Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)
1950-07-06 / 154. szám
Dolgozik a kombájn Az alanti cikk szerzői Kon- sztantin Borin és Trofim Kábán, a kombájnaratás mesterei, a Szocialista Munka Hősei: A „Maxim Gorkij“-kolhozban dolgozó gépcsoportunk még soha nem készült' olyan gondosan- az aratásra, mint ebben az évben. Vállaltuk, hogy ‘2800 hold kalászost és napraforgót aratunk le, mégpedig olyanformán, hogy a gépcsoport napi teljesítménye legalább 135 hold lesz. A munkához hatalmas lendülettel fogtunk hozzá- ^ A nagy- teljesítmény elvégzéséhez megteremtettük a feltételeket : bevezettük az óragrafikont és jól megszerveztük a munkát. Az óragrafikon összeállításánál a munkatermelékenység növelésének uj forrásait tártuk fel- Csak egy példa erre: —- az őszi búza vetésterületén az emák 300 hold nagyságú parcellát két egyenlő részre, 150—150 holdra osztottuk fel. Cölöpökkel kijelöltük a határokat, hogy helyesen vághassuk majd az átjárókat, a gabonát szállító kocsik számára. Kombájnjainkat „Sz—80“ tipusu traktor vontatja. A terület nagy részét harmadik sebességgel aratjuk le. Kiszámítottuk, hogy egy óra alatt &—9 holdat tudunk learatni. Ha minden kedvez, egy kombájn ‘24 óra alatt 200 holdat, de még ennél is többet learat. Az igazán eredményes munka nagymértékben a traktor- és kombájn vezető összehangolt munkáján alapszik. A jó kombájnvezótők, mint Pjotr Kulinyics és Alek- szej Eudja, úgy vezetik a gépet, hogy állandóan a gabonára figyelnek, le nem veszik szemüket a gabonáról. Ha erősen elgazosodott, vagy sűrűn nőtt szakaszt vesznék észre, azonnal átkapcsolnak a második sebességre, hogy ne terheljék túl a kombájn cséplőberendezését. Pjetr Kulinyics még az előtte járó kombájn motorjának munkáját is hallgatja és annak alapján állapítja meg a terhelés fokát. Ettől függően szabályozza a gépcsoport mozgásának sebességét. Kulinyics jó iskolát járt ki: már 1929-től dolgozik velünk a gabonafélék aratásánál. A jó munkát biztosítja az is, hogy a gépcsoportot kezelő és kiszolgáló kolhozparasztók brigádjának összetétele az utolsó három év alatt alig változott a „Maxira Gorkij“-kolhozban. Már most néhány szó a munka menetéről. Két műszakban dolgoznak. Délben 20 perces szünetet tartunk- Ezt az időt a gépek felülvizsgálására használjuk. Ebben mindkét műszak résztvesz. A vizsgálat után a második műszak veszi át a munkát. így a gépcsoport megállás nélkül, késő estig-, majd újabb váltással révnél 5-ig dolgozik. Minden percet jól kihasználunk. Este 8 óra 30 perckor a második váltásná.1 is mindkét műszak együttesen vesz részt a gépek gondozásában Az éjszakai munka nehezebb; hajnal felé a gabona nedvessége fokozódik, a vágás nehezebb, a gépcsoportot második, gvakran első sebességre kell kapcsolni. Szorosabbra állitják a dohokat, a kombájnmotorok.nagyobb fordul atszámnial működnekAz újabb váltás előtti szünet reggel 5 órakor van. Ek; kor kerül sor a fő technikai ápol ásra. üzem anyagfelvétel re és szükség esetén a vágószerkezet nony vajának kicserélésére. Ez két órát vesz igénybe. Reggel 7-kór azután 4 Csütörtök, !9S0. jul. 6. ’ újra megkezdődik a munka- Az aratógópesoport termelékenysége növelésének nagy tartaléka, hogy a tartályok kiürítése és a kombájümoto- rok hűtőinek vízzel való fel töltése menetközben történik, anélkül, hogy a gép megállna. -Ezzel a módszerrel legalább napi 4 órát nyerünk. A gabona szállítására — a kombájntól a szérűbe — két teherautót jelölt a kolhoz. A soífőrök vállalják, hogy biztosítják a szállítás egyöntetűségét. A teherautó utjf&t a szérűhöz azzal. rövidítjük meg, hogy a gabonatáblákon ösvényeket vágunk. A „Maxim Gorki j“-kollioz három szérűje kb. 1,5 km távolságra van a tábláktól. A teherautó leghosszabb útvonala 10 perc. Az elmúlt évben egy esetben sem fordult elő, hogy a kombájnoknak a soffőrök hibájából vesztegelni kellett