Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)

1950-07-09 / 157. szám

A gutorföldei népi bizottság harcban a tarlóhántás sikeréért

A szocialista hultura bástyái

A MUJLTl]K«TTH«A»K

JA tarlólíántási munlcát késlelteti az időjárás- Itt lesz leg- ncigyóbb szükség a népnevelők felvilágosító munkájáraígy írják ezt a gutorföldei népfront bizottság üléséről felvett jegyzőkönyvben. Az azonban nincs benn© a jegyzőkönyvben, hogy eddig a községben 70 holdra kötöttek gépi szerződést tarlóhántásra. Mennyi is van hát valójában felszántva? Úgy mondják, 55—60 hold. — Menne a munka, menne- magyarázza Brefka elvtárs, a népfront bizottság titkára- Most, hogy volt esőnk, pár 'apón belül nem marad ná- mk egyetlen hold f elszántától föld sem.

Tavaly azt mondták egyik- Asik helyen — itt, a község- n is a kulákok —, hogy egy a szárazság, nem lehet

örni a földei11. Az időjárás van akkor sem változott, azért mégis felszántottak, ok jártak jól, akik a Pártot

követték, mert mielőtt telie- sen kiszáradt volna a föld, már készen voltak a munkávalÉs itt Gutorföklén? Mátai Kálmán külák, akinek csak a szántója kitesz 28 holdat igy beszél: „Nagyon szívesen felszántanám én a földemét, csak adnának hozzá valamelyik gépállomásról traktort. Meg is fizetném, ami járna érte” Pedig van egy pár lova s tudnia kellene, hogy a gépállomás a dolgozó parasztok megsegítésére való, nem pedig a kulák gazdagítására. Major Jenő 23 holdas külák, volt jegyző kijelenti: „Én nem tudom elvégezni a tarlóbuktatást Száraz minden, nincs elég eső, az állatok megszakadnak.11 — így agitál a dolgozó nép ellensége a tarlóhántás gyors befejezése ellen. Arra igyekszik rávenni a becsületes dolgozó parasztokat is, hogy ők se fogjanak munkához„Ráérnek még, van idő erre a, cséplcs után— hangoztatják. Amikor Vég Antal 2 holdas kisparaszt két tehenével szántani indult, neki is azt mondták: „

Minek, mégy ki, úgysem érsz semmire Az okos gazdák nem hallgattak a suttogó kulákpropágan- dára, hanem mindjárt az aratás befejezése után felszántottak- Még jobban jártak azok, akik a gépállomással kötöttek szei-ződést. Megkímélik állataikat s amellett kifogástalan munkát kapnak- A héten azonban többfelé esőzés volt a megyében. A kulákok aljas propagandája most már bizonyosan nem a szárazságról beszél, hanem más eszközzel, más híreszteléssel próbálkozik. Dolgozó parasztjaink akkor cselekednek helyesen, ha a Pártra hallgatnak, ha a legrövidebb időn belül elvégzik a tarlóhántást.

1ANULNI, TANULNI

Dolgozó íiatalok szakérettségire készülnek

„Ha van pénzed, tanulhatsz, t,a pedig nincs — dolgozz/“ fiz az elv vezérelt© a múlt bűnös iskolapolitikáját. A tanut- nivágyó munkás ég paraszt fiatalok ezreit és tízezreit ütötték el a művelődés lehetőségétől.

Ma, a dolgozó nép államában megváltozott a helyzet. Népi demokráciánk minden lehetőséget megad a munkás és paraszt fiatalok részére, hogy kedvük és tehetségük szerint képezhessék magukat. Szakérettségi tanfolyamokat állítottak fel azok részére, kik a múltban nem tudtak megküzdeni az anyagi nehézségekkel és bármilyen fájó szívvel néztek is a középiskolák, egyetemek felé, oda soha nem juthattak be.

A volt cseléd fiából gépészmérnök

Ezek közé tartozott Váczi Ferenc is. Szülei cselédemberék voltak- Mikor az elemit ki- árta, neki is el kellett adni nagá.t a kulákoknak, hogy enyhíteni tudja szülei, testvérei nyomorát. A felszabadulás döntő fordulatot hozott a Vaczi-család életében. A fiatal Vaczi Ferenc bekerült a pö- öskei gépállomásra. Most gépészmérnöknek készül. Szeméből optimizmus,, derű sugárzik. — Nagyon megszerettem i gépállomáson a gépeket. Vzelőtt gyűlölettel tekintet- lünk a gépre. Féltékenyek voltunk rá. Attól féltünk: a gépesítés elveszi tőlünk a nyomorúságos cselédkenyeret is. Ki törődik aztán velünk? Ma sz is mennyire más. Most a lép az ember leghűbb segítőtársa. Jobb, tökéletesebb munkát vépez- És mennyi erőt, energiát takarítunk meg a használatukkal. Ezért szeret, oék gépészmérnök lenni. Tanulni, képezni magamat, hogy aj, még tökéletesebb gépeket 'udjak konstruálni. így alca- rom majd meghálálni a Szovjetuniónak, Pártomnak, osztályomnak, hogy megnyitotta előttem a. fejlődés útját.

