Zala, 1950. július (6. évfolyam, 153-162. szám)
1950-07-08 / 156. szám
meri ©re és nagy retünk roít(i Beadta első gabonáját a nagykanizsai „Vörös Csillag“ termelőszövetkezet Hosszú Sándor nem nagyon nézte, hogy olajos-e a rongy, amikor végigsimitotta a tűző naptól izzadó homlokát. Utolsót pillantott a fagép transzmissziói felé, megnézte elég szoros-e a'főhajtó- szij. rámosolygott a Vörös Csillag“ öreg gépészére, aki már a gép tetején szétterítette ölében az első kévét, aztán odaszólt: Sxep kövér szemek — No, Lajos, most lassan, aztán fokozatosan, gyerünk. — Gaál Lajos húzott egyet Ä kezével, nyomottt a lábával, az öreg .,Cor- mick“ feldübörgött. a szi.i megkezdte végtelen pályáját, a fagépen zörögve indultak el az áttételek, a dob éhesen kapott a fejek után és jóllakottan mordult, amikor bekebelezte. És hátul ott Beke Vince elvtárs tágranyitott szemei előtt ömleni kezdett a drába búza. A kenyér, S mi, akik itt álltunk, sorban, kéjes örömmel tartottuk markunkat a puhán verődő szemek elé. Ömlött szüntelen a nagykanizsai „Vörös Csillag“ termelőszövetkezet első aratásának, izzadtságos, hosszú munkájának első gyümölcse. A hőség a húsba mar, de ki érzi? Senki, mert a pillanat nagy. — Ugy-e, szép kövérek a szemek — dugja elém1 markát Beke Vince, s már az első zsákot tenné a mázsára. —Jó ez a kis gép — mondja Hosszú Sándor, a palini gépállomás cséplőgépkezelője, s a munkára gondol, amivel kijavították, alkalmassá tették a csépiésre. Gyönyörűek a szemek, jó a gép, mert dolgozó emberek. parasztok, munkások áldozatos munkája fekszik benne. Munkás-paraszt kézfogás — Üdvözöljük a „Vörös Csillag“ első gabonáját! — virít a köszöntés a nagykanizsai földművesszövetkezet Teleky-uti raktárának bejáratán és mellettük a felirat: „Éljen Rákosi! Éljen a Párt!“ Mintegy jelképéül annak: nekik köszönhető, hogy a ..Vörös Csillag“ megkezdte első, gazdag cséplését, hogy első gabonáját ide hozza, a terménybegyüjtőbe, hogy átadja a dolgozó népnek. Hogy itt munkások és dolgozó parasztok fognak kezet, szilárd, szétszakithatatlan fogással, a szocialista szektor első gabonája felett. > Fellobogózott a szekér, púposán domborodik rajta 27 zsák gabona, a cséplés első eredménye, tömötten ülnek rajta az emberek, ajkuk vidám nótára, indulóra nyílik, s a mi kezünk, élmunká sok. esztergályosok, értelmiségiek keze üdvözlő tapsra verődik hogy aztán együü éltessük vezérünket, Rákosi elvf-ársat. — Kedves elvtársak! Örömmel, boldogan és büszkén jelentjük, hogy első gabonánkat elhoztuk ide, hogy nektek és veletek együtt minden munkásnak átadjuk az! és megköszönjük azt a segítséget, amellyel beruminket támogattatok — mondja Beke Vince elvtárs. — Megható a pillanat. A kézfogás, ahogy kezet szorítanak Málek József elvtárs, Éles István elvtárs, Illés Lajos elvtárs, Mányó József elvtárs, Kurunczi József. Marton János, Mátyás József elvtársak, a Vasvázas dolgozói, Beke elvtárssal. Győzelem a béke front fán — Köszönetét mondunk a „Vörös Csillag“ termelőszövetkezet minden eégyes dolgozójának azért a munkáért, amelynek eredménye a nagyobb, fehérebb kenyér — mondja Málek elvtárs, élmunkás. — Csattanós válasz ez elvtársak azoknak, akik népünk békéjére, nyugalmára törnek, mert ez a békeharc hatalmas győzelme. Mi, üzemi dolgozók Ígérjük, hogy