volna. A gépkocsivezetők között legjobban Grig őri j Kamsu tűnt ki. Sztahánovista munkájáért megkapta a Munka Vörös Zászlaja érdemrendet. Ez évben a tavalyinál is jobban akarunk dolgozni. Az óragrafikon — harc a munkaidő perceiért és másodperceiért. A munka szervezésé- bek "-ez az uj sztahánovista módszere óriási lehetőségeket tár fel a kombájnok termelé- Jvenységének további fokozására. A békeharc a Szovjetunió külpolitikájának alapja ■ A Szovjetunió népei híven a béke és a nemzetek együttműködése bölcs sztálini politikájának elveihez, hatalmas lelkesedéssel és újon. gássa] fogadták a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a stockholmi bé- kefelhiVást támogató nyilatkozatát. A Szovjetunió népei gyűlések ezrein kijelentették, hogy teljes egészükben támogatják a szovjet kormány békeszerető politikáját és leszögezték, hogy a szovjet nép következetesen és önfeláldozóéin küzd ,a békéért. A szovjet embe- számára olyan természetes állapot a stockholmi felhívás és minden egyes szovjet ember kész aláírni ezt az igen fontos okmányt. Az egész Szovjetunióban kibontakozott az aláírásgyűjtő mozgalom és a Szovjetunió dolgozói aláírásukkal juttatják kifejezésre töretlen békeakaratukat és azt, hogy egy emberként tömörülnek a Bolsevik Párt és annak vezére, a nagy Sztálin körül. A A háború a kapitalista államok számára olyan természetes állapot — tanítja a nagy Sztálin —, mint a munkásosztály kizsákmányolása. A monopolista tökének a háború eszközül szolgál uj nyersanyag- források. felvevőpiacok, tőkebefektetési szférák megkaparintására, fegyver a konkurrensek kiszorítására. Az imperialistáknak a háború olyan üzlet, ahol újabb és újabb nyereségekre akarnak szert, tenni, így tehát nem is lehet csodálkozni azon, hogy az imperialisták igyekeznek kiprovokálni az uj háborút. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely gyökeres változást hozott az emberiség történetében, leleplezte az imperialista politika e háborús lényegét is- Az Októberi Forradalom után megalakult szocialista állam már természeténél fogva is elutasít magától minden agresz- sziv törekvést és érdeke az, hogy igazságos békét és barátságot biztosítson a népek között. A Szovjetunióban megsemmisült az osztályelnyomás, nincsenek és nem is lehetnek olyan osztályok, vagy társadalmi csoportok, amelyeknek alapvető célja a kizsákmányolás és a külpolitikai agresszió.. A Szovjetunió nem ismer válságokat, mint az imperialista államok, amelyek ezekből a válságokból csak háború utján tudnak kikerülni. A Szovjetunióban megsemmisült mindenféle nemzeti elnyomás nincs és nem is lehet faji gyűlölet más népek iránt. A Szovjetuniótól Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az Anyag és adatszolgáltatás rendszeres olvasása. távol áll minden nacionalizmus, a gyarmati elnyomásnak és más né pék rabságbadöntésének óhaja. A szovjet külpolitika teljesen uj, a kapitalizmus világában ismeretlen elven épül fel. Ennek a politikának legfontosabb jellemvonása: harc a tartós békéért, a népek biztonságáért, a háborús gyújtogatok leleplezése, minden nép — akár naoy, akár kicsiny — jogának elismerése a független nemzeti életre, szabadságuk és szuverenitásuk megvédelmezése az imperialista rabiók beavatkozásátólA szovjet állam kü'politikájának története a demokratikus békéért, a népek szabadságáért folytatott harc története. A ,Szovjetunió, amint erre Sztálin rámutatott, békepolitikát tud folytatni és valóban folytat is, mégpedig nem farizeus módon, hanem becsületesen és nyíltan, határozottan és következetesen, A Szovjetunió eddigi bármilyen diplomáciai lépése, vagy cselekedete mindig arról tanúskodott és tanúskodik, hogy a Szovjetunió külpolitikája békepolitika volt és az is marad, olyan politika, amely a népek közti barátság és széleskörű együttműködés megszilárdítására irányul olyan politika, amely