Torna-tanárnő leszek!

Megnyílt a fejlődés útja Morth Jolán elvtársnő, ne* mesrádói pára.sztlány előtt is. 0 torn atan áru ö özeretn/ lenni.

— Miért ne lehetnék? — isillan meg a szeme — Párunk minden támogatást megad a tanulnívágyó fiatalok' nak. Én pedig tanulni . akadok. A felsíabaduláíí előtt apám cseléd veit, akkor nem '.ehetett. Most 329 hold földünk van. Már mint a tszoe-nek — te«zi hozzá magyarázóiig —

de az mindogy, a miénk. Most tanulni fogok- Leteszem a szakérettségit, aztán megyek a testnevelési főiskolára. Szép feladat lesz. Munkámmal nagy mértékben hozzájárulhatok ahhoz, hogy erőssé, egészségessé tegyem dolgozó népünk gyermekeit.

Segít a fiataloknak a Párt

Ifj. Zuggá Sándor más életpályát választott. Az agrártudományi egyetemre jelentkezett. Apja munkás. — Éppen ez indított arra, hogy ezt a szakot válasszam, — mondja elgondolkozva. — Eá jöttem, hogy nekünk, munkásfiataloknak segíteni kell dolgozó parasztságunkat a szocializmus falun való építésében. Mezőgazdasági szakot tanulunk, utána aktívabban támogathatjuk őket.

Boldogok, bizakodók, derűsek ezek a fiatalok. Nem felejtik el soha, hogy mindezt a Szovjetuniónak, Pártunknak köszönhetik. Ha néhány év múlva mint mérnökök, pedagógusok, agrár szakemberek kikerülnek az iskolából, egy cél fogja vezetni őket: egyetemen szerzett tudásukat felhasználva, építeni, erősíteni dolgozó népünk államát, hatalmát.

(B. Z.)

Köszönjük a megbecsülést!

Pártunk, kormányzatunk már nem egyszer elismerte a pedagógusok munkáját. Ismételten bebizonyosodott ez az évi eredmények kiértékelése után a jó munkát végzett pedagógusok meg jutalmazásában.

Zalaszentgróton a kollégium udvarán tartották meg a jutalmazási ünnepséget.

A Pedagógus Szakszervezet részéről Hajdú Kálmán elvtárs, megyei titkár tartotta meg ünnepi beszédét. Rámutatott a pedagógusok munkájának eredményeire, hiányosságaira. összehasonlította a múlt és jelen nevelőit és nevelési módszereit. Kérte a tantestület. tagjait, hogy további munkájukat úgy végezzék, hogy eredményeik fokozásával méginkább kiérdemeljék Pártunk, Rákosi elvtárs és dolgozó népünk 'bizalmát, megbecsülését.

— A pedagógusok feladata ma az, hogy úgy tanítsák, neveljék az ifjúságunkat, hogy az a saját sorsát alakítani képes szocialista ifjúság legyen, — fejezte be beszédétA pénz- és oklevél jutalmak kiosztása után a megjutalma- zottak nevében Vendel Zoltán zalaszCntgróti nevelő köszönte meg Pártunk és kormányzatunk gondoskodását.- ígéretet tett valamennyi jutalmazott nevében, hogy fokozzák becsületes munkájukat Pártunkért, 7 szocialista köznevelésért.

A tanulók nevében Kristo- fóri György úttörő pajtás köszönte meg a, nevelők munkás- sáaát és ígérte, hogy a szó- dalizmus építéséhez jó tanulással fognak hozzájárulni.

Az ünnepély után a jutalmazott pedagógusok lelkes- hangú táviratban köszönték meg Rákosi elvtársnak a. Párt megbecsülését, szeretetét és ígéretet, tettek arra, hogy könyörtelen harcban semmisítik meg nőnünk, kultúránk, békénk ellenségeit.