minden támogatást. megadunk termelőszövetkezeteinknek. dolgozó parasztságunknak, hogy mennél jobb gépekkel végezhessék munkájukat. Mányó elvtárs a Pártbizottság nevében üdvözli az első gabonát beszállító „Vörös Csillag“ termelőszövetkezetet és Éles elvtárs egyszerűen fejezi ki azt, amit mindenki gondol: — A ti harcotok, a mi harcunk, együtt építjük « szocializmust. — Hegedűs Lajos a gabona jó kezelésére tesz Ígéretet. Aztán dologra. Málek elvtárs és Béke elvtárs együtt kapnak az első zsákra és összenevetnek a zsák felelt, az első zsák dicsősége azonban Korunczi elv!ársnak jut. Mindenki megfogja a zsákokat és néhány perc múlva a raktár padlóján aránylik 18 mázsa búza. Az eiső szállítmány. „Büszkén jelentjük.. Este már a Kefegyár, Játékbolt, Hitelszövetkezet. Takarékpénztár dolgozóiból alakult cséplőbrigád dolgozik a gépnél, s fent az irodában az örömhír közlésére készülnek a „Vörös Csillag“ dolgozói. Rákosi elvíárs felé száll gondolatuk és a drága emberhez távirat röpíti az üdvözlést. ,,Kedves Rákosi elvtárs. Büszke örömmel jelentjük, hogy befejeztük első aratásunkat, megkezdtük a cséplést és beadtuk első gabonánkat. Sikeresen vívtuk meg egy éves harcunkat minden ellenséges támadás ellen, mert ön és nagy Pártunk velünk volt, támogatott ebben a harcban. Mi ígérjük, hogy ezt a támogatást még odaadókb, még jobb munkával fogjuk meghálálni. ígérjük, hogy minden szem felesleges gabonánkat dolgozó népünk rendelkezésére bocsátjuk. A nagykanizsai Vörös Csillag termelőszövetkezet.“ Hí andrásliidai állami gazdaságban egyszerre csépelnek, szántanak és vetnek Teljes lendülettel tart a búza és rozs cséplése űomt&s bá€ss az első W mázsái H4 hektoliter fajsúlyú busát termett as egerssegi határ aztán kiváncsi vagyok! Most látjuk meg igazán, hogy mit arattunk! A zalaegerszegi földműves- szövetkezet előtt csoportosan állnak az emberek. Pár perc és a környék lakossága már tudja, hogy a földművesszövetkezet gabonaraktárában az első gabonaszállitmányt várják: Munkások, dolgozó asszonyok, honvédek lepik el a járda szélét. A fejek kíváncsian fordulnak Kaszaháza felé- Már a nevét is tudják a gazdának: Gombos Sándor. A tömeg egyszerre mozgolódni kezd. — Jönnek! Jönnek! — hallatszik innen is onnan is. Feltűnik a vörös zászlókkal fellobogózott kocsi. Elől ül Gombos István, mellette a fia, hátul meg jó egynéhány dolgozó. Az ajkukról szálló forradalmi induló hangja megtölti az egész utcát. Így közelednek. Jókedvűen, vidáman. Gombos bácsi boldog arccal énekel a fiatalokkal együtt. A szövetkezet előtt állók. kitörő örömmel fogadják- Felzúg a taps. Fogadjátok szeretettel A gabonaraktár homlokzata kidiszitve várja az udvarba betóduló tömeget. Rákosi élvtárs képe mosolyog a dolgozókra. Az enyhe szélben lobogó vörös zászlók még ünnepélyesebbé teszik, azt a pillanatot, amikor Gombos István beszélni kezd. Arról, hogy milyen nagy öröm számára, hogy ő az első a gabonabeadásban. Köszönetét mond a Pártnak és Rákosi elvtársnak, hogy utat mutatott, ezzel is előbbre segítve munkáját- Majd igy szól az üzemi dolgozók felé: Fogadják szeretettel gabonánkat, mely erősebbé teszi igaz ügyünket. Keményen fonódik össze munkás és paraszt kéz ebben a pillanatban éltetve a munkás-paraszt szövetség szilárdságát, erejét. A munkások nevében Orbán János elvtárs a zalaegerszegi Autó javító NV dolgozója mond hálás köszönetét a gabonáért. Arról beszél, hogy ebben a jó munkában is a munkás-paraszt szövetség elszakíthatatlan egysége rejlikTíz mázsa S3 kiló búza, kerül a mérte are. Gombos István boldogan áll a mérleg melleit. Mikor a, fajsuly mérésére kerül a sor Gombos bácsinak felcsillan a szeme. — Na Jóska — kiált a fia felé — erre „Ex axtán gabona!“ — Nyolcvannégy kilogram hektóliter súlyú. Ez aztán gabona! — mondják többen is elismerő hangon. Gombos bácsi körülnéz, aztán jelentőségteljesen felfelé bök ujjúval. — A minőség fontos a mennyiség mellett. A gépi munka, műtrágya eredményezte ezt. Mindenben a Párt útmutatását követtem. . Ennek, meg a jó munkámnak köszönhetem ezl a szép eredményt. A Párttól kaptam ezt a kis földet, most csak törlesztek. Aztán előkerültek a poharak és a jó termés sikerére áldomást isznak mindannyian, éltetve a Pártot, Szovjetuniót, Sztálin és Rákosi elvtársat, akiknek mind azt köszönhetjük, hogy ma már magunknak arattunk, magunknak takarítunk be. Az utolsó öleken suhogtak a kaszák az andráshidai állami gazdaság hatalmas gabonatábláin, de már zúgtak a traktorok a tarlókon s amerre a szem ellátott, mindenütt a munka lendületének lázában égő munkacsapatokkal, brigádokkal találkozott, Néhány nappal ezelőtt még lábon állt egyik-másik táblán a dúsan hullámzó gabona, most pedig már a cséplőgépek messzehangzó búgása jelzi, hogy a jövő évi kenyérért vívott harc új szakaszába lépett. Csépel az állami gazdaság. A gépek egy pillanatra sem állnak meg s fáradhatatlanul öntik a zsákokba a gazdag termést. Amíg az egyik táblán teljes erővel folyik a tarlóbuktatás, a másikon már ömlik a zsákokba a szem, A bíbor, őszi árpa és a borsó cséplését szerdán befejezték, most a búzának és rozsnak álltak neki. Ritka jó termést ígérnek a súlyos keresztek, de még az átlag csak egy-két napon belül lesz végleges. — Őszi árpánk is jól adott, a bíborunk meg 5 mázsát holdanként — mondja a gazdaság agronómusa. Ezeket a terményeinket már a hét közepén elcsépeltük. Igyekeznünk kell, mert 4 nappal megrövidített üzemtervvel dolgozunk, de még így is határidő előtt mcgleszünk mindennel. A bíbor és őszi árpa tarlóját: egyszer 39, egyszer pedig 69 holdat, máris felszántottuk, megtárcsáztuk. A búza- és rozstarló 60 százalékát ugyancsak buktattuk. Sőt már a másodnövények vetésére is sor került: 17 holdba silókukoricát, 11 holdba csalamádét és 10 holdba hajdinát vetünk. Moharból és kölesből együttesen 62 holdat szántunk vetésre, — Együtt csinálunk minden munkát — ad felvilágosítást Simon elvtárs, a gazdaság vezetője. Egyszerre csépelünk és vetünk. A gépek éjjel-nappal dolgoznak. Meglátjuk, ki lesz az első: mi-e, vagy a zalalövőiek. Mi csík annyit mondunk most, végén, csattan az ostor. Mi mindenesetre pályázunk az elsőségre. A verseny még nem dőlt el, de egyre nagyobb lendület jelei mutatkoznak mindkét állami gazdaságunknál. Az andráshi- daiak nem engednek a huszonegyből s ha helyes munkaszervezéssel jól oldják meg sokrétű feladataikat, akkor ezt a versenyt is megnyerhetik. Tólszentmártonban Rodek János elvtársé az elsőség A megye számos helyéről kitűnő terméseredményekről érkeznek jelentések. Az első cséplés alkalmával meggyőződhettek dolgozó parasztjaink, hogy a gondos munka meghozta gyümölcsét. Tótszent- márton községben is a napokban kezdték meg az első behordott gabona cséplését. A garatból dúsan pergett ki az acélos szem, s ahogy duzzadtak a zsákok a gép alatt, ugv csillogtak a szemek egyre fényesebben. Nem volt hiába a korai vetés, a jól trágyázott föld, no meg a gépi munka, de meg is adta jócskán a ráfiatalja, aki egymaga 161 mázsára kötött szállítási szerződést. Galambokról Kozári József 120 mázsával ért el szép eredményt, de dicséret illeti Dómján István, söjtöri fiatalt is, aki 80 mázsás szállítási szerződéskötéssel jeleskedik. Ezek az eredmények is igazolják, hogy a DISz-szervezet fiataljai munkájukban is azon vannak, hogy hasonlóvá váljanak a hős Komszomol ifjúsághoz. Pártunk és, dolgozó népünk leghűbb. segítőtársává válva, élenjárnak a békéért és a termelésért vívott kemény harcban. A nártépifés munkájának nélkülözhetetlen fe^yvera a Párlmiütkás OLVASD TERJESZD fordJott munkát. A község határában a búza 38—40 kilót, a rozs pedig 35—38 kilót adott keresztenként, holdanként a búza 18, a rozs 15 mázsát, ami a múlt évihez viszonyítva már igen szép eredmény. — Jó volt a Pártra hallgatni — tör ki az öröm Rodek János 4 holdas kisparasztból. Jól néztünk volna ki, ha a kulákok szavára adunk, akik mindig csak azt hajtogatták — emlékszem — az őszön is, hogy „ráérünk még vetni“ — azután „minek arattok még, nem érett a szem“. Es még hasonlók. Itt van ni. Nekem is megtermett egy holdon 16 mázsa gabonám. Első voltam a behordásban, első lettem a cséplésben is De — tette hozzá büszkén — első leszek a terménybeadásban is. Elvégre 4 mázsára kötöttem szállítási szerződést, azt aztán egy percig sem tartom magamnál. Alig, hogy elvégeztek a csép- léssel, előálltak a szomszédok feldi§zitett, vörös, nemzeti- szinü zászlókkal teletűzdelt kocsijai. Az elsőre felrakták a gabonát, a másodikra telepedett le a cigánybanda. Úgy húzták végig az utón a forradalmi indulókat, hogy csak! Csupa vidámság, csupa öröm kiséAe végig a faluban Rodek János szekerét. Irigykedtek is rá egy kicsit. „Olyan ember ez, akit nem lehet egykönnyen lepipálni“ — mondogatták itt is, ott is. — De nem ám! feszített egyet a mellén, amikor lemérték a szövetkezetben a gabonát. — De azt is szeretném látni, aki előbb felszántsa a tárlót, mint én! Amit pedig Rodek János elvtárs mond, az úgy is szokott lenni! Szombat, 1950. rulius 8. DíSz fiatalok a szállítási szerződéskötés sikeréért Az ifjúság állandóan fokozódó eredménye igazolja, hogy szorosan a,'Párt mögött haladva harcol a jövő évi kenyérért, ötéves tervünk sikeréért. A zalaegerszegi járás fiataljai heteken keresztül tömegesen járták a falut, 'hogy felvilágosítsák a falu dolgozó parasztjait a szállítási szerződés előnyeiről és fontosságáról. Munkájukat siker koronázta, mert az egerszegi járásban a fiatalok több mint 2400 mázsára kötöttek szerződést. Lenti járás ifjúsága sem elégedett meg az eddigi 600 mázsával és ezt 3 nap leforgása alatt 708 mázsára emelteA szállítási szerződéskötésekben. a zalalövői állami gazdaság DISz-íiataljai állnak az első helyen 645 mázsával. Szorosan melléjük sorakozik fel 600 mázsájával a becsehelyi DISz-ifjuság. Az egyéni teljesítmények közül kiemelkedik Gosz'onyi István, a söjtöri DISz-szervezet