szembeszáll a háborús gyújtogatok bűnös terveivel. A népek legszélesebb tömegei, a világ egyszerű emberei előtt nap- ról-napra jobban megvilágosodik a Szovjetunió által vezetett imperia- listaellenes és az Egyesült Államok köré csoportosult demokráciaellenes táborok közti különbség. A népek látják, hogy a Szovjetunió köré csoportosult tábor kjtartó és következetes harcot folytat a népek közti békéért, mig az imperialistáknak az a fő célja, hogy erőszakkal felállítsák az amerikai világuralmat, rabságba döntsenek minden országot és népet, szétzúzzák a demokratikus vívmányokat és uj háborút robbantsanak ki. A Szovjetunió . nem áll egyedül a békéért vívott harcban. A Szovjetunióval . együtt védik ezt az ügyet a népi demokráciák országai, a győztes kinai nép és a Demokratikus Német Köztársaság is- Millió és millió hive van a beké-' nek a kapitalista országokban is, akik aktivan harcolnak a háborús uvujtogaíók agresszív tervei ellen. Ezek a békéért harco’ó milliók, tudják, hogy amikor a békeszerető Szovjetunió és a nagy Sztálin, a béke hatalmas védelmezője köré tömörülnek, legyőzik az ellenséget és megnyerik a tartós békéért és a népek biztonságáért indított harcot. „Nagyon is élénkek még a népek emlékezetében a nemrég lezajlott háború borza’máj — mondotta a nagy Sztálin — és túlságosan nagyok a béke mellett álló társadalmi erők, semhogy Churchill agresz- sziós tanítványai fezt legyőzhetnék és egy uj háború mellé állíthatnák őket.“ Elméleti pártnap, amelyet panasznappá változtatott az ellenség Kedden este 6 órakor elméleti várlncp!" — hirdették a zalaegerszegi Magasépítést NV építkezésének munkahelyein a feliratok. Ezt azonban csak a feliratok hirdették. mert még fél hétkor is csoportosan igyekeztek a dolgozók a kulturház felé. „Nem lehet nálunk előbb kezdeni ■— magyarázza Podvercsek elvtárs — mert hatkor végzünk a munkával“. Ebben igaza is van, csak a., hiba ott van,hogy még igy is vagy harmincán térnek be a kultúrteremmel szomszédos helyiségbe, ahol éppen bort mérnek. Pedig alig van egy-két perc a pártnap megkezdéséig.. A fegyelmezetlenségnek ez a megnyilvánulása különben végigvonult a hozzászólások során is. Gáspár elvtárs. a pártnap elő adója rövid egyórás beszéde után hosszú csend következett. Érthető is. hiszen a népnevelők, bizalmiak és a tömegszervek aktívái nem magyarázták meg a dolgozóknak, hogy mivel is kell foglalkozni ezen az elméleti pártnapon. Nem végeztek politikai felvilágosító munkát az építkezésen, nem győzték meg a munkásokat arról, hogy a fegyelmezett munka és a magasabb életszínvonal mindenkinek egyformán fontos kérdése. Nem ismerték a pártnap anyagát s minden tevékenységük abban merült ki, hogy a dolgozókkal csupán csak az időpontot közöl ték. „Legyél ott 6-kor, a gyűlésen!“ Amikor már úgy látszott, hogy senkinek sincs mondanivalója, Vági József munkavezető állt fel és bátorította az elvtársakat, hogy „csak nyugodtan mondjanak el mindent, it,i az alkalom Gyors egymásutánban két panasz hangzott el, amiből nyomban kitűnt, hogy a pártszervezet nem végzett jó munkát, nem készítették elő a pártnapot, amiért viszont a városi pártbizottság is felelős. A termelésről és munkafegyelemről alig beszéltek, a bércsalókkal egyáltalán nem foglalkoztak, a közöttük megbúvó jobboldali szociáldemokratákkal még kevésbbé. ElvtársaLnk elfeledkeztek arról, hogy az ellenség ezt az alkalmat is felhasználja munkánk akadá lyozására. Megmutatkozott a párt- napon is, hog” az alakomban megbúvó ellenség keze dolgozik az egyébként egészségesen kifejlődött vita alakításában. A kevésbbé öntudatos munkások is uszályukba kerüllek, sőt még elviársaink sem voltak eléggé éberek. Nem vették észre. hogy az ellenség igyekszik panasznappá sekélyesi- teni az elméleti pártnapot, személyes viíá’-at provokálni! Vági József munkavezető nagy általánosságban beszélt a fegyelembontókról, ..jóllehet pontosan tudta, kik vétettek a szocialista munkaerkölcs ellen. így beszélt: ,Vannak olyanok is, akik elal- szanak - munkahelyükön. Valamelyik nap az egyik munkást én ébresztettem fel, megkérdeztem tőle, mit álmodott, amire azt felelte: azt, hogy kevés a kereset.“ Nyilván az ilyen hozzászólás humorizált voltánál fogva csakis derültséget kelthetett a pártnap résztvevőiben. — A későbbi hozzászólások során helyrebillent némileg az egyensúly. Az elvtársak többet foglalkoztak a termeléssel kapcsolatos problémákkal Elmondták, hogy például Mészáros Jánost alva taláPák reggel 9 órakor a szálláshelyen, aki felelös- ségrevonáskor kijelentette, hogy .akkor dolgozik, amikor akar“. Általános jelenség, hogy a kőművesek reggel fél 8-kor kezdenek munkához, mert a segédmunkások nem gondoskodnak időben anyagról, Helyesebb lenne, ha reggel fél 7-kor kezdenének és este fél órával előbb végeznének segédmunkások: igy biztosítva, volna a folyamatos anyagellátás. Több panasz hangzott el a betonozok normájával kapcsolatban s bár ennek rendezését napirenden tartják az illetékes szervek, az ellenség mégis igyekezett el len- hangulatot kelteni „sürgős normarendezés“ címén. — Tamás József kőműves és Draskovics munkavezető között parázs személyi vita kerekedett 3 segédmunkás miatt s csak hosszú percek múlva tisztázódott ez a probléma. Tóth elvtárs énitésvezető hozzászólása után még néhány személyi sérelmet vetettek fel, majd Gáspár elvtárs részletes válaszadása után véget ért a rosszul előkészített pártnap, amely fontosságánál ÍQgva sokkal nagyobb gondosságot, körültekintést és szervező munkát igényelt volna. Sajtóolvasás a nagykanizsai kórházban Pártunk központi lapja» a Szabad Nép és Pártunk megyei lapja, a Zala nap _ mint nap helyez uj megvilágításba egyes fontos kül- és belpolitikai kérdéseket. Rendszeresen tájékoztatja a dolgbzó tömegeket a világpolitikai helyzetről, tanítja, neveik harcossá teszi a dolgozó milliókat, felfedi a külső- és belső ellenség aknamunkáját és kíméletlenül leleplezi a béke és alkotó munka ellen támadó háborús nyitókat. Pártunk sajtója hatalmas fegyver a kezünkben Ez a cél vezette a nagykanizsai kórház dolgozóit ( is, amikor megalakították a Szabad Nép Baráti Kört, amelynek keretében alaposan megvitatlak a leguiabb politikai eseményeket. Minden kedden egy órás sajtóvitán cserélik ki tapasztalataikat és az itt megbeszélt szempontok szerint végzik agitációs munkájukat a kórház betegei között. Legutóbb 3 órára tűzték ki a sajtóvitát, de már percekkel előtte pontosan megjelent mindenki a szépen feldíszített kultúrteremben. Tóth Irén elvtársnő kissé izgatottan futotta át még eevszer jegyzeteit. Jól felkészült mára. megy is míuden, mi^t a karikacsapás. Rövid politikai beszámolója, sajtóismertetése után megindult az élénk vita- Szó volt itt a tanácsok jelentőségéről, a francia dolgozó nép harcáról és még egy egész sor kül- és belpolitikai kérdésről- Jól vizsgázták a kórház dolgo-i zói. Nagy elvtársnő a sajtóvita végén megbírálta az orvosokat, akik közül csak Ruszter Károly jelenik meg rendszeresen a sajtóvitákon. Elmondta, hogy még mindig tapasztalható bizonyos tartózkodás az orvosakban, pedig részükre is sokat jelentene egy-egy ilyen vita. Utoljára Légrádi István, elvtárs, a IV. körzet titkára arról számolt be. hogy körzetében jó népnevelő és felvilágosito munkával sikerült 5 Szabad Nép baráti kört megszervezni. Kifejtette,^ hogy a rendszeres sajtóolvasás közelebb hoz bennünket a Szovjetunióhoz, megismerjük annak világraszóló eredményeit, életét, küzdelmét a világbéke megvédése érdekében. Ezt is és még sok egyebet is megbeszélnek a sajtóvita keretében. Ezért alakítottak már eddig öt Szabad Nép baráti kört. Példát vehetnek Légrádi elvtárstól azok a párttitkáraink. akik még mindig alábecsülik a sajtóolvasás jelentőségét. ORSÖS ANTAL.