Elkészül a Vasvázas által

a dolgozó peresztegieknek ajánlott traktor

— Még a héten kész lesz — mosolyog szélesen Bagonyai Sándor ifjúmunkás a Vasvázas traktorszerelő műhelyében és arra a traktorformáju alkalmatosságra mutat, amelyen társai dolgoznak. — Hogy ionos? ócskavas volt az egész — leiéi a kérdésre érthető ^ büszkeséggel a fiatal brigád Vezető éa elmondja, hogy ez az a traktor, amely az ipari, munkásság segítségét jelképezi a falu dolgozói sáá* mára, -y Ennek a /faktornak

4

Vasárnap, 1950. Julius 9.

elkészítését vállalta üzemünk abban a versenyfelhívásban, amelyet megyénk termelőcsoportjaihoz, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaihoz tett az aratás, cséplés, terménybe gyű jtés elősegítése érdekében, Most elkészül és a nágyfákgsi termelőszövetkezeti csoportnak ajánljuk fel Odébb a készülő traktortól frgV másik lánctalpas vontató áll. - Vörös proletárszínre festettük —- mondta Él»# elv- társ —> hiszen májú* í-i fel - ajánlásunk volt, most július 1-én, üzemünk önálló NV-vé alakulásakor készítettük el.

Rákosi elvtárs mondotta egyik, beszédében: „Hogy élni tudjon

valaki hazája javára a szabadság jogaival, nemcsak jogok, nemcsak gazdasági lehetőségek kellenek, hanem kultúra és műveltség is.“ A kapitalizmusnál ma- gasabbrendü. szocialista társadalom létrehozása nemcsak a szocialista gazdasági rend, társadalmi rend felépítését jelenti, hanem az uj társadalom uj kultúrájának, a szocialista kultúrának megteremtését is. Gazdasági és politikai forradalmi átalakulásunk szükségszerű következménye kulturális forradalmunk. Dolgozóink ui viszonya az államhoz, a munkához uj viszonyt hozott létre a kultúra területén is. Dolgozóink hatalmas érdeklődéssel fordulnak uj kultúránk termékei, a művelődés forrásai felé. Előttünk áll Rákosi elvtárs figyelmeztetése: „A műveletlen- ség összeférhetetlen a szocializmus építésének hatalmas feladataival..“ — így lesz jövőnk építésének egyre fontosabb kérdése a kulturforradalom győzelmes megvívása. Kulturforradal- munk harci szakasz. A múlt gondolkodásmódja, szokásai, maradványai elleni harcunkban, a klerikális reakció elleni harcunkban éppen uj kultúránk, tömegkulturális mozgalmunk az egyik legfontosabb fegyverünk.

Dolgozóink itt, a megyében is egyre jobban felismerik a kuliura jelentőségét, jövőnk építésében, munkánk jobb vitelében, a szocialista ember kialakításában. Kulturf orrad almunk szép eredményeket ért el. Megyénkben a Szabad Föld Téli Esték előadásait hetenkint több. mint 31.000 dolgozó paraszt hallgatta végig, melynek során 294 községben 5606 előadás hangzott el. Az ifjúsági kongresszusi kulturverse- nyen 70 kulturcsoportunk szerepelt, az utolsó év hatalmas fejlődéseként ma 151 állandó és 214 alkalmi kulturcsoportunk működik. Népkönyvtáraink olvasóinak száma hónapról-hónapra 25—30 százalékkal növekedik, könyv- napjainkon a megyében több mint 6000 kötet könyv jutóit el dolgozóink kezéhez.

Pártunk, államunk hatalmas mértékben támogatja ezt a tömegkulturális mozgalmat. A kul- turházak sorát javítja meg. s adja át dolgozóinknak, rendszeresen fejleszti a községek könyvtárait, diapozitív gépekkel, han- gosfilmvetitökkel látja ®1 a községeket.

A kultúra nálunk nem üres szó, hanem eleven valóság lett. Mi a szabad hazában erős, művelt. népet- akarunk, s már néhány év alatt többet tettünk, nemcsak politikai, gazdasági, hanem kulturális felemelkedése terén is, mint a múlt elnyomó rendszerei évszázadok alatt.

De. egyre szélesedő tömegkulturális mozgalmunk megmutatta azokat a hiányosságokat, melyeket sürgősen ki kell küszöbölnünk. hogy az egészséges fejlődést biztosítani- tudjuk. Kulturális fejlődésünk egyrészt túlnőtt azokon a. kereteken, melyeknek össze kellett, eddig íogniok. Azok a szervek, hivatalok, melyeknek irányitaniok kellett volna a kulturális fejlődést, nagyrészt elmaradtak mögötte, nem egyszer elszakadtak tőle. A kulturmunka szervezésének hiányosságai természetesen egvütt jártak a megfelelő elvi. politikai irányítás, ellenőrzés hiányával. így szét. áradó tömegkuUurális munkánkba könnyen tudott az ellenség, elsősorban a klerikális reakció behatolni, a burzsoá csőkevények virágozni tudtak, az öncélú kul- lurmun ka károsan túltengett. Hiba volt b kulUtrmünka szél* tagoltság«! IS. Egy-eey községben ss. MNDSz-nek. Öl9z-nek és a DéFOS.t-nuk is külön kultureso* portja. külön 10-—2Q kötetes könyvtára volt. egymástól «issi« geteíten, r »húszért »lenül végezték kul túr munkájukat. Ahol az MNDSz és a DlSz versenyezett egy szabadszinjátszóért, egy

énekkari tagért, vagy a színpad használatáért, ott könnyű volt a vitából veszekedést csinálni, s a veszekedésnek a reakció látta hasznát. Ez a széttagoltság természetesen éreztette a hatásai a kul/urmunka színvonalában is. A munka szervezetlensége, rendszertelensége' volt az oka annak, hogy kuHurházzal rendelkező községeinkben nem tudtuk a lehetőségeket kellően kihasználni. Ebbe a szétforgácsolt, szervezetien kulturmozgalorhba könnyebben tudta az ellenség befészkelni magát, a klerikális reakciónak ezént sikerült a kulturmunkát többféle megzavarnia, a maga embereit becsempésznie, a kulturmunkát a tömegektől, az üzemtől, a falu dolgozóitól elszigetelnie.

Nyilvánvaló, hogy, eddigi eredményeink biztosítása, fejlődésünk érdekében, a klerikális reakció elleni harc érdekében meg kell találni azt a következő láncszemet, mely e hiányosságok kiküszöbölésével a fejlődést biztosi- - tani tudja. Ezért Pártunk olyan szervezeti keret létrehozását indította el, mely biztosítja a kulturális tömegmunka ideológiai irányítását- és egységes összefogását. Ez a szervezeti keret a kulturotthonok hálózatának kiépítése. Példaképünk a Szovjetunió üzemi és falusi klubjainak hálózata és eredményei.

A junius közepén megtartott járási népművelési értekezletek tapasztalata, a községek kulturális aktíváinak érdeklődése és lelkesedése is azt bizonyítják, hogy a kulturotthonok szervezete a kulturális szükségletek kielégítésének legjobb formája lesz. Községeink igen komoly részében megvan a-lehetősége annak, hogy átalakítással, rendbehozással, társadalmi munkával, a helyi lehetőségek jó kihasználásával a kultúrotthon szervezeti munkájához helyiségeket tudjunk biztosítani. Dolgozó parasztságunk komoly, 15—20.00 forint értékű munkafelajánlásokat tett kultur otthonok létesítésére. (Bak, Kiskomárom. Bánokszentgyörgy, Bucsuta, sand, Tótszentmáríon, stb.) S amelyik községben a dolgozók társadalmi munkájukkal, felajánlásukkal komoly erőfeszítést tesznek a kulturotthonok létesítésére, ott nem marad el kormányzatunk anyagi támogatása sem. Ebben az esztendőben még 325.000 forinttal fogjuk támogatni azokat a községeket, melyekben komoly felajánlásban mutatkozott meg a kultúrotthon utáni igény.

A kultúrotthon azonban nemcsak helyiség kérdése, a kultúrotthon szervezet, mely a község egész kulturmurikájál összefogja, irányítja, előre megállapított terv szerint rendszeressé teszi. A kul- {urotthohban rendelkezésre állnak a művelődési lehetőségek, rendszeres mozielőadás, diapozitív gép, könyvtár, sakk. pingpong. S a község minden kulturális tevékenysége a felvilágo- sitó. ismeretterjesztő előadásoktól ax színdarabokig itt játszódik le.

A feladatok, melyek ezen a vonalon előttünk állnak, igen komolyak. A jól végzett aratási, cséplési és terménybegyüjtési munkák egyik feltétele kullur- otthonaink megalakulásának. Dolgozó parasztságunk munkájának eredménye, a kulturotthonok létesítésére való. mozgósítása1 a biztosítéka annak, hogy ez az uj szervezeti forma a .falvak dolgozóinak kulturális szü7< ségi étét kielégi teni,, dolgozó parasztságunk felvilágosító, ön tudatosító, nevelő munkáját az eddiginél sókkal ézsrcéíettebben elvégezni tudja.

Falvaink dolgozóinak ösue- fogóid, Pár/unk vezetése.. a rnunka jó megssei-vezése biztosíthatja csak a község dolgozói művelődésének érdekében a sikert: a kultúrotthon megszervezését!

(HADNAGY LÁSZLÓ}