhozparasztók bri­gádjának összetétele az utolsó három év alatt alig változott a „Maxira Gorkij“-kolhozban. Már most néhány szó a munka menetéről. Két mű­szakban dolgoznak. Délben 20 perces szünetet tartunk- Ezt az időt a gépek felülvizsgálá­sára használjuk. Ebben mind­két műszak résztvesz. A vizs­gálat után a második műszak veszi át a munkát. így a gép­csoport megállás nélkül, késő estig-, majd újabb váltással révnél 5-ig dolgozik. Minden percet jól ki­használunk. Este 8 óra 30 perckor a második váltásná.1 is mindkét műszak együtte­sen vesz részt a gépek gondo­zásában Az éjszakai munka nehezebb; hajnal felé a ga­bona nedvessége fokozódik, a vágás nehezebb, a gépcsopor­tot második, gvakran első se­bességre kell kapcsolni. Szo­rosabbra állitják a dohokat, a kombájnmotorok.nagyobb for­dul atszámnial működnek­Az újabb váltás előtti szü­net reggel 5 órakor van. Ek; kor kerül sor a fő technikai ápol ásra. üzem anyagfelvétel ­re és szükség esetén a vágó­szerkezet nony vajának kicse­rélésére. Ez két órát vesz igénybe. Reggel 7-kór azután 4 Csütörtök, !9S0. jul. 6. ’ újra megkezdődik a munka- Az aratógópesoport termelé­kenysége növelésének nagy tartaléka, hogy a tartályok kiürítése és a kombájümoto- rok hűtőinek vízzel való fel töltése menetközben történik, anélkül, hogy a gép megállna. -Ezzel a módszerrel legalább napi 4 órát nyerünk. A gabo­na szállítására — a kombájn­tól a szérűbe — két teherau­tót jelölt a kolhoz. A soífőrök vállalják, hogy biztosítják a szállítás egyöntetűségét. A teherautó utjf&t a szérűhöz azzal. rövidítjük meg, hogy a gabonatáblákon ösvényeket vágunk. A „Maxim Gorki j“-kollioz három szérűje kb. 1,5 km távolságra van a tábláktól. A teherautó leg­hosszabb útvonala 10 perc. Az elmúlt évben egy esetben sem fordult elő, hogy a kom­bájnoknak a soffőrök hibá­jából vesztegelni kellett vol­na. A gépkocsivezetők között legjobban Grig őri j Kamsu tűnt ki. Sztahánovista mun­kájáért megkapta a Munka Vörös Zászlaja érdemrendet. Ez évben a tavalyinál is jobban akarunk dolgozni. Az óragrafikon — harc a munka­idő perceiért és másodper­ceiért. A munka szervezésé- bek "-ez az uj sztahánovista módszere óriási lehetőségeket tár fel a kombájnok termelé- Jvenységének további fokozá­sára. A békeharc a Szovjetunió külpolitikájának alapja ■ A Szovjetunió népei híven a bé­ke és a nemzetek együttműködése bölcs sztálini politikájának elvei­hez, hatalmas lelkesedéssel és újon. gássa] fogadták a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának a stockholmi bé- kefelhiVást támogató nyilatkozatát. A Szovjetunió népei gyűlések ez­rein kijelentették, hogy teljes egé­szükben támogatják a szovjet kor­mány békeszerető politikáját és leszögezték, hogy a szovjet nép következetesen és önfeláldozóéin küzd ,a békéért. A szovjet embe- számára olyan természetes állapot a stockholmi felhívás és minden egyes szovjet ember kész aláírni ezt az igen fontos okmányt. Az egész Szovjetunióban kibontako­zott az aláírásgyűjtő mozgalom és a Szovjetunió dolgozói aláírásuk­kal juttatják kifejezésre töretlen békeakaratukat és azt, hogy egy emberként tömörülnek a Bolsevik Párt és annak vezére, a nagy Sztá­lin körül. A A háború a kapitalista államok számára olyan természetes állapot — tanítja a nagy Sztálin —, mint a munkásosztály kizsákmányolása. A monopolista tökének a háború eszközül szolgál uj nyersanyag- források. felvevőpiacok, tőkebefek­tetési szférák megkaparintására, fegyver a konkurrensek kiszorítá­sára. Az imperialistáknak a háború olyan üzlet, ahol újabb és újabb nyereségekre akarnak szert, tenni, így tehát nem is lehet csodálkozni azon, hogy az imperialisták igye­keznek kiprovokálni az uj háborút. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely gyökeres válto­zást hozott az emberiség történe­tében, leleplezte az imperialista po­litika e háborús lényegét is- Az Októberi Forradalom után meg­alakult szocialista állam már természeténél fogva is elutasít magától minden agresz- sziv törekvést és érdeke az, hogy igazságos békét és barátságot biz­tosítson a népek között. A Szovjetunióban megsemmisült az osztályelnyomás, nincsenek és nem is lehetnek olyan osztályok, vagy társadalmi csoportok, ame­lyeknek alapvető célja a kizsákmá­nyolás és a külpolitikai agresszió.. A Szovjetunió nem ismer válságo­kat, mint az imperialista államok, amelyek ezekből a válságokból csak háború utján tudnak kikerül­ni. A Szovjetunióban megsemmi­sült mindenféle nemzeti elnyomás nincs és nem is lehet faji gyűlölet más népek iránt. A Szovjetuniótól Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az Anyag és adatszolgáltatás rendszeres olvasása. távol áll minden nacionalizmus, a gyarmati elnyomásnak és más né pék rabságbadöntésének óhaja. A szovjet külpolitika teljesen uj, a kapitalizmus világában ismeret­len elven épül fel. Ennek a politi­kának legfontosabb jellemvonása: harc a tartós békéért, a népek biztonságáért, a háborús gyújto­gatok leleplezése, minden nép — akár naoy, akár kicsiny — jogá­nak elismerése a független nemzeti életre, szabadságuk és szuverenitásuk megvédelmezése az imperialista rabiók beavatkozásától­A szovjet állam kü'politikájának története a demokratikus békéért, a népek szabadságáért folytatott harc története. A ,Szovjetunió, amint erre Sztálin rámutatott, bé­kepolitikát tud folytatni és valóban folytat is, mégpedig nem farizeus módon, hanem becsületesen és nyíl­tan, határozottan és következete­sen, A Szovjetunió eddigi bármi­lyen diplomáciai lépése, vagy cse­lekedete mindig arról tanúskodott és tanúskodik, hogy a Szovjetunió külpolitikája békepolitika volt és az is marad, olyan politika, amely a népek közti barátság és széles­körű együttműködés megszilárdítá­sára irányul olyan politika, amely szembeszáll a háborús gyújtogatok bűnös terveivel. A népek legszélesebb tömegei, a világ egyszerű emberei előtt nap- ról-napra jobban megvilágosodik a Szovjetunió által vezetett imperia- listaellenes és az Egyesült Államok köré csoportosult demokráciaelle­nes táborok közti különbség. A népek látják, hogy a Szovjetunió köré csoportosult tábor kjtartó és következetes harcot folytat a né­pek közti békéért, mig az impe­rialistáknak az a fő célja, hogy erőszakkal felállítsák az amerikai világuralmat, rabságba döntsenek minden országot és népet, szétzúz­zák a demokratikus vívmányokat és uj háborút robbantsanak ki. A Szovjetunió . nem áll egyedül a békéért vívott harcban. A Szov­jetunióval . együtt védik ezt az ügyet a népi demokráciák orszá­gai, a győztes kinai nép és a De­mokratikus Német Köztársaság is- Millió és millió hive van a beké-' nek a kapitalista országokban is, akik aktivan harcolnak a háborús uvujtogaíók agresszív tervei ellen. Ezek a békéért harco’ó milliók, tudják, hogy amikor a békeszerető Szovjetunió és a nagy Sztálin, a béke hatalmas védelmezője köré tömörülnek, legyőzik az ellenséget és megnyerik a tartós békéért és a népek biztonságáért indított harcot. „Nagyon is élénkek még a né­pek emlékezetében a nemrég lezaj­lott háború borza’máj — mondotta a nagy Sztálin — és túlságosan na­gyok a béke mellett álló társadal­mi erők, semhogy Churchill agresz- sziós tanítványai fezt legyőzhetnék és egy uj háború mellé állíthatnák őket.“ Elméleti pártnap, amelyet panasznappá változtatott az ellenség Kedden este 6 órakor elméleti várlncp!" — hirdették a zalaeger­szegi Magasépítést NV építkezé­sének munkahelyein a feliratok. Ezt azonban csak a feliratok hir­dették. mert még fél hétkor is csoportosan igyekeztek a dolgo­zók a kulturház felé. „Nem lehet nálunk előbb kezdeni ■— magya­rázza Podvercsek elvtárs — mert hatkor végzünk a munká­val“. Ebben igaza is van, csak a., hiba ott van,hogy még igy is vagy harmincán térnek be a kultúrteremmel szomszédos helyi­ségbe, ahol éppen bort mérnek. Pedig alig van egy-két perc a pártnap megkezdéséig.. A fegyel­mezetlenségnek ez a megnyilvá­nulása különben végigvonult a hozzászólások során is. Gáspár elvtárs. a pártnap elő adója rövid egyórás beszéde után hosszú csend következett. Érthető is. hiszen a népnevelők, bizalmiak és a tömeg­szervek aktívái nem magyarázták meg a dolgozóknak, hogy mivel is kell foglalkozni ezen az elmé­leti pártnapon. Nem végeztek po­litikai felvilágosító munkát az építkezésen, nem győzték meg a munkásokat arról, hogy a fegyel­mezett munka és a magasabb életszínvonal mindenkinek egy­formán fontos kérdése. Nem is­merték a pártnap anyagát s minden tevékenységük abban merült ki, hogy a dolgozókkal csupán csak az időpontot közöl ték. „Legyél ott 6-kor, a gyűlé­sen!“ Amikor már úgy látszott, hogy senkinek sincs mondanivalója, Vági József munkavezető állt fel és bátorította az elvtársakat, hogy „csak nyugodtan mondjanak el mindent, it,i az alkalom Gyors egymásutánban két pa­nasz hangzott el, amiből nyom­ban kitűnt, hogy a pártszervezet nem végzett jó munkát, nem készítették elő a pártnapot, amiért viszont a vá­rosi pártbizottság is felelős. A termelésről és munkafegyelemről alig beszéltek, a bércsalókkal egyáltalán nem foglalkoztak, a közöttük megbúvó jobboldali szo­ciáldemokratákkal még kevésbbé. ElvtársaLnk elfeledkeztek arról, hogy az ellenség ezt az alkalmat is felhasználja munkánk akadá lyozására. Megmutatkozott a párt- napon is, hog” az alakomban megbúvó ellenség keze dolgozik az egyébként egészségesen kifej­lődött vita alakításában. A ke­vésbbé öntudatos munkások is uszályukba kerüllek, sőt még elviársaink sem voltak eléggé éberek. Nem vették észre. hogy az ellenség igyekszik panasznappá sekélyesi- teni az elméleti pártnapot, szemé­lyes viíá’-at provokálni! Vági József munkavezető nagy általánosságban beszélt a fegye­lembontókról, ..jóllehet pontosan tudta, kik vétettek a szocialista munkaerkölcs ellen. így beszélt: ,Vannak olyanok is, akik elal- szanak - munkahelyükön. Valame­lyik nap az egyik munkást én ébresztettem fel, megkérdeztem tőle, mit álmodott, amire azt fe­lelte: azt, hogy kevés a kereset.“ Nyilván az ilyen hozzászólás humorizált voltánál fogva csakis derültséget kelthetett a pártnap résztvevőiben. — A későbbi hoz­zászólások során helyrebillent né­mileg az egyensúly. Az elvtársak többet foglalkoztak a termeléssel kapcsolatos problémákkal El­mondták, hogy például Mészáros Jánost alva taláPák reggel 9 óra­kor a szálláshelyen, aki felelös- ségrevonáskor kijelentette, hogy .akkor dolgozik, amikor akar“. Általános jelenség, hogy a kőmű­vesek reggel fél 8-kor kezde­nek munkához, mert a segédmun­kások nem gondoskodnak időben anyagról, Helyesebb lenne, ha reggel fél 7-kor kezdenének és este fél órával előbb végeznének segédmunkások: igy biztosítva, volna a folyamatos anyagellátás. Több panasz hangzott el a beto­nozok normájával kapcsolatban s bár ennek rendezését napirenden tartják az illetékes szervek, az ellenség mégis igyekezett el len- hangulatot kelteni „sürgős nor­marendezés“ címén. — Tamás Jó­zsef kőműves és Draskovics munkavezető között parázs sze­mélyi vita kerekedett 3 segéd­munkás miatt s csak hosszú per­cek múlva tisztázódott ez a prob­léma. Tóth elvtárs énitésvezető hozzászólása után még néhány személyi sérelmet vetettek fel, majd Gáspár elvtárs részletes válaszadása után véget ért a rosszul előkészített pártnap, amely fontosságánál ÍQgva sok­kal nagyobb gondosságot, körül­tekintést és szervező munkát igé­nyelt volna. Sajtóolvasás a nagykanizsai kórházban Pártunk központi lapja» a Szabad Nép és Pártunk me­gyei lapja, a Zala nap _ mint nap helyez uj megvilágításba egyes fontos kül- és belpoliti­kai kérdéseket. Rendszeresen tájékoztatja a dolgbzó tömege­ket a világpolitikai helyzet­ről, tanítja, neveik harcossá teszi a dolgozó milliókat, fel­fedi a külső- és belső ellenség aknamunkáját és kíméletlenül leleplezi a béke és alkotó mun­ka ellen támadó háborús nyi­tókat. Pártunk sajtója hatal­mas fegyver a kezünkben Ez a cél vezette a nagyka­nizsai kórház dolgozóit ( is, amikor megalakították a Sza­bad Nép Baráti Kört, amely­nek keretében alaposan meg­vitatlak a leguiabb politikai eseményeket. Minden kedden egy órás sajtóvitán cserélik ki tapasztalataikat és az itt meg­beszélt szempontok szerint végzik agitációs munkájukat a kórház betegei között. Legutóbb 3 órára tűzték ki a sajtóvitát, de már percekkel előtte pontosan megjelent mindenki a szépen feldíszített kultúrteremben. Tóth Irén elvtársnő kissé izgatottan fu­totta át még eevszer jegyzete­it. Jól felkészült mára. megy is míuden, mi^t a karikacsa­pás. Rövid politikai beszámo­lója, sajtóismertetése után megindult az élénk vita- Szó volt itt a tanácsok jelentősé­géről, a francia dolgozó nép harcáról és még egy egész sor kül- és belpolitikai kérdésről- Jól vizsgázták a kórház dolgo-i zói. Nagy elvtársnő a sajtó­vita végén megbírálta az or­vosokat, akik közül csak Ruszter Károly jelenik meg rendszeresen a sajtóvitákon. Elmondta, hogy még mindig tapasztalható bizonyos tar­tózkodás az orvosakban, pe­dig részükre is sokat jelente­ne egy-egy ilyen vita. Utoljá­ra Légrádi István, elvtárs, a IV. körzet titkára arról szá­molt be. hogy körzetében jó népnevelő és felvilágosito munkával sikerült 5 Szabad Nép baráti kört megszervezni. Kifejtette,^ hogy a rendszeres sajtóolvasás közelebb hoz ben­nünket a Szovjetunióhoz, meg­ismerjük annak világraszóló eredményeit, életét, küzdel­mét a világbéke megvédése érdekében. Ezt is és még sok egyebet is megbeszélnek a sajtóvita keretében. Ezért alakítottak már eddig öt Sza­bad Nép baráti kört. Példát vehetnek Légrádi elvtárstól azok a párttitkára­ink. akik még mindig alábe­csülik a sajtóolvasás jelentő­ségét. ORSÖS ANTAL